Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-04 / 126. szám
12 TEBÖIDEfcl Äß&ARHIRMß 1939 JÚNIUS 4, VASÁRNAP A visszacsatolt Felvidék állampolgársági joga ' irta: Dr. Gombos Bertalan n. Előbbi közleményünkből kitetszően a visszacsatolt Felvidék lakosainak állampolgársági jogára nézve döntő fontossággal bír az. hogy a trianoni békeszerződés életbeléptekor, vagyis 1921 július 26-án Csonkamagyarországon, vagy pedig az elszakadt területen bírtak-e községi illetőséggel. Azok a személyek, akik az említett mérvadó napon Csonkamagyarországon bírtak illetőséggel, megmaradtak magyar állampolgároknak, tekintet nélkül arra, is. hogy később szereztek-e csehszlovák állampolgárságot is, vagy sem. A magyar állampolgárság nem vész el ugyanis azáltal, ha valaki később idegen állampolgárságot is szerez, mert magyar állampolgárságot csak a magyar állampolgársági törvény 20. §-ában megjelölt esetekben, és pedig elbocsátás, hatósági határozat, távoliét, törvényesítés és házasság folytán lehet elveszteni. Ha tehát valaki cseh állampolgárságot nyert anélkül, hogy a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott volna, magyar állampolgárságát megtartotta. A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban a magyar állampolgárság elvesztésének leggyakoribb módja a távoliét út- jáni elvesztés lesz, ezért ez alkalommal csak ezzel a kérdéssel fogunk foglalkozni. A magyar állampolgársági törvény (1879:L. t. c.) 31. §-a a következőképpen rendelkezik: „Azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztrák—magyar közös miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát. A távoliét ideje azon naptól számítandó, amelyen az illető a magyar korona területének határát elhagyva távozott anélkül, hogy magyar állampolgárságának fenntartását a 9. §-ban megnevezett i|lgtékes hatóságnak bejelentette voma; vagy ha útlevéllel távozott, amely napon útlevele lejárt. A távoliét folytonossága megszakíttatik azáltal, ha az eltávozott magyar állami- polgárságának fenntartását a fentebb nevezett illetékes hatóságnak bejelenti, vagy újabb útlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe beíratik.” A 32. § szerint: „a magyar állampolgárságnak ily módon történt elvesztése kiterjed a távollévő férfinak vele élő nejére és a vele lévő atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekeire.” A törvény nem egészen világos és nem egészen szabatos szövegezéséből nem tűnik ki az, hogy a távollétnél különbséget kell tsnni az állampolgárság fenntartása és a távoliét félbeszakítása között. Aki ugyanis a távoliét dacára fenntartja állampolgárságát, ezzel egyszer- smindenkorra elejét veszi az állampolgárság elévülésének. A 31. § 3. bekezdése szerint ilyen eset az, ha külföldre távozó egyén az illetékes belföldi hatóságnak (a törvényhatóság első tisztviselőjének) a távozás előtt bejelenti a magyar állampolgárság fenntartását, vagy ha külföldön valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe bdratik. Ha tehát valaki az elévülési időn belül, akár a tizedik évben is, ilyen jogfenntartással él, az a magyar állampolgárságát távoliét címén soha el nem vesztheti. Éppen ilyen jogienntartó tény az, ha valaki magyar útlevéllel távozik az országból, vagy pedig külföldön szegez magyar útlevelet az illetékes hatóságtól, vagy pedig külföldön vai-vaely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer. Ezen esetedben azonban a jogfenntartás nem végleges, hanem csak időhöz kötött, vagyis csak arra az időre szól, amely időre az útlevél ki van állítva, illetve amely időre a külföldön való tartózkodás megadatik. Ezen időtartamokat az útlevél vagy a tartózkodási engedély meghos?abbítása vagy megújítása által meg lehet hosz- szab'bítam. Ha az útlevél vagy a tartózkodási engedély ideje lejár, akkor ezen időtől kezdve az elévülés megkezdődik. , A" állampolgárság fenntartásának esetitől különbözik a távoliét megszakítása és il.ymódcn a magyar álampolgárság elévülésének a félbeszakítása. Az elévülés megszakításának az eseteit a törvény fel nem sorolja. A törvény pusztán azt mondja ki, hogy a 10 évi távollétnek megszakítás- nélkülinek kell lennie. A megszakítás eseteit a gyakorlat, a belügyminisztériumi határozatok, a magyar királyi közigazgatási bíróság döntései és ezek nyomán ad analogiam a magyar közjogi írók állapították meg, amelyeknek felsorolásait alább adom. Ezek a felsorolások nem taxativek, a törvény szelleméből és joghasonlatosság révén ezeket az eseteket kétségen kívül tovább lehet fejleszteni. Az állampolgárság elévülésének megszakításául eddigelé a következő esetek, jogi tények vannak elfogadva: A magyar honosság, vagy valamelyik belföldi községi illetőség megállapítása iránti hivatalból tett intézkedés — egy belföldi község által Illetőségi bizonyítvány kiállítása, -— hadmentességi díj lerovása belföldön, É a távollevőnek a belföldi népfölkelési lajstromban való nyilvántartása, — a távollevő fiának sorozása a belföldön, — a távollevő fiának sorozása, bár külföldön, de magyar hatóság felhívására és belföldi község javára, — belföldi igazolvány, illetve vándorkönyv a kikötött időre, — magyar útlevél kiszerzése külföldön vagy belföldön, — a kincstár részéről külföldre folyósított nyugdíj. Ezen távollétmegszakítást előidéző tények folytán a megszakítás idejétől kezdve a 10 évi elévülési idő újból elölről kezdődik. De nemcsak a fenti és hasonló esetek és jogi tények folytán következik be a távoliét megszakítása, hanem a Magyar- országon való időközbeni tartózkodás által is. A törvény 31. §-a szerint a 10 évi távollétnek megszakításnélkülinek kell lenni. A legkiválóbb közogi szakírók (dr. Beszterczey-Jacobi Roland, dr. Ferenczy Ferenc) véleménye szerint ezen megszakítás a szó teljes értelmében veendő. Ha tehát a távollevő bármilyen rövid időre megszakította a távollétet és Magyarországon megfordult, akkor már megtörtént a távollétnek a félbeszakítása és a 10 évi elévülés ideje újból élőiről kezdődik. A Magyarországon való tartózkodásnál nem számít az, hogy az milyen célból történt és hogy mennyi ideig tartott. A belügyminisztérium általában olyan irányban magyarázza a kérdést, amely az állampolgárság megtartásának kedvez. A közigazgatási bíróság gyakorlatában nem találtam egyetlenegy esetet sem, amely a távoliét megszakításának olyan esetével foglalkoznék, amikor a távollevő Magyarországon megfordul. A belügyminisztériumi határozatok között is csak egyben fordul elő ilyen eset, éspedig a 12.384/1891. B. M. számú határozatban. Ez a belügyminiszteri határozat gróf N. T. hietzingi lakos kérvényének az elutasításáról szól, aki visszahonosításért folyamodik és kérelmét arra a feltevésre alapítja, hogy magyar állampolgárságát azon okból, mert 24 év óta Ausztriában lakik, távoliét által elvesztette. A belügyminiszteri határozat megállapítja, hogy gróf N. T. az 1884. évben Magyarországon megfordult és így ezen időtől fogva az 1891. évig, amikor a határozat hozatott, 10 esztendő még nem telt el, így a kérvényező a magyar állampolgárságát még el nem vesztette, ezért magyar állampolgárok sorába való visszavételének szüksége nem forog fenn. Az állampolgársági törvény 48. §-ának utolsó bekezdése értelmében a távoliét idejéül megállapított 10 év azokra nézve, akik az állanyiolgársági törvény hatály- balóote előtt távoztak el a magyar korona iterületéről, az állampolgársági törvény hatálybaléptének napjától, vagyis 1880. évi január hó 8-tól kezdődik. Az 1890. évi január hó 8-a előtt tehát senki sem veszthette el a magyar állampolgárságát. A belügyminisztérium gyakorlata szerint a távoliét idejébe a világháború kezdetétől annak Vfejezéseig terjedő idő nem számíttatik be. Az a személy, aki a trianoni békeszerződéssel annak életbeléptekor, vagyis 1921. évi július hó 26-án megmaradt magyar állampolgárnak, az távoliét címen legkorábban 1931. évi július hó 26-án veszthette el azt. Nem számít távollétnek az u. n. „emigránsok” külföldi tartózkodása sem, ha ellenük magyar hatósági eljárás indult mev. illetve folyamatban van. Az állampolgársági törvény 32. §-a értelmében a magyar állampolgárságnak távoliét folytán történt elvesztése . kiterjed a távollevő férfinak vele élő ne jé re és vele lévő atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekeire is. Ha tehát a feleség és gyermekek nem követik a külföldre távozó férjet, illetőleg az apát és az ország területén maradtak, úgy az ilyenek magyar állampolgárságukat — függetlenül a családapától — megtartották. A kiskorúak magyar honosságukat távollétük által nem vesztik el. mert a távoliét rájuk nézve csak nagykorúságuktól kezdődik. Gyámság vagy gondnokság alatt álló és külföldön tartózkodó egyén távolléte csak önrendelkezési képességének visszanyerésétől fogva számítható. * Meg kell végül emlékeznünk arról, hogy az 52.273/1937. B. M. számú rendelet és annak alapján az állandó gyakorlat szerint az állampolgárság elvesztésének távoliét alapján való kimondására egyedül a belügyminisztérium illetékes. Az alsófokú közigazgatási hatóságok tehát nem mondhatják ki a magyar állampolgárság elvesztését távoliét címén, és így az alsófokú közigazgatási hatóságok — mindaddig, amíg a belügyminisztérium ezen kérdésben nem döntött — nem utasíthatnak ki az országból valakit ázom a címen, hogy nem magyar állampolgár, mert állampolgárságát távoliét címén elvesztette. Ha abban a kérdésben, hogy valaki a magyar állampolgárságát távoliét címen elvesztette-e vagy sem, vita merül fel, az alsófokú közigazgatási hatóságok kötelesek az iratokat döntés végett a belügyminisztériumhoz felterjeszteni. A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban a magyar állampolgárságnak távoliét útjáni c-lvesztése igen gyakran ösz- szefügg azzal a kérdéssel, hogy az illető személy a trianoni békeszerződés életbeléptekor, vagyis 1921. július 26-án elvesztette-e a magyar állampolgárságát, vagy sem. Az esetek legnagyobb részében ugyanis az állampolgárságnak távoliét útjáni elvesztése oly módon állott elő, hogy az illető személy a trianoni békeszerződés alapján megmaradt magyar állampolgárnak (a mérvadó napon Csonkamagyar- ország területén birt illetőséggel), dacára annak, hogy a megszállott területen lakott és ott is maradt lakni, és így 10 évi távolléttel aztán könnyen elveszthette a magyar állampolgárságát. Ilyen esetekben sokszor vita merül fel abban a kérdésben, hogy az illető személy a mérvadó napon (1921 júl. 26.) Csonka- magyarország területén bírt-e illetőséggel, A rozsnyói KosswiÄ-szoborbizottsäg kezdeményezésére június 18-án, ünnepi keretek között újból leleplezik a helyreállított Kossuth-szóbrot a rozsnyói Rákóczi-téren. Az ünnepségen a kormányt Jaross Andor miniszter képviseli, aki a szoboravató ünnepi beszédet is tartja. Kossuth Lajos szobrát Rozsnyó város közönsége eredetileg 1907-ben állíttatta fel. Róna József szobrászművész szép alkotását a cseh megszállás alatt a városháza egyik helyiségében őrizték, mert a cseh katonaság a vandalizmus első napjaiban ledöntötte és csak a város vezetőségének köszönhető, hogy gyors intézkedésével a szobrot a pusztulástól megmentette. Rozsnyó felszabadulása után az Úri Kaszinó és a Polgári Kaszinó vezetősége a vagy pedig a megszállott területen, mert ehhez igazodik a magyar vagy cseh állam- polgárság. Az 1922. évi XVI. t.-c. 24. §-a szerint abban a kérdésben, hogy valakinek községi illetősége a trianoni békeszerződés életbelépése napján az országnak elszakí- tot területén volt-e és hogy ennek foly- tán elvesztette-e a magyar állampolgárságát vagy sem, első és utolsó fokon a bel- ügyminiszter határoz. Az alsófokú köz- igazgatási hatóságoknak tehát ilyen esetekben sincs joguk dönteni, és ilyen esetekben sem utasíthatnak ki valakit Magyarországról mindadig, amíg a belügyminisztérium rém döntött az illető személy állampolgársági ügyében. Idevonat- kozóan fel kell említeni a magar kir. köz- igazgatási bíróság 4633/1935. számú döntését, amely a konkrét esetben hatáskörét nem állapította meg, a panaszt érdemi tárgyalás nélkül visszautasította és megfelelő eljárás, illetve a panaszos községi illetőségének megállapítása céljából az iratokat áttette a m. kir. belügyminisztériumhoz, megállapítván, hogy a panaszolt hivatal (a székesfőváros polgármestere), hatáskör és jogosultság nélkül döntött, mert a jogvitát az a kérdés képezte, hogy vájjon a panaszosnak Csonkamagyarországon, vagy pedig az elszakított területen volt-e községi illetősége a trianoni békeszerződés életbeléptekor, már pedig ebben a kérdésben az 1922. évi XVII. t.-c. 24. szakasza értelmében első és egyúttal utolsó fokon csakis a belügyminisztériumnak van foga határozni. * Első cikkünk óta több levél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyben egyes érdeklődők fölvilágosításért fordulnak hozzánk állampolgársági ügyükben. Kérdéseiket annyira általános érdekűeknek találjuk» hogy azokra nem magánlevélben, hanem lapunk hasábjain fogunk válaszolni, hogy a hasonló jogi helyzetben levő olvasóink is hasznát vehessék fölvilágosításunknak. Válaszunkat vasárnapi számunkban adjuk közre, de készek vagyunk bármelyik olvasónknak tanáccsal szolgálni. Mindössze arra kérjük a honosítási ügyben hozánk- forduló olvasóinkat, hogy erre vonatkozó leveleik borítékjára feltűnő módon írják rá, hogy „állampolgársági ügy”. Hangsúlyozzuk, hogy kizárólag szerkesztői üzenetet adunk, a szerkesztőség ügyvédet senkinek sem ajánl. város elöljáróságával karöltve akciót indított a szobor restaurálására és helyreállítására. A város hazafias és lelkes közönsége június 18-án méltó keretek között ünnepli meg a nagy magyar szabadsághős szobrának második felavatását. Letartóztatták a cseh fasisztamozgatom több vezetőjét Prága, június 3. A pénteki fasiszta tüntetések miatt a fasiszta mozgalom több vezetőtagját letartóztatták. így többek között radát, Gajda tábornok első munka, társát és Lochert, a fasiszta szervezőbizottság elnökét. A letartóztatások a hatóságokkal szemben való ellenállás é9 tiltott csoportosulás miatt történtek. A k udapesti angol követ leánya — okleveles gépírónő $ Édesapja magántitkárnője les? London, június 3. Az Evening Standard jelenti: Owen St. Clair O'Malley, az új budapesti angol követ huszonnégyéves leánya, Jane megszerezte a gyors- és gépírónöl oklevelet és most Budapestre utazott, ahol magántitkárnője lesz atyjának. Édesanyjának, az ismert regényírónőnek kijelentése szerint mióta befejezte tanulmányait Oxfordban, mindig élénken érdeklődött nemzetközi ügyek iránt. Tökéletesen beszél németül és franciául. Midőn atyja 1937/38- ban mexikói követ volt, megtanult spanyolul is, hogy atyja oldalán a háziasszonyi teendőket elláthassa és kifogástalanul eleget tehessen összes társadalmi kötelezettségeinek. Ugyancsak ő lesz a budapesti angol követség úrnó'je az első hetekben, míg a követ neje Magyarországra nem utazik. "MrssssMlteZieiiCi »äSSSSS!S®sac»v«» Újra felállítják a rozsnyói Kossuth-szobrot Jaross Andor miniszter mondja ez avatóbeszédet %
