Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-25 / 143. szám
8 TEHíiDEta --MäC&AR-HIRME Homokpusztaságból virágzó paradicsom Kecskemét az országos bornapok tükrében — Zempléni ember segített a kecskemétieknek a bor- és szőlőkultura továbbfejlesztésében — A szőlőskei Mathiász János életrajzát most Írják Kecskeméten A magyar bor ünnepét rendezték meg Kecskeméten. A Vigadó körül valóságos borváros terül el. Tarka a kép, nagy a sürgés-forgás, a kecskeméti szövetkezetek és magánosok megmutatják, hogy itt, az ország szívében — az oly sokáig kietlen homokpusztaságon — Európa legjobb borai teremnek, amelyeket kezd már az egész világ megismerni. A sokáig hasznavehetetlen kecskeméti homok hősei ezer és ezer kecskeméti embernek adtak kutatásaik és kísérleteik útján munkát és örök időkre biztosították a kisemberek családjainak és utódjainak a biztos megélhetést. Országos ünnep a kecskeméti borkiállítás, mert akik itt kiállítottak, azok a világ első sorába emelték a magyar bort és megalapították a magyar borkultúrát. És ha az ember egy kicsit a leikébe néz a kecskeméti parasztnak, akit szeretnek a szalma- láng-lelkesedés emberének feltüntetni, akkor látja, hogy harcos magyarok ezek, akik szívós, évszázados munkával küzdenek a létükért és a magyar bor hírnevéért. Ezért a hírnévért pedig érdemes küzdeni, mert milliók élete és érdeke kapcsolódik bele a magyar bortermelésbe. A felszabadult országrészeken ia sokezer embernek ad kenyeret * a zempléni, beregszászi, nagyszöllősi, ungvári és munkácsi borvidék, amelynek kiállítói szintén résztvesznek a kecskeméti országos borünnepen. A „szőlőkirály“ emléke Innen, a zempléni szölövidékröl, Seölöské- 'ről, — amelynek kastélyába sokat járt egy- kör pihenni az idősebb Andrássy Gyula gróf, •— került Kecskemétre Mathiász János, az Andrássy. szőlő egykori igazgatója, akit Kecskeméten a 11szölökirály”-na,k neveznek, mert a kecskemétvidéki bortermelésben vezető helyet vívott ki magának. Éppen most járja Kecskemétről Váry István dr. azt a zempléni vidéket, ahol egykor Mathiász működött, hogy a Kecskeméten nagyon becsült ember életrajzához adatokat gyűjtsön. Jártam én is már ott. Az Andrássy-féle BZölöbirtok legnagyobb része mint „maradékbirtok” Volosin Ágoston volt ruszinszkól miniszterelnöknek, a hírhedt „ukrán” irányzat „apostolának” jutott. A kastély parkjában áll az a nagy hársfa, amely alatt 288 évvel ezelőtt megbeszélték a szatmári béke feltételeit, ott a kápolna, ahol Andrássy Gyula lelke annyiszor szállt Isten felé: régi, értékes miseruhákat őriznek ott egy réz- veretü ládában. Huszonhárom évig dolgozott Kecskeméten az onnan 41 évvel ezelőtt odakerült Mathiász János, aki világhírnevet szerzett a Kecskeméten tenyésztett csodálatos csemegöszölőivel, nagyszerű zamatú homoki boraival, legfőképen pedig az új, keresztezés által létrehozott szőlőfajtákkal, amelyek még ma is felülmúlhatatlanul ott állanak a szőlészet csúcsain. „Erzsébet királyné emléke”, „Muscat Mathiász Jánosné”, „Ssölöskertek királynője”, „Kecskemét virága” — így hívják ezeket a szőlőfajtákat é$ Kecskeméten azt mondják, hogy oda, ahol ma Kecskemét szőlő- és bortermelése áll, sohase jutottak volna el a Zemplénből Kecskemétre szakadt Mathiász János alapvető és hervadhatatlan értékű munkássága nélkül. Elindul a hajnalgyümölcs Érdekes város ez a Kecskemét, igy gyümölcstermés és kezdődő, kibontakozó gyümölcsérés idején. Szürke derengésben nyüzsög a város népe a piactéren, a hajnal pir- kadása elszégyeli magát, mint a tanyák, kertek munkás serege kocsikon, kosarakban, talicskán hordja be a rengeteg gyümölccsel a leggyönyörüségesebb, legizesebb hajnalhasadást. A zakatoló vasúti kocsik hosszú, hosszú sora viszi szerte a világba a kecskeméti „hajnalgyümölcsöt”, hogy más népek is megizlelhessék a bogáncs, gilicetövis, boszorkánykórő, tarack, zsurló helyén termelt pompás gyümölcsöt: a pirosló cseresznyét, a kacagó almát, nyár derekán az aranysárga barckot, a szagos szőlőt és ősszel a gyöngyöző nektárt. Ahol egykor Tököl és Törtei törzsei tanyáztak, Alpár kun fejedelem ütött tanyát, Köncsög vezér népei álltak meg szállásra és Göböly terelte a tízezerre rugó ménest a járásban. ahol Kecöl kunjai foglalták el a legelőket, majd kutyafejü tatárok törtek be, végigpusztítva mindent, ahol egykor csak csalitok és szikes rétek voltak, ott ma gyümölcsöskertek és szőlők valóságos földi paradicsomot alkotnak. Örgová/ny, Monostor, Tolva jós, sok-sok tar koponya temetőhelyének homokjából termékeny talaj lett. A török háborúk után kezdett feléledni a vidék; a város népe szerte- széledt a nagy határban, nemsokára már ltt-ott aranykalász lengedezett a délibábos rónaságon, amott egy-egy almafa küldte szét pirosló mosolyát, amarébb néhány szőlőtőke senyvedt a tikkasztó napon és vadsavanyú borától vásott el a kecskemétiek foga. De a szorgos nép nekigyürközött, bírókra kelt a természet mostohaeágával és a lehetetlen lehetővé vált. Féket vetett a szélparipa nyakába, megbéklyózta a rakoncátlan homokot, a vadS2iket megöntözte munkája sós verítékével és az termővé vált. Ameddig a szem ellát, szőlőtőkék sorakoznak fel rengeteg seregben, bűbájos ligetté változott a tájék, gyümölcstől terhes fák görnyedéznek szerte és a nádiveréb bömbölése helyett sárgarigófüttyöt hordoz a szellő. Az egyik lomb közül cseresznye piroslik elő. mintha tüzes menyecske nyújtaná feléd csókra az ajkát, — amott rózsapirós barack kandikál ki a lé- vélsátor mögül, mintha fiatal leányka hamvas arca volna, a szőlőtőkéken nyár delén mézédes gereztek aránylanak és a homokAUTOCAR TÚRÁINK 7 napos kirándulás m m w Felvidékre és Kárpátaljára JBT Indulások : augusztus 13. __ szeptember 3. július 16. Jelentkezési határidő• július 30. 4 nappal az indulás előtt* 14 napos __ „ Jugoszláv és Dalmát autocartura P 3HO.~ Indulások: július 2. Jelentkezési határidő július 30. minden utazásmegkezdése augusztus 22. előtt 7 nappal záródik. Jelentkezni lehet: ....... Utazási Irodánkban Vili., József-krt. 5. Tel. 14-44-00. buckákban víg nótaszó terem, búfelejtö nektár, bánatringató neme» nedű a hajdani vinkó helyett. Aki elhozta a hegyek erejét... És abban a nagy munkában, amely mindezt megteremtette, hatalmas része volt egy felvidéki embernek, egy Zemplénből Kecskemétre került földrajongónak, aki itt is, ahol se hegy, se domb, csak végeláthatatlan homokos róna, megtalálta és állta a helyét, úgy, ahogy azt égy igazi, munkás, szívós, becsületes felvidéki magyar a maga hegyes- völgyes pátriájában megszokta. Élvitte a hegyék erejét és varázsát a kecskeméti rónákra és olyat teremtett ott, ami példát adó ma is azok számára,, akik itt a magyar szölő- és borkultúrával foglalkoznak. Valamikor sátorok, faházak alkották Kecskemét városát, ma büszke paloták állnak a városban, amely rendezettségével és szabályosságával tűnik ki. Már régen fő- fészke Kecskemét a Duna—Tisza.köse népé1939 J1 SZÖVŐI nek, ott széke tarfejü, turbár®s budai pasa helytartója is, örökség ült a város nya* kára és handzsárml hajtotta be a hadisarcot a földtúró zsellémépen. Ez se ártott Kecskemétnek, nem tudta fejlődését megállítani, ma gazdasági központja hatalmas^ nagy magyar vidéknek és innen van, hogy mostani bomapjait az ország minden vidékéről felkeresték. Ezer esztendő történelmét tükrözi elénk Kecskemét felfelé Ívelő fejlődése és azt a nagyszerű, elpusztíthatatlan, szívós és i, ; szorgalmas élni akar ást, amely a magyar Alföld népének jellemzője. Azt az élniakarást, amelynek ereje nem engedte, hogy ez a nagyszerű, erős, dolgos, teremtő nép annyi évszázad viharában elpusztuljon. Azt az élniakarást, amely ezt a kun-magyar népet a jövőben is mindig meg fogja tartani, Jöjjenek rá bármilyen viharok is. dHapée* haderö száiita a Osucsan sziget* csoportot Felfüggesztették a smetaui kikötő eiten elrendelt ostromzárt Sanghaj, június Szombaton a koradélutáni órákban vált csak iSméretessé, hogy japán részről tóvábbi megszállás történt. Japán tengerészkatonák szombaton reggel megszállották a Sanghajtól mintegy 120 mérföldnyire délre fekvő Csusan- szigetcsóportot. A japánok nyilván a még nemzeti kínai kézen levő partvidék elleni ostromzárat akarják megszigorítani. A szigetcsoport a Hangcsau-öböltol délre fekszik és nemcsak a japánok által megszállt Hangosan kikötője felé irányuló hajózást uralja, hanem Ningpon kikötőváros bejáratát is. Szombaton reggel a swataui japán katonai hatóságok felfüggesztették a kikötő ellen szerdán elrendelt tengeri ostromzárt. A japán katonai hatóságok ennek megfelelő közlést juttattak ©1 szombaton reggel az illetékes külföldi tengerészeti hatóságokhoz. Halifax tiltakozása a japán nagykövetnél London, június Uff- Lord Halifax külügyminiszter áz angol sajtó értesülése szerint az elképzelhető legnyíltabb szókimondással közölte Sigemicu londoni japán nagykövettel, hogy Anglia a legerélyesebb megtorló eszközökét alkalmazná, ha Japán nem vetne véget az angol alattvalók bántalmazásának és nem tisztázná rövidesen a téincini ostromállapot ügyét. Ugyanakkor Lord Halifax erélyes hangon magyarázatot is kért a nagykövettől a Tieneinben történtekről. A megbeszélések csak 20 percig tartottak és azok végeztével Lord Halifax kérte a nagykövetet, hogy haladéktalanul közölje kijelentéseit a tokiói kormánnyal. Újabb 12 orosz repülőt lőttek le a japánok Tokió, június 2Jf. Mandzsukuo és Szov- jetoroszország határvidékéről újabb légiütközetet jelentenek. Hszinkiangból, MandzSukuo fővárosából érkező jelentés szerint szombaton réggel hatvan szovjetorosz repülőgép átrepült a határon. A Buirnor-tótól északra japán repülőgépek szállottak fel, hogy visszaűzzék a szovjetorosz gépeket. Tűzharc keletkezett, amelyben a japánok tizenkét szovjetorosz repülőgépet lelőttek. Szlánt angol-tr ancla kezességet kért Lóndón, június 2Jf. A Daily Express jelenti á singaporei katonai megbeszélésekkel kapcsolatban, hogy a sziámi kormány határózett biztosítékot kért a sziámi kormány nevében Anglia és Fran-i ciaország rendelkezésére bocsátotta Sziám valamennyi repülőterét és üzemanyagállomását. az angol és francia kormánytól egy esetleges támadás ellen. Singaporeban megfontolás tárgyává tették ezt a kérést. A tárgyaláson résztvett a sziámi kormány légügyi szakértője, valamint A. G. Bishop, Singaporei sziámi légügyi attasé. Az attasé FELVIDÉKI || IWÜGYAR HÍRLAP ' «adóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5. Telefonsz ám t 144-400
