Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-04 / 126. szám
18 fTMHDEKi --MaöiÄRHIRME 1939 JÚNIUS 4, VASÁRNAP .....' ...................... "'"i ' ■ < ' I A mi kertünk írja: Tfg. Jaocsó Vilmos vesz az életben, vegyül az emberekkel, mintegy a folyton haladó, változó élet ütőerén tartja a kezét. Nincs rettenetesebb a tanártípusnál, aki belemerevedett a maga neveléstudományába, mindent abból a szempontból ítél meg, vagy végez, hogy azzal milyen nevelői hatást ér el. Az ilyen tanáros emberek képesek a legkevésbé befolyásolni az ifjúságot. Ellenben a mérnök, az orvos, vagy a társadalom bármely más küzdő tagja sugároz magából valami tényleges értéket, hiszen nyilvánvaló, hogy a példa a legjobb tanítómester. Ezek az emberek magukba rétegezték és raktározták a sokféle élettel való szembenállás eseteit. Aki velük tölt egy napot, egy telet, átömleszti magába hősiességüket, kezdeményezési tehetségüket, a lemondás és újrakezdés művészetét, a kis dolgokban való elme- rülés tudományát. A vidék többrevá- gyó ifjúságát ezek a férfiak és asszonyok fogják felébreszteni, élettel, lélekkel eltölteni. Nem tudás nyújtását tartja első kötelességüknek, hanem a tudás és haladás fölébresztését s az önművelés, a nyújtott alkalmak kihasználása módszerének elsajátítását. Azok az ifjak, akik e Népfőiskolában egy vagy két telet eltöltőitek, mások lesznek minden tekintetben, mint a többiek: rajtuk fog nyugodni a falu vezetésének a terhe. Még más előnye is van e megoldásnak, amely a vidék alkalmazott szakértőit teszi a Népfőiskola tanítóivá. Az ifjak ugyanazokkal a vezetőkkel maradnak érintkezésben későbbi életükben is, mint akik az igazi élet szikráját lelkűkben fölgyujtották. Tőlük átvették elképzeléseket, álmokat s ime, az ifjak hazamennek falvaikba s ugyanazok a vezetők jönnek, hogy javasoljanak, terveket keresztülvigyenek. Mennyivel több reménye van Isten völgyének. Nő a biztos alap évrol- évre, amire építeni lehet. A falvakat közelebb hozza egymáshoz a villamos körvasút, amelynek erőforrását a megrendszabályozott Aranyos szolgáltatja. Téli estéken összegyűl a vidék a nagy központi előadóteremben színi- és mozielőadások élvezésére. Lesznek ünnepélyek és kirándulások. Innen a kicsi házból látom, amint a felpántlikázott, hosszú szekérsor kiindult Várfalvárói, hogy a falvakat hatalmas ünnepi felvonulásban körüljárja. De már lenyugodott a nap. Halvány pírja borítja a völgyet. Kicsit hűvösebb a levegő is, jó lesz bemenni a faluba, a nagy házba, az emberek közé, a mába. Hss másokra is álragad a széni bolondság Két megoldásra váró kényes kérdése van ennek az egész elképzelésnek. Az egyik kül-, a másik belpolitika. Miképpen biztosítható az árucseréhez szükséges pénz a külvilágtól, ez az első kérdés. Felelem erre: ahogyan ma biztosítja a vidék a petróleumra, adóra, selyemharisnyára valót. Nem én képzelem el, mert megvan ez a külső világ s ennek kell az, amit mi termelünk. Ha Aranyosszék lázassá válik s megvalósítja az álmot, a . világ többi része még józan, köznapi, boltokkal és bankokkal és piacról élő középosztállyal. Onnan kapjuk könnyen azt a kevesebbet, amire szükségünk van, ha ma a többet is valahogy kicsikarjuk. S ha a mellettünk elterjedő vidékre is átragad a szent bolondság, az is megszervezi magát, s a rajta túl lévő és Erdélynek, a világnak minden vidéke. Amit egy vidék meg nem tehet, az. könnyű tíz vidék, vagy száz vidék szövetségének. Lesznek akkor vasgyáraink, cement, cukor, papír, gép és száz másféle üzemeink! Csak már ott tartanánk! Egy ilyen alulról terjedő emberszervezettség nem papiroson, de a tényleges valóságban fogja rendre megoldani ösz- szes fogas kérdéseit, amelyek ma a legképzettebb közgazdászt is zavarba hozhatják. És a belpolitikai kérdés: mi lesz a földtulajdonnal. A Hurkalyuki Társaság utat mutat. A Vidékfejlesztő Szövetkezet földet szerfez s ezt nem a legtöbbet Ígérőnek, a sokhoz többet szerezni akarónak, hanem a földben szű- kölködőnek adja ki földadóért. Nem vásárol több birtokot, csak annyit, hogy minden földre igényt tartónak jusson. S az átlagosnál nagyobb birtokot nem részesíti előnyben. Értékesítő szövetkezetei nem vesznek át termékeket korlátlanul. Fölösleges termékeit a gazda csak nagy bajjal fogja tudni értékesíteni. Szekereznie kell messze vidékre, kitennie magát a vásár kockázatainak. S amit ma minden gazda természetesnek talál, azt akkor tehernek és veszedelemnek fogja tartani mindenki. De meg aztán művelőt sem igen fog kapni a nagybirtokos a földjeire. A szövetkezet által ellenzett telepítések sok nehézséggel fognak járni. Felesleges földjeitől így mindenki kénytelen lesz megszabadulni. Azokat a Vidékfejlesztő megvásárolja s további földbirtokok egyenlősítésére fogja felhasználni. ... Álmok szalmája, de csépelem. Az irány ki van jelölve: Isten völgye. Hányán tudják, hogy arra tartunk? Arra tartunk-e? Fölmegyek a kicsi házba s megálmodom. Nyári virágágyak Kertjeink, parkjaink virágültetései, virágágyai most pompáznak legszebben a tavasz növényeivel. Gyönyörű piros tulipánágyak, halványszínü nárciszok, árvácskák, nefelejtsek a tavasz örök hírnökei befejezték küldetésüket, meghozták a szép tavaszt. A gondos kertészkedöknek, azonban törödniök kell a virágágyakba kerülő utódokról is, a nyári palántákról. A tavaszi színdús virágpompát a nyár nyugodtabb színű virágágyai váltják fel. Mielőtt azonban virágágyak kiültetéséröl beszélnénk, először a készítendő, vagy meglévő virágágyak előkészítését végezzük el. A virágágy, mint ahogy azt a neve is mutatja, több virágpalántának, vagy virágzó növénynek bizonyos egységben történő kiültetése. Alakja, formája a múltban teljesen független volt az épület és a kert alakjától, ezért, ha régi metszeteket vagy festményeket vizsgálunk, amelyek kertrészleteket örökítenek meg, azt látjuk, hogy a virágágyak tervszerűtlen elhelyezése és alakja a kert szétesését eredményezi. Nem is kell nagyon visszamennünk, mert 20—30 évvel ezelőtt még igen divatos és közszeretetben álló virágágy-forma volt a köralak, a félhold, a kifli és a körböl és egyenes darabokból kombinált szecessziós-formák. Ez mindmegannyi rossz és meg nem felelő alkalmazása a virágágynak, ahol csupán az egyéni növény érvényesül, nem pedig az egész virágágy, mint egység. Az új elrendezés abból az elgondolásból keletkezett, hogy a kert is emberlakta, azt is épp úgy be kell rendeznünk, mint lakásunkat és ma, mikor a tervező építészeket és lakásberendezőket a leegyszerűsített célszerűség irányítja, akkor ezt az elvet kell kertünkben is érvényesíteni. Ezért virágágyainkat tekintsük kertilakásunk színpompás szőnyegeinek, melyeket mindenkor úgy helyezünk el, hogy azok a célszerűségnek, a kert és épület vonalvezetésének megfelelő legyen. így, nagy vonalakban vázolva, a virágágy készítésének, illetve kijelölésének módját, még néhány gyakorlati szempontot kell megjegyeznem. A virágágyak nagysága, szélessége az esztétikai törvényeken kívül még a felhasznált növény nagyságától, növekedésétől is függ. A téglaalakú virágágyak, ha azok közvetlenül közel az út mellett fekszenek, 120—150 emuéi szélesebbek ne legyenek. Az ilyen szélességű téglaalakú virágágyakban elhelyezhetünk egész alacsony virágpalántákat és 50—GO cm magasakat is. Az ilyen út mellett készítendő virágágy szélessége 30 cm lehet. Természetes, egy ilyen 30 cm széles ágyban, ha az több méter hosszú is, az ágy szélességénél magasabb növényeket nem használhatunk. Vannak olyan virágágyaink, melyek az utaktól vagy az épülettől távolabb esnek, ezek aztán nagyobb méretekben készülhetnek. Ilyen maximális nagyság 3—4 méter széles és 9—12 méter hosszú lehet. Ezekbe az ágyakba helyezhetünk magasabb. 100—150 cm nagyságot elérő virágféleségeket is. Mindezekből látjuk, hogy a növények meg- válogatása a virágágy formájától is függ. Ezeknek a körülményeknek figyelembevétele után térünk rá a virágágyak végleges elkészítésére. Ha elhatároztuk, hogy milyen formájú és az utaktól milyen távolságra készítünk ágyakat, akkor először azok helyét pontosan kitűzzük. Kitűzés után kerül sor a virágágyak készítésére. A kijelölt virágágy talaját 30 cm mélyen kiemeljük, a felső 10—15 cm-es földréteget külön kupacokba hányva a helyszínen hagyjuk, míg a többi kikerülő földet eltávolítjuk és a kert egyéb helyein, bokrok alatt stb. felhasználjuk. A kupacokba összegyűjtött feltalajt a kiásott virágágy helyére elteregetjük és erre a rétegre hordunk 4-rész komposzt- földet, 2-rész földdé érett marhatrágyát vagy istállőtrágyát, 1-rész tőzeget, 1-rész homokot. Az összehordott földnemeket a helyszínen keverés céljából lapáttal jól áthányjuk és végül az egészet finom rostán átrostálva, a virágágyak helyére hordjuk az átültetendő növényeknek megfelelően, 20—25 cm vastagságú rétegben. Az Így előkészített talajt megtapossuk, nehogy hézagos maradjon a virágágy. Megtaposás után gereblyével vagy kis, villás kapával felszínét újból felporhapyítjuk és az ágy beosztását készítjük el. Az ágy beosztásánál figyelembe kell ven. nőnk a növények térállását, illetve térszükségletét. Erre frányádéul szolgáljon az a, gyakorlati szabály, hogy mindén egyes vitág- palántát olyan sor. és tötávolságra ültessünk, hogy a távolság kétszerese a növény elért legnagyobb magasságával egyenlő legyen (pl< 50—60 cm magasságot elérő Salviákat 30 cm sor. és tötávolságra ültetjük). Ez természete, sen csak virágágyak kitöltésére vonatkozó szabály. A virágágyakat szegélyező növényeket mindig sűrűn kell ültetni, hogy a szegély- növények összeforrva teljes határozott szegélyt képezenek. Ha virágágyunk beosztását megcsináltuk, — amit zsinór mellett kell ké. szítenünk — a növények helyeit kis ültetőfa segítségével kis lyukakkal jelöljük ki. Ezután a rendelkezésünkre álló palántákat szedjük ki és rakjuk ki a virágágyba. Először a középső sor palántáit a legszebb és legfejlettebb növényünkkel ültetjük ki oly módon, hogy minél jobban a virágágyak széle felé jutunk, mindig kisebb és kevésbbé fejlett palántákat használjunk fel. Ezzel az eljárással két célt szolgálunk, elsősorban, mert a kiültetés után mindjárt szépet mutat a virágágy a közép felöl szabályosan egyre kisebbedö palántákkal, másrészt pedig a palánták a virágágy, széleken jobban fejlődnek és igy néhány hét múlva utólérik a középen lévőket és szép egyöntetű virágágyat kapunk. Ezeket a szabályokat kell betartani a virágágy készítésénél. Néhány virágágy összeállítását az alábbiakban ismertetem. 120 cm széles és szükség, szerinti hosszúságú Pelargonium.ágyat a következőképpen készítsük: A Palergoniumok- nak a virágágyban 23—30 cm sor- és tőtávol, Ságot jelölünk ki, erre a távolságra kiültetett növényeket azután a virág színeinek meg, felelő szegélynövénnyel látjuk el. A vörösvagy rózsaszín ágyak szegélyezésére használjunk szürke lombozatú Gnaphalium szegély növényt. Ugyanilyen módon készül virágágy a Salviából, ä nagynövésü Tagetesböl, Linniábóí, Calendulából stb. Természetes, hogy a virágágyak szegélyezésének mindenkor összhangban kell lenniök a virág színeivel. Készíthetünk szép virágágyakat, keskenyeb. beket, esetleg 60—80 cm széleseket az Agera,- tum különböző változataiból és fajtáiból. E szép halvány, vagy sötétlila színű virágpalánták 20—25 cm sor. és tőtávolságra ültetendők. Szegélyül Piretrumot, Sedumot, vagy egyéb gyöngébb fejlödésti szegélynövényt alkalma, zunk. Nagyobb, több méter hosszú és széles virágágyaknál rendszerint többféle növényt használunk. Például 6 méter hosszú és 4 méter széles, nagy középágyat a kővetkezőképpen telepíthetünk be: Az ágy közepét ültessük ki 50 X 50 cm sor. és tötávolságra szép virágágyú Canna indicá- val. A Cannák utá néhány sor középnövésü Tagetest ültessünk és végül az egész ágyat Lobéliával szegjük be. Készíthetünk millfleu. rés ágyakat is. Az ágyak készítésének módját aprólékosan leírni nagyon1'nehéz. Itt a virágágy készítőjének Ízlésére van bízva, hogy egynyári virágpalántáit milyen sorrendben, milyen váltakozás mellett ülteti el. Irányelv az legyen, hogy egy állandóan virágban gazdag, színharmónikus egység legyen. A mai kökertek divatja mellett újabban a virág, ágyak faragott kövekkel való szegélyezése is szokásos. Ezt a megoldást azonban C3ak ál. landó jellegű rőzsaágyak, vagy évelőágyak alkalmazásával ajánlom. ÜZENETEK. Bánhegyi Sándorné. Levelében azt írja, hogy igen dúsan virágzó pompás színű Gloxi- niákat lát a virágkereskedésben, hogy lehet az, hogy azok már virágzanak, mikor saját gumói még csak most hozzák leveleiket és igen fejletlenek. Üjabban a kereskedelemben a Gloxiniákat magvetés útján szaporítják, miért is a magvetést úgy álltják be, hogy a Gloxiniák virágzása április, május hónapra essen. Magvetés útján való szaporítás házilag meglehetősen nehezen megy, kellő szakava- totságot és gyakorlatot igényel. Ezért továbbra is azt ajánlom, hogy szobakertészkedésnél gumóról történő virágoztatást folytasson, bár a gumóról történő virágoztatású Gloxiniák későbben nyilnak, de kezelésük oly egyszerű, hogy nem érdemes néhány hónappal előbb történő magvetéssel kísérletezni. Pelargonium. Levelében írja, hogy angol muskátlijait tetvek bántják. Ezért védekezésül az alábbiakat ajánlom. Készíttessen egy edényben 2-ezrelékes nikotin-oldatot és ennek minden egyes literéhez adjon még 10 gramm káliszappant. Ebbe a szappanos nikotin-oldatba mártsa meg a növényt, hogyha ez nem lehetséges, porlasztóval, vagy permetezővel permetezze meg. Ezt az eljárást 3—4 nap múlva újból ismételje meg, addig remélhető, hogy a tetveket sikerült elpusztítani. De ugyanakkor, ha több növénye is tetves, ilyen módon mentesítse, sőt a környezetet, cserepeket is ajánlatos fentemlltett permetlével lepermetezni, illetve lemosni, mert máskülönben védekezése eredménytelen marad« A harcos jobboldali gondolat zászlóvivője az Í939isy«ttl¥ftsyiriik' folyóirat. Főszerkesztő: Oláh György Előfizetési díj: félévre 4 pengő m Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili. kér., Józ séf-körút 5. sz. Kérjen mutatványszámot!
