Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

-*í 1939 JÚNIUS 29, CSÜTÖRTÖK

fnmm

Ki kell terjeszteni a mezőgazdasági szakmányosokra

Budapest, június 28. A mezőgazdasági munkásság szociális gondozása az utóbbi években lényegesen megjavult. Etekin- tetben különösen kiemelendő az ez évben megindult kötelező öregségi biztosítás, valamint a balesetbiztosítási járadékok és segélyek felemelése, illetve kiterjesztése. Még mindig hiányos azonban a mezőgazda- sági munkásság kötelező balesetbiztosítása, mert ez a biztosítási ágazat ezidőszerint csak a gazdasági cselédekre és a mező- gazdasági gépek mellett dolgozó sommás munkásokra terjed ki. A gazdasági réa balesetbiztosítást részes munkásokra, és napszámosokra

szes munkások, szakmányosok, napszámosok a baleset elleni biztosítás előnyeit nem élvezik s ha egy ilyen munkást ér munkája közben baleset, s különösen, ha ebből kifolyólag rokanttá válik, a munkás és családja minden ellátás nélkül marad és a legnagyobb nyomornak van kitéve. Ezért az Országos Mezőgazdasági Kamara előterjesztéssel fordult a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz és kérte a mezőgazdasági munkások kötelező balesetbiztosításának a kiterjesztését a mezőgazdaság többi munkásaira is.

(—) A vagyonváltság búza ára. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott felhatalmazás alapján a földmívelésügyi miniszterrel egyetértöleg — 1939. évi július hóra szóló érvénnyel métermázsánként húsz (20) pengőben állapította meg.

(—) Anglia Is érdeklődik a jugoszláviai vasúti anyag szállítása iránt. Belgrádból jelentik: Spaho jugoszláv közlekedésügyi miniszter németországi tartózkodásával kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a miniszter már aláírta a szerződést, amelynek értelmében Németország nagymennyiségű vasúti anyagot szállít Jugoszláviának. A szállítás elsősorban mozdonyokra, vasúti kocsikra és más vasúti anyagra vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban beavatott helyen kijelentették, hogy Spaho németországi tartózkodása során semmiféle szerződést nem írt alá. A tárgyalásokra és azok perfektuálására csak később kerül sor. Angliában is tudomást szereztek arról, hogy a jugoszláv államvasutak tervbevette az egész vasúti park felfrissítését. Ennek alapján az angol gyárak nagy érdeklődést mutatnak és hajlandók lennének leszállítani a szükséges anyagot. Az érdekelt angol gyárak megbízottai a napokban Londonban állapítják meg az együttes tervet, amelynek alapján ajánlatot tesznek Jugoszláviának a vasúti anyag szállítására.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BIZAKODÓ

Az értéktőzsde részvénypiacának forgalma tegnappal szemben némileg megélénkült s az értékek egyrészének árfolyama jól tartott, másrésze pedig mérsékelten javult. Zárlatkor a tőzsde bizakodó volt. Nagybá- tonyi 2.25, Urikányi 1.75, Dreher 1.50, Magyar kender 1.25, Nasici 0.65, Tröszt és Délcukor 0.50, Salgó 0.25 pengővel javult. Mindössze Bauxit gyengült 1 pengővel. A szilárdkamatozású értékek piaca üzlettelen volt.

Záróárfoiyamok: Nemzeti Bank 157.5, Con- eórdia-malom 2.10, Hungária-malom 15.—, Bauxit 130.5, Borsodi szén 5.20, Kohó 13.3, Aszfalt 4.75, Kőszén 240.—, Nagybátonyi 37.—, Salgó 22.3, Urikányi 30.—, Globus

3.75, Csáky 4.5, Fegyver 22.4, Ganz 11.1, Acél 19.—, Győri vágón 14.—, Metallochemia 60.—, Rima 50.25, Nasici 60.75, Duna-Száva 7.25, Levante 0.25, Nova 11.5, Tröszt 39.5, Államvasút 4.1, Délcukor 67.5, Magyar cukor 58.—, Georgia 15.—, Dreher-Haggenm. 113.5, Gschwindt 720.—, Pannónia sör 8.50, Gyapjúmosó 1.85, Győri textil 53.—, Magyar kender 9.—, Pamutipar 23.5, Szegedi kender 37.5, Chinoin 9.—, Műtrágya 36.5, Keleti-Murányi 60.—, Gumi 34.8, Vasúti forg. 13.25, Telefon 6.20.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi petjegy 100.—, 1910. évi föv. 4% 172.—, 1914. évi föv. 4.5% 299.75, 1927. évi föv. 6% 78.625,

A MAGYAR NEMZETI BANK

Árfolyamai

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58—

58.60, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6.50—

7.90, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.15—183.15, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobbbb címletek kivételével), lengyel zloty 61—63, leu 2.60—3.45, leva 3—

3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.90 —77.80, svéd kor. 82.25—83.15.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.18— 58.62, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15—

344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.45—83.15, Zürich 77.10—77.80, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, június 28. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.76%, Newyork 443.50, Brüsszel 75.42%, Milánó 23.34, Amszterdam 235.45, Berlin 177.90, Stockholm 106.90, Oszló 104.32%, Kopenhága 92.70, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15, Belgrád 10, Athén

3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.14%, Buenos Aires 103%, Jokohama 121 egynyolcad.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE:

EGYENETLEN

A gaobnatözsde készárupiacán a tavalyi búzában alig van forgalom; ára 10 fillérrel esett. Az árpa jegyzését kötés nélkül 20—25 fillérrel szállították le. A zab 10—20 fillérrel olcsóbbodott. 1200 q kukorica 15 fillérrel javult áron cserélt gazdát. — A határ- időspiacon élénk forgalom mellett a kukorica 20 fillérrel javult. Kukorica: júliusra 16.30, 16.45, zárlat 1().45—16.50; augusztusra 16.70, 16.85, zárlat 16.85—16.87.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.65—19.90, 78 kg-os 19.85—20.10, 79 kg-os 20.05—20.30, 80 kg-os 20.15—20.40, felsőtiszai 77 kg-os 19.50—

19.75, 78 kg-os 19.70—19.95, 79 kg-os 19.90 —20.15, 80 kg-os 20—20.25, duná-tiszaközi

77 kg-os 19.50—19.75, 78 kg-os 19.70—19.95, 79 kg-os 19.90—20.15, 80 kg-os 20—20.25, fejérmegyei 77 kg-os 19.75—19.90, 78 kg-os 19.95—20.10, 79 kg-os 20.15—20.30, 80 kg-os 20.25—20.40, dunántúli 77 kg-os 19.70—19.85,

78 kg-os 19.90—20.05, 79 kg-os 20.10—20.25,

■ ■ I 'lllllf íjlH II ......1-1..........

Emelkedett a nyerstermények, ércek és félgyártmányok

kivitele

Budapest, június 28. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal most adta közre május havi külforgalmunk adatait. Eszerint kivitelünk az 1938—39-es gazdasági év első 11 hónapjában 509.294 ezer pengő értékű volt. Ez mindössze 0.2%-kal vagyis 1.1 millió pengővel kevesebb a tavalyinál. Azonban ha részleteiben nézzük kivitelünket, azt láthatjuk, hogy nyerstermény-exportunk nőtt, még a félgyártmányok kivitele is emelkedett, iparunk kivitele viszont csökkent, s ahol emelkedett, többé-kevésbbé csak jelentéktelen mértékben.

Állattenyésztésünk körülbelül a tavalyi értéket érte el kivitelében, növénytermelésünk kivitelének értéke a múlt év július-májusi értékhez képest 21%-os emelkedést mutat, iparunk viszont a múlt év hasonló időszaka kivitelének 80%-át sem tudta elérni.

A szeszipar a multévi hárommilliós kivitelének csak tiz %-át, 322.000 pengő értékű szeszt küldhetett ki a határon. Cukoriparunk a tavalyi 1.7 millió pengő értékű cukor helyett ebben a gazdasági évben csak 414.000 pengő értékű cukrott adott el külföldre.

Gabonaexportunk növekszik. Ebben az évben összesen 93.424 ezer pengő értékű gabonát vittünk ki, 46.4 millió pengővel többet, mint a múlt év azonos szakaszán, lisztkivitelünk pedig 33 ezer pengős többletet tudott elérni múlt gazdasági év hasonló időszakához képest. Teljes őrleményexportunk ebben a 11 hónapban 11.5 millió pengőt tett. Az élelmezési iparok a múlt évhez viszonyítva 7 milliós csökkenést mutatnak ki, másféle iparunk pedig 24.0 millióst.

Az élelmezési iparok közül a malomipar emelkedése mellett a húsipar is fejlődést mutat, amely 7%-kal növelte exportjának értékét. A húsipar kivitele májusig 5.239 ezer pengőt ért el. Egyéb iparunk kivitelének

iS%

^ (—) Nagy mértékben csökkent Jugoszláviával szemben fennálló követelésünk. A Narodna Banka június 15-én kiadott jelentése szerint a magyar követelés május 22-ike óta

7.3 millióról 2.7 millióra csökkent. Utolsó kimutatásunk óta a jugoszláv kliring a következő változásokat mutatja: Jugoszlávia követelése Németországgal szemben 3.5 millió RM-val, vagyis 50.7 millió dinárral emelkedett és így a követelés június 15-én 264.4 millió dinár. A cseh-morva protektorátussal szemben Jugoszlávia követelése 10.1 millió KC. Jugoszlávia kliringtartozása csökkent Olaszországgal szemben 2.3 millióval és Magyarországgal szemben 4.5 millió dinárfal. Emelkedett Lengyelország követelése

4.4 millió dinárral.

(—) A Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése német nyelven. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának az 1938. évről szóló magyarnyelvű jelentése után most hagyta el a sajtót németnyelvű jelentése is Ungarns Handel und Industrie im Jahre 1938 Címmel. Ez részletesen ismerteti az ország 1938. évi közgazdasági helyzetét, mezőgazdasági és ipari termelését és kereskedelmét és így a magyar viszonyok iránt érdeklődő külföldi gazdasági körök számára igen hasznos forrásmunka. A mezőgazdasági termelést és értékesítést, az általános konjunkturális helyzetet, az államháztartást és adópolitikát, a pénz- és hitelügyeket, az ipar, kereskedelem, külkereskedelem, közlekedés és szociálpolitika kérdéseit ismertető általános fejezetek után, a különös rész behatóan foglalkozik az egyes ipari és kereskedelmi szakmák helyzetével, teljesítőképességével, az alapítási tevékenységgel stb. és tájékoztatást tartalmaz a belföldi termelés természetéről és méreteiről, arról, hogy mily árukban vagyunk exportképesek és mely árukból szorul rá a belföldi fogyasztás behozatalra. Ezzel kapcsolatban a jelentés természetszerűen részösszesitett értéke 141.4 millió pengő volt. A múlt év hasonló időszakához képest 24 milliós, illetve 14.5%-os esést látunk. Legtöbb iparunk kivitelének csökkenését a júliusdecemberi zavaros időkben szenvedte el, január óta néhol elég jelentékeny emelkedéssel találkozunk. Január óta az élelmezési ipar 13.6 millió értékű termékét adta el külföldre, a tavalyi 12.6 milliós eredményhez képest.

Több iparunk félgyártmányainak kivitelében emelkedést látunk január óta. A textilipar félgyártmányaiból 1.6 millió P értékű árut küldött ki külföldre, 150 ezer pengő értékkel többet, mint tavaly januártól.

Emelkedést mutat a félgyártmányok terén a papírosipar (263 ezer pengő), a faipar (kb. 150 ezer P), az egyéb fémipar (50 ezer pengős) és az egyéb ipar (egy ezer pengős többlet) kivitele. Ugyanez az iparok készgyártmányainak kivitele viszont csökkent. Néhány ipar emelkedésről számolhat be. A papirosipar készgyártmányaiból is többet adott el külföldre, mint az előző év hasonló öt hónapjában. A többlet 166.000 pengő (473 ezer P a tavalyi 307 ezerrel szemben). Emelkedő irányzatot mutat a konfekciós ipar, a kefekötö- és fonóipar és a kő- és agyagipar is.

Viszont csökkent járómüiparunk kivitele, bár májusban már emelkedés mutatkozik. Nagy a csökkenés gép- és villamossági iparunk exportjánál is. Csökkent a mü- és hangszeripar kivitele is. Ércek, ásványok, segédanyagok a tavalyinál sokkal nagyobb mennyiségben és értékben hagyták el az országot. Bauxitból például az idén 2.4 millió értékű mennyiség ment ki, mig tavaly januártól májusig csak 1 millió értékű. De minden más segédanyag, illetve érc és ásvány kivitele is emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest.

letesen feldolgozza az 1938. év külkereskedelmi adatait is. A jelentés a Grill-féle könyvkereskedés utján kerül forgalomba és 5 P-ért kapható á könyvkereskedésekben.

(—) Egymásután alakulnak a románnémet kereskedelmi társaságok. Bukarestből jelentik: A román-német gazdasági egyezmény életbeléptetése óta egymásután alakulnak az egyes kereskedelmi társaságok, hogy a. két ország között megnyilt üzleti lehetőséget kihasználják. Az utóbbi napokban három román-német kereskedelmi vállalat alakult. Az egyik Comcel cégelnevezéssel három és fél millió lel alaptőkével faiparral és kereskedelemmel foglalkozik, a másik, amelynek neve ,,Babcock & Wilkok“ kétmillió lei alaptőkével és gőzkazánok forgalomba hozatalát végzi, a harmadik pedig „Witrea Romána“ elnevezés alatt kétmillió lei alaptőkével egy már meglévő üveggyárat vett át.

(—) Bánátban már megkezdődött az aratás. Újvidékről jelentik: A bánáti mezőgazdasági egyesület jelentése szerint a Bánát nagy részében hétfőn már megkezdődött az aratás. A beérkezett termésjelentések igazolják a korábbi jóslásokat, hogy az idei búzatermés gyengébb lesz a tavalyinál. — A jugoszláv kormány tudvalévőén 165 dinárban állapította meg az új búza árát métermázsánként tiszai paritásban. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi piacokon a búza tényleges ára 80—90 dinár métermázsánként, a jugoszláv gazda mázsánként 80 dinárral kap többet a világpiaci árnál. Az új búzaár megállapítása érezteti hatását a tőzsdéken, mert ennek következtében a tavalyi búza ára is emelkedik. Jugoszláviában még mintegy tízezer vágón tavalyi búza van.

80 kg-os 20.20—20.35. Rozs: pestvidéki 13.10 —13.30. Takarmányárpa: középminöségü, új 14.25—14.50. Zab: elsőrendű 22.65—22.804 középminöségü 22.50—22.65. Kukorica: tin szántúli 16.60—16.70. Őrlemények: korpa) 13.60—13.70, 8-as liszt 15.60—16. Kukat rica: 150 mm Szolnokon át 16.50, 150 mm, tiszavidéki 16.65, 150 mm szatmári 16.85, 450 mm Szolnokon át 16.65, 150 mm Szol* nokon át 16.70, 150 mm e heti berakás 16.70 budapesti paritásban. Repce: 150 mm július 5—10. 25.—, 150 mm július 15. 25.—* ] 30 mm július 15. 25.—, 70 mm július 10—i 15. 25.—, 100 mm július 25.—, 100 mm július 10. 24.80 Rákospalota. Muhar: 10 mm zsákkal 29.—, 5 m mdohos 26.—, 1 mm 27.— Budapest.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI:

Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mellett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200. Borjúhús: Comb 280 —340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 140—212, oldalas 128—164, zsírszalonna 136—148, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 148—164, Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40- -500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—135), csirke, rántanivaló 1 drb 100—280, 1 kg (180—190), ruca, hizott 1 kg (130—150), lúd, hízott 1 kg (140—160), pujka, hízott 1 kg (120). Vágott: tyúk 1 kg (100—120), csirke, rántanivaló 1 kg (180—270), ruca, hízott 1 kg 140—200 (110 —160), lúd, hízott 1 kg 150—190 (120—160), Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140 —150, ládaáru (120—140), kosáráru (125), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 135—140 (116—130). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (90—100), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrözött (320—330), sovány tehéntúró (36—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (6—18), kalarábé drb (4—15), karfiol hazai, levéllel (25—40), vöröshagyma, érett, makói (9—11), zöldjével (1.5—5). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (4—6), kelkáposzta (6—10), fejessaláta (2—6). Burgonya: Rózsa, új (9—12). Főzelékfélék: Fözeléktök (2.5—5), zöldpaprika, apró (1—. 3), nagy (5—16), paradicsom, hazai (130—< 170), zöldbab, hazai 18—28 (14—20), zöldborsó, hazai (20—35), vargánygomba (40— 80), csiperkegomba (70—40), uborka 26—40 (16—25), paraj, tisztított (20—30), sóska, közönséges 20--30 (10—20). Gyümölcs: Alma (18—55), körte (24—45), cseresznye 24—88 (12—65), meggy 30—80 (18—60), barack, kajszi 30—70 (16—50), barack, őszi (20— 90), május 40—70 (35—60), síámdta (i0— 50), ribizli- (16—30>,-egres (14—30). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karolta rizs (90—100).

+ MAGPIAC. Káposztarepce 25—25.25, tökmag, nagyszemü 27—28, kisszemü 24—25, kék mák 120—125, csillagfürt, fehér, lapos

12.75— 13.25, szárított répaszelet 9.50—10.50.-(- LISZTARAK. A budapesti HsztárjegyzS

bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): Búzaliszt: dara

36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of

35.75— 37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29, 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25—29, 0/I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50, Il-es 17.25 —18.50.

+ SERTÉS VASÁR. A mai ferencvárosi

sertésvásár összfelhajtása 2829 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 811 darab. Az irányzat vontatott. Arak: uradalmi zsírsertés 103—105, szedett 96—101, silány 82—88, angol sonkasertés I. 93—102, II. 86 —92, exportzsír márkázott 150 fillér kilónként.

+ HUSVASAR. Készlet: Nagymarha 7 (7), borjú 54 (54), sertés lehúzott 49 (49), szalonnás 2 (2), süldő 14 (14), malac 59 (59), sertészsiger 6 kg (6 kg). Zárójelben az eladottak száma. A vásár irányzata, lanyha. Árak: marhahús n. egészben 90—96, borjú bőrben I. 138—150, II. 114—136, sertés, lehúzott 120—124, szalonnás 120, süldő 110, malac 140, sertészsiger 60 fillér kg-ként.

Kecskemét. A forgalom lanyha. Tegnap el szállítottak 16 vágón meggyet, 2 vagon ba rackot, 2 vágón vegyes gyümölcsöt, 1 vágót zöldbabot és 3 vágón uborkát Németországé és 2 vágón barackot a cseh-morva protekto rátusba. Nagykereskedelmi árak: (felhozata 208 q) kajszin la 25—30, Ha 15, korai Il£ 15, Illa 5—8, cseresznye (14 q) sötét 30— 45, baltavári 22—30, sárga 12—18, feketi 20—30, meggy (302 q) la 45—55, Ila 30- 35, apró 12—13, bonika szilva 15, körte apr< 12—22, alma (36 q) vajalma Ila 18—25 Illa 12—15, tüköralma Ila 12—16, Illa 5— 8, zöldbab 14—16, uborka salátának vall

14— -15 fillér kg-ként. Zöldpaprika töltenival< darabonként 6—8, hegyes darabonként 2—4 tök darabonként 6—12, kalarábé csomónkén A—8 fillér. — Gyöngyös. A felhozatal váltó zatlanul gyenge, a kereslet élénk, az árai szilárdak. A ribizli ára emelkedett. Vásárlá sok német, svájci és belföldi számlára tör téntek. Tegnap elment Németországba 1 va gón, Budapestre 1 vgón, ma reggel Buda pestre 5 teherautó és 11 kocsi áru. Nagy kereskedelmi árak: cseresznye piros (25 q; 12—15, fekete (120 q) 12—45, egres (15 q 12—16, ribizli (150 q) 18—20, málna (5 q' 40, nyári körte (25 q) 26—30, meggy (50 q;

15— 40, kajszinbarack (25 q) 20—40, ősz (20 q) 35—60, zöldborsó (10 q) 12—16 ú rózsaburgonya (30 q) 8—10, zöldbab (120 q: 10, uborka salátának való (20 q) 16—20 töli (15 q) 6—8 fillér kg-ként