Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-07 / 128. szám
Aras 10 fillér II. évfolyam 128. szám. Budapest, 1939 június 7. Szerda Előfizetést ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szán Telefon: 144-400 o Telefon; 144-400 Versengés, a balti államokért (síp) — A balti államok, Litvánia, Észtország és Lettország, váratlanul az európai érdeklődés előterébe kerülték, s nem lehetetlen, hogy e kis, alig két-hárommillió lakosú országok döntik majd el a kontinens politikájának fejlődését. Tudvalevő, hogy Oroszország csak abban az esetben hajlandó a németellenes angol-francia szövetségi ajánlatot elfogadni, ha a nyugati demokráciák Lengyelország és Románia határain kívül a balti államok határait is garantálják, még abban az esetben is, ha a balti államok „német nyomásra” nem kérnek e biztosításból, tiltakoznak ellene, sőt esetleg német protektorátus alá helyezik magukat. Molotov külügyi népbiztos legutóbbi beszédében világosan kifejtette a szovjet álláspontját. Ha nyugat nem garantálja a balti államokat, szinte egyenesen felszólítja a német birodalmat,- hogy a balti útvonalon támadja meg a szovjetet, villámgyorsan Szentpétervár alatt teremjen s veszélyeztesse az Oroszország elsőrendű életérdekét jelentő ke- lptitengeri kifutást, anélkül, hogy Anglia és Franciország ezt megakadályoznák. így érvel Moszkva. London és Párizs viszont habozik, mert jól tudja, hogy a balti államok garantálása egyet jelentene e kis országok Oroszországnak való kiszolgáltatásával. A szovjet máris értésére adta a három kis hatalomnak, hogy a garancia esetén egy várható konfliktusban „átmenetileg meg kellene szállnia az országokat”, mert csak így akadályozhatná meg „a német előtö- rést.” Az ilyenből viszont a balti államok nem igen kérnek, mert tudják, hogy az átmeneti megszállás könnyen véglegessé válhatna, tekintve, hogy Oroszország a világháború óta számtalanszor hangoztatta jogát a keletitengeri „kifutó területre”, amely nélkül az orosz keletitengeri biztonság illuzórikus. Anglia és Franciaország nehéz elhatározás előtt áll. Az oroszok a nyugati demokráciák mellének szegezték a revolvert, s olyan kegyetlen feltételeket szabtak, amelyek tetemesen növelnék a szovjet nagyhatalmi pozícióját, s hatalmas távlatot nyitnának a szovjeterő terjeszkedésének. Ha most, annyi visz- szautasítás után, elfogadnák az orosz feltételeket, s olyanokat engedélyeznének, amik ellen húszéve teljes erővel küzdöttek, a brit politikát nagyobb presztízsveszteség érné, mint München idején. Ezt a második kanosszajárást az angol közvélemény nehezen viselné el. Hiszen arról volna szó, hogy Anglia beleegyezik a három kis balti állam Oroszországnak való kiszolgáltatásába, tehát olyasvalamibe, ami ellen a hármas szövetség megalakításának tervével állítólag küzdeni akar, mert e hármasszövetség a papírforma szerint „meg akarja védeni a kis államok függetlenségét és szuverénitását.” S most mégis odaajándékozná az oroszoknak Litvániát, Lettországot és Észtországot? A három kis ország kétségbeesetten küzd az orosz „garancia ellen.” Tudja, mit jelent, s hová vezet az orosz protekció. Inkább közeledik Németországhoz, |obban bízik benne és szívesebben köt A HÁZ MUNKARENDJE: A felvidéki képviselők behívása, kárpátaljai autonómia, tétéves indemnitás, népjóléti Javaslat, házszabályrevizió és földreform Július végén kezdődik és novemberig tart a Ház nyári szünete A Ház megalakulása után azonnal megkezdik a törvényjavaslatok tárgyalását A hétfői és keddi napon bonyolították le a pótválasztásokat azokban a kerületekben, ahol az általános választás során végleges eredmény nem alakult ki. Hétfőn négy kerületben volt pótválasztás, ennek eredményeképpen a szarvasi választókerületben vitéz Zerinváry Szilárd MÉP győzött Tepliczky János független kisgazdával szemben 1115 szótöbbséggel. A kunszentmiklósi kerületben Beretvás István nem hivatalos MÉP győzött 167 szótöbbséggel Molnár Lajos MÉP ellen, a ráckevei kerületben Mester Miklós MÉP győzött 1640 szótöbbséggel Krumpach József nyilas jelölttel szemben. A negyedik kerület a siklósi kerület, ahol, mint már jelentettük, az ellenzéki jelölt visz- szalépése folytán Hendrey József MÉP egyhangú mandátumhoz jutott. Kedden további négy kerületben folyik a pótválasztás, melynek eredménye szerdán reggelre lesz ismeretes. Mohácson Mischung Konrád (MÉP) és Keck Antal (nyilas), Nyíregyházán Bertalan Kálmán (MÉP) és Korody Tibor (nyilas), Tata- tóvároson Szabó Gusztáv (MÉP) és An- dorka Ödön (nyilas), Jászapátin Ulain Ferenc (MÉP) és Orosz Mihály (nyilas) vesz részt a küzdelemben, A pótválasztások lezajlása után véglegesen kialakul a mandátumoknak pártok szerint való megoszlása. A Magyar Élet Pártjának már eddig száznyolcvanöt mandátuma van és ez a szám a keddi pót- yálasztás után csak emelkedni fog. A Ház megalakulása Ä házfeloszlató kormányzói kézirat június 10-ére hirdette meg az új ország- gyűlés összehívását. Régi gyakorlat szerint a Ház összehívása a meghirdetés napját követő három napon belül történik meg s ennek megfelelően június 12-én tartja első, formális ülését az újonnan megválasztott képviselőház. Ezen az ülésen a korelnök elnököl és a jegyzői tisztségeket a korban legfiatalabb képviselők látják el. Az elnök közli a Ház ünnepélyes megnyitásának napját, helyét s bejelenti, hogy mikor tartja a képviselőház alakuló ülését. Az ünnepélyes megnyitó szerdán, június 14-én lesz az országgyűlés házának kupolacsarnokában. Az országgyűlést Horthy Miklós kormányzó nyitja meg, megnyitóbeszédében mutat irányt az országgyűlés mindkét házának az elkövetkező törvényhozási munka éveire. A kormányzó beszédével be is záródik az ünnepi megnyitóülés, utána pedig úgy a képviselőház, ölint a felsőház külön-külön ülést tart. A képviselőházban felolvassák a megválasztott képviselők névsorát, a képviselők pedig benyújtják megbízólevelüket. A több mandátummal rendelkező képviselők csak akkor mondhatnak le mandátumaikról, amikor a megbízólevelek megvizsgálása megtörtént és megállapítják, hogy a mandátumok rendben vannak. A megvizsgálás úgy történik, hogy sorshúzás útján négy igazolóosztályba csopow tosítják a képviselőket és mindegyik ősz* tály az utánakövetkező osztályba tar« tozó képviselők megbízólevelét vizsgáljál felül. A képviselőház a következő napon* csütörtökön ismét ülést tart, ezen az ülé« sen az igazolóosztályok előadói jelentést tesznek, majd sor kerül a képviselőház új elnökének, két alelnökének, háznagyának, a jegyzőknek és a bizottságoknak megválasztására és megalakítására. AI Ház megválasztott új elnöke ekkor átve* szí a tisztséget a korelnöktől, akinek mű* ködése ezzel véget ér. A törvényjavaslatok sorrendje A képviselőház megalakítása után meg« kezdődik a Ház rendes törvényhozói munkája. A következő pénteki napon a kormány tagjai -benyújtják az elkészült javaslatokat, melyeket még a Ház nyári szünete előtt letárgyalnak. Értesülésünk szerint a javaslatok sorrendje a követ* kező lesz: A felvidéki képviselők behívásáról szóló törvényjavaslat, amely a felvidéki képviselők számát felemeli, s arról intézkedik, hogy a behívott képviselők meg* bizatása egy évre, tehát jövő évi ju* niusig szól. Várhatóan ezalatt az egy év_ alatt a Felvidéken is megtörténik az általános képviselőválasztás. Kárpátalja autonómiájáról szóló törvényjavaslat, a féléves pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslat, melyet a házszabá* Berlinnel szövetséget, mert a németek érdeke távolról sem kívánja meg oly békés magatartásáról s még nem adta mértékben a balti államok bekebelezését, mint az orosz érdek, amelynek egyik alapkövetelése a Keleti-tenger Pétervárhoz közeleső partjának megszállása. A német-balti semlegességi és szövetségi tárgyalások máris megindultak. A birodalom ugyanolyan szerződést óhajt kötni a három állammal, mint Dániával kötött az elmúlt napokban, s ha a terv sikerül, a szovjetnek nincs keresni valója többé a balti partokon, s nem folytathatja a múlt században annyi szép sikerrel megkezdett elnyomást. Ezekben a napokban valóságos versenyfutás folyik tehát a baltiak kegyeiért, s ha az angol-orosz tárgyalások elhúzódnak, nem lehetetlen, hogy .Berlin előbb ér célt, mint Moszkva, s \iijabb döntő diplomáciai sikert arat. \ A török-angol szerződés megkötése óta Németország amúgy is igyekszik meggyőzni Angliát a német külpolitika föl a reményt, hogy ez sikerülni is fog. Minél túlzottabb feltételeket szab Moszkva támogatása fejében, minél inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyugati hatalmak szorult helyzetét kihasználva, helyre akarja állítani szupremá- ciáját a Balti-tenger partvidékein és belovalni a demokráciákat egy Mandzsúriában megkezdett japán-orosz háborúba, minél gőgösebb, fölényesebb és visszautasítóbb a hang, amellyel a népbiztosok a demokráciákat bírálják, annál világosabbak lesznek az új angol politika hibái és a régi előnyei. Halifax lord lapja máris leszögezte a kristályosodó angol felfogást: Oroszországgal lehetetlen szövetkezni, mert Moszkva zsarol. Ha létre is jönne a megállapodás, mit használna, ha Anglia csak fogcsikorgatva fogadná e kényszerű „barátságot”, Oroszország pedig fölhasználná hatalma kitérj esz* tésére? Németországgal a mai körülmények között talán könnyebben — és ol* csobban — lehet kiegyezni, mint Oroszországgal. Bármennyire is úgy látszik tehát a jelen pillanatban, hogy Anglia kényszerhelyzetben van és kénytelen elfogadni az orosz feltételeket, hogy a megkezdett úton tovább haladhasson, nem lehetetlen, hogy az angol-orosz tárgyalások nehézségei, a sok megnyilvánult ellentét, a megnövekedett rossz hangulat ismét közelebb hozza Berlint Londonhoz még abban az esetben is, ha az angol-francia-orosz szerződés megszületik. A német diplomácia nagy játékot játszik, s ha a balti semlegességi szerződésekkel éket ver a bekerítési politika készülő abroncsába, akkor a demokrata-bolseviki szövetség csak félmunkát végezhet s nem igen remélheti a nagynehezen megszületett katonai szövetség tartósságát,
