Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-08 / 129. szám
Clöfizetösi ér évente 36.— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP ^"Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest. Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szám telefon: 144-400 o Telefon: 144-40(1 Megbukott a Németország ellen indított balti-akció Aláírták Berlinben a német-lett és német-észt megnemtámadási szerződést — Anglia nem hallandó teljesíteni a szoviet balti kívánságait A Felvidék parlamenti Képviselete (d) A pótválasztások lezajlásával most már előttünk áll a jobboldali gondolat hallatlan mérvű győzelmének egész képe. A 260 mandátum közül a baloldal mindössze 10—11-et mondhat a magáénak, az összes mandátum 4 százalékát. Ennyi maradt hírmondónak. A többi 96 százalék jobboldali. A tengelyhatalmak közvéleménye nagy megelégedéssel veheti tudomásul, hogy a baráti Magyarország választói a legtisztább választási módszerek mellett maguktól szinte totális mértékben a jobboldali eszmék mellé sorakoztak föl. Ez nagy bizonyítéka a magyar közvélemény kiegyensúlyozottságának s nagy kezesség amellett, hogy a tengelypolitika nálunk a lakosság 96 százalékának akaratát és jóváhagyását élvezi. De a magyar kormány a belpolitikában is hallatlanul megszilárdította helyzetét. A Magyar Élet Pártja és a Kereszténypárt blokkja 187 mandátum fölött, rendelkezik, azaz 72 százalékos többség. Ez a többség még néhány kisebb jobboldali frakció támogatására is számíthat, de igazi nagy arányait akkor fogja elnyerni, ha az új parlament a Felvidék képviselőit is behívja. Mert ez lesz az új parlament első föladata. Az új parlament, sajnos, még mindig csonka parlament, a Volt csonka Magyarország parlamentje, mert a visszacsatolt északi területek, a magyar Felvidék és Kárpátalja nem választhattak. Mi, felvidékiek sajnáljuk a legjobban, hogy a felvidéki választás elmaradt és mi sürgetjük a legnyomatékosabban, hogy ezeket a választásokat mielőbb ejtsék meg. De addig sem maradhatunk képviselet nélkül s ezért átmenetileg a csehszlovákiai népképviseleti választások listái alapján való behívások módszeréhez kell folyamodnunk. Ezzel nem adjuk föl a népképviseleti elvét, mert a csehszlovákiai listarendszer révén megfelelő számú pótképviselői gárdával rendelkezünk, akik a nép bizalmából kerültek a listákra. De itt le kell szegeznünk, hogy a visszacsatolt felvidéki magyar területnek több mandátum jár, mint amennyit az első behívás alkalmával kaptunk. Egy-egyman- datáriusunkra nálunk 30—40 ezer szavazat esett, átlag kétannyi, mint a legtöbb csonkaországi mandátumra s így voltaképpen azt kell tekintetbe vennünk, hogy az egész lista kapta a szavazatokat s így a nekünk járó mandátumszámot a listán szereplő pótképviselőkre is ki lehet és ki kell terjeszteni. Mennyi mandátumot igényelhet a Felvidék népe? Nem többet és nem kevesebbet, mint amennyi a lélekszám szerint ezt a területet megilleti. Mert a mandátumok száma az anyaországban is a választók számával, a választók száma pedig a lakosok lélekszámá- val van egyenes arányban. E szerint az igazságos kulcs szerint könnyen megállapíthatjuk, hogy nekünk nem 16 mandátum jár, hanem ennél jóval több. Az összehasonlítás alapjául az utolsó, 1930-as népszámlálások adatait kell vennünk. Csonka-Magyaror- fczágnak 1930-ban 8,688.000 lakosa Berlin, 'június 7. Szerdán délben a külügyminisztériumban ünnepélyes keretek között aláírták a német-lett és a német-észt megnemtámadási szerződést. Délelőtt 10 órakor Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a külügyi hivatalban fogadta először Munters lett külügyminisztert, majd Selter észt külgyminisz- tert. Tíz óra harminc perckor Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, Munters lett, valamint Selter észt külügyminiszter ünnepélyesen aláírták a német-lett, illetve Berlin, június 7. Az egyrészt Németország és Lettország, másrészt Németország és Észtország között megkötött megnemtámadási szerződések szövege azonos. A bevezetés megállapítja, hogy a birodalmi kancellár és a lett köztársaság, illetve az észt köztársaság elnöke — szilárdan eltökélve, hogy minden körülmények között fenntartják országaik között a békét — megegyeztek abban, hogy ezt az elhatározásukat államszerződéssel erősítik meg. A szerződés a következőkép hangzik: 1. cikk. A Németbiradalom és a Lett Köztársaság (illetve Észt Köztársaság) semmi körülmények között sem visel háborút, vagy alkalmaz erőszakot egymás ellen. Abban az esetben, ha harmadik hatalom — az első fejezetben megjelölt móvolt, a november 2-án visszacsatolt magyar Felvidéknek 1,029.629 lélek. Ha a csonkaországi polgárok 260 mandátum sorsa fölött rendelkezhettek, akkor ugyanolyan arányban a Felvidék népét bőséges számítással harminc képviselői hely illeti meg a magyar parlamentben. Ez ellen az arányszám ellen még azt sem lehet fölhozni, hogy a Felvidéken esetleg kevesebb szavazó lenne, mint az anyaországi területeken, mert az eddigi választójog szerint nálunk a lakosság fele volt szavazó, míg az anyaországban csak az egynegyede. Az írni-olvasni tudás kritériuma sem tizedelné meg a magyar Felvidék választóit. Ilyenformán a baloldali sajtó ama találgatásai, hogy a parlamentbe behívandó felvinémet-észt megnemtámadási szerződést. A Németország és Észtország, illetve Lettország között kötött megnemtámadási szerződés aláírása után Hitler vezér és birodalmi kancellár Ribbentrop birodalmi külügyminiszter jelenlétében fogadta Munters lett és Selter észt külügyminisztert. Az új birodalmi kancellária udvarában Hitler Adolf S. S. testőrségének egy díszszázada tisztelgett a két külügyminiszter elŐth dón — akciót indítana a szerződő felek egyike ellen, ezt az akciót a másik szerződő fél semmi körülmények között sem támogatja. 2. cikk. Ezt a szerződést szentesítik és az erről szóló okmányokat a legrövidebb időn belül Berlinben kicserélik. A szerződés a ratifikációs okmányok kicserélésével lép életbe és ettől az időponttól számított tíz évre szól. Abban az esetben, ha a szerződést az egyik fél egy évvel a határidő letelte előtt fel nem mondja, a szerződés érvényessége további tíz évre terjed ki. Ez minden további tíz évre érvényes. Ez a szerződés azonban nem marad tovább érvényben, mint a Németország és Észtország dékiek számát 25-ben fogják megállapítani, bizonyára csak találgatás. A decemberi behívásnál kétségkívül hiba történt, amit pusztán az magyaráz, hogy az akkori behívási törvény szövegezője, az akkori igazságügyminiszter pártember volt és nem államférfi, s mint pártembernek az volt az érdeke, hogy a Felvidék mennél kevesebb mandátumot kapjon, nehogy szavazataival megerősíthesse az Imrédy —Teleki-féle többségi csoportot, amely- lyel szemben az ő disszidens-csoportja már rohamra készült. Az ünnepi hangulatban sikerült eltaktikáznia a Felvidék jogos arányú képviseletét szinte a felére, mi a fölszabadulás boldog mámorában nem reklamáltuk a dolgot. Utólag kiderült, hogy pártpolitikai között ma aláírt megfelelő szerződés. Hí a szerződés a második bekezdésben említett időpontban hatályát vesztené, akkor a német kormány és a lett kormány, (illetve észt kormány) az egyik fél kíván* ságára azonnal tárgyalásokat kezd a szer« ződés megújítása végett. Aláírási jegyzőkönyv: A német-lett, illetve német-észt szerződésnek a mai napon történt aláírása alkalmából mind a két szerződő fél a következőben egyezeti megj _ A viszályban részt nem vevő fél részéről a szerződés első cikkének második bekezdése értelmében vett támogatásnak nincs helye, ha az illető félnek a magatartása összhangban áll a semlegesség általános szabályával. Ezért nem tekinthető megengedett támogatásnak, ha a viszályban nem érdekelt szerződő fél és valamely harmadik hatalom között folytatódik a rendes árúcsere* és átmenőforgalom. Angol minisztertanács London, június 7. A mai angol minisztertanács ügyrendjén a következő fontosabb kérdések szerepeltek: 1. Az angol-lengyel kölcsönös védelmi egyezmény véglegesítése, amelynek részleteiről tegnap tanácskozott Chamberlain miniszter- elnök és Lord Halifax külügyminiszter Raczynski gróf lengyel nagykövettel. A Daily Mail lehetségesnek tartja, hogy Anglia 50 hiillió font felfegyverkezési kölcsönt ad Lengyelországnak. 2. Az angol-török együttműködés, amelynek ka* manőver volt. Most azonban le kell szegeznünk, hogy a Felvidék arányos parlamenti képviselete nem lehet pártügy, mert az az egész lakosság egyetemes joga. Mi arról nem tehetünk, hogy most nem választhattunk és nem friss választási eredmény, hanem az 1935-ös csehszlovákiai választások alapján kell képviseletet kapnunk. De meg kell kapnunk. . Csehországban mindig panaszoltuk, hogy a mi választókerületeinkben 40 százalékkal több szavazat kellett egy mandátumhoz, mint a szláv kerületekben, vagyis a mandátumok 40 százalékától ütöttek így el, nem helyeselhetnők tehát, hogy édes hazánkban is megismétlődjék a múlt decemberi hiba, hogy több mint 40 százalékkal kevesebb képviselői heA Németbirodalom és lelt, illetőleg észt köztársaság semmi körülmények között sem visel egymás ellen háborút
