Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-24 / 142. szám
1939 JÚNIUS 24, SZOMBAT NAPROL-NAPRA Július 23. Húsa esztendeje annak, hogy húszéves ifjak, piros szíve fellángolt a vörös forradalom ellen, hogy lobogó fiatalságuk hevével el akarták oltani a vörös forradalom tüzét. Húsz esztendeje annak, hogy a Ludovika Akadémia ifjai megszállták Budapesten a Józsefvárosi postapalotát és tüzeltek bátra vissza a vörösök gépfegyvereinek, amíg csak egyetlen puskagolyójuk volt. Húsz éve annak, hogy ennek a gyönyörű magyar ifjúi tettnek következményeképpen a vörös áradatba merült főváros szíve megdermedt a rémülettől és szomorúságtól, amikor a le- fegyverzett ludovikásokat terrorlegények között látta fogságba vonulni, némán, fiatal arcukon a martirium fenségével. Húsz éve annak, de mégis olyan, mintha ma lenne: előttünk vannak az arcok, előttünk az egész fenségesen szomorú jelenet, amelyet annál szívesebben idézünk vissza, mert ennek az emlékezésnek vigasztaló, biztató, örök reményt fakasztó varázsa van. A főváros szive nemcsak azért dermedt meg a foglyul ejtett hős ludovikások láttán, mert sajnálta bennük a fiatalságot, sajnálta a ki nem élt életek sirbahúllását, hanem azért, mert felébredt benne saját lelkiismerete. Hiába álltak az Andrássy-úton vörös drapériás gömb alá bujtatva a hősök szobrai, hiába harsogták az utca- gyerekek a forradalmi dalt, hiába volt Vörös az újság, hiába visszhangzott a kába tömeg szájából a kommunista vezérek egy-egy frázisa, ez mind csak a torok, a bódult agy szava volt, de nem a szívé, nem a léleké. A szív a lélek legbe- lül egyazon volt a fiatal ludovikásoké- val, és legbelül senki nem hitt a vörös uralom fennmaradásában, de mindenki érezte legbelül, hogy ez az ország nem pusztulhat, ez az ország nem lehet más, mint amilyen volt ezer éven át. Ez az ország érezte, hogy az ezeréves nemzeti lét nem véletlen és ezt az országot véletlenek soha nem billenthetik ki természetadta irányából, nem téríthetik le történelmi küldetésének útjáról, mint ahogy nem térhet el a föld sem pályájáról, legyen rajta bár a tél jege, vagy a nyár pusztító forrósága. A föld föld marad, irányában változatlan, legfeljebb hőmérsékleti különbségekről és színek változásáról lehet szó. De legyen színe bár a jég fehérsége, vagy a forró láz vörössége, a magyar léiéit prizmája legbelül a legerősebb szint is háromra tördeli: pios-fehér-zöldre. Ennek a törvény- szerűségnek, meg nem másítható nemzetlelkiségnek voltak kristálytiszta prizmái húsz esztendő előtt a ludovikások s amikor szétterjedt a lelkeket megkbny- nyebbítő hír, hogy a halálraítélt ludovikások életét az olasz követ megmentette, az ő megmenekülésüket az ország feltámadásának szimbólumául, zálogául tekintették. A Ludovika Akadémia növendékei húsz esztendő előtt vérük hüllatá- sával jegyezték be nevüket a nemzet leikébe s húsz esztendő óta jár ki számukra a nemzet részéről a megkülönböztetett szeretet, húsz esztendő óta tekintenek rájuk mint a nemzet legkedvesebb fiadra. Az ő tettük nem a bölcs államférfi szemléletéből fakadt, az ő hősiességük nem élettapasztalatuk pecsétje volt, az ö elszántságuk és halált vállaló készségük az ezeresztendős fának a rügyekben is megmutatkozó ősi ereje volt. Ez a vigasztaló, ez a felemelő a ludovikások húsz év előtti ellenforradalmi megmozdulásában s ez ád reményt arra, hogy Magyarország világszemléletek forrongó alakulásában sem lehet más, mint magyar s csak azt fogadja magában, azt olvasztja be vérkeringésébe, améln megegyezik szellemével. Ettől a szellemtől pedig távol áll az istentag adás, a vörös materializmus, ebben a szellemben csak a lelket építő, országot növelő erők és világszemléletek kaphatnak helyet. Az a nemzet, amelynek lelkiségében olyan elemi erővel nyilatkozik meg a magyar szellem, mint ahogy megnyilatkozott húsz esztendő előtt a Ludovika Akadémia növendékeiben, az az ország soha nem, veszhet él. Mert mindig lesznek lu- dovikás lelkei. felvidéki magyar hírlap Szerkesztősig is kindiJMvatal, ßp, VIII* Józseí-hrt 5 144-400 Telefon szám: TEMMfrERi Kárpátalján június 27-én megindul a polg szolgáltatás Biztosítják az igazságszolgáltatásban a ruszin nyelv használatát Ruszin nyelvben jártas tisztviselőket neveznek ki — Huszt a királyi törvényszék és ügyészség székhelye A Budapesti Közlöny mai száma több rendeletet közöl, amelyek értelmében a Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalján 1939 június 27-én megindul a polgári igazságszolgáltatás. Az 5800—1939. M. E. számú rendelet a törvényhozás további rendelkezéséig ha- tálybalépteti a visszatért kárpátaljai területeken az igazságügyi szervezetre vonatkozó jogszabályokat. Ezek szerint a jogszabályok szerint újra felállítják az alsóvereekei, huszti, ilosvai, nagybereznai. nagyszőllősi, ökörmezői, rahói, szobránci, téesői kir. járásbíróságot és Huszton királyi törvényszéket és királyi ügyészséget állítanak fel. A huszti kir. törvényszék a kassai kir. ítélőtábla kerületébe tartozik; az alsóve- reckei, huszti, ilosvai, ökörmezői, rahói és téesői kir. járásbíróságok a huszti,_ a nagybereznai, nagyszőllősi, és szobránci kir. járásbíróságok pedig az ungvári kir. törvényszék kerületébe tartoznak. A rendelet meghatározza a kárpátaljai területeken fekvő községek bírósági beosztását is, még pedig akként, hogy ezek a községek további rendelkezésig annak a kir. járásbíróságnak területéhez tartoznak, amelynek székhelyén működött járásbíróság területéhez tartoztak 1938 november 2-án. A Budapesti Közlöny június 24-iki száma közli a m. kir. minisztériumnak a hiteljogi jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területre kiterjesztése tárgyában 6060/1939. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét. A rendelet a kárpátaljai területen 1939 június 27-én hatályba lépteti a magyar hiteljogi jogszabályokat. 1939 június 26-áig általában az 1939 március 15-én ott érvényben volt hiteljogi jogszabályok maradnak hatályban. A rendelet külön rendelkezéseket tartalmaz a szövetkezetekre, a korlátolt felelősségű társaságokra, a részvénytársaságokra, a hitelintézetekre és a biztosító magán- vállalatokra, valamint a váltójogra és a csekkjogra vonatkozólag. A kárpátaljai területen működő szövetkezetek három hónap alatt kötelesek megszüntetni a külföldi székhelyű szövetkezeti központban, szövetkezeti szövetségben, ellenőrző kötelékben fennálló tagságukat. A korlátolt felelősségű társaságok 1939 december 31-éig kötelesek a társasági szerződést akként módosítani, hogy az a magyar jogszabályoknak megfeleljen. A szövetkezetek és a részvénytársaságok 1940 június 30-áig kötelesek az alapszabályokat a magyar jogszabályokkal összhangba hozni. A rendelet szerint 1939 június 27-én hatályát veszti a váltók fizetés végetti bemutatásának és az óvás felvételének a kárpátaljai területen való elengedéséről szóló 3520/1939. M. E. számú rendelet, az olyan váltó tekintetében azonban, amelynek kiállítási ideje az említett napot megelőző időre esik, a rendeletet továbbra is alkalmazni kell. A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a magyar magánjog hatályának a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területre való kiterjesztéséről szóló 6050—1939. M. S E. számú rendeetét, amey a Kárpátalján a magyar magánjog hatályának kiterjesztése iránt rendelkezik s azokat a szükséges szabályokat is magában foglalja, amelyek a magyar magánjog hatálybaléptetéséve kapcsolatos általános rendelkezéseken felül még szükségesek. A rendelet, tekintettel arra, hogy a Kárpátalján hatályban volt magánjog! Újra rendszeresítik a huszti, ilosvai, nagyszőllősi és téesői királyi közjegyzői állást, ezenfelül Nagybereznán, Hahón és Szobráncon új királyi közjegyzői állást rendszeresítenek. Ezek a közjegyzők az egyidejűleg felállított kassai közjegyzői kamara területéhez tartoznak. A kassai ügyvédi kamara területe kiterjed a visszatért kárpátaljai területekre is. A rendelet tüzetesen meghatározza az ítélőtáblabírói, illetőleg kir. ügyészi, valamint a bíróságok fogalmazási szakához tartozó állásokra, úgyszintén a telekkönyvvezetői, igazságügyi segédhivatali, bírósági végrehajtói, továbbá letartóztató- és javító-nevelőintézeti állásokra alkalmazás feltételeit és elrendeli azt, hogy a kárpátaljai területeken működő igazságügyi hatóságoknál és hivataloknál, valamint ezek felett a felebbviteli bíráskodást gyakorló kir. törvényszéknél és kir. ítélőtáblán a magyar-orosz nyelvben jártas tisztviselőket kell alkalmazni; biztosítja továbbá a magyar-orosz nyelv használatát ezeknél a bíróságoknál és ügyészségeknél. Rendelkezik végül a rendelet a kir. közjegyzői állásokra alkalmazás feltételeiről s részletesen szabályozza az ügyvédek névjegyzékébe felvétel kellékeit és módozatait. szabályok a visszacsatolt felvidéki területeken hatályba nvolt szabályokkal azonosak voltak, azonos szabályokat foglal maA Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen a magyar polgári büntetőbíráskodás működésének megkezdése tárgyában kiadott 5910—1939. M. E. sz. rendeletét, amely kimondja, hogy a visz- szatért Kárpátalján a polgári bűntetó'bíráskodás 1939 június 27-én kezdődik. A rendelet alapgondolata az, hogy a visszatért kárpátaljai területet a főhatalom átvételének napjáig külföldnek, azontúl pedig belföldnek kell tekinteni. Ehhez az alapgondolathoz illeszkednek hozzá a rendelet egyéb rendelkezései. A magyar polgári büntetőbíróságok előtt általában azokban az ügyekben indul meg új eljárás, amelyeket a csch-szlovik büntetőbíróságok előtt még jogerősen nem fejeztek be, vagy a büntetőhatá- rozatot még nem hajtották teljesen végre. Nem tesz különbséget, ha az elitéit esetleg már meg is kezdte a cseh-szlovák bíróság által kiszabott büntetés kitöltését. Mindig új eljárás indul meg azokban az gában azokkal a rendeletekkel, amelyek a magyar magánjog hatályának a visszacsatolt felvidéki területekre való kiterjesztése iránt rendelkeztek. A polgári peres és nemperes jog~ szabályok A Budapeseti Közlöny legközelebbi száma Jrözli a m. kir. minisztériumnak a polgári peres és nemperes jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területre való ki- terjesztése tárgyában 5920—1939. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét, amely a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen a bíróságok működésének megkezdésével kapcsolatban a kárpátaljai, illetőleg csehszlovák bíróságok előtt megindult, de még be nem fejezett eljárások sorsát szabályozza és meghatározza azokat a jogszabályokat, amelyek szerint a kárpátaljai területen felállítandó bíróságok az előttük meginduló ügyekben eljárnak. Ezeket a kérdéseket a rendelet a Magyar Szent Koronához visszacsatolt fel- vidékii területek tekintetében kiadott és a joggyakorlatban már kipróbált rendelkezésekhez hasonlóan szabályozza, természetesen azokkal a kisebb jelentőségű eltérésekkel, amelyeket a kárpátaljai eltérő viszonyok megkövetelnek. a rendelet a kárpátaljai bíróságok előtti eljárásban általában a magyar jog szabályainak az alkalmazását rendeli, kivéve a már folyamatban lévő szakaszára a korábbi jogszabályok alkalmazása mutatkozott célsze- 1 rűnek. esetekben, ha a bűntettes ellen a Btk. szerint akkor is van a magyar törvények szerint bűnvádi eljárás megindításának helye, ha ugyanazon cselekmény miatt külföldön kiszabott büntetést már elszenvedte. Ha új eljárásnak nincs helye, bármelyik elítélt — tekintet nélkül az elítéltetése óta eltelt időre — az újrafelvételi eljárás formaságaitól mentesen, rövid úton annak megállapítását kérheti a magyar bíróságtól, hogy a cseh-szlovák bíróság ítéletében terhére rótt bűncselekményt nem követte el, vagy hogy bűnössé nyilvánítása nem felel meg a magyar törvényekben megnyilvánult jogi felfogásnak. Ezáltal mentesülhet a cseh-szlovák bíróság ítéletéből eredő joghátrányoktól és különösen attól, hogy erkölcsi bizonyítványában büntetett előéletűnek tüntetik fel. Bűnvádi eljárást általában nem lehet megindítani abban az esetben, ha a büntetendő cselekmény csekély jelentőségű, vagy ha annak tárgyában a cseh-szlovák bíróság nem jogerős felmentő ítéletet, vagy megszüntető végzést hozott. A rendeletnek fentebb említett rendelBAKIUNK HINDUIKAT ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a é?&> fwm 0w ül Hűl Budapest. VIII., József-körú! 5. szám ♦ Teleíonrendelés • 140-000 jr. Eletbelép a magyar magán» és hiieljog, módosítani hell a társasági szerződéseket Kinél mellőzik a „büntetett előélet“ (eltüntetését ?
