Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-22 / 140. szám
1939 JUNIUS 22, CSÜTÖRTÖK «Si -T&ök&HIMl! 3 yátalja népét és földjét, amellyel azt szirtinkben viseltük és szívünkben gondoltuk tz egész idő alatt, amíg tőlünk elszakítva rolt és reményünknek adjak kifejezést, nint ahogyan jómagam is énekelhettem miük. ott a Himnuszt és a Szózatot, igyütt énekeltük attól a pillanattól kezdve, amikor először szólalt meg ott a vereckei hágón. Teleki Pál miniszterelnököt a képviselők hosszantartó lelkes tapsban részesítették. A képviselőház ezután az előadó stiláris módosításával általánosságban és részletekben elfogadta a törvényjavaslatot. „A honvédség a beléhelyezett bizalomra mindig méltó marad“ Ezután rátértek a Horthy Miklós nemzeti repülőalap létesítéséről szóló törvény- javaslat tárgyalására. Vitéz Csicsery-Rónay István előadó ismertette a javaslatot és annak célkitűzéseit. Mokcsay Dezső, az egyetlen felszólaló kijelentette, hogy mind maga, mind a nyilaskeresztes párt részéről készséggel szavazza meg a javaslatot. Bartha Károly honvédelmi miniszter állott ezután szólásra. Kijelentette, hogy a honvédség a beléhelyezett bizalomra mindig méltó marad. Ezután őszinte köszönetét fejezte ki azért a megértésért, amellyel a javaslatot fogadták. A repülőkérdésnek társadalmi úton való megoldása nagy erőtöbbletet jelent a honvédség részére. Kérte a javaslat Változatlan formában való elfogadását. Az első és második szakaszt hozzászólás nélkül fogadták el a részletes vita során, a harmadik szakaszhoz Mokcsay Dezső nyújtott be módosító indítványt. Az előadó és a honvédelmi miniszter felszólalása után a képviselőház a harmadik paragrafust az előadó módosításával fogadta el. A törvényjavaslatot ezután általánosságban és részleteiben elfogadta a képviselőház. Félkettő tájban az elnöklést időközben átvevő Szinyei-Merse Jenő az ülést öt perce felfüggesztette. Nyolcórás ülés az mdemnftás tárgyalásakor Szünet után a házelnök újra megnyitotta az ülést és javaslatára elhatározták, hogy a Ház holnap, csütörtökön 10 órakor tart ülést, amelynek napirendjén a ma letárgyalt három javaslat a harmadszori olvasása és az indeimnitási törvényjavaslat szerepel. Ugyanekkor Bárczay János javaslatot tett nyolcórás ülések tartására, az indítvány felett a holnapi ülés elején szavaznak, előreláthatóan már a holnapi ülés nyolcórás lesz. Nyilas interpellációit és miniszteri válaszok Ezután rátértek az interpellációkra. Hubay Kálmán nyilas képviselő volt az első interpelláló, aki a miniszterelnökhöz interpellált. Azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök debreceni beszédében külföldről származó pénzekről szólott s ezt általában mindenki nyilasok ellen emelt vádnak tartott. Szóvátette, mért nem válaszolt arra a nyilt levélre, amit a pártigazgató intézett a miniszterelnökhöz. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt az interpellációra. Idézte debreceni beszédének kijelentéseit és ezzel fejezte be, hogy nyiltlevelekre nem köteles válaszolni, csak interpellációra és azokra is csak annyit, amennyit az ország érdekében szükségesnek tart. Hubay Kálmán viszonválasza után a Ház tudomásulvette a miniszterelnök nyilatkozatát. Vitéz Baky László interpellált ezután a kormányhoz a politikai internálások rendőri felügyelet alá helyezése, a politikai elítéltek és a 3400 számú rendelet visszavonása tárgyában. Ez utóbbi rendelet megtiltja a köztisztviselőknek, hogy a megszüntetett Hungarista-pártba belépjenek. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy sohasem kezelte a törvényeket pártpolitikai szempontból és nem állana most ezen a helyen, ha ez így történt volna. A jövőben sem fog pártpolitikai alapon intézkedni. Elmondta, hogy az internálások, a rendőri felügyelet alá helyezések olyan mozgalom tagjai ellen irányulnák, amely a társadalmi, állami rend felforgatására ^ tört. Ugyanennek a pártnak a tagjaiból áll a mostani nemzeti szocalista párt is, akik azelőtt a feloszlatott hungarista mozgalom tagjai voltak. Mégis alkotmányos felfogására hallgatva, nem akadályozta meg, hogy a választáson részt vegyenek és sokkal tovább ment, mint azt az alkotmányos felfogás megengedte volna. Az internálásoknál döntő az idevonatkozó rendelet és ezt is pártszemponton felül állva alkalmazta. A volt hungarista párt tagjai olyan magatartást tanúsítottak, amelyek ezeket az intézkedéseket kihívták. Az alkotmányos rend fenntartása érdekében semmiféle erőszak nem fogja eltéríteni a törvényes intézkedések megtételében. A 3400-as rendelet tiltja, hogy tisztviselők tagjai legyenek felforgató pártoknak. A maga részéről boldog lesz. ha a nemzeti szocialista párt olyan magatartást tanúsít, amely lehetővé teszi az alkotmányos rend fenntartására irányuló munkát, (Helyeslés és taps.) A Ház ezután tudomásul vette a belügyminiszter válaszát. Interpelláció a Ruténföld helyzetéről Matolcsy Mátyás interpellált a kormányhoz a Ruténföld gazdasági, szociális és politikai életében tapasztalt állapotokról. Elmondta, hogy zárt tárgyaláson akarta előterjeszteni azokat az adatokat, amelyek károsak lehetnek ... (Zaj a jobboldalon.) Rajniss Ferenc: Akkor ne mondja el. Matolcsy Mátyás azt hangoztatta, hogy néhány nagybirtokos és a fakartel érdekében a fa árát felemelték és a tűzifa ára is emelkedett. A nagybirtokosok ugyanakkor a fát is 70 százalékos felárral Angliába akarják szállítani. A fa ára emelkedett, ugyanakkor a munkásság jóléti viszonyai csökkentek. Szóvátette, hogy Lettországban alkalom nyílott volna nyári munkára, a kormány habozása miatt azonban ettől a munkásság elesett. A képviselő beszédideje lejárt, mire meghosszabbítást kért. Ezt a többség nem adta meg, mire az egész szélsőjobboldal nagy zajongással kivonult a teremből. A miniszterelnök a kárpátaljai fa-kérdésról Teleki Pál gróf miniszterelnök azonnal | válaszolt az interpellációra és sajnálattal állapította meg, hogy az ellenzék egyfelől örömmel üdvözölte a házszabályok módosítását, másfelől a tárgyalás menetének első gyorsítási kísérleténél mindjárt kivonult. Hibának tartja, hogy a képviselők ilyen fontos kérdésekben nem fordulnak előbb az illetékes tényezőkhöz, melyek felvilágosíthatták volna őket egynéhány kérdésről, meghallgatták volna a panaszokat és így hasznos munkát végeztek volna. Súlyt helyez arra, hogy ilyen fontos kérdéseknél a képviselők vegyék azt a fáradtságot, hogy felkeressék az illetékes és informálva legyenek és csak akkor hozzák a Ház elé a kérdést, ha nem kapnak kielégítő választ. De ne beszéljünk a karzatnak! (Viharos helyeslés és taps.) Mert ha ezt a régi szokást követjük, akkor nem fogunk rendszert változtatni, úgy, amint azt kívánják. Én e tekintetben rendszert fogok változtatni, de akkor tessék engem támogatni ebben az ellenzéki oldalon is. (Helyeslés és taps.) A miniszterelnök ezután a tüzifakér- désről nyilatkozott, amelyet a földművelésügyi miniszterrel együtt tárgyaltak akkor, amikor azt indítványozták a miniszterelnöknek, hogy 320—230 pengőre szállítsák le a tűzifa árát. Erre a miniszterinek azt mondta, hogy tovább kívánja leszállítani és ebben a kérdésben még most is folynak a tárgyalások. (Helyeslés és taps.) Elmondta a miniszterelnök, hogy a katonai és civil közigazgatás közti átmenet azért volt olyan lassú, mert lehetőleg olyan embereket akartak alkalmazni, amelyek már az önkormányzati közigazgatásban részt fognak venni. Ezért megy akiválogatás lassabban és azokat válogatják ki, akik a helyi viszonyokat ismerik. Ezután az aratási szerződésekről szólott a miniszterelnök, elmondta, hogy igyekeztek kárpátaljai munkásokat is alkalmazni az alföldi aratásoknál. Az interpelláló képviselő hivatkozott egy aratási szerződésre, ha azt megmutatta volna, lehetett volna intézkedni, azonban a miniszterelnök mindenféle kis üggyel személyesen nem tud foglalkozni. De ha elébe hoznak kis ügyet is, akkor megvizsgálja. Ami a lettországi munkát illeti, az ajánlat az volt, hogy le akarták telepíteni ott a magyar munkásokat, vagy legalább ia azoknak egy részét. Ebbe a kormány nem kívánt belemenni. Végül hangoztatta a miniszterelnök, hogy ha azt a módszert akarjuk bevezetni, hogy itt szóvitázunk: a dolgokról, akkor ez csak a karzatnak szól. De ha az interpelláló vette volna a fáradságot, hogy megbeszélje illetékesekkel a kérdést, akkor egyfelől megkapta volna a választ és még mindig maradt volna elég ideje arra, hogy az ügyet idehozza, ha a felvilágosítás nem kielégítő számára. (Helyeslés és taps.) Matolcsy Mátyás viszonválaszában a kárpátaljai autonómia kérdését tette szóvá. (Közben a szélső jobboldali képviselők visszajöttek és zajongva hallgatták Matolcsy előadását.) Szóvá teszi azt a hírt, hogy Kállay Miklóst akarták a ruténföld királyi biztosának kinevezni. (Zaj.) Felkiáltások a jobboldalon: Honnan tudja a titkokat? (Zaj.) A Ház ezután tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Interpellációk agrárkérdésekről Tildy Zoltán a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról és az ekörül mutatkozó zavarokról interpellált. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter kijelentette, hogy amikor ezt a törvényt megszavazták, tudták jól, hogy ez csak a kezdet még. További teendők az özvegyek biztosítása lesz, amelyre már ősszel sor kerül. Több mint nyolcvanezer igénylő jelentkezett és közel hetvenezer esetben járadékot állapítottak meg. A konkrét panaszokat ovosolni fogja és igyekezni fog az OFB földesekkel szemben, akik a legrosszabb helyzetben vannak, mindent elkövetni, mert a magyar kisember érdekébe# állanak ezek az intézkedések. Nagy Ferenc az országos mezőgazdasági kamara újjáalakítását sürgette. Mire Teleki Mihály gróf kijelentette, hogy a megalakulás azért történik lassan, mert a Felvidék visszacsatolásával új gazdaterü-., letek bekapcsolása vált szükségessé a kamarai életben. E tekintetben az intézkedések már megtörténtek, megalakul a kisalföldi kamara is rövidesen, ezt követi a tiszántúli kamara megalakulása, ezután kerül sor az országos mező- gazdasági kamara megalakulására. Itt mulasztás nem történt, csupán strukturális nehézségek voltak. A Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. Ä zsidó földbirtokok vételára Matolcsy Mátyás újabb interpellációjában arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a zsidó birtokosoktól a zsidótörvény alapján elveendő földek vételárát törvényesen rendezze. A zsidók most parcellázás útján igen magas árért értékesítik a földeket. Szerinte nem forgalmi, hanem hozadéki érték alapján lehet megállapítani a föld árát, mert nem az a cél, hogy minél nagyobb árat fizessünk a zsidónak, hanem hogy minél erősebb legyen a magyar kisegzisztencia. Le kell szállítani a kataszteri tiszta jövedelem kulcsát huszonötszörösére, mert a zsidónak nincs joga a földhöz, mert a föld nemzeti vagyon. Olcsó hiteleket sürget a kérdés lebonyolítására. Teleki Mihály gróf válaszában kijelentette, hogy csak a kérdés földművelésügyi részére reflektál, mert a pénzügyi rész nem rá tartozik. Valóban a zsidótörvény után a zsidók megkezdték földjeik parcellázását és elosztogatását. Azonban a törvényt kijátszani nem lehet és gondot fordít arra, hogy azok jussanak olcsóbban a földhöz, akik a legutóbbi földreform alapján károsodtak. A szorzószám leszállítására nincsen mód, mert ebben csak a telepítési törvény szerint lehet eljárni. Az ő intenciója is az, hogy a zsidók kezéből a magyarok kezébe jussanak a földek. A végrehajtási utasításban gondoskodni fog az említett szempontok érvényesítéséről. Matolcsy Mátyás egyszakaszos törvényt sürget a kérdés rendezésére és megemlíti Kárpátalját, ahol a zsidóság a magyarok kezéből a földet kivette. Felkiáltásök a nyilasoknál: Harmadik zsidótörvényt! A Ház tudomásul vette a viszonválaszt. Egy lapbetiltás Meizler Károly a legutóbbi lapbetiltásról interpellált. A Pesti Újság betiltásával a nemzetiszocialistákinak az utolsó lapját is betiltották. A Népszava gyakran sérti a külpolitikai érdekeket, a belügyminiszter mégis legfeljebb csak egy lappéldányt koboz el. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Képviselő úr, a belügyminiszter nem kobozhat el újságot. (Derültség.) Gyerekes dolog. (Zaj a baloldalon.) Meizler Károly szerint a zsidóságnak 13 lapja van. Inkább állítsák vissza a cenzúrát. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában örömmel konstatálja, hogy az interpelláló kardot rántott a sajtószabadság mellett. Ugyanakkor összezavarta a fogalmakat, amikor a Népszaváról beszélt. Ha bűncselekmény történik akkor a bíróság elkobozza a lapot, ha pedig a törvénybe nem foglalt nemzeti érdekeket sért egy lap, akkor betiltják. Az egész kormány köteles őrködni afelett, hogy a sajtó ne sértse meg az ország belső, külső, vagy gazdaság- politikai érdekeit. Ha megsérti, akkor a kormánynak kötelessége a lapot betiltani, még ha bűncse* AUTOCAR TÚRÁINK 7 napos kirándulás Felvidékre és Kárpátaljára P 145«“ Indulások : *j>Vk v aV, július 2. július 16. július 3Q. augusztus 13. szeptember 3. Jelentkezési határidő • 4 nappal az indulás előtt* 14 nspos Jugoszláv és Dalmát autocartura P390.Indulások : július 2. július 30. augusztus 22. Jelentkezni lehet: Utazási Irodánkban Vili., József-krt. 5. Tel. 14-44-00. Jelentkezési határidő minden utazás megkezdése előtt 7 nappal záródik.
