Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-24 / 142. szám
1939 JűNIUS 24, SZOMBAT ■ftwjidEKi •J^aöfeRHIRIiAE 7 Fleischmann Gyula dr. az Országos Közoktatásügyi Tanácsban Röviden hírt adtunk arról, hogy Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Fleischmann Gyula dr. tanügyi főtanácsost az Országos Közoktatásügyi Tanács tagjává nevezte ki. Néhány héttel ezelőtt történt Fleischmann Gyula dr. tanügyi főtanácsossá történt kinevezése és most újabb megbízatása tereli személyére a magyar kultúráiét és közoktatás figyelmét. Ügybuzgalmától, munkakészségétől és felkészültségétől nagyon sokat várhat a magyar közoktatásügy. A kisebbségi sorsból felszabadult magyar kultúrmun- kások körében pedig osztatlan örömöt kelt a Fleischmann Gyula dr. személyét ért kitüntetés, mert őbenne a kisebbségi magyar kultúrmunkát becsülte meg és tüntette ki közoktatásügyi kormányzatunk. Fleischmann Gyula dr. életének javát kisebbségi sorsban, politikai szervező munkában és kulturális tevékenységben töltötte. Kassán született, középiskolai tanulmányait a kassai premontreiek országoshírű gimnáziumában végezte. A tanári pályát választotta élethivatásul és filozófiai tanulmányokra a budapesti tudományegyetemre iratkozott, ahol tanári oklevelet is szerzett. Mielőtt tab ári pályáját megkezdhette volna, háborúba kellett vonulnia. Mint öüf£ntes vonult be. derekasan teljesítet^ kötelességét, több kitüntetést szerzet és mint tartalékos főhadnagy szerbit le. A kassai főreáliskola tanárává^Tiévezték ki, de nemsokára bekövetkezett az összeomlás. Fleiscchmann Gyufának, a törhetetlen magyar érzésű történelemtanárnak is ott kellett hagyni & katedrát. Elhatározta, hogy teljes munkaerejét a kisebbség szolgálatába állítja. Szervezőképességének már főiskolás korában sok tanúbizonyságát adta, mert tevékeny részt vett; a főiskolás mozgalmakban és a fővárosi Szent Imre Kör főtitkári tisztjét nagy ügybuzgalommal töltöttebe. A kisebbségi élet első szervezkedésének napjaiban egyik legtevékenyebb és leglelkesebb harcosa volt annak a mozgalomnak, amely Kassán az eddig csupán gazdasági szervezetként működő keresztényszocialista mozgalmat politikai párttá, a kisebbségi magyarság harcos szervezetévé fejlesztette, ö volt a politikai párt egyik megalapítója és első főtitkára, mint ilyen országos alapon is megszervezte, megerősítette a pártot és annak egyik legtevékenyebb szellemi irányítójává vált. A párt bizalma küldte őt a kassai nagymegye képviselőtestületébe és ugyancsak hasznos munkát végez Kassa város képviselőtestületének munkájában is, amikor pedig megejtik az első tartománygyűlési választásokat, Keletszlovákia képviseletében a szlovákiai tartománygyűlésbe kerül, ahol nagyérdemű munkásságával minden magyar ügynek, különösen minden kulturális kérdésnek szőnyegrehozásával nagyértékű munkát végez. Amikor 1936-ban a Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt egyesült és a pártközpont Pozsonyba került, Fleischmann Gyula dr. vette át az Egyesült Magyar Párt kul- túrelőadói munkakörét. A húszéves kisebbségi életben Fleischmann Gyula tudásával, szervezőképességével és fáradhatatlan ügybuzgalmavaí tűnt ki. A kisebbségi életnek minden ágában értékes munkát fejtett ki, de nemcsak gyakorlati munkás volt, hanem hívatott közíró. akinek nagy értékű cikkei, tanulmánvai sűrűn jelentek meg a kisebbségi orgánumokban. elsősorban a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Politikai és kulturális tárgyú beszédei többször vetettek fel értékes szempontokat, amelyeket a kisebbségi életben gyakorlatilag hasznosíthattunk. 1936 óta különösen kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozott és a bomlóban lévő köztársaság utolsó éveiben ezen a téren tett nagy szolgálatokat a magyarságnak. Szilárd alapokra fektette iskolavédelmünket, részt- vett fontos törvényjavaslatok előkészítésében és megindította a magyar népiskolák megszervezését azon magyar községekben, amelyekben nem voltak megfelelő magyar iskolák. A magyar főiskolás-mozgalmakban is értékesítette tudását, szervezőképességét és az utolsó években ő volt a főiskolások Mensa Academiájának kultúrelő- adója. Hivatásánál fogva alaposan elmélyedt a heterogén nemzetiségű Csehszlovákia minden nemzetének • népművelési mozgal'maiFELVIDÉK! ülöYÍR RTcrítcM.tflsésr kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5 Telcfongzám: HIRLRP [II, József-krt 5 144-480 ban. Ezeknek ő volt a legkiválóbb magyar szakértője és különösen a német kisebbség népművelési és kulturális mozgalmainak beható ismertetésével végzett nagyszabású kulturális munkát Ilyen alapos elméleti és gyakorlati szakmunka húszéves tapasztalataival felszerelten jelent meg Fleischmann Gyula dr. a megnagyobbodott magyarság életének kulturális frontján. A magyar kultúréletnek nagy nyeresége, hogy a közoktatásügyi kormány Fleischmann Gyulának ilyen előkelő állást és fontos megbízatást nyújtott. Nemcsak a húszéves kisebbségi munkát jutalmazta ezzel, hanem lehetővé tette, hogy Fleischmann Gyula értékes tapasztalatait, tudását, szervezőképességét most a magyar iskolaügyben és kultúréletben hasznosíthassa, értékesítse. Január eleje óta Fleischmann Gyula a tárcanélküli minisztérium kulturális osztályának vezetője. Ebben az új munkakörében csöndes, szerény munkával, hallatlan energiával fáradhatatlanul dolgozik a visszacsatolt terület iskolaügyének és kulturális életének átszervezésén és az anyaországgal való egyesítésén. Szakismeretével és ügybuzgalmával rövid félévi munkássága alatt is őszinte megbecsülést vívott ki a hivatalos körökben, a visszatért terület kultúrmunkásai körében és mindazok előtt, akiknek ügyét igazságosan és lelkiismeretesen intézte. Benne megértő, nemesen gondolkodó, munkást nyert a magyar tanügy, és közélet. értékes kultúra A VII. osztály vakáció helyett házat épít a Felvidéken A debreceni diákok érdekes telepítési mozgalma e^yre szélesebb hullámokat vet A debreceni diákoknak napok óta a legjobb a „sajtója“ fővárosban és vidéken — tegnap meg minden újság glosszája, színes híre és riportja arról szólt, hogyan vállalkozott a gimnáziumi hetedik osztály, hogy lemondva az arany vakáció minden kínálkozó szórakozásáról — maguk fogják felépíteni Ruszinszkóban a legújabb földhöz juttatott- juknak a házat, istállót, melléképületeit. Ezek a lelkes gyerekek példát adhatnának a társadalomnak, — már ötön felül van azoknak a sokgyermekes parasztcsaládoknak a száma, akiknek az ő filléreiből jutott ház és föld. Az egyre nagyobb hullámokat verő telepítési mozgalom keletkezéséről érdeklődik most már minden újságolvasó, — hogyan lett az első fillérekből hathatós összeg, létalap annyi és annyi derék magyar földmunkásnak. Gesztelyi Nagy Zoltánnal beszélgettünk erről, a mozgalom egyik szorgalmazójával. Az utolsó fillérig... — Azon a márciusi estén, mikor közöttünk ez a gondolat megszületett, kiderült, hogy minden rendű és rangú tanuló tisztában van azzal, hogy a magyar földkérdést és parasztkérdést el kell intézni. De mit tehet a kollégium ifjúsága, ez a néhányszáz szegény, önmaga is segélyre szoruló, tandíjmentes, ingyenbentlakó árvák és ösztöndíjasok? A márciusvégi szokásos havi internátusi vacsorán, a vidámságok különben estjén — az elhangzott Indítványra valamennyi jelenlévő le~'-- dott a hetenkénti egyszeri vacsora! húsadagjáról, — a szegény teológusok pedig, akiknek legfontosabb jövedelme az a légé amelyet ünnepekkor falusi prédikálásokkal szereznek. — felajánlották mindenkori ünnepi keresetük tíz százalékát. Gimnázlsták. polgárlsták, egyetemisták, kicsinyek és nagyok. tehát a kollégium minden tagozata 1:- mondott a szokásos évi biztosítékokról, az olvasókör egész tartaléktőkéjéről, 250 pengőről. — Ekkor a lelkesedés tetőfokára hágott s mint egykor Széchenyi az Akadémai alapítására felajánlotta évi jövedelmét — a diákság kiforgatta zsebét és összeadták, ami pénz náluk volt, az utolsó fillérig. Ezen az első estén 1500 pengő gyűlt össze a kollégium intemátusában a százhatvan ke-' nyező fiatalember között. Kämet nélkül — A mozgalom futótűzként 'terjedt. A gimnázisták néhány hét alatt 1200 pengővel csatlakoztak, a tanári kar 600 pengővel, a tanltónövendékek 520 pengővel, tanáraik 100-at adtak, a polgáristák 137 pengőt. Most már magánosok Is hírét vették a " ' '.k s egymásután érkeztek az adományok,, ama Ivekre a koronát Magyarország kormányzója — mint volt debreceni kollégista — t~trc irt 10.000 pengős ajándékával, — ez egymásban is újabb két család letelepedéséhez | volt elegendő. — Már 15.000 pengőre emelkedett a mozgalom pénztári forgalma. Közben átestek az első család letelepítésének izgalmán. Kiss- György János matolcsi gazda tíztagú családját érte az a szerencse, hogy elsőnek mehetett a veszélyeztetett magyarságú Dunántúlra, sajátjának nevezhetett egy darab io!- det és sürü tiszántúli vérrel harcolhat nz életben a szapora gyermekáldással az ország jövőjéért. — íme, a diákok előtt egyre világosabban Kozma Miklós beszél a Magyar Film Iroda 15 éves fennállásának jubileumán rende- zeit banketten bontakozik a teendő! Egy család letelepítéséhez három-négyezer pengő kell. Olcsóbb a föld, ha nagyobb darabot vásárolnak. Azonnal tárgyalni kezdtek egy eladó középbirtokra. Ha a letelepítettek együtt mardana t, egymást fogják óvni az egyke veszélyétől is. A gazdák a kapott pénzt kölcsönnek tekintik, s kamat nélkül fizetik vissza a mozgalom pénztárába, hogy újabb családok letelepítése is lehetővé váljék. — Lassan mutatkozni kezdett a propaganda eredménye is. Perselypénzek és magánosok gyűjtése mellett községek, egyházak, iskolák és egyesületek gyűjtései folynak be. Egyik minisztérium is mérlegelte kéréseiket, kiáltványokat küldenek minden törvényhatósághoz, főispánhoz és polgármesternek az ügy érdekében. Ez a fiatalos lelkesedéssel kezdett mozgalom — ezt tárgyilagosan mondhatjuk — megelőzte a politika eseményeit. Remélni lehet a felnőttek társadalmának megértését: az ifjúi példa kell, hogy fellelkesítsen! Borisz bolgár király táviratilag köszönte meg a kormányzónak a Magyar Érdemrend Nagykeresztiét * Keresztes-Fischer Lajos altábornagy hazautazott Szófiából Szófia, június 23. Borisz király villásreggelije után, amelyen résztvett Ciril herceg, a király testvére is, a magyar vendégek megtekintették a kastély parkját. A király a legnagyobb figyelemmel vette körül magyar ve;.'' eit és hosszasan elbeszélgetett velük. Kérész- tes-Fischer Lajos altábornagyot pénteken Kiosszeivanov miniszterelnök és külügyminiszter fogadta. Délben Hdji Petkov tábornok, a vezérkar főnöke a tiszti kaszinóban villásreggelit adott Keresztes-Fischer Lajos tiszteletére. Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd, altábornagy pénteken utazott vissza Budapestre. Borisz bolgár király a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített Nagy- keresztjével történt kitüntetése alkalmából a következő táviratot intézte a kormányzó úr öfőméltóságához: „Főméltóságod főhadsegéde átnyújtotta azt a magas kitüntetést, amelyet Főméltóságod nekem adományozni méltóztatott. Az irányomban tanúsított megtisztelő figyelmesség emez újabb jelében annak a rokonszenvnek a megnyilatkozását látom, amellyel rőméltóságod és a magyar nemzet országom :j'-t viseltetnek. Bensőséges meghatottsággal sietek mély hálámat kifejezni és ismételten kifejezést adni Főméltóságod iránt érzett nagyrabecsülésemnek és őszinte barátságomnak, egyben tolmácsolni Főméltóságod és a nemes magyar nemzet boldogságára irányuló legjobb kívánságaimat. Bori r..w FRANCO éles szavai a demokráciák elfen La Coruna, június 22. Franco tábornok itt beszédet tartott s abban egyebek között ezeket mondotta; — A vörösök a háború ellen foglaltak állást és a demokrata és pacifista nemzetek azok, amelyek népük háta mögött és akaratuk ellenére akarják vértenger- rel elárasztani Európát. Testvériségről beszéltek nektek és láthatjátok azokat a gyüjtőtáborokat, melyekbe elhurcolták a spanyolokat. Ezek hát a demokráciák! Ezek hát azok a demokráciák, amelyek bezárják kapuikat a menekülők elől és ime, éppen azoknál hiányzik a keresztény könyöriilet, akiket tegnap míg testvéreknek neveztek.
