Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-07 / 128. szám

Aras 10 fillér II. évfolyam 128. szám. Budapest, 1939 június 7. Szerda Előfizetést ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szán Telefon: 144-400 o Telefon; 144-400 Versengés, a balti államokért (síp) — A balti államok, Litvánia, Észtország és Lettország, váratlanul az európai érdeklődés előterébe kerül­ték, s nem lehetetlen, hogy e kis, alig két-hárommillió lakosú országok dön­tik majd el a kontinens politikájának fejlődését. Tudvalevő, hogy Oroszor­szág csak abban az esetben hajlandó a németellenes angol-francia szövetségi ajánlatot elfogadni, ha a nyugati de­mokráciák Lengyelország és Románia határain kívül a balti államok határait is garantálják, még abban az esetben is, ha a balti államok „német nyo­másra” nem kérnek e biztosításból, til­takoznak ellene, sőt esetleg német pro­tektorátus alá helyezik magukat. Molo­tov külügyi népbiztos legutóbbi beszé­dében világosan kifejtette a szovjet ál­láspontját. Ha nyugat nem garantálja a balti államokat, szinte egyenesen fel­szólítja a német birodalmat,- hogy a balti útvonalon támadja meg a szovje­tet, villámgyorsan Szentpétervár alatt teremjen s veszélyeztesse az Oroszor­szág elsőrendű életérdekét jelentő ke- lptitengeri kifutást, anélkül, hogy Ang­lia és Franciország ezt megakadályoz­nák. így érvel Moszkva. London és Párizs viszont habozik, mert jól tudja, hogy a balti államok garantálása egyet jelentene e kis országok Oroszországnak való kiszolgáltatásával. A szovjet máris értésére adta a három kis hatalomnak, hogy a garancia esetén egy várható konfliktusban „átmenetileg meg kellene szállnia az országokat”, mert csak így akadályozhatná meg „a német előtö- rést.” Az ilyenből viszont a balti álla­mok nem igen kérnek, mert tudják, hogy az átmeneti megszállás könnyen véglegessé válhatna, tekintve, hogy Oroszország a világháború óta számta­lanszor hangoztatta jogát a keletiten­geri „kifutó területre”, amely nélkül az orosz keletitengeri biztonság illuzó­rikus. Anglia és Franciaország nehéz elha­tározás előtt áll. Az oroszok a nyugati demokráciák mellének szegezték a re­volvert, s olyan kegyetlen feltételeket szabtak, amelyek tetemesen növelnék a szovjet nagyhatalmi pozícióját, s ha­talmas távlatot nyitnának a szovjeterő terjeszkedésének. Ha most, annyi visz- szautasítás után, elfogadnák az orosz feltételeket, s olyanokat engedélyezné­nek, amik ellen húszéve teljes erővel küzdöttek, a brit politikát nagyobb presztízsveszteség érné, mint München idején. Ezt a második kanosszajárást az angol közvélemény nehezen viselné el. Hiszen arról volna szó, hogy Anglia beleegyezik a három kis balti állam Oroszországnak való kiszolgáltatásába, tehát olyasvalamibe, ami ellen a hár­mas szövetség megalakításának tervé­vel állítólag küzdeni akar, mert e hár­masszövetség a papírforma szerint „meg akarja védeni a kis államok füg­getlenségét és szuverénitását.” S most mégis odaajándékozná az oroszoknak Litvániát, Lettországot és Észtországot? A három kis ország kétségbeesetten küzd az orosz „garancia ellen.” Tudja, mit jelent, s hová vezet az orosz protek­ció. Inkább közeledik Németországhoz, |obban bízik benne és szívesebben köt A HÁZ MUNKARENDJE: A felvidéki képviselők behívása, kárpát­aljai autonómia, tétéves indemnitás, népjóléti Javaslat, házszabályrevizió és földreform Július végén kezdődik és novemberig tart a Ház nyári szünete A Ház megalakulása után azonnal megkezdik a törvényjavaslatok tárgyalását A hétfői és keddi napon bonyolították le a pótválasztásokat azokban a kerüle­tekben, ahol az általános választás során végleges eredmény nem alakult ki. Hét­főn négy kerületben volt pótválasztás, ennek eredményeképpen a szarvasi vá­lasztókerületben vitéz Zerinváry Szilárd MÉP győzött Tepliczky János független kis­gazdával szemben 1115 szótöbbséggel. A kunszentmiklósi kerületben Beretvás István nem hivatalos MÉP győzött 167 szótöbbséggel Molnár Lajos MÉP ellen, a ráckevei kerületben Mester Miklós MÉP győzött 1640 szótöbbséggel Krumpach József nyilas jelölttel szemben. A negye­dik kerület a siklósi kerület, ahol, mint már jelentettük, az ellenzéki jelölt visz- szalépése folytán Hendrey József MÉP egyhangú mandátumhoz jutott. Kedden további négy kerületben folyik a pótválasztás, melynek eredménye szer­dán reggelre lesz ismeretes. Mohácson Mischung Konrád (MÉP) és Keck Antal (nyilas), Nyíregyházán Bertalan Kálmán (MÉP) és Korody Tibor (nyilas), Tata- tóvároson Szabó Gusztáv (MÉP) és An- dorka Ödön (nyilas), Jászapátin Ulain Ferenc (MÉP) és Orosz Mihály (nyilas) vesz részt a küzdelemben, A pótválasztások lezajlása után végle­gesen kialakul a mandátumoknak pártok szerint való megoszlása. A Magyar Élet Pártjának már eddig száznyolcvanöt mandátuma van és ez a szám a keddi pót- yálasztás után csak emelkedni fog. A Ház megalakulása Ä házfeloszlató kormányzói kézirat jú­nius 10-ére hirdette meg az új ország- gyűlés összehívását. Régi gyakorlat sze­rint a Ház összehívása a meghirdetés nap­ját követő három napon belül történik meg s ennek megfelelően június 12-én tartja első, formális ülését az újonnan megválasztott képviselőház. Ezen az ülésen a korelnök elnököl és a jegyzői tisztségeket a korban legfiatalabb képviselők látják el. Az elnök közli a Ház ünnepélyes megnyitásának napját, helyét s bejelenti, hogy mikor tartja a képviselőház alakuló ülését. Az ünnepé­lyes megnyitó szerdán, június 14-én lesz az országgyűlés házának kupolacsarnoká­ban. Az országgyűlést Horthy Miklós kor­mányzó nyitja meg, megnyitóbeszédében mutat irányt az or­szággyűlés mindkét házának az elkövet­kező törvényhozási munka éveire. A kor­mányzó beszédével be is záródik az ün­nepi megnyitóülés, utána pedig úgy a képviselőház, ölint a felsőház külön-külön ülést tart. A képviselőházban felolvassák a megválasztott képviselők névsorát, a képviselők pedig benyújtják megbízólevelüket. A több mandátummal rendelkező képvi­selők csak akkor mondhatnak le mandá­tumaikról, amikor a megbízólevelek meg­vizsgálása megtörtént és megállapítják, hogy a mandátumok rendben vannak. A megvizsgálás úgy történik, hogy sorshú­zás útján négy igazolóosztályba csopow tosítják a képviselőket és mindegyik ősz* tály az utánakövetkező osztályba tar« tozó képviselők megbízólevelét vizsgáljál felül. A képviselőház a következő napon* csütörtökön ismét ülést tart, ezen az ülé« sen az igazolóosztályok előadói jelentést tesznek, majd sor kerül a képviselőház új elnökének, két alelnökének, házna­gyának, a jegyzőknek és a bizottsá­goknak megválasztására és megalakítására. AI Ház megválasztott új elnöke ekkor átve* szí a tisztséget a korelnöktől, akinek mű* ködése ezzel véget ér. A törvényjavas­latok sorrendje A képviselőház megalakítása után meg« kezdődik a Ház rendes törvényhozói munkája. A következő pénteki napon a kormány tagjai -benyújtják az elkészült javaslatokat, melyeket még a Ház nyári szünete előtt letárgyalnak. Értesülésünk szerint a javaslatok sorrendje a követ* kező lesz: A felvidéki képviselők behívásáról szóló törvényjavaslat, amely a felvidéki képviselők számát felemeli, s arról intéz­kedik, hogy a behívott képviselők meg* bizatása egy évre, tehát jövő évi ju* niusig szól. Várhatóan ezalatt az egy év_ alatt a Felvidéken is megtörténik az ál­talános képviselőválasztás. Kárpátalja autonómiájáról szóló törvényjavaslat, a féléves pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslat, melyet a házszabá* Berlinnel szövetséget, mert a németek érdeke távolról sem kívánja meg oly békés magatartásáról s még nem adta mértékben a balti államok bekebelezé­sét, mint az orosz érdek, amelynek egyik alapkövetelése a Keleti-tenger Pétervárhoz közeleső partjának meg­szállása. A német-balti semlegességi és szövetségi tárgyalások máris megindul­tak. A birodalom ugyanolyan szerződést óhajt kötni a három állammal, mint Dániával kötött az elmúlt napokban, s ha a terv sikerül, a szovjetnek nincs keresni valója többé a balti partokon, s nem folytathatja a múlt században annyi szép sikerrel megkezdett elnyo­mást. Ezekben a napokban valóságos versenyfutás folyik tehát a baltiak ke­gyeiért, s ha az angol-orosz tárgyalá­sok elhúzódnak, nem lehetetlen, hogy .Berlin előbb ér célt, mint Moszkva, s \iijabb döntő diplomáciai sikert arat. \ A török-angol szerződés megkötése óta Németország amúgy is igyekszik meggyőzni Angliát a német külpolitika föl a reményt, hogy ez sikerülni is fog. Minél túlzottabb feltételeket szab Moszkva támogatása fejében, minél in­kább nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyu­gati hatalmak szorult helyzetét kihasz­nálva, helyre akarja állítani szupremá- ciáját a Balti-tenger partvidékein és belovalni a demokráciákat egy Mandzsú­riában megkezdett japán-orosz hábo­rúba, minél gőgösebb, fölényesebb és visszautasítóbb a hang, amellyel a nép­biztosok a demokráciákat bírálják, an­nál világosabbak lesznek az új angol politika hibái és a régi előnyei. Hali­fax lord lapja máris leszögezte a kris­tályosodó angol felfogást: Oroszország­gal lehetetlen szövetkezni, mert Moszkva zsarol. Ha létre is jönne a megállapodás, mit használna, ha Ang­lia csak fogcsikorgatva fogadná e kényszerű „barátságot”, Oroszország pedig fölhasználná hatalma kitérj esz* tésére? Németországgal a mai körülmé­nyek között talán könnyebben — és ol* csobban — lehet kiegyezni, mint Orosz­országgal. Bármennyire is úgy látszik tehát a jelen pillanatban, hogy Anglia kényszerhelyzetben van és kénytelen elfogadni az orosz feltételeket, hogy a megkezdett úton tovább haladhasson, nem lehetetlen, hogy az angol-orosz tárgyalások nehézségei, a sok megnyil­vánult ellentét, a megnövekedett rossz hangulat ismét közelebb hozza Berlint Londonhoz még abban az esetben is, ha az angol-francia-orosz szerződés meg­születik. A német diplomácia nagy já­tékot játszik, s ha a balti semlegességi szerződésekkel éket ver a bekerítési politika készülő abroncsába, akkor a demokrata-bolseviki szövetség csak fél­munkát végezhet s nem igen remélheti a nagynehezen megszületett katonai szövetség tartósságát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom