Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-22 / 140. szám

1939 JUNIUS 22, CSÜTÖRTÖK TEK?lDEKl RHIRDÄß Tanári feladatok a Felvidéken Irta: Sárkány Oszkár r Uj szellemű, bátorhangú írás került á kezünkbe. A felvidéki tanári kar kiáltvá­nya a magyar királyi kormányhoz súlyos nyomorának haladéktalan enyhítése és emberséges munkabérek sürgős beveze­tése tárgyában. A memorandumot a Fel­vidéken szolgálatot teljesítő óraadó he­lyettes és helyettes tanárok írták alá, akiknek havi fizetésük 114, illetve 144 pengő. A kiáltvány lendületes mondatok­ban tárja fel azokat a különleges nehéz­ségeket, melyekkel a fiatal tanárnak a Felvidéken meg kell küzdenie és meg­győző erővel céloz azokra a súlyos nem­zeti és hivatásbeli kötelességekre, melyek ránehezednek. „Húsz év céltudatosan ma- gyartalanító cseh munkájának szomorú eredményeiről“ beszélnek, az idegen nyel­ven tanult diákok asszociációs gátlásai­ról. a magyarul tanuló nem magyar anya­nyelvűek nyelvi nehézségeiről panaszkod­nál Beszámol a kiáltvány a szertárak, könyvtárak szegénységéről. A tanári könyvtárakból hiányzik az utolsó húsz év magyar anyaga, ami azután fokozottabb követelményeket támaszt a tanár tudásá­val és magánkönyvtárával szemben. Kö­vetelik ezért, hogy tegyék lehetővé, hogy a tanár megszerezhesse a legszükségesebb szakkönyveket és pedagógiai munkákat, hogy folyóiratot járathasson és állandó érintkezésben maradhasson a magyar szellemi élettel. Részletesen felsorolják, hogy mire telik és mire nem telik fize­téséből egy óraadó helyettes tanárnak. Pontokba foglalva sorolják fel végül azo­kat az engedményeket, melyeket sorsuk javításához szükségesnek tartanak. Nagy és nehéz feladatra vállalkozik ma a felvidéki magyar tanár, sokszorosan nagyobb és nehezebb a feladata, mint a régi kollégáké. Nem szabad elfelejtenie, hogy rajta keresztül az anyaország lelke szól az ifjúsághoz. Mérlegelje hát minden szavát, minden tettét alaposan: egész működése ne csak példaadás legyen, ha­nem üzenet is. Sohase felejtse el, hogy neki másnak, többnek kell lennie, mint csak tanárnak. Élő víznek, forrásnak kell lennie, melynél megenyhülhet szellemi szomjúságunk. A felvidéki ifjúságot ma mindennél inkább érdekli az, amitől húsz éven keresztül el volt zárva: a magyar történelem, a magyar táj, a magyar iro­dalom, a magyar élet minden vonatkozá­sában s a magyar tanárnak nem szabad szűkmarkúnak lennie vele szemben. Ne a tananyag elvégzése, a szabályok betartása és betartatása legyen a főszempont, hanem az ifjúság tudományszomjának mértékle­tes kielégítése. Vigyáznia kell, nehogy túlságos szigorúságával, merevségével in­kább elriassza az ifjúságot, mintsem hogy megkedveltesse vele a magyar világot. Tudás, műveltség, pedagógiai készség, szociális érzés, emberiesség és tapintat súlyos próbája a lelkiismeretes tanár számára a felvidéki szolgálat. Nemcsak elevenebbnek, felkészültebbnek kell len­nie, mint csehszlovák elődei voltak, ha­nem legyen kitűnő debatter, aki könnye­dén, fölényesen fel tudja venni a harcot az ellenséges tudományos, történeti világ­nézettel s meg tudja védeni a magyar tu­domány igazát a csehszlovák hazugságok­kal szemben. Legyen benne szociális ér­Á Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomásig arcképe 63x95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak az a keresztünk 6 a ni vezérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: ST&IH8H SiUTÓtlíUJIlfiT RT-nűi Budapest, VI. Rózsa-álca If i. n. zés, mert a felvidéki ifjúság csakis ak­kor fogja őt közel érezni önmagához, le­gyen benne humanitás az idegenajkúakkal szemben, de sohasem a magyarok rová­sára. Súlyos feladatok, melyek, mint min­den tanári szolgálat, elsősorban embert követelnek. De hogy a felvidéki tanár emberi méltóságát el ne veszítse, olyan életmódra van szüksége, mely már mű­veltsége után is megilleti. Emberséges gondoskodás kell, hogy tör­ténjék a felvidéki tanársággal. Sokszoro­san fontos ez azért is, mert a csehszlovák tanárok lényegesen jobb előlépési lehető­ségekkel és lényegesen jobb fizetéssel valóban komoly, megbecsült tagjai lehet­tek a társadalomnak. Nagyon fontos ez ott, ahol a csehszlovák tanárság valóban a tanári állás méltóságával összeférő ke­retet hagyott hátra, s ezt a keretet kell most a magyar tanárságnak hősiesen be­töltenie. Magyarországon ma száz és száz óraadó és helyettes tanár tengődik a felvidékiek­hez hasonló viszonyok között. A magyar vidék is éppen olyan „kultúrzóna” mint a Felvidék, hiszen még a nagyobb magyar városok is messze elmaradnak a Budapest, nyújtotta kulturális lehetőségek mögött. De soha eddig magyar tanároknak nem ANeiuzeti Munkaközpont szabadidő szervezetének kétszázfönyi csoportja Olasz« országba indulása előtt megkoszorúzza a Hősök Emlékművét BBGMMimimilUlUJinillB!! jutott eszükbe, hogy sorsuk javításáért ilyen gerinces, bátorhangú kiáltványban fordultak volna a kormányhoz. Uj szelek fújnak a felvidéki erdők felől: a felvidéki szellem acélozta meg a magyar tanárság hangját, a felvidéki szellem keményítette még a gerincüket. MM A valuta­ügyészség letartóztatta gróf Gatterburg Frigyest és négy társát Alapos a gyanú, hogy gróf Széchenyi Bálintnéval együtt 65.000 pengőnek külföldre való kiajánlásában részt vettek Baróthy Pál kir. főügyész, a budapesti királyi ügyészség elnöke szerdán a kö­vetkező hivatalos jelentést adta ki: — A budapesti királyi ügyészség valu- osztálya a hosszabb időn át tartott meg­figyelések és eddig lefolytatott nyomozás adatai alapján Gatterburg Frigyes gróf, özvegy Pado- vecz-Udó Vilmosáé fűzőkészítőnő, For­gács Béla dr. gyakorló ügyvéd, Preisz Gyula állásnélküli magántisztviselő és Vass Gáspár magántisztviselő, budapesti lakósok ellen az 1922: XXVI. t.-c. 1. §. 2. .pontjába ütköző, ezen §, II. be. kezdése szerint minősülő fizetési eszkö­zökkel elkövetett visszaélés büntette miatt az előzetes letartóztatást a főtár­gyaláson hozandó érdemleges határozatho­zatalig elrendelte, mert alapos a gyanú, hogy nevezettek 1939 június első napjai­ban Széchenyi Bálintné grófné, szül. Bach- ruch Margit budapesti lakossal együtt körülbelül 65.000 pengőnek külföldre való kiajánlásában resztvettek s cselekményükkel a magyar közgazdaság érdekeit súlyosan sértették. Az előzetes letartóztatási határozat ellen Gatterburg Frigyes gróf, özv. Padovecz- Udó Vilmosné, Forgács Béla dr. és Preisz Gyula felfolyamodással éltek, Vass Gás­pár a határozatban megnyugodott. A szé­leskörű nyomozás tovább folyamatban van. Spanyolország vissza kö veteti arany- készletét ­országtót A spanyol nagykövet határozott lépése Párizsban Párizs, június 21. Lequerica párizsi spanyol nagykövet nagyfontosságú meg­beszélést folytatott Bonnet külügyminisz­terrel. A sajtó úgy véli, hogy a megbeszé­lések döntő kihatással lesznek a francia-spanyol viszony kialakulására. A Matin értesülései szerint a spanyol nagykövet ismertette kormányának az európai eseményekkel szemben elfoglalt álláspontját. A nagykövet felkérte Bonnet külügyminisztert, vesse latba befolyását a két ország között függőben levő gazda­sági és pénzügyi kérdések sürgős rende- dezése érdekében. Spanyol részről elsősor­ban a Franciaországban elhelyezett spanyol arany visszaadását sürgetik. Az Ordre értesülése szerint Lequerica felkérte Bonnet külügyminisztert, hogy intézkedjék a Berard—Jordana-egyezmény teljes és gyors végrehajtása iránt. A lap értesülései szerint Bonnet azzal válaszolt, hogy az egyezmény végrehajtásának meg­gyorsításáról csak akkor lehet szó, ha Burgos kormánya biztosítékot nyújt, hogy Spanyolország semmiesetre sem fog Franciaország- gél szemben ellenséges magatartást tanúsítani, sőt, háború esetén Franciaország ellensé­geivel szemben nem fog túlságosan jó­indulatú semlegesség álláspontjára helyez­kedni. Lequerica nagykövet erre kijelentette, hogy azok a kijelentések, amelyeket Aranda tábornok a Daily Express tudósí­tója előtt tett, fedik Franco tábornok fel­fogását. A nagykövet megnyugtató Ki­jelentései után Bonnet külügyminiszter, aki Pétain tábornagy burgosi nagykövet« tel is megbeszélést folytatott, felkereste Daladier miniszterelnököt és felkérte őt arra, hogy sürgősen tegye viszgálat tár­gyává a francia-spanyol viszony kérdését. Lequerica állítólag azonnali döntést kért a francia kormánytól és lépése, udvariás formában ugyan, — de csaknem ultimátumszerű jelleggel birt. Daladier kijelentette, hogy mint mi- niniszterelnök az államtanács véleményének kikérése nélkül nem hozhat azonnali dön­tést. E mellett Daladier hangoztatta, hogy Burgosnak viszont teljesítenie kell bizo­nyos francia óhajtásokat, amelyek főként a menekültek visszaszállítására vonatkoz­nak.-----------<♦>----------­Befejeződtek az olasz-német tengerészeti megbeszélések Teljes összhang Berlin, június 21. Räder német tenger­nagy és Gavagnari tengernagy, az olasz tengerészeti minisztérium helyettes ál­lamtitkára Friedrichshafenben megbeszé­lést folytatott. A megbeszélésen kitűnt, hogy az olasz és a német tengerészet fel­fogása teljesen egybehangzó. A megbe­szélések szerdán délben értek véget mind­két félre kielégítő eredménnyel. Az olasz tisztek csütörtökön térnek vissza Olasz­országba. Tarifakedvezményt kérnek a kárpátaljai fakitermelők a dnnai kikötök leié Budapest, június 21. A kárpátaljai fafeles­legek értékesítése szempontjából nagyjelen­tőségű a MÁV tarifapolitikája. Ez okból többlzben felhívtuk az illetékesek figyelmét azokra a szempontokra, amelyek a tarifa- politikának megfelelő módosítását tennék szükségessé, hogy ilymódon a kárpátaljai termelések az elhelyezkedési piachoz köze­lebb juthassanak. A kivitel fejlesztése érde­kében nagyon fontos azoknak a tarifaked­vezményeknek a biztosítása, amelyek a lir- pátaljai faanyagnak a vizi úton való szállí­tását teszik lehetővé. A kárpátaljai fa ki­vitelénél egyrészt Danzig, illetőleg Gdynia, másrészt a Kárpátaljához legközelebb eső dunai hajóállomások jöhetnek figyelembe. Ez okból tarifapolitikánknak nemcsak Gdynia és Danzig felé kell megfelelő díjszabási ked­vezményekről gondoskodnia, hanem olyan vasúti kedvezményekről Is, amelyek a kár­pátaljai exportárunak az olcsó dunai viziút felhasználását teszik lehetővé. Danzig éa Gdynia a kárpátaljai faáruknak a nyugali piacokon való elhelyezését biztosítják, a du­nai tengerhajózás pedig a közeli keleti ói Földközi-tengermellékt exportot tenné lehe­tővé. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5. Telefonszám: 144-400

Next

/
Oldalképek
Tartalom