Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-24 / 142. szám
Előfizetés! ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, Jőzset-kőrút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Kedden hívják be a Házba a felvidéki és kárpátaljai képviselőket A minisztertanács letárgyalta a képviselői behívásókat és Kárpátalja vezetőtisztviselőinek kijelölését — Kállay Miklóst kormányzói biztosul, Bródy Andrást főtanácsadóul emlegetik — A képviselőház letárgyalta a felhatalmazási javaslatot és megkezdte a kislakásépítési javaslat tárgyalását — Hétfőn folytatják a vitát Szerdán megkezdi a. Ház az aratási szünetet A Felvidéket és Kárpátalját érdeklő kérdésekben, melyek a közigazgatási és gazdasági élet, az igazságszolgáltatás és kulturális irányítás keretébe tartoznak, kormányrendeletek jelentek meg és ezek részben az ideiglenes, részben végleges rendezést biztosítják. Ugyané kérdésekkel összefüggésben a mai pénteki miniszter- tanács fontos elhatározásokra jutott és ezek után a viszacsatolt Felvidék és Kárpátalja egyes kérdéseinek rendezése egy- időre lezáródott. Ezenfelül mind a képviselőházban, mind miniszterközi tanácskozásokon a maguk útján továbbhaladtak az előkészített munkálatok a végleges megoldás felé. A Házban letárgyalták az úgynevezett felhatalmazási javaslatot és megkezdték a kislakásépítési .javaslat tárgyalását, délelőtt pedig a miniszterelnöknél gazdasági tanácskozás volt, amelyen a gazdasági szakminiszterek vettek részt. Megjegyeznivalók sorára tartozik, hogy a Ház legközelebbi ülését hétfőn tartja, amikor folytatják a megkezdett javaslat vitáját, ugyanezen a napon délután a felsőház is ülést tart, amelyen a felvidéki képviselők behívásáról szóló miniszterelnöki indítványt tárgyalják le. Kedden már sor kerül a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívására. akiknek száma a megszavazott törvényjavaslatok értelmében összesen 36. Kedden végez a Ház a napirendre tűzött kisebb javaslatokkal, szerdán pedig megkezdődik az úgynevezett aratási szabadság, amely a jövő hónap végéig tart. Ugyancsak a jövő héten a felsőházhoz is átkerülnek a képviselőházban letárgyalt javaslatok és ezeket egy, legfeljebb két ülés keretében letárgyalják. Ezekben foglaljuk össze a mai nap po' tikai eseményeit, melyek részleteiről i számolunk be. A kárpátaljai közigazgatás vezetőtisztviselői Mint említettük, a pénteki miniszter- tanács egyik fontos tennivalója a tegnap megjelent és a Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szóló kormány- rendelet alapján a közigazgatás vezetőinek kijelölése lesz. E rendelet értelmében a kormányzó kormányzói biztost nevez ki, aki mellett egy főtanácsadó intézi legfőbb fokon Kárpátalja közigazgatását Ungvár hivatali székhellyel. Olyan hírek terjedtek el, melyek tudni vélik, hogy kormányzói biztosul Kállay Miklós, volt földmívelésügyi miniszter, az öntözési Hivatal főnöke kerül a kárpátaljai közigazgatás élére, aki mint kereskedelemügyi államtitkár kezdte nagyívelésű politikai pályafutását, ahová a szabolcsi főispáni székből került. Ekkor különösen a Gömbös Gyula-féle nagyszabású útügyi program lebonyolítását intézte, kiváló eredménnyel. Majd földmívelésügyi miniszter lett és e vezetö'helyen a nép érdekében tett agrárszociális intézkedései máig is emlékezetesek. A miniszterség után behatóan foglalkozott a magyarországi, főleg az alföldi öntözési kérdésekkel, s mint kiváló szakember került az öntözési Hivatal élére. E rövid, néhány megjelölésből ia látható, hogy Kállay Miklós személyében a Kárpátalja prominens gazdasági kérdéseinek elsőrangú szakértője kerülne felelős és vezetőállásba. Főtanácsadóul, hír szerint, Bródy Andrást nevezik ki, aki e megbízatása mellett a képviselői mandátumot is megtartja. A további vezetői tisztségekre, amelyek mint közigazgatási kirendeltségek működnek és ezeknek vezetői alispáni rangban intézik az ügyeket, a következő neveket emlegetik. A kulturális és közoktatási kirendeltség vezetőié Marina Gyula, az eddigi kormánybiztos lenne, a gazdasági ügyek vezetője Demkó Mihály volt Bródy-pkvti tartománygyűlési képviselő, a közigazgatási ügyek vezetését pedig Beszkid Sándorra, volt kárpátaljai országos másodelnökre bíznák, aki a cseh uralom alatt Kárpátalja első rutén nemzetiségű tisztviselője volt. Természetesen ezek a személyi kombinációk hivatalos helyről megerősítést még nem nyertek, az ezekről szóló kinevezések legközelebb látnak napvilágot. Kiket hívnak be a Felvidékről és Kárpátaljáról A pénteki minisztertanácsnak ugyan-1 végleges megállapítása, amely a Felvidék- csak fontos tárgya annak a névsornak I röl és Kárpátaljáról behívandó képviseUi életforma a közös magyar- rutén élettérben ' (d) Kárpátalja visszacsatolása pillanatában a magyar kormány ünnepélyesen önkormányzatot ígért a bécsi döntés határvonalai által megvont ruténlakta földnek. Olyan önkormányzatot, amely harmonikusan illeszkedhetek be az ezeréves ősi keretbe: a megyei ön- kormányzatra alapozott államépítménybe. Háromhavi katonai igazgatás után a kormány most ideiglenesen rendezi a kárpátaljai közigazgatást s ez az ideiglenes rendezés nagy vonásokban sejtetni engedi, hogy ez elő- autonómia után körülbelül milyen elvekre és alapokra fog felépülni a leendő végleges kárpátaljai önkormányzat. A mostani ideiglenes rendezésről mindenekelőtt azt kell mondanunk, hogy kinevezéses rendszer, de ez a kinevezéses rendszer csak a „szükség törvényt bont“ elve alapján lép életbe és csak addig marad életben, amíg megejthetik az első választásokat. Már pedig az első parlamenti választásnak Kárpátalján legkésőbb egy éven belül meg kell történnie s ez bizonyára elhatározó jelentőségű a megyei jellegű választásokra is. Tehát a kinevezéses rendszer legföljebb egy évig fog tartani, hogy előkészítse a népképviseleti választási rend alapján való önkormányzatot. Milyen vágányokon indul el az új kárpátaljai élet? A magyar önkormányzat alapformája a törvényhatóság, a jogszabályalkotással fölruházott megye és város. A cseh uralom alatt ezerszer elmondtuk, hogy a magyar megye önkormányzatának köre jóval szélesebb, mint volt a nagy zsupáé, sőt szélesebb, mint a csehszlovák tartományé. Ezerszer leszegeztük, hogy a magyar vármegye törvényhatóságának öntevékenysége és jogszabályalkotó hatásköre messze fölülmúlta a tartománygyűlését, amely csak végrehajthatja a törvényt, míg a régi magyar megye meg is tagadhatta az ország- gyűlés által hozott és a királytól szentesített törvény végrehajtását. A szlovák és rutén tartománygyűlésen például egész végig tilos volt politikai kérdésekkel foglalkozni, a politikai nyilatkozatot tenni akaró tartománygyűlési képviselőbe szómegvonással fojtották bele a szót. Sőt Kárpátalján bizonyos esetekben az is elég ok volt a szómegvonásra, ha a magyar képviselő, mint R. Vozáry Aladár, magyar nyelven szólalt meg. Ha tehát ma a kárpátaljai önkormányzatot a vármegyei törvényhatóság kereteire építik, akkor nyugodt lélekkel leszegezhetjük, hogy ez nem kevesebb, mint az volt, amit a rutén nép a bsehektől egészen 1938 októberéig élvezett. Ez az előautonómia is sejtetni engedi, hogy itt három megyének együttes kormányzásáról lesz szó, három megyének a megyénél is magasabb rendű önkormányzatáról. A kárpátorosz, máskép „ugrorusz“, vagyis magyar-orosz terület három közigazgatási kirendeltségre fog oszlani, amelynek vezetője alispáni hatáskörrel fog bírni, ez a három terület sejthetőleg összeesik a három rutén megyével: Mármarossal, Bereg- gel és Ung-Zemplénnel. A rutén népet bizonyára örömteljesen fogja meglepni, hogy a három közigazgatási egység csúcskormányzatának székhelye a bécsi határon kívül eső magyar Ungvár lesz, hiszen már novembertől márciusig hozzászoktak és beletörődtek abba, hogy a rutén Kárpátalja fővárosa Huszt lett. A magyar kormány baráti gesztusát bizonyára fogják tudni méltányolni, de ugyanakkor ez a szép és nagylelkű gesztus a magyarokban sem kelthet aggályokat, mert az ősi magyar törvényhatósági rendszer Ungvár városát, mint leendő törvényhatósági várost, megőrzi a magyarság számára s a város magyar jellegét nem fenyegetheti semmi közjogi veszély. Amikor a csehek 1937-ben szabályozták a kormányzó és a többségében kinevezett kormányzói tanács jogkörét, azt kürtölték világgá, hogy Kárpátalja önkormányzatot kapott. Ez hazugság volt, mert azzal Kárpátalja nem önkormányzatot, hanem csak kormányzatot kapott, precizirozottabb formájú kormányzatot, miután a kormányzó előzőleg 19 éven át jogkör és iroda nélküli címzetes méltóság volt s a tényleges hatalmat a rutén nép és az egész közigazgatási Kárpátalja fölött a cseh hivatalnokok és csendőrök gyakorolták. A magasabb hivatalnoki karban a ruszinság mindössze három százalék erejéig volt képviselve. Mi, amikor most az ideiglenes közigazgatási rendszer körvonalait fölvázoljuk, nem ismételhetjük meg a csehek hibáját, nem állíthatjuk, hogy ez a kormányzat már az önkormányzat, de igenis állíthatjuk, hogy egy éven belül már választás lesz és a választás után több mint megyei önkormányzat lesz
