Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-21 / 139. szám

1939 JÚNIUS 21, SZERDA 3 NAPRÓL-NAPRA Június 20. Aiéfiiia umzeti munka, a komoly és higgadt ország- építés parlamentje lesz az új ország- gyűlés — ezt mondotta Teleki Pál gróf hétfői nagy beszédében — és valljuk, meg őszintén, a miniszterelnök szavai mindnyájunk kívánságát, őszinte szán­dékát és akaratát fejezték ki. Valóban: a munka, az alkotó magyar munka par­lamentje kell, hogy legyen a mostani or­szággyűlés, a még függő és megoldásra váró magyar kérdések becsületes és igazságos megoldója. Annák a nagy nem­zeti átalakulásnak a bátor és hivatalos továbbvivője, amelyik Gömbös Gyula óta mindinkább határozott irányt és utat szabott a magyar politika számára. Mert valljuk be egész őszintén: ma­gyar életünkben még ma is rengeteg a tennivaló. Rengeteg megoldatlan kérdés kóvályog szemünk előtt, olyan kérdések, melyeknek becsületes és igazságos ren­dezésétől függ nemzetünk és államunk jövő fejlődése, belső békéje, szociális és gazdasági megerősödése. A szociális és gazdasági kérdéseknek egész regi­mentje sorakozik fel előttünk és azon­nali beavatkozást, azonnali orvoslást, a bajoknak, az elintézetlen kérdéseknek gyors és gyökeres reformját sürgeti. Mi felvidékiek tálán sokkal élesebben látjuk azokat a pontokat, ahol mielőbbi orvos­lás lesz szükséges és az sem vitás, hogy elsősorban mi vagyunk és mi leszünk azok, akik minden alkalommal sürgetni fogjuk a tempót, az alkotó és építő nemzeti politika tempóját. Ez azonban részünkről egészen természetes, erre minket húszesztendős múltúnk és húsz- esztendős tapasztalataink köteleznek. A mi húszesztendős múltúnk, amelyik a szociális igazság gondolatából táplálko­zott, abban nőtt fel és abban izmosodott politikai tényezővé. És éppen ezért éle­sen látja és tiszta dialektikával hirdeti és mindig sürgeti azt a népi és szociális átalakulást, amelyet a magyar miniszter- elnök országgyűlést megnyitó beszédé­ben az új magyar parlament munka­rendjének megjelölt. Kétszeres öröm számunkra a magyar miniszterelnök hétfői nagy beszéde, mórt Teleki Pál gróf szavaiból azt a politikai irányt, azokat a célokat és azokat a tennivalókat olvastuk ki, amelyeket mi is mindenkor hirdettünk. A magyar mi­niszterelnök beszéde pompás bizonyíték amellett, hogy nincs és nem lehet kü­lönbség ebben a hazában politikai irá­nyok, táborok, vagy frakciók között, amelyek válóban a nemzeti átalakulást, a komoly építő nemzeti munkát akar­ják szolgálni. Mert az az irány, amelyet Teleki Pál gróf hétfőn megjelölt; a ma­gyar nemzet egyetemének akarata, min­den magyarnak igaz óhaja, az építő nemzeti munka. is ha t*m itt tettunk, szögezzük le egészen nyíltan, hogy a magyar parlament jövő munká­jából a legfontosabbnak, egész nemze­tünkre nézve a leg jelentőségtől jesebb- nek: az új földbirtokpolitikai javaslatot tartjuk. Szent meggyőződésünk, hogy a magyar jövő és fejlődés elsősorban a magyar földkérdés becsületes és igazsá­gos megoldásától függ. Egyszerűen at­tól, hogy meg tudjuk-e menteni a ma­gyar földet a magyar nép milliói, a ma­gyar parasztság számára. A földkér­dést mi felvidékiek mindig élesebben tudtuk látni, aminek nagyon egyszerű magyarázata van. A magunk kárán, a magunk bőrén tapasztaltuk, hogy mit eredményezhet az egészségtelen föld­birtokmegoszlás egy olyan történeti és nemzeti katasztrófa idején, aminőt mi a cseh uralom alatt átéltünk. Nem vitás, hogy kisebbségi gazdasági és politikai életünket egészen másképpen tudtuk volna irányítani, ha annakidején a ten­denciózus cseh agrárreform nem csa­varhatta volna ki kezünkből a legkomo­lyabb gazdasági önvédelmi fegyvert: a földet. S vitán felül áU, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha annak­idején mi magunk, a magyar nemzeti célokat szem előtt tartva valósítjuk meg azt a gondolatot, amelyet a cseh megszállók ellenünk és velünk szemben alkalmaztak. A földkérdés megoldása, a magyar agrárproletariátus kenyérhez és földhöz- juttatása, szakszerű telepítéspolitika: egytől-egyig olyan feladatok, amelyek­től a magyar nemzet népi megmaradása, szociális és kulturális fejlődése, sőt jog­gal mondhatjuk: államunk felemelke­dése függ. Olyan kérdés ez, amely nem tűrhet halasztást és elodázást. A „há­rommillió magyar koldus” kétségbeejtő helyzetének megváltása olyan nemzeti feladat, amely előtt mindenkinek meg kell ha jolnia. Olyan kérdés ez, amelynek megoldására mindenkinek áldozatot kell hoznia. Az új népi és szociális gondolat nemcsak hirdeti, de meg is akarja való­sítani a kollektív magyar életet és eb­ben csak egy szempont lehet irányadó: a nemzet egyetemének boldogulása. Olyan elv ez, amelyet mindenkinek res­pektálnia kell. (ö.) Felrobbant és teljesen elégett a legnagyobb angolvizirep Elpusztult a „Connemara“, amellyel Európa és Amerika között akartak menetrendszerű légi forgalmat lebonyolítani London, június 20. Az angol kereske­delmi légi szolgálatot újabb súlyos vesz­teség érte. Hétfőn elpusztult az egyik legnagyobb angol vízirepülőgép, amely csak legutóbb készült és pedig ab­felvidéki MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, Józftof-krt 5. 144-400 Telefonsz ám: ból a célból, hogy az Európa és Amerika közötti menetrendszerű légi forgalomban teljesítsen szolgálatot. A Connemara óriáshidroplán, az Impe­rial Airways most elkészült gépe, hétfőn délután Southampton légi kikötőjében felrobbant és teljesen elégett. A vízirepülő­gép három főnyi legénységének két tagja élve megkerült, a harmadik eltűnt. A sze­rencsétlenség üzemanyagfelvétel közben történt. Tankolás közben robbant fel a gép, amelynek csupán a váza maradt meg és rövid idő múlva az is elsüllyedt. A felvidéki és kárpátaljai javaslatot szerdán délelőtt letár­gyalja a képviselőiláz Csütörtökön a felsőház is végez a két javaslattal Szerdán 22 interpellációi mondanak el Formális ülés voll ma a Házban A képviselőház ma rövid, néhány perces ülés keretében tárgyalta le a kitűzött na­pirendet, amely mindössze a további teen­dőkről való intézkedés volt. Tíz órakor nyitotta meg Darányi Kál­mán házelnök az ülést, majd Benkő Géza előadó a felvidéki kép­viselők behívásáról, Gergelyffy András előadó Kárpátalja visszacsatolásáról, Csicsery-Rónay István előadó a Horthy Miklós nemzeti repülőalap létesítéséről, Krúdy Ferenc előadó pedig az indemnitás- ról szóló törvényjavaslatok bizottsági tár­gyalásáról terjesztették be az előadói je­lentést. A jelentések tárgyalására a Ház kimondta a sürgősséget. Az elnök ezután napirendi indítványt tett s e szerint a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt tíz órakor tartja és annak napirendjére kitűzik a felvidéki és kárpátaljai törvényjavaslatokat, to­vábbá a repülőalapról és az indemnitás- ról szóló javaslatot. Végül felolvasták az interpellációs könyvet, melyben a képvi­selők 22 interpellációt jegyeztek, be és ezeket a holnapi, szerdai ülésen mond­ják el. A szerdai üléssel tehát megkezdődik a képviselőház érdemi munkája. Már holnap letárgyalják a felvidéki és kárpátaljai ja­vaslatot, és ez a két javaslat csütörtökön délelőtt a felsőház bizottsága elé kerül, délután öt órakor pedig a felsőház plé­numa elé. Pénteken tető alá kerül mind a két javaslat és nincs akadálya a felvidéki képviselők behívásának. Csütörtökön egyébként a képviselöház már nyolcórás ülésben tárgyalja az indemnitást, melynek vitáját Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter expozéja vezeti be és ebben az elmúlt esztendő pénzügyi gaz­dálkodásáról számol be. Pénzügyi javaslatok a Ház bizottságaiban A képviselőház pénzügyi és közjogi bi­zottsága kedden délelőtt Ivády Béla elnök­letével együttes ülésen tárgyalta a 36-os országos bizottság működésének további egy évvel való meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Krúdy Ferenc előadó ismertette a javaslatot. Az általános vita során felszólalt Rassay Károly, Budinszlcy László, Malasits Géza, Hunyady Ferenc gróf, Halmay János és Keck Antal. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter felvilágosításai után a bizottság a ja­vaslatot mind általánosságban, mind rész­leteiben elfogadta. Ezt követőleg a pénzügyi bizottság Te- mesváry Imre elnökletével tárgyalta a Budapest területén a székesfőváros és az OTI által létesítendő tisztviselői és mun­kásházak, olcsó lakbérü kislakások, vala­mint az inséglakások házadómentességéről szóló törvényjavaslatot. Krúdy Ferenc előadó ismertetése után az általános vitában felszólalt Csilléry András, Vásáry István, Laky Dezső, Bencs Zoltán, Malasits Géza, Balás Károly és Kórody Tibor. A felszólalók főként a szo­ciális és ipari szempontokat hangsúlyoz­ták. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter felvilágosításai során kijelentette, hogy más városok építkezéseire is hajlandó megfelelő adómentesség engedélyezése iránt javaslatot terjeszteni az országgyűlés elé és bejelentette, hogy az 1929:XXIX. t.-c. alapján az engedélyezhető házadómentes­ségek további engedélyezése iránt a tár­gyalásokat már megindította. A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Heftélyes gyilkosság Budapestéit Hat napja holtan feküdt lakásában egy autóbusz- kalauz — Eltűnt a meggyilkolt ember felesége és unokaöccse —A rendőrség rádiókörözést adott ki az asszony felkutatására Kedden délben rejtélyes és titokzatos gyilkosság ügyében indult nyomozás a budapesti főkapitányságon. A Visegrádi-utca 18/b. számú ház máso­dik emelet 32. ajtó alatt levő lakásban lakott Molnár Miklós 42 éves autóbusz- kalauz a feleségével. A házmesternek fel­tűnt, hogy a lakás már hat napja állandóan zárva van és a házaspár egyáltalán nem mutatkozik. Feltűnővé tette az esetet az is, hogy Mol­nár Miklós elvitte magával egy héttel ez­előtt egyik rokonának Ujmezey Attila nevű hatéves kisfiát és a kisfiú sem tért azóta vissza a szüleihez. A házmester kedden a rendőrség köze­geivel behatolt a lakásba, ahol borzalmas látványban volt részük: Molnár Miklós a szobában levő pam- lagon holtan feküdt. Nyakán borzalmas sebek, karján és láb­szárán is súlyos sérülések nyomai látszot­tak. A rendőr azonnal értesítette a főkapi­tányságot, ahonnan rendőri bizottság szállt ki a hely­színre. Megállapították, hogy a holttest már kö­rülbelül egy hete van a lakásban. Rejté­lyessé tette az ügyet, hogy Molnár fele­sége és a kisfiú sehol sem volt található. A rokonságnál sem. A délutáni órákban a rendőri bizottság és az orvosok megálla­pították, hogy bűntényről van szó. s or­szágos nyomozást indítottak az asszony és a gyermek kézrekerítésére. Késő este a rendőrség körözést adott ki Molnár Miklósné ellen. (Született Róz Rozsé, 42 éves. 165 cm. magas, kövér­termetű. szürkeszemű, kerekarcú, haja fe­kete.) A rendőrség feltevése szerint ala­posan gyanúsítható, hogy a bűntényhez valami köze van. Molnárné ugyanis ideg­bajos, egzaltált, családja is terhelt, édes­anyja néhány esztendővel e—’ott e~- ház harmadik emeletéről leugrott. A rendőri nyomozás szoros ö —■'füg­gést lát az asszony eltűnése és a gyil­kosság között. Ugyancsak körözést adtak ki Ujmezei Attila hatéves fiú kézrekerítésére is.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom