Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

1939 JÚNIUS 1, CSÜTÖRTÖK telvidEö •i^<3&ÄRHIRIÄß Olaszország és Magyarország barátsága az olasz külügyi költség* vetésről szóló jelentésben A német-olasz szerződés ünnepélyesen megerősítette a Róma-Berlln tengelyt RÓenm, máj us 31. A szenétől- pénzügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta Aldov- i'rmdi Morescotti szenátor jelentését a kül­ügyminisztérium költségvetéséről. A jelen­tést érdekes fejtegetések vezetik be Olasz­ország külpolitikájáról. A német-olasz szö­vetségi szerződésről szólva a jelentés han­goztatta, hogy az ténylegesen már fennál­lott helyzet szentesítését jelenti. Ez a szerződés ünnepélyesen megerősítette a Róma— Berlin tengelyt, amely Európa politikájának mintegy ge­rincoszlopa. A tengely politikája, amelyet a Róma—Berlin—Tolná háromszög rendszere egészít ki, természetszerűleg ellenhatást váltott ki ama hatalmak részéről, amelyek ellene vannak a status quo mindennemű megváltoztatásának, még ha azt a változ­tatást az igazság is megkívánja. Megindult tehát az úgynevezett bekeritési politika, amely az angol-lengyel és az angol-török kölcsönös garancia-szerződésben és Romá­niának, valamint Görögországnak nyújtott egyoldalú angol kezességben nyilvánul meg; tárgyalások folynak továbbá abban az irányban is, hogy Szovjetoroszországot is bevonják a totális államok elleni arcvo- nalba. Szemhen ezzel a politikával meg kell állapítani, hogy az olasz-jugoszláv kapcso­latok változatlanul azt az irányt követik, amelyet a belgrádi egyezmény meg­jelölt. Kiemeli a bizottsági jelentés Olaszország és Magyarország baráti kapcsolatainak változatlan szilárdsá­gát, majd pedig rátér az olasz követelések kérdésére. Ezek elsősorban azoknak a gyarmati kárpótlásoknak a megadására irányulnak, amelyeket Olaszországtól a világháború végén megtagadtak, másrész­ről pedig a Dzsibtltival és a Szuezi csator­nával összefüggő kérdéseket érintik. Han­goztatja a jelentés, hogy minden ellenté­tes állítással szemben Olaszország és Egyiptom kapcsolatait szívélyesség jel­lemzi, az arab államokkal való kapcsolatok pedig a barátság jegyében fejlődnek. Kü­lönösen nagy figyelmet szentel Olasz­ország Szíria és Palesztina helyzetének, önzetlen megértéssel viseltetik az ottani arab lakosság törekvései iránt és örömmel látná biztosítva -j területek szuverénitását és nemzeti függetlenségét. Rámutat a je­lentés arra, hogy a külügyminisztérium által megindított visszahonosító mozgalom folytán rövid idő leforgása alatt 70.000 külföldi olasz kérte vissza- honosítását. A bizottság végül emlékeztet arra a táv­iratra, amelyben az uralkodó elismerését fejezte ki Ciano grófnak munkásságáért, majd pedig teljes bizalmát nyilvánítja a külügyminiszternek a Duce irányelved alapján folytatott tevékenységéért. szövetségi javaslatok szövege. Az angol— francia szövetségi tervezet a következő hat szakaszból áll: 1. A szerződő felek kölcsönösen kötele­zik magukat arra, hogy segítséget nyúj­tanak egymásnak, ha valamelyiküket tá­madás éri, vagy ha valamelyik európai állam segítséget kér tőlük. Mindezekben az esetekben a szerződő felek valamennyi rendelkezésükre álló eszközzel egymás megsegítésére sietnek. 2. A segélynyújtás a népszövetségi egyességokmány 16. cikkelyének (szank­ciós eljárás) szellemében történik. 3. A szerződő felek minden olyan eset­ben, amikor a szövetségi kötelezettség esedékessé válik, kölcsönösen tanácskozni fognak egymással arról a kérdésről, mi­lyen legyen a segélynyújtás pontos for­mája és milyen eszközökkel történjen. 4. Ha Európában közvetlenül küszöbön- álló támadás veszedelme fenyeget, a szer­ződő felek azonnal megkezdik a tágyalá- sokat, hogy milyen közös lépéseket tegye­nek. 5. A segélynyújtás formája és mértéke tekintében a szerződő felek figyelembe* ve­szik a fenyegetett vagy megtámadott államok óhajtásait. 6. A szerződés érvénye egyelőre öt évre szól. Beavatott körök értesülése szerint a seovjetkormány főleg a tervezet 2. szaka­szát akarja megváltoztatni. Még e hétre várják az orosz választ London, május SI. A Press Association szerint általában azt várják, hogy a hét vége előtt Londonba érkezik az angol— francia kölcsönös védelmi egyezmény ja­vaslatra adandó szovjetorosz válasz. A Teleki Mihály gróf földmívelésügyi minisz­ter Kiskunhalason mandátumának átvétele után Fekete Imre polgármester társaságá­ban távozik a városházáról szovjetkormány határozott biztosítékokat kapott a kölcsönösség tekintetében és Londonban azt várják, hogy a válasz álta­lánosságban hozzá fog járulni az egyezményjavas­lathoz és hogy esetleg újabb pontok még tisztá- zásra fognak szorulni. Halifax lord külügyminiszter Yorkshire- megyei birtokáról csütörtökön délután Londonba érkezik és a külügyminiszté­riumban lesz, ha Majszki szovjetnagy­követ fel akarja keresni, hogy kormánya válaszát közölje, vagy további pontokról tanácskozzék. Minisztertanács Rómában Mussolini elnökletével li székelyek a hitnek koséi vagytok — mondta a bukaresti pápai nuncíus a csíksomlyói búcsún Rómd, május SÍ. Szerdán délelőtt Musso­lini elnökletével összeült a minisztertanács. Ciano gróf külügyminiszter fogadta Francoi Poncet francia követet, akivei mintegy félórás megbeszélést folytatott. Ügy tudják hogy, a megbeszéléseken folyó adminisztratív ügyekről volt ezó. Elhatározta a minisztertanács — a többi között, — hogy a zsidókat meghatározott családnevek . viselésére kényszeríti, amelyek megkülönböztetik őket az árják­tól. Fontos intézkedéseket hozott a minisz­tertanács Albánia gazdasági kihasználása tekintetében. Még mindig nem válaszolt a szovjet az angol-francia szövetségi tervezetre Hat szakaszból áll a szövetségi terv Párizs, május SÍ. A szovjetkormány szerda estig még nem válaszolt a pünkösd előtt átnyújtott angol-francia szövetség­tervezetre, noha Bonnet külügyminiszter, a párizsi lapok értesülése szerint Szurics szovjetnagykövettel folytatott keddi beszél­getése során megsürgette a moszkvai választ és arra kérte a nagykövetet, ne késleltes­sék tovább a több mint másfél hónapja folyó tanácskozásokat. Párizsban bíznak ugyan a hármasszövetség létrejöttébsrr, de azért nem titkolják, hogy a megegyezés még mindig kétséges, mert Moszkva az új angol-francia terve­zet ellen is kifogásokat emel. A szovjet legfőbb kifogása tudvalévőén az, hogy a tervbevett szövetségi szerződés nem hi­vatkozhat a népszövetségi alapszabályok szankciós cikkelyének szellemére, mint az angol-francia tervezet javasolja, hanem Í zt akarja, hogy a katonai segélynyújtás ötelesettsége adott esetben automatikusan életbélépjen. Az Intransigent értesülése szerint Moszkva ezenfelül még azt ií kifo­gásolja, hogy Anglia és Franciaország mindeddig nem vállaltak szavatosságot a balti államokért és hogy nem tisztázták még azt a kérdést sem, meddig terjedjenek a tervbevett kö­zös vezérkari tárgyalások és milyen mér­tékű legyen a kölcsönös segélynyújtási kö­telezettség. Az estilapok moszkvai jelentése szerint a szerződés megkötése után Anglia és Franciaország katonai küldöttséget meneszt Varsóba, hogy felvegye az érintkezést a lengyel ve­zérkarral. Ugyanakkor a szovjet is tárgya­lásokat kezd Lengyelországgal, hogy meg­állapodjon a lengyelekkel a szovjet esetle­ges katonai segítségének mértékére vonat­kozóan. Lehetséges, hogy külön orosz-len­gyel segélynyújtási szerződést ig kötnek. Szerdán délben közismertté vált a szov- jetkormánynak átnyújtott angol—francia Csiksomlyó, május 31. Az erdélyi római katolikus társadalom ebben az évben az eddi­gieknél is impozánsabb keretek között tár­totta meg a csíksomlyói búcsút. Ez alkalom­mal több mint negyvenezer hívő vett részt á búcsún Erdély minden részéből. Megjelent a búcsún Cassulo András bukaresti pápai nun­cius és Márton Áron erdélyi püspök is. Csiksomlyóra érkezve, a nunciust és Márton Áront ünnepélyesen fogadták. Az üdvözlésre Cassulo András ezekét mondotta: „Ti széke­lyek a hitnek hősei vagytok". A nagymisét Cassulo nuncius celebrálta 40 pap segédletével. A nagyniise után Márton Aron magyarul köszöntötte a szószékről a Szentatya kiküldöttjét, kiemelve annak fon­tosságát, hogy XII. Pius pápa képviselője el­jött a székelyek közé. Kiemelte a püspök azt is, hogy éppen ezen a napon van 25-ik évfor­dulója Cassulo nuncius püspökké szentelésé­nek. „Isten áldja őt!” — zúgta a tömeg. V nunciust annyira meghatotta ez az ünneplés, hogy percekig sirt. Cassulo nuncius olasz nyelven köszöntötte a híveket, kérte, marad­janak hívek egyházukhoz, majd különleges pápai felhatalmazás alapján pápai áldást osztott. IWWhi ................. ■ A csempész halálfa akarta gázolni a csendőröket, akik feltartóztatták A rajkai csendőrök veszedelmes nyomozása A csendőrség rajkai őrse jelentést ka­pott arról, hogy Illavai Kálmán motor- szerelő a bécsi műúton autójával Hárvát- járfalu irányából külföldről csempészett árut, főként fahéjat és borsot visz Ma­gyaróvár irányába. Há"’m csendőr egy­mástól körülbelül 100 méter távolságra elhelyezkedett a műúton, hogy az autót feltartóztassa, de hiába adtak jelzést az éj sötétjében villanyzseblámpájukkal, hiába vették le fegyverüket és kiáltoztak a csempész felé „megállj !”-t, Illavai még fokozta a sebességet, rákapcsolt és egyenesen nekihajtott az úttc- 'n álló csendőröknek. Az utolsó pillanatban kénytelenek voltak a csendőrök az árokba ugrani, mert kü­lönben a csempész elgázolta volna őket. De Magyarórvár előtt mégis sikerült Illavai Kálmánt elfogni. Az általa veze­tett autóban a csempészárun kívül még két töltött revolvert is találtak. A győri királyi ügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérlete címén emelt ellene vádat, mert gépkocsijával egyenesen nekihajtótt a csendőröknek, akiket majdnem halálra gázolt. A tör­vényszék azonban csupán hatósági közeg elleni erőszak vétségének minősítette a cselekményt és Illavai Kálmánt négy­hónapi fogházra ítélte. Ugyanilyen bün­tetést szabott ki a győri tábla is. A be­jelentett semmiségi panaszok folytán a Kúria Gergics-tanácsa, Balogh István dr. királyi koronaügyészhelyettes felszólalása után, az alsóbíróságok ítéletét megsem­misítette és Illavai Kálmán büntetését egyévi fogházra emelte fel. Beszédet mondott Brit - Columbiában az angol király Lovadon, május 31. A brit-columbiai Victoriában az angol királyi pár tisztele­tére rendezett hivatalos ünnepségen VI. György király beszédet mondott, amely­ben Kanadáról mint a nyugati és keleti félteke közötti összekötő kapocsról emlé­kezett meg. Eg napon a világ népei majd felismerik, — mondotta a király — hogy jólétük az együttműködésben, nem pedig a viszálykodásban rejlik. A király végül köszönetét mondott a kanadai népnek azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben őt és a királynét kanadai útjuk alkalmá­val részesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom