Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-10 / 130. szám

TEBPTDEKl JtylC&ARrH IRLAE 1939 JÜNIUS 10, SZOMBAT Éjjel a vetítőt©ronyban A budapesti rendőrség egy éjszakája 2186^ban 8 XII. Plus pápa fogadta a német nagykövetet Vatikánváros, június 9. XII. Pius pápa csütörtökön délelőtt hosszabb kihall­gatáson fogadta von Bergent, Németország szentszéki nagykövetet. Elutazlak az olasz dop® la vor isták Budapestről A Budapesten időző 450 főnyi olasz mun­káscsoport Űrnapján a főváros nevezetessé­geit tekintette meg. Délelőtt Vinci gróf olasz követ fogadta őket, majd a budapesti olasz fasció házában tettek látogatást. A Dopola- voro vezérigazgatója, Corrado Pucetti már csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről repülőgépen és a repülőtéren vitéz Marton Béla egy munkás díszszakasz élén búcsúz­tatta. Pucetti nagy szeretettel és elismerés­sel nyilatkozott a budapesti vendéglátásról és a Nemzeti Munkaközpont teljesítményé­ről. A vezetők elhatározták, hogy ezév nyarán a Nemzeti Munkaközpont két tanul­mányutat indít Olaszországba, az olasz Dopolavoro meghívására. A magyar csoport tagjai tíznapos tartózko­dásra 100 pengő összköltséggel kereshetik fel Olaszországot és ebben már bennfoglal- tatik a Nemzeti Munkaközpont magyar ru­hájának ára is. Csütörtökön este az olasz csoport vezetői, valamint vitéz Marton Béla és felesége Vinci gróf olasz követhez voltak meghiva vacso­rára. Pénteken délelőtt 10 órakor az olasz munkások különvonaton Siófokra utaztak, ahol gazdag program várta őket. Egésznapos siófoki tartózkodás után este 11 órakor foly­tatták útjukat Olaszországba. Hősök ünnepe Rimaszombaton Rimaszombat, június 9. Húszévi elnyo­matás után most áldozott elsőízben nyil­vános ünnepély keretében hősi halottjai emlékének a rimaszombati magyarság, a gyászos emlékű trianoni békediktátum aláírásának tizenkilencedik évfordulóján. Az emlékünnepély a temetőben folyt le, ahová a katonaság, hadirokkantak, front­harcosok, leventék, cserkészek, az iskolák növendékei, az egyesületek, hivatalok és testületek népes küldöttségei s a lakosság nagy tömege zászlók alatt, végeláthatat­lan menetben vonult ki a Horthy-térről. Az ünnepélyt a Rimaszombati Magyar Dalegylet férfikarának „Magyar Hiszek­egy"-js nyitotta meg, majd Gabonás Já­nos dr. jegyző emlékbeszáde és Bikki Já­nos szavalata következett soron, amely­nek elhangzásával Márkus László főszer­kesztő, a hősök emlékír űbizottságának jegyzője olvasta fel a rimaszombati hő­sök névsorát. A dalárda újabb énekszáma után vitéz Vereczkey Gyula dr. tisztior­vos mondott bajtársi megemlékezést a vi­tézek és frontharcosok nevében. Az ün­nepélyt a Szózat fejezte be. Ezután a kül­döttségek helyezték el koszorúikat és vi­rágcsokraikat a hősök sírján, amelyet rö­vid percek alatt valóságos virágerdő bo­rított ei a rimaszombati magyarság soha el nem múló kegyelete jeléül. (MTI.) Magyar delegálások a genfi munkaügyi értekezleten Genf, június 9. A nemzetközi munka­ügyi értekezlet 25. ülésszakát csütörtö­kön nyitották meg Genfben a Népszövet­ség palotájában. A magyar küldöttségben résztvesznek kormánymegbizotti minőségben Böször­ményi László külügyminisztáriumi osz­tályfőnök, Kádár Levente belügyminisz­tériumi osztályfőnök és mint helyettes kiküldött és műszaki tanácsadó Blat- niczky László iparügyi miniszteri titkár; a munkaadócsoport megbizottaként Knob Sán lor, a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének igazgatója, műszaki tanácsadói minőségben Hercezgh József bányaigazgató; a munkáscsoport kikül­dötteként Peyer Károly és műszaki ta­nácsadóként Tóbler János. Az értekezlet délutáni ülésén az egyes bizottságok megalapítására került sor. Magyarországot megtiszteltetés érte, amennyiben a két magyar kormánykikül­döttet, valamint a munkaadócsoport de­legátusét az értekezlet legfőbb, bizottsá­gába — az ügyrend és munkabeosztás kérdésével foglalkozó bizottságba — vá­lasztották meg. A 25—50-es utcakörlet rendőri figyelő­tornyában a személyzet ösztönös érzése szerint az éjjel nem ígérkezett különösebb esemény. A vetítőasztalok figyelőtisztjei bekapcsolták az utcák és házak éjjeli fő­vezetékeit az asztalaikhoz és egykedvűen ültek a helyükön. Éjjel egy óráig nem is történt egyéb, mint az, hogy a C/26-os utca 14. számú házának a tizenegyedik emeletén mutatott a vetítőkészülék valami gyanús dolgot. Az egyik lakásajtó előtt egy közepeskorú, magas férfi mozgott. Az ajtót akarta kinyitni, a mozdulatai azon­ban olyané voltak, mint akinek nincsen rendes kulcsa az ajtóhoz. A Jigyelőtiszt egyetlen gombnyomással bezárta a C— 26-os ház kapuját, másik jelzéssel pedig az utca őrszemét értesítette a gyanús esetről. Az őrszem már meg is érkezett a ház el, amikor a központi vetítőgép to­vábbi képei eloszlatták a figyelőtiszt gya­núját és az őrszemet visszarendelte. A lakásajtón ugyanis egy fiatal lányka jött ki és a kint várakozónak kezet csókolt. Ez kétségtelenül igazolta, hogy nem lehet betörési szándékról szó. Mindössze tizenöt esztendeje, hogy Ma­gyarországon léteznek, sőt az egész vilá­gon először itt léteznek ezek a közbiz­tonsági vetítőternyok, a rendőri techni­kának e nar- vívmányai. Budapesten 2071-ben építették az elsőt. A vetítőtor­nyokban való ügyeletes szolgálatot na­gyon szerették a rendőrségen. Valóságos versengés folyt egy-egy figyelőtiszti be­osztásért. A vetítőasztalok mindegyike huszonöt utcának az életét varázsolta a figyelő szeme elé. Az utcák, házak min­den embere ott élt, ott mozgott az aszta­lokon, a figyelőtisztek előtt. Az áruházak, bankoknak, intézményeknek éjjel még a belseje is ellenőrzés alatt állt. Csak ép­pen a magánlakások belseje volt szent és megközelíthetetlen a rendőrség figyelő szeme előtt. Az idő persze a legnagyobb szenzációt is megszokottá teszi. Évek múlva a legér­dekesebb utcal'Arletek is cl ’esztették a kezdetben való nagy vonzóerejüket. A szolgálat, vetítőasztalok panorámája megszokottá vált és az élvezet egyszerű kötelességtel jesítéc 'é változott. A figyelőtisztek közömbösen ültek az asztalaik előtt. Talán csak az egyetlen Pásztor Ádám az, akinek ma is úgy ta­pad a szeme a vetítőasztalra, mint akkor, amikor először ült le melléje. Akik tudták, hogy Pásztor Adám a saját figyelőkörle­tében lakik és azt is tudták, hogy mily ragyogóan szép felesége van, s mily rajon­gással csüng a kis családján, még azok sem sejtették az igazi okát ennek az állandó, egyformán feszült érdeklődésnek. Hiszen a törvény rettenetes szigorú falat állított a családi tűzhelyek elé. Pásztor Ádámot az angyonzaklatott, féltékeny lelke mégis rávezette a nagy titokra, technikai lehetőségre s figyelő asztalának villamos- hálózatába az ő otthonának belsejét is bekapcsolta. Pásztor Ádám már hónapokon át fi­gyelte az otthonát s a családjánál érezte magát akkor is, amikor a szolgálat távol­tartotta tőle. örömtől ragyogó szemmel nézte kisleányának a játékát, a felesége gondos házimunkáját, s azokat az apró mozzanatokat, amelyekből érezte a vára­kozást az ö hazaérkezésére. Néha azonban eszébe jutott más is és elsötétedett a tekintete, görcsösen szoron­gott a szíve arra a gondolatra, hogy egy­szer másképpen is lehet. Egyszer esetleg mást is megláthat. A vetítőkészülék ke­gyetlen lesz és akkor sem titkol el semmit abból, ami odahaza végbemehet. Pásztor egész lelkében megremegett. Ma éjjel is ilyen sötét gondolatok vettek rajta erőt. Borzalmasan küzdött belül. Ki­dagadó szemmel nézte, ha a felesége oda­haza fölkelt, hogy a kisleányát betakarja. Eltakarta a szemét a vetítöasztalnál, majd odacsapott a tenyerével arra a pontra, mely az otthonát varázsolta élébe, ahol az ö tragédiája lejátszódhat. Rémképek ül­dözték, pedig az igazi kép, mely ezalatt az asztalán lepergett, oly bájos volt és oly megkapó anyai gondosságról, boldogság­ról beszélt. Pásztor lelkitusája még tart. A többi asztalnál közömbösen folyik a városfi­gyelő munka, amikor a rémeket látó férfi hirtelen felugrik, kirántja a zsebkését és belehasít a finom dróthálózatba. Belevág a titkos, a tiltott vezetékbe, mely a leiké­vel, az otthonával volt összekapcsolva és a lelkiegyensúlyát felborította. Sistergés, tűz csap fel a bicska nyomán. Erős, fehérfényű tűz, amely nemcsak a vezetéken futott végig, de bizonyosan Pásztor Adám kétségeit, rémképeit is föl­emésztette. A figyelötisztek felugráltak a helyeikről s lefogták izgatott társukat, akiről azt hitték, hogy egy pillanatra hir­telen elvesztette a hideg, rendőri eszét. Pedig Pásztor Ádámnalc ez volt talán életében a legjózanabb cselekedete. A C—25—50-es torony má éjjeli szolgá­lati naplójában ez a 2. számú bejegyzés. A rövidzárlat, mely „ismeretlen okból” támadt s a 3-as számú asztal belső hálóza­tát elpusztította: Más eset nem is fordult elő a körletben. Azaz, hogy mégis. A C/26-os és 27-es utca sarkán lévő nagy bankintézetben kasszafúrók jártak. Persze, ehhez nem volt szükség rendőri közbelépésre. A kasszafúrók nagyon gyor­san és egyszerűen kerülnek a XXII. század rendőrségének kezére. Rendőrt se látnak s pillanatok alatt máris ott ülnek a fő- kapitányság sorban következő üres cellájá­ban. A bankintézetek hatalmas pénzszekré­nyei süllyesztővel vannak körülvéve, amely, mihelyt a pénzszekrény belső lemezbélését, vagy bármely más ilyenkor számbajövő részét nyomás éri, önműködően kinyílik. A betörő egy tölcséralakú nyílásba, ■onnan pedig egy éppen reá várakozó csőposta- patronba esik bele. A patron bezáródik s a légüres földalatti csőben a nagy szívóerő káprázatos gyorsasággal szállítja a go­nosztevőt a főkapitányságon lévő végállo­másra. A csőposta-patron fedelén rajta van a bankintézet neve s a büntető eljárás mári* megindulhat. Lukách Gyula díazautazott Pál jugoszláv kormány ©herceg Berlin, junius 9. Pál kormányzóherceg és Olga hercegnő csütörtökön este vissza­utazott Jugoszláviába. Göring vezértábor­nagy és felesége Karinhallból a fried- richswaldei állomásra kisérte vendégeit. Az útvonal mentén a párt tagjai fáklyák­kal sorfalat álltak. A kormányzóhercegi pár szívélyesen vett búcsút Göring vezér­tábornagytól és feleségétől, majd 22.15 órakor elindult a különvonat Rosenbachba, a német-ju- goszláv határ irányában. A Olsszocsotolí Felvidék Községi EI9IJM$olnoK j figyelmét felhívjuk a m. klr. belilgy miniszter űr 280/1938. B. Jí. m. rendele tével beszerzésre ajánlott. Növik Jené dr. összeállításában megjelent Községi poliiri bíráskodás , Cím fi jogi' conyvre I Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységei szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatónk rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mö hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betüsoros mutató is elő mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldat ABA 7.- PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest. VI, Rózsa-n. 111. Londonban tartják az 1944. évi olimpiászt London, június 9. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénteken este elhatá­rozta, hogy az 1944-iki olimpiai versenye­ket Londonban tartják. Reformátusok gyűlése Gör omboly tapolcán Egésznapos szabadtéri nagygyűlést ren­dezett a tiszáninneni egyházkerület refor­mátusai számára a kerületi elnökség Görömbölytapolcán, ahol hat és félezer egyháztag vett részt; igen sokan a visszacsatolt felvidéki gyülekezetekből is. Farkas István bevezető bibliamagyará­zata után farkasfalvi Farkas Géza főgond­nok mondott beszédet. Lengyel József, Csorba Zoltán, Enyedi Andor tartottak a gyűlés során rendkívül érdekes előadáso­kat. Külön gyűléseztek az ifjak, a lelké­szek feleségei. Hajsza a Garai-íé rablóKuiún Hírt adtunk már arról, hogy szerdán reggel özv. Pécsi Józsefnét, Budapesten a Garai-tér 14. sz. alatti lakásán két isme­retlen fiatalember megtámadta, száját be­tömte és lakásából öt pengő készpénzt, majd különböző ruhaneműeket elraboltak. A nyomozást azonnal megindította a fő- kapitányság és ennek eredményeként megállapította, hogy kik voltak a rablótámadás tettesei. A főkapitányság most elfogatóparancsot adott ki személyleírással együtt a rabló- támadás tettesei ellen. Ezek szerint ha bárhol feltalálják, letartóztatandó Tajti István 24 éves lugosi születésű szabó, 167 cm magas, kerek arcú, gesztenyebarna hátra­fésült hajú, a rablótámadás alkalmával sötétkék fehércsíkós ruhát és fekete fél­cipőt viselt. Ismertető jele, hogy tájszó­lással beszél. Ugyancsak le kell tartóz­tatni a rablótámadás másik tettesét, Nagy Ferenc budapesti születésű 19 éves al­kalmi munkást, 162 cm. magas, hosszú orra Van és barna, hullámos haja. Az el­fogatóparancsot a főkapitányság az or­szág összes hatóságainak megküldte. AUTOCAR TÚRÁINK 7 napos kiránduSás m m ^ Felvidékre és Kárpáfalfára P 145.— Indulások június 18. augusztus 13. július 2. szeptember 3. jú ius 16. Jelentkezési határidő • július 30. 4 nappal az indulás előtt­14 napos Jugoszláv és Dalmát autocartura P 390. Indulások : július 2. július 30. augusztus 22. Jelentkezni lehet: Ülazási Irodánkban VI I,, Józsai-krf. 5. Tel. 14-44-00 Jelentkezési határidő minden utazásmegkezdése előtt 7 nappal záródik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom