Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-27 / 144. szám
' 1939 JÚNIUS 27, KEDD IPülsV.UMvk! JíaG^SRHIRIiSE 3 HÁPRÓL-NAPRA Június 26. A ima, a magyar búza árának met7- állavítását osztatlan megelégedéssel fogadta az elsősorban érintett gazdatársadalom és a fogyasztó közönség, örömmel és megelégedéssel fogadták a termelők, mert a kormány helyes belátással olyan búzaárat biztosít, amely már eddig is jelentősen hozzájárult a gazdatársadalom bevételeinek fokozásához s a mezőgazdasági termelés rentabilitásának biztosításához. De örömmel fogadták a fogyasztóközönség széles rétegei is, mert hisz abban, hogy lényegében a tavalyi búzaárak állapíttattak meg, zálogát látják a legfontosabb közélelmezési cikk, a kenyér ára állandóságának. A kormány bölcs belátásáról, gazdaságpolitikai vonalvezetésének egyenes irányáról tanúskodnak ez új átlag húszpengős búzaárak, főképpen ha tudomásul vesszük azokat a hatalmas áldozatokat. melyeket hazai búzaárainknak a világpiaci árak fölött való tartása igényel. Agrár állam vagyunk, fötermé- nyűnk kiváló magyar búzánk s ennek értékesítési lehetőségeivel áll, vagy bukik a gazdatársadalom. Ennek a felismerése és ama tudat vezette a kormányt az új búzaárak megállapításánál, hogy megfelelő árak mellett emelkedik a gazdatársadálom fizető- és fogyasztóképessége s így az az áldozat, amit a magas búzaár tartása megkövetel, más oldalon megtérül. Nem méltányolható eléggé az a tény, hogy a kormány az idei búzaárakat lépcsőzetesen állapította meg mert ezáltal elkerülhető a piac egyszerre történő túlterhelése s a gazda a későbbi értékesítéssel — tekintettél a jobb árakra — nem szenved a beszára- dás miatt sem veszteséget. Így minden remény megvan arra, hogy mezőgazdatársadalmunk helyzete a kormány intézkedése folytán tovább fog haladni a javulás útján. Bennünket, felvidékieket más szempontból is közelről érint a búzaáraknak ilyen fzrrr.i.ban történt megáV.apításe mert '' ~ a v’-szatért magyarságnak több mint 60 százaléka mezőgarf.zsá ' 'l él. Évű. keresztül harcoltunk a r h :rjszállás idején azért, hogy a cseh kormány idejében állapií - meg a gabonaárakat s mint köztudomású, ezt egye" . évben sem sikerült elérni. A gazda még az aratás után se..: tudta, hogy milyen árat fog kapn: ' S c likőr megtudta, keser" . '"lódác érte, mert a cseh és orva gaz T ”• ér " keli srem előtt tartó gabonatársasr’~ a prágai paritás fenntartásával a kiváló sikérdús magyar búzáért 5—6 pengővel alacsonyabb árat biztosított, mint a silányabb cseh, vagy morva búzáért. Most a gazda élőre tudja a búza árát, élőre tud számolni bevételeivel s ez a biztonság igen fontos előfeltétele a gazdálkodás továbbvitelének. S ami felvidéki gazdáinknak a legfontosabb: a rosszemlékű gabonatársaság ténykedése nélkül is megkapják azt az árat, ami őket becsű tesen megilleti, egyforma árat az anyaország gazdáival. ÜJ DONS Á G1 Egy új tudomány! Nemes Dénes: A 7-es rendszertörvény c. teljesen eredeti filozófiai niunkája az élettan és a fizika olyan rejtett kérdéseit világítja meg, melyek a tudományos élet határproblémáit alkotják. Szellemes és frappáns törvényeket állít fel a szerves és szervetlen világ fizikai- mechanikai alaplényegének a magyarázatára. Nélkülözhetetlen logikai rendszer a szaktudós és minden olyan njüvelt olvasó számára, akit érdekelnek a modeln fizika és filozófia Izgató problémái. Megrendelhető a' STÁDIUM könyvkiadóvállalatnál, Budapest, Vi„ Rózsa-utca 111. szám. Ura: S pengő. Országos ünnepséggel leplezték le Rozsnyón a csehek által ledöntött Ko ssuth-szobrot Jaross Andor beszéde a Kossuth-eszmék új szellemi értékéről Rozsnyó, június 26. (Kiküldött munkatársunktól.) A kedves gömöri bányavároskának ősz óta minden hétre esik egykét ünnepe, vasárnaponként állandó küldöttségek, nemzeti zarándokcsapatok érkeznek az ország legtávolibb részéből is, hogy megcsodálják a hazakerült rósz „legfelvidékibb” városát, a magas hegyekják az ünnep óráját, amikor végre visz- szakaphatja a tér a maga legszebb ereklyéjét: Kossuth Lajos szobrát. Lovasbandérium fogadja Jaross Andort Berzéte felől árvalányhajas, pirosmellé- nyű lovasok vágtatnak a Városháza elé, közöttük két autó, amelyből Jaross Andor miniszter és felesége, Mészár Oszkár titkára kíséretében lépnek ki, Szent-lvány József képviselő, Soldos Béla dr. főispán, Horváth Árpád alispán s még más notabi- litások. A minisztert és kíséretét meleg szavakkal köszönti Knóth László dr., a Kossuth-szoborbizottság elnöke, majd mindnyájan a szobor előtt felállított dísztribünökre vonulnak. Festői kép! A díszes Országzászló-talapzattól jobbra-balra, a küldöttségek tagjai, a nők színes nagyasz- szonyi ruhákban, a férfiak egyszerű zsinó- ros fekete öltözékben, aranyrojtos nyakkendővel. Középütt a rozsnyói Nőegylet Fekete Nándorné vezetésével fogadja a magyar főváros női egyesületeinek küldöttségét dr. Spür Endrénével az élén. Jaross Andorné a város Nagyasszonyának, Vargáné-Scheffer Etelka úrnőnek oldalán foglal helyet. Ott látjuk a dísztribünön vitéz Littay András altábornagyot, a m. kir. VII. hadtest parancsnokát, a kát. egyházmegye élén Bübnics Mihály püspököt, Dittel István pápai nagyprépostot, Soldos Béla dr.-t, Gömör vármegye főispánját, Hevessy László ny. főispánt, Horváth Árpád dr. alispánt, ott látjuk vitéz Szinay Béla altábornagyot, a Vitézi Szék központi kiküldöttét, itt van vitéz Somogyvári Gyula dr. országgyűlési képviselő is, az őszes szakállú Róna József művész, a Kossuth-szobor alkotója és restaurálója s még sokan mások. Miközben a bányászzenekar a Magyar Hiszekegyet intonálta, félárbocra szökött az Ország'zászló, majd Knóth László dr., mint a szoborbizottság fáradhatatlan elnöke, megnyitotta az ünnepséget; beszédében ismertette a szobor viharos történetét. Harminkét évvel ezelőtt, 1907 május 26-án történt meg a rozsnyói Kossuth- szobor leleplezése, Kossuth Ferenc akkori keresk. miniszter jelenlétében. A rozsnyóiak joggal büszkék lehetnek, hogy amint a Bach-korszak utáni időkben a Felvidéken elsőnek Rozsnyó állított Kossuth Lajos-szobrot, most a cseh uralom alól felszabadulva, megint csak a rozsnyói magyarok állítják fel újból elsőnek a húsz éve ledöntött szobrot. — Dicső eszményképünk! — fejezte be szavait Knóth László dr. — hulljon le tehát immár másodszor is nemes ércalakcd- ról a nemzeti színű trikolór. Látásod után vágyunk, hogy leolvassuk néma ajkadnak 20 év utáni első üzenetét és kövessük intéseidet. Dicsőségünk és büszkeségünk voltál a múltban, örömünk és boldogságunk a jelenben, légy ezután világító és vezérlő csillagunk a jövő ismeretlen mély sötétségében. Jaross Andor miniszter Rozsnyón kel, dús erdőkkel, fenyvesekkel körülvett gömöri katlant. A sok ünnep közül a rozsnyóiak azonban különösen két alkalomból érezhették a felszabadulás teljes boldogító örömét: november 8-án, mikor a honvédsereg bevonult a városka falai közé, s tegnap, a csehek által 1919- ben ledöntött Kossuth-szobor újbóli leleplezésén. Minden házon fenyőfüzérek, zászlók, kivilágított ablakok fogadták az ünnep előestélyén érkező vendégeket, s a történelmi nevezetességű Rákóczi-tér déli torkolatánál két hatalmas, fenyőgirlanddal összetartott kopjafa állt őrt (Nyiresi Tichy Kálmán tervei alapján készült), mint a magyar temetők csodálatos népi szimbólumai, képviselve a régmúltat, a szabadságharcok, népi küzdelmek elI pihent névtelen harcosait, de képviselve már a jövőt is, s példázva a jelent: Rozsnyót az új határra került peremváros feladataira figyelmezteti. Az ünnep előestéjén a Rákóczi-őrtorony erkélyéről tárogató-szerenádot, majd a sétatérben hangversenyt adtak a helyi zenekarok; szebbnél-szebb kurucnótákat, 48-as dalok búsító-tüzelő hangjait hul- lámoztatta a városka felett az északról jövő esti szél... Vasárnap már kora reggel kezdett népesedni a Rákóczi-tér, vidám szóval érkeztek meg a rimamurányi bányatelepek ózdi kerületének frontharcosi remek egyenruhában, a környéken táborozó alföldi, tiszántúli és dunántúli Cserkészcsapatok: itt vannak a nyugati végvár, a hűséges Sopron gimnazistái, a debreceniek, nyíregyháziak, megjöttek a gödöllői leventék is, majd a helybeli cserkészcsapatok és leventék, mindegyik csapat I zászlókkal és a Kossuth-szoborra szánt cserfakoszorúval. Felvonulnak a helybeli frontharcosok, tűzoltók és remek festői viseletűkben a bányászok is kitűnő fúvós zenekarukkal nz élen. Itt vannak már a vidéki kiküldöttek is: Rimaszombat, Tornaija, Jolsva, a környéki falvak s északról lélekben idekészülődik a hű testvérváros is: Dobsina... A Rákóczi- tér sugárzón ragyog a júniusi napzuha- tagban, a megrongált és „cseh-színű“ falak átfestve, újjáépítve, megifjodva várEzután tárogatószóló hangzott el, majd pedig a „Tavasz elmúlt“ hazafias dal éneklése közben lehullott a lepel a szoborról. Az ünnepélyes percekben Jaross Andor miniszter mondott nagyjelentőségű beszédet: — Vannak emberek, akiket nem kell márványba kifaragni, akiknek szobrát nem kell bronzba önteni, vannak szobrok, amelyeket nem is kell leleplezni, mert a szobrok ott élnek a lelkekben és a nemzet mindenegyes tagjának szívében. Kossuth Lajos szobra is ezek közé tartozik,. mert Kossuth Lajos ott él a magyarok lelkében. Amikor ti húsz éven át elmentetek egy szobortalapzat mellett, ha a szobor nem is volt helyén, ti rozsnyóiak húsz éven átott láttátok ezt a szobrot lelki szemeitekkel és ez a szobor beszélt hozzátok. Beszélt Rozsnyó városából, túl a Sajó völgyén az ő szavától volt hangos a levegő. Kossuth Lajos szobrát ma mégis leleplezzük es ezáltal a Kossuth-szobor új szellemi értékként, új szimbólumként áll előttünk. __ A trianoni békeszerződéssel le akarták parancsolni a magyarságot egy életet jelentő színpadról és azt képzelték, hogy ezzel megszüntetik a magyarságot. Ha a magyar élet megnyilatkozásait el is fonnyasztották, a reménykedést elfony- nyasztaniok és elsorvasztanak nem sikerült. Ez a Kossuth-szobor gyönyörűen példázza a magyar sorsot, amely nekünk osztályrészül jutott. A szobrot el lehetett távolítani a rozsnyói főtérről, de nem lehetett eltávolítani a rozsnyói magyar szívekből, a rozsnyói járás magyarjainak leikéből. Kossuth eszméi: a szabadság, az önérzet, a friss levegő sírtak a magyar lelkekben, amit kioltani nem lehetett. (Zajos éljenzés és taps.) Ha átgondoljuk a magyar történél" -, vészes eseményeit, akkor felismerünk egy furcsa körülményt. A magyar nemzet nem diadalokból, nem nagy győzelmekből formált magának alakot és teremtett magának új lelket, hanem a csapásokból bányászott ki új értékeket és azokat a magyarság jövendő s->—ának tengelyébe állította. Nánd"'--" ’ kenyérmező, Isar—'g, Gorlice ott él tudatunkban történelmi fénnyel, de vájjon megváltoztatta-e ez a magyar sorsot, jobbá tette-e a magyar életet? De ha emlékezünk Muhira, Mohácsra, a Majtényi síkra és végül Trianonra, ezekből a magye tragédiákból fakadt a szebb jövő. Élet fakadt, szellem ébredt, amely át, meg átjárta a magyar nemzetet és a tragédiákból más szellemiségű erő fakadt, amely alkalmas volt arra, hogy a nemzetet az önállóság felé vezesse. De csak az események, hanem a magyár történelem na í'y alakjai közül is nagy" so1- n hat" ’' ’• terméken--''"' g a nemzet e^slgére, a nemzet jövendő sorsára, akik többet áldoztak, legtöbKedvezményes «pl ra rki egyek! Alpesi falu parkbelépővel . . —.80 helyett —.60 Parkbelépő . . . . —.40 »? —.24 Magasvasút ............ —.40 » —.24 Szellemvonat . . . . —.30 »> —.18 Vízisikló ................. —.30 99 —.18 Elvarázsolt kastély . —.30 í» —.18 Dodgem (2 személy) —.50 99 —.36 Repülő .................. —.50 9} —.36 Inga ........................ —.30 99 —.18 Keringő .................. —.20 99 —.12 Csodacsónak . . . . —.20 9> —.12 Whip ........................ —.20 99 —.12 Tobogán , ............... —.20 99 —.12 —.20 99 —.12 Kisvasút ............... —.20 99 —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, Yll!., József-köröt 5. A Kossuth-szobor új szellemi értéxe
