Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-24 / 142. szám

1939 JűNIUS 24, SZOMBAT ■ftwjidEKi •J^aöfeRHIRIiAE 7 Fleischmann Gyula dr. az Országos Közoktatásügyi Tanácsban Röviden hírt adtunk arról, hogy Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter. Fleischmann Gyula dr. tanügyi fő­tanácsost az Országos Közoktatásügyi Ta­nács tagjává nevezte ki. Néhány héttel ez­előtt történt Fleischmann Gyula dr. tan­ügyi főtanácsossá történt kinevezése és most újabb megbízatása tereli személyére a magyar kultúráiét és közoktatás figyel­mét. Ügybuzgalmától, munkakészségétől és felkészültségétől nagyon sokat várhat a magyar közoktatásügy. A kisebbségi sorsból felszabadult magyar kultúrmun- kások körében pedig osztatlan örömöt kelt a Fleischmann Gyula dr. személyét ért ki­tüntetés, mert őbenne a kisebbségi ma­gyar kultúrmunkát becsülte meg és tün­tette ki közoktatásügyi kormányzatunk. Fleischmann Gyula dr. életének javát kisebbségi sorsban, politikai szervező mun­kában és kulturális tevékenységben töl­tötte. Kassán született, középiskolai ta­nulmányait a kassai premontreiek orszá­goshírű gimnáziumában végezte. A tanári pályát választotta élethivatásul és filozó­fiai tanulmányokra a budapesti tudo­mányegyetemre iratkozott, ahol tanári oklevelet is szerzett. Mielőtt tab ári pályá­ját megkezdhette volna, háborúba kel­lett vonulnia. Mint öüf£ntes vonult be. derekasan teljesítet^ kötelességét, több kitüntetést szerzet és mint tartalékos fő­hadnagy szerbit le. A kassai főreáliskola tanárává^Tiévezték ki, de nemsokára be­következett az összeomlás. Fleiscchmann Gyufának, a törhetetlen magyar érzésű történelemtanárnak is ott kellett hagyni & katedrát. Elhatározta, hogy teljes mun­kaerejét a kisebbség szolgálatába állítja. Szervezőképességének már főiskolás korá­ban sok tanúbizonyságát adta, mert tevé­keny részt vett; a főiskolás mozgalmakban és a fővárosi Szent Imre Kör főtitkári tisztjét nagy ügybuzgalommal töltöttebe. A kisebbségi élet első szervezkedésének napjaiban egyik legtevékenyebb és leglel­kesebb harcosa volt annak a mozgalom­nak, amely Kassán az eddig csupán gaz­dasági szervezetként működő keresztény­szocialista mozgalmat politikai párttá, a kisebbségi magyarság harcos szervezetévé fejlesztette, ö volt a politikai párt egyik megalapítója és első főtitkára, mint ilyen országos alapon is megszervezte, megerő­sítette a pártot és annak egyik legtevé­kenyebb szellemi irányítójává vált. A párt bizalma küldte őt a kassai nagymegye képviselőtestületébe és ugyancsak hasznos munkát végez Kassa város képviselőtes­tületének munkájában is, amikor pedig megejtik az első tartománygyűlési válasz­tásokat, Keletszlovákia képviseletében a szlovákiai tartománygyűlésbe kerül, ahol nagyérdemű munkásságával minden ma­gyar ügynek, különösen minden kulturá­lis kérdésnek szőnyegrehozásával nagyér­tékű munkát végez. Amikor 1936-ban a Keresztényszocialista és a Magyar Nem­zeti Párt egyesült és a pártközpont Po­zsonyba került, Fleischmann Gyula dr. vette át az Egyesült Magyar Párt kul- túrelőadói munkakörét. A húszéves kisebbségi életben Fleisch­mann Gyula tudásával, szervezőképességé­vel és fáradhatatlan ügybuzgalmavaí tűnt ki. A kisebbségi életnek minden ágában ér­tékes munkát fejtett ki, de nemcsak gya­korlati munkás volt, hanem hívatott köz­író. akinek nagy értékű cikkei, tanulmánvai sűrűn jelentek meg a kisebbségi orgánu­mokban. elsősorban a Prágai Magyar Hír­lap hasábjain. Politikai és kulturális tár­gyú beszédei többször vetettek fel értékes szempontokat, amelyeket a kisebbségi élet­ben gyakorlatilag hasznosíthattunk. 1936 óta különösen kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozott és a bomlóban lévő köztársa­ság utolsó éveiben ezen a téren tett nagy szolgálatokat a magyarságnak. Szilárd ala­pokra fektette iskolavédelmünket, részt- vett fontos törvényjavaslatok előkészítésé­ben és megindította a magyar népiskolák megszervezését azon magyar községekben, amelyekben nem voltak megfelelő magyar iskolák. A magyar főiskolás-mozgalmak­ban is értékesítette tudását, szervezőké­pességét és az utolsó években ő volt a fő­iskolások Mensa Academiájának kultúrelő- adója. Hivatásánál fogva alaposan elmélyedt a heterogén nemzetiségű Csehszlovákia min­den nemzetének • népművelési mozgal'mai­FELVIDÉK! ülöYÍR RTcrítcM.tflsésr kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5 Telcfongzám: HIRLRP [II, József-krt 5 144-480 ban. Ezeknek ő volt a legkiválóbb magyar szakértője és különösen a német kisebbség népművelési és kulturális mozgalmainak beható ismertetésével végzett nagyszabású kulturális munkát Ilyen alapos elméleti és gyakorlati szak­munka húszéves tapasztalataival felszerel­ten jelent meg Fleischmann Gyula dr. a megnagyobbodott magyarság életének kul­turális frontján. A magyar kultúréletnek nagy nyeresége, hogy a közoktatásügyi kormány Fleischmann Gyulának ilyen elő­kelő állást és fontos megbízatást nyújtott. Nemcsak a húszéves kisebbségi munkát jutalmazta ezzel, hanem lehetővé tette, hogy Fleischmann Gyula értékes tapaszta­latait, tudását, szervezőképességét most a magyar iskolaügyben és kultúréletben hasznosíthassa, értékesítse. Január eleje óta Fleischmann Gyula a tárcanélküli minisztérium kulturális osz­tályának vezetője. Ebben az új munka­körében csöndes, szerény munkával, hal­latlan energiával fáradhatatlanul dolgozik a visszacsatolt terület iskolaügyének és kulturális életének átszervezésén és az anyaországgal való egyesítésén. Szakisme­retével és ügybuzgalmával rövid félévi munkássága alatt is őszinte megbecsülést vívott ki a hivatalos körökben, a vissza­tért terület kultúrmunkásai körében és mindazok előtt, akiknek ügyét igazságo­san és lelkiismeretesen intézte. Benne megértő, nemesen gondolkodó, munkást nyert a magyar tanügy, és közélet. értékes kultúra A VII. osztály vakáció helyett házat épít a Felvidéken A debreceni diákok érdekes telepítési moz­galma e^yre szélesebb hullámokat vet A debreceni diákoknak napok óta a leg­jobb a „sajtója“ fővárosban és vidéken — tegnap meg minden újság glosszája, színes híre és riportja arról szólt, hogyan vállalko­zott a gimnáziumi hetedik osztály, hogy le­mondva az arany vakáció minden kínálkozó szórakozásáról — maguk fogják felépíteni Ruszinszkóban a legújabb földhöz juttatott- juknak a házat, istállót, melléképületeit. Ezek a lelkes gyerekek példát adhatnának a társadalomnak, — már ötön felül van azok­nak a sokgyermekes parasztcsaládoknak a száma, akiknek az ő filléreiből jutott ház és föld. Az egyre nagyobb hullámokat verő tele­pítési mozgalom keletkezéséről érdeklődik most már minden újságolvasó, — hogyan lett az első fillérekből hathatós összeg, létalap annyi és annyi derék magyar földmunkás­nak. Gesztelyi Nagy Zoltánnal beszélgettünk erről, a mozgalom egyik szorgalmazójával. Az utolsó fillérig... — Azon a márciusi estén, mikor közöttünk ez a gondolat megszületett, kiderült, hogy minden rendű és rangú tanuló tisztában van azzal, hogy a magyar földkérdést és pa­rasztkérdést el kell intézni. De mit tehet a kollégium ifjúsága, ez a néhányszáz szegény, önmaga is segélyre szoruló, tandíjmentes, in­gyenbentlakó árvák és ösztöndíjasok? A már­ciusvégi szokásos havi internátusi vacsorán, a vidámságok különben estjén — az elhang­zott Indítványra valamennyi jelenlévő le~'-- dott a hetenkénti egyszeri vacsora! húsadag­járól, — a szegény teológusok pedig, akik­nek legfontosabb jövedelme az a légé amelyet ünnepekkor falusi prédikálásokkal szereznek. — felajánlották mindenkori ün­nepi keresetük tíz százalékát. Gimnázlsták. polgárlsták, egyetemisták, kicsinyek és na­gyok. tehát a kollégium minden tagozata 1:- mondott a szokásos évi biztosítékokról, az ol­vasókör egész tartaléktőkéjéről, 250 pengőről. — Ekkor a lelkesedés tetőfokára hágott s mint egykor Széchenyi az Akadémai alapí­tására felajánlotta évi jövedelmét — a diák­ság kiforgatta zsebét és összeadták, ami pénz náluk volt, az utolsó fillérig. Ezen az első estén 1500 pengő gyűlt össze a kollé­gium intemátusában a százhatvan ke-' nyező fiatalember között. Kämet nélkül — A mozgalom futótűzként 'terjedt. A gimnázisták néhány hét alatt 1200 pengővel csatlakoztak, a tanári kar 600 pengővel, a tanltónövendékek 520 pengővel, tanáraik 100-at adtak, a polgáristák 137 pengőt. Most már magánosok Is hírét vették a " ' '.k s egymásután érkeztek az adományok,, ama Ivekre a koronát Magyarország kormány­zója — mint volt debreceni kollégista — t~trc irt 10.000 pengős ajándékával, — ez egymá­sban is újabb két család letelepedéséhez | volt elegendő. — Már 15.000 pengőre emelkedett a moz­galom pénztári forgalma. Közben átestek az első család letelepítésének izgalmán. Kiss- György János matolcsi gazda tíztagú család­ját érte az a szerencse, hogy elsőnek mehe­tett a veszélyeztetett magyarságú Dunán­túlra, sajátjának nevezhetett egy darab io!- det és sürü tiszántúli vérrel harcolhat nz életben a szapora gyermekáldással az ország jövőjéért. — íme, a diákok előtt egyre világosabban Kozma Miklós beszél a Magyar Film Iroda 15 éves fennállásának jubileumán rende- zeit banketten bontakozik a teendő! Egy család letelepítésé­hez három-négyezer pengő kell. Olcsóbb a föld, ha nagyobb darabot vásárolnak. Azon­nal tárgyalni kezdtek egy eladó középbir­tokra. Ha a letelepítettek együtt mardana t, egymást fogják óvni az egyke veszélyétől is. A gazdák a kapott pénzt kölcsönnek tekin­tik, s kamat nélkül fizetik vissza a mozga­lom pénztárába, hogy újabb családok letele­pítése is lehetővé váljék. — Lassan mutatkozni kezdett a propa­ganda eredménye is. Perselypénzek és ma­gánosok gyűjtése mellett községek, egyházak, iskolák és egyesületek gyűjtései folynak be. Egyik minisztérium is mérlegelte kéréseiket, kiáltványokat küldenek minden törvényható­sághoz, főispánhoz és polgármesternek az ügy érdekében. Ez a fiatalos lelkesedéssel kezdett mozga­lom — ezt tárgyilagosan mondhatjuk — megelőzte a politika eseményeit. Remélni le­het a felnőttek társadalmának megértését: az ifjúi példa kell, hogy fellelkesítsen! Borisz bolgár király táviratilag köszönte meg a kormányzónak a Magyar Érdemrend Nagykeresztiét * Keresztes-Fischer Lajos altábornagy hazautazott Szófiából Szófia, június 23. Borisz király villás­reggelije után, amelyen résztvett Ciril her­ceg, a király testvére is, a magyar vendé­gek megtekintették a kastély parkját. A király a legnagyobb figyelemmel vette körül magyar ve;.'' eit és hosszasan elbeszélgetett velük. Kérész- tes-Fischer Lajos altábornagyot pénteken Kiosszeivanov miniszterelnök és külügy­miniszter fogadta. Délben Hdji Petkov tá­bornok, a vezérkar főnöke a tiszti kaszinó­ban villásreggelit adott Keresztes-Fischer Lajos tiszteletére. Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd, al­tábornagy pénteken utazott vissza Buda­pestre. Borisz bolgár király a Magyar Érdem­rendnek a Szent Koronával ékesített Nagy- keresztjével történt kitüntetése alkalmá­ból a következő táviratot intézte a kor­mányzó úr öfőméltóságához: „Főméltóságod főhadsegéde átnyújtotta azt a magas kitüntetést, amelyet Főméltó­ságod nekem adományozni méltóztatott. Az irányomban tanúsított megtisztelő figyelmesség emez újabb jelében annak a rokonszenvnek a megnyilatko­zását látom, amellyel rőméltóságod és a magyar nemzet országom :j'-t viseltetnek. Bensőséges meghatottsággal sietek mély hálámat kifejezni és ismételten kifejezést adni Főméltóságod iránt érzett nagyrabe­csülésemnek és őszinte barátságomnak, egyben tolmácsolni Főméltóságod és a ne­mes magyar nemzet boldogságára irányuló legjobb kívánságaimat. Bori r..w FRANCO éles szavai a demokráciák elfen La Coruna, június 22. Franco tábornok itt beszédet tartott s abban egyebek kö­zött ezeket mondotta; — A vörösök a háború ellen foglaltak állást és a demokrata és pacifista nemze­tek azok, amelyek népük háta mögött és akaratuk ellenére akarják vértenger- rel elárasztani Európát. Testvériségről beszéltek nektek és láthat­játok azokat a gyüjtőtáborokat, melyekbe elhurcolták a spanyolokat. Ezek hát a de­mokráciák! Ezek hát azok a demokráciák, amelyek bezárják kapuikat a menekülők elől és ime, éppen azoknál hiányzik a ke­resztény könyöriilet, akiket tegnap míg testvéreknek neveztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom