Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-03 / 125. szám
«BM>au AfeGlaRHnuiAE 3 1939 JÚNIUS 3, SZOMBAT Kimentik a hullámsírből az elsüllyedt angol tengeralattjárót és legénységét Hajnalban egy vizirepillőgép találta meg a Thetist, amelynek vége kilátszott a tengerből — A Davss-Séle mentőkészülék segítségével a személyzet bat tagja elhagyta a búvárnaszádot — Vontatókötélen szállítják be a Thetist a legközelebbi kikötőbe NAPROL-NAPRA Június 2. To&HÁGéti megbukott az osztály legjobb >matematikus diákja, aki az ország valamennyi középiskolása között elnyerté a légjobb matematikus címét. A hír, illetve a tény érdekes, mert szembe- lállítja az agy teljesítményét a szervezetével, helyesebben az izmok munkájával. Majdhogy nem a fizikai és a szellemi munka értékeléséről van szó. A háború előtti mentalitásban az ellenszenv a tornatanár ellen fordult volna, aki ány- nyira n^m becsüli az ész teljesítményét, hogy tornából, ami tudvalevőleg nem érettségi tárgy, elbuktatja nagytehetségű diákját. A háború után beköszöntő sportőrületben viszont a tornatanáré lett x>olna minden érdem, mert azzal a négyessel, amit a diák értesítőjébe bejegyzett, azt mondta volna, hogy a sport, a testedzés áll az első helyen, ir Ma már szerencsére ott tartunk, hogy megtaláltuk a középutat, visszatértünk « középút arany alapjára és azt valljuk, hogy ép testben ép lélek. A legjobb matematikus diáknak éppen tehetsége következtében gyerekjáték a szellemi teljesítmény, nagyon helyes tékát, ha a tornatanár a bejegyzett négyesével arra sarkalja, hogy azon a téren is próbálkozzék, ami fizikumának nehezére esik. A futballista, a sportrekorder ne nézze le a laboratóriumi tudóst, de a laboratóriumi tudós se biggyessze ajkát újabb rekord hallatára. Az Isten, az embert testtel és szellemmel teremtette, nem azért, hogy egyik a másik rovására fejlődjék, hogy az egészséges test legyen a szellem gyönyörű foglalata. Hogy az ország legjobb matematikus diákját tornából megbuktatták, mert rossz tornász, ez lehet érdekes, de mindenesetre érthető. Sőt: helyes. i i időn belül másodszor történik meg, hogy tengeralattjáró úgy merül el a vízbe, hogy nem tud többé kibukkanni belőle. Ha a tengeralattjáró normális közlekedési eszköz-lenne, mint például a repülőgép, . bizonyos, hogy. ez a két egymásután bekövetkező testvérszerencsétlenség évekre visszavetné a tengeralattjáró fejlődését. Tengeralattjárón azonban csak tengerészeknek kell tartózkodni és talán ez a kényszerűség festi alá a megdöbbenésnek és a részvétnek azt a fokát, amely a mentési munkálatokat izgalommal váró tengerészek sorsát kiséri. Szegények ném' tehettek'arról, Hogy, beszálltak a tengeralattjáróba. A katonasorsot siratják., meg ■ az ■ emberek a végzetes szituációba jutott tengerészek esetében, bár a katorta élete békében és háborúban egyaránt a hazáé és hősi mivoltából nem von le semmit, hogy a halál gyakorlat közben éri. Mégis a katona béke- halála úgy hat az emberekre, .mint célját el nem ért emberélet, a részvét olyan formában• mutatkozik meg, mint fiatalemberek váratlan halála alkalmából: szegények még nem is élhették az, életet, az élet élvezése nélkül kellett elmenniök. De van ennek a részvétnek egy másik oldala is, ami talán'figyelemreméltó,‘ami abból áll, hogy általános részvétet .csak akkor vált ki szerencsétlenség, fia .érdekes körülmények között töfjtéáik.. Most voltaképpen mindössze pár qrAber életéről van cdak szó, s mégis ez a pár ember az egész világ részvétével találkozik. A newyorki hősök ünnepén háromszáz ember halt meg. Háromszáz emberélet, több, mint ezé a néhány szerencsétlen tengerészé, tehát nagyobb és általánosabb részvétre tarthatott válna számot, mégis mindössze átlagos napihír lett belőle a világlapok hasábjain, mert a háromszáz ember külön-külön közlekedési szerencsétlenség következtében pusztult el. A közlekedési baleset pedig nem „érdekes”, a közlekedési baleset napi jelenség, mindennapos, majdhogy nem. unalmas. Tragédia csak annak, akit ér, tragédia csak annak, aki gyászolja a szerencsétlenf. A végső következtetés mindenből az, hogy színdarabok hőse is. csak akkor számíthat a részvét könnyeire, ha tragikuma érdekes és érdekes az, hogy érdekesség nélkül a tragédia sem tragédia számunkra. (m. {.) London, junius 2. Az angol sajtóban és az angol közvélemény érdeklődésében csütörtök este óta minden más kérdést háttérbe szorít- a szenzáció: az angol vizekén megismétlődött a Squalis amerikai tengeralattjáró katasztrófája. Csütörtökön este terjedt el Londonban a hír, hogy szerencsétlenség érte Észak-Wales partvidékén a Thetis nevű angol tengeralattjárót, amely csütörtökön reggel indult próba- útjára, fedélzetén 79 emberrel. Pénteken Most több mint huszonnégy órával, a Thétis-buvárhajó startja után, végre sikerült tisztázni a történteket és. mindenki tiszta képet nyert arról, hogy milyen izgalmas események középpontjában állott csütörtök óta az új angol tengeralattjáró hajó. Csütörtökön délelőtt féltíz órakor futott ki a birkenheadi hajógyár kikötőjéből a néhány nappal ezelőtt elkészült új buvárhajó, a Thetis. Az angol flottának ez az egysége nem kevesebb, mint háromszázötvenezer font sterlingbe került. A hatalmas buvárnaszád felszerelése az elképzelhető legkorszerűbb. Ellátták a'tengeralattjárót a legmodernebb Davis-féle mentőkészülékkel is. Az egész birkenheadi hajógyár valamennyi alkalmazottja büszkén nézte végig a pompáson sikerült új buvárnaszád kifutását, senki sem hitte, hogy néhány óra múlva olyaft katasztrofális ,helyzatbe kerül a hajó, hogy már- már le kell mondaniok a tengeralattjáró és legénysége megmentésének lehetőségéről... Előbb a tenger felszínén futott a Thetis és a kapott utasításokhoz híven csak délutánig izgult, remegett egész London a hatalmas új buvárhajóért, annak legénységéért és utasaiért. Csak pénteken délután lélegzett fel Anglia közönsége, mert megérkezett az általános örömet keltő hír: megtalálták a búvárhajót, valamennyi utasa és legénységének valameny- nyi tagja él és egészséges, bizonyos, hogy mindnyájukat sikerül megmenteni. Az általános öröm érezhető volt a város külső' képén is. Pénteken délután mindenki boldog volt Londonban ... délután félkettőkor merült a tenger alá, hogy — az előre megállapított program szerint — három óra hosszat tartózkodjék a víz alatt. Délután félöt órára várták a buvárnaszád felbukkanását. Félöt azonban elmúlt és elmúlt öt óra, hat óra, sőt hét óra is ... A hajógyárban és a kísérő hajók fedélzetén általános izgalom lett úrrá ... Már mindenki sejtette, hogy végzetes szerencsétlenség történt... A kísérőhajókról sürgős értesítést küldtek a haditengerészeti minisztériumba. A minisztérium negyedóránként újabb és újabb jelentéseket kért. Már este kilenc óra volt, s a Thetisről még mindig semmi hír. A veszedelem nem volt tovább titkolható. A haditengerészeti minisztérium kiadta az első hivatalos jelentést, amely így kezdődik: — Észak-Wales partvidékén, próbaút- ján alámerült a Thetis nevű tengeralattjáró, amelyen 79 ember tartózkodott... így végződik a jelentés: — Az összes szükséges intézkedéseket megtettük. A mentőhajók már kifutottak. Ebből a hivatalos jelentésből értesült London lakossága a Thetis szerencsétlenségéről. masutan futott ki a Belfast nevű új tízezertonnás páncélos cirkáló, a Brazen 1360 tonnás torpedóromboló és két 1500 tonnás buvárnaszád. Amikor ez sem bizonyult elegendőnek, a VI. számú torpedóflotilla nyolc torpedórombolóját is a Thetis keresésére küldték. Valamennyi hajót ellátták a legújabb rendszerű buvár- naszádkutató készülékekkel. Ezeknek a készülékeknek szerkezete mostanig az angol haditengerészet egyik féltve őrzött, titka volt. Most elsőízben használták a készülékeket, mert ez az első' hasonló szerencsétlenség, amelynek angol buvárnaszád volt az áldozata. A keresési munkálatokat nagymértékben megnehezítette az a körülmény, hogy a hajógyár nem tudott pontos jelentést adni arról, hogy hol történhetett a katasztrófa. Leginkább a liverpooli öböltől számított ötven mérföldnyi körzetben keresték az eltűnt buvárnaszádot. Hajnalig minden kutatás hiábavalónak bizonyult. A londoni lapok kora reggel megjelent második kiadásai közölték a tengerészeti minisztérium második hivatalos jelentését, amely részletesen elmondja, hogy melyik hajókat vezényelték ki a Thetis keresésére és megállapítja, hogy a kutatás mindeddig eredménytelen ... a bóják keresésére. Lehetőleg alacsonyan süvítettek a tenger színe felett az angol légiflotta vizirepülögépei. Reggel nyolc óra tájban végre eredménnyel járt ez az új kutatási módszer: az egyik hydroplán a liverpooli öbölben levő Great Ornes világítóhajótól tizennégy mérföldnyire felfedezte a bójákat. Azonnal a tenger színére ereszkedett a hydroplán. Ekkor felfedezték, hogy a buvárhajó fara mintegy hatméternyi hosszúságban kiáll a vízből. A kora délelőtti órákban a londoni lapok harmadik kiadást adtak a tengerészeti minisztérium nyolc óra harminc perckor kiadott harmadik közleményével. Ez a jelentés így szól: . * — A Thetis tengeralattjáró a liverpooli öbölben lévő Great Ornes világítóhajótól tizennégy mérföldnyire a tenger fenekén fekszik. A hajó fara hat méternyi hosszúságban kiáll a vízből. A jelek nem vallanak arra, hogy a hajóba bezárt tiszteknek, legénységnek és hajógyári alkalmazottaknak baja történt volna. A hivatalos közlemény nagy megnyugvást keltett Londonban és még nagyobb örömet a birkenheadi hajógyárban. A hajógyár előtt egész éjszaka sírva virrasz- tottak a Thetisen lévő legénység tagjainak hozzátartozói, akik természetesen óriási lelkesedéssel fogadták a megnyugtató hírt.. Két tiszt elhagyja a hullámsírt Egymásután érkeztek meg a szerencsétlenség színhelyére a vízirepülőgépek és mentőhajók. A flottából először a Salvor és a Vigillan mentőhajók jöttek mej éa’iD azonnal megkezdték a mentési munkáiato- ”'rT kát, amelyeket nagymértékben megköny- nyített a tengeralattjáróból kibocsátott bója. A bója segítségével sikerült helyreállítani a telefonösszeköttetést a mentőhajók és a hullámsírba zárt legénység között. Az első telefonbeszélgetés alapján a mentőhajók rádiógram útján közölték a tengerészeti minisztériummal, hogy a Thetis búvárhajón mindenki ép és egészséges. Erről a hírről azonnal újabb hivatalos jelentést adtak ki. Ezt a jelentést nemcsak a lapok közölték, de a londoni színházakban és mozikban kifüggesztett plakátok is hírül adták az izgatottan várakozó tömegnek. Rövid idő múlva a Thetishez érkezett a Branzen torpedóromboló is. Miután a búvárnaszádon tartózkodók telefonon értesültek arról, hogy megérkeztek a mentőhajók, egy kapitány és egy hadnagy tüstént igénybe vették a Daivs-féle készüléket és annak segítségével a kora délelőtti órákban elhagyták a tengeralattjárót és megjelentek a víz felszínén. A menekülteket a Brazen vette fedélzetére. Másfél ór.-. múlva ugyancsak a Davis. mentőkészülék segítségével a legénységnek még két ta0ja érte el szerencsésen a tenger felszínét. Közben megérkezett a VI. számú torpedóflottila nyolc torpedórombolója is. A flottila vezetője, Gram kapitány irányításával megkezdődtek a munkálatok a Thetis kiemelésére. Megmentették a Thetist! A Brazen torpedóromboló fedélzetén az egyik tengerésztiszt, aki a Davis-készülék segítségével elhagyta a Thetist, az elsüllyedt tengeralattjáró parancsnokának, Bolus kapitánynah utasítására részletes jelentést tett a szerencstlenség körülményei, ről és a legénység állapotáról. Elmondotta, hogy a Thetis a szerencsétlenségnél orral bukott le a tengerbe, amely ezen a helyen ötvennégy méter mély. A hajó orra bele- fúródott a tengerfenék iszapjába. A tiszt közölte azt is, hogy a személyzet valameny- nyi tagja teljesen egészséges. A Thetis búvárnaszádnak' ez a tisztje tüstént maga is belekapcsolódott a további mentési munkálatokba. A szakértők megállapítása szerint valószínű, hogy a szerencsétlenség azért történt, mert a tengeralattjáró alámerülés köz• Eredménytelen kutatás egész éjszaka... gálati helyére hívni. A kikötőkből egyA' tengerészeti minisztérium valóban megtett minden intézkedést a hajó megmentésére. A szakértők véleménye az volt, hogy bár nagyon súlyos a helyzet, a 'búvárnaszád megmentése nem reménytelen, mert bizonyos, hogy az elsüllyedés a nyugatangliai partvidék közelében történt, és .ott seholsem sokkal mélyebb a ten'ger negyven méternél. Megállapították azt is, hogy * a naszád levegőkészlete harminchat órára elegendő, tehát szombat hajnalig egy óra negyven percig nem fenyegeti veszedelem a hajón tartózkodó hetvenkilenc embert, akik közül'. negyvenkilenc az angol haditengerészet kötelékébe tartozik, harminc pedig a hajóépítő birkenheadi Cammel Laird hajógyár alkalmazottja. Ez utóbbiak között vannak Anglia első búvárnaszád-szakértöi. Felmerült az a kérdés is, hogy mért nem használják a Thetis utasai a Davis-féle msntőkészüléket. A szakértők erre is megadták a választ: minden valószínűség szerint nem akarják napfelkelte előtt elhagyni a hajót, mert ez esetben kockáztatnák, hogy az egész éjszakát a nyílt tengeren kell tölteniök. A tengerészeti minisztérium utasítására a nyugatangliai kikötőkből tömegesen indultak el hajók a Thetis keresésére. A legtöbb hajó Portland és Wexmouth kikötőjéből indult. Természetesen nem volt készültség ezekben a kikötőkben, úgyhogy igen sok tengerészt a városban lévő lakásáról, vagy moziból kellett sürgősen szol£gy vízirepülőgép megtalálja az elsüllyedt búvárnaszádot repülőgépek indultak Napfelkelte után újabb módszerrel keidték keresni a buvárnaszádot. Feltételezték, hogy a Thetis legénysége az elsüllyedés színhelyén bójákat bocsát fel a tenger felszínére, hogy ezekkel jelt adhasson arról, hogy hol történt a szerencsétlenség. A partmenti kikötőkből Nem bukkan fel a Thetis a tenger alól...
