Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-20 / 138. szám

1989 JÜNIÜS 20, KEDD MkÖZGAZOMÁG f A felvidéki földbirtokrendezés felülvizsgálása " "Budapest, június 19. A napokban kiadott 5840. M. E. számú kormányrendelet tar­talmazza a 2550. M. E. számú kormány- rendelet végrehajtására vonatkozó rendel­kezéseket, a Magyar Szent Koronához visz- szacsatolt felvidéki területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálatának lebo­nyolítása tárgyában, A rendelet értelmé­ben a felülvizsgálattal megbízott kormány­biztos eljárása alapján határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy kinek az in­gatlanszerzését erősíti meg az ingatlannak telekkönyvszerű megjelölésével. A kor­mánybiztos határozata aziránt is rendel­kezik, hogy az ingatlan árának megfelelő összeg erejéig a jelzálogjog a Földbirtok­rendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet javára bejegyeztessék. A te­lekkönyvi hatóság a telekkönyv A) lap­ján a jogi minőség megjelölésére „telep­hely” megjelölést használja. Az eredetileg cseh koronában feltüntetett vételár 7:1 arányban számítandó át és jegyzendő fel pengőben. Ha pedig a kormánybiztos a csehszlovák földbirtokpolitikai jogszabá­lyon alapuló ingatlanszerzést hatálytala­nítja, az ingatlan tulajdonjoga tehermen­tesen a kincstár javára jegyzendő be. Az államra szállott ingatlanok továbbjutta­m tása azután ingatlaneldarabolással történ­hetik, amelyre vonatkozó eljárási szabályo­kat, valamint a fizetendő ár megállapítá­sát a rendelet részletesen felsorolja. Az egyes juttatottakat terhelő törlesztési rész­leteket a LEBOSz számítja ki és írja elő. Ez tartja nyilván a juttatottak által telje­sítendő szolgálatokat, amelyeket közvetle­nül szed be a juttatottaktól. A hátraléko­kat pedig közadók módjára kell behajtani. Ezenkívül a kormánybiztos megerősíthet olyan ingatlanszerzéseket is, amelyek ha­tósági rendelkezést pótló magánjogi ügy­let utján történtek. Az államra szállott ingatlanok felhasználására vonatkozó sza­bályokat a 2550. M. E. számú kormány- rendelet 9. paragrafusa értelmében a mi­niszterelnök által kiadandó irányelvek álla­pítják meg. A kormánybiztos által megerősített jut- tatottnak, vagy az általa földhöz jutta­tódnak a szolgáltatások nem teljesítése miatt való kimozdítása és bármely okból megüresedett ingatlanok újabb juttatása tárgyában az illetékes közigazgatási bizott­ság gazdasági albizottsága határoz. A jut­tatott ingatlan árának biztosítására be­jegyzett jelzálog törlését csakis a LEBOSz törlési engedélye alapján lehet elrendelni. Ésf mm A kormány mindent el fog követni a szőlőgazdálkodás megsegítésére Budapest, június 19. Tegnap tartották meg Kecskeméten az első országos szőlő- és bor- ünnepet, amelyen hatalmas tömegben jelen­tek meg az ország különböző részének bor­termelői. Ez alkalomból Kecskemétre érke­zett Teleki Mihály gróf földmivelésügyi mi­niszter. A miniszter kíséretével megtekin­tette a kiállítást s legteljesebb elismerését nyilvánította a látottak felett. A. kongresszust Waldbott Kelemen báró elnök nyitotta meg, megemlékezett a kormányzó hetvenegyedik születésnapjáról ;( Hosszantartó éljenzés és taps.), köszöntötte a megjelent előkelőségeket, majd arról be- ezélt, hogy a bőséges terméskilátásokra való tekintettel új feladatok előtt áll a szőlő­gazdálkodás. Több pontban foglalta össze a szőlőgazdálkodás kívánságait és a megol­dandó legsürgősebb problémákat, így az ét­kezési szőlő belső fogyasztásának alátámasz­tását. a borintervenciós szerv működésének kiszélesítését, a musísürítés nagymértékű kiszélesítését, az export alátámsaztását, a borpárlatfőzés lehetővé tételével leg­alább 360.000 hektoliter bor kifőzését, a belső fogyasztás útjában álló akadá­lyok elhárítását, a minőségi borok értékesí­tésének megkönnyítését, s végül a szőlőgaz­dasági lombard- és termelési hitelek lehetővé tételét. Liszka Béla, Kecskemét város polgármes­tere üdvözölte ezután a kongresszust a város nevében, majd vitéz Teleki Mihály gróf föld- rnívelésügyi miniszter emelkedett általános figyelem közben szólásra. Közölte a miniszter, hogy a kormány kis­embereket megsegítő politikája egyenesen előírja, hogy a legtöbb kisembert foglalkoz­tató szölögazdálkodást támogassák. A kor­mány 220.000 hektoliter ürtartalmú közpin­céket létesített a szölőgazdák részére és bé­relt is pincéket, úgy, hogy a tárolás kér­dése meg van oldva. Nem kell aggódni, hogy az értékesítésnél bajok lesznek, mert az in­tervenciós vásárlásokat lebonyolító szerv, amelynek vezetésében a szőlősgazdák is he­lyet foglalnak^ gondoskodni fog a bor elhe­lyezéséről. Igaz, hogy emlekedtek a terme­lési költségek, s ezért a kormány meg fogja vizsgálni, lehetne-e emelni az intervenciós must árát. A minőségi borok értékesítésére szövetke­zeteket állítanak fel, amelyek gondoskodnak ezeknek a boroknak itthoni és külföldi el­helyezéséről. Az exportban ugyan némi el­zárkózás tapasztalható a magyar szőlővel szemben, de máris megállapodás létesült a német piaccal, hogy az idén jóval több szőlő megy ki, mint az elmúlt évben és ezzel ma­gasabban stabilizálódik a szőlő ára. Inkább a belső fogyasztást kell emelni, de ennek előfeltétele, hogy a gazdák jó bort termelje­nek és jó kezeléssel tartsák is meg annak minőségét. Hangoztatta, hogy a kormány nem fogja megengedni, hogy szüretkor a bor árát letörjék és a termelő ne kapja meg egészévi munkájának jutalmát. Végül a hegyközségi törvénnyel foglalko­zott Teleki Mihály miniszter, s ezzel kap­csolatban megemlítette, hogy a Felvidék egy részének és Kárpátaljának visszacsatolásó,val ifjabb lehetőségek nyíltak meg az értékcsi- tisri, A osonkaország szőlőterülete 360.000 hold volt, míg a visszacsatolt részeken csak 16.000 hold és itt a fogyasztó aránylag sok­kal több. A kongresszus tagjainak lelkes he­lyeslése közben bejelentette Teleki Mihály gróf, hogy a hegyközségi törvénynek a te­lepítésre vonatkozó tiltó rendelkezéseit éppen ezért revízió alá veszi és esetleg novelláris úton hatályon kívül helyezi, vagy megvál­toztatja, a szőlőgazdaságban foglalkoztatott munkásság érdekében. Ez nem jelentheti azt, hogy a szőlőbirtokosok újabb szőlőket telepíthessenek, hanem kizárólag új, önálló egzisztenciákat kíván teremteni. Kijelentette a miniszter, hogy a kormány minden tőle telhetőt el fog követni a szőlögazdálkodás megsegítésére. Több felszólalás után a kongresszus Waldbott Kelemen báró zárt­szavaival véget ért. (—) Megindult az áruforgalom Magyar- ország és a protektorátus között. A Külke­reskedelmi Hivatal értesíti az érdekelt ex­portőröket, hogy Magyarország és a Német­birodalom protektorátusa alatt álló cseh- morva területek között az áruforgalom újból megindult. Az áruforgalom — a régi egyez­ményhez hasonlóan — kompenzációs alapon kerül a Magyar Arucsereforgalmi Intézet Rt. által lebonyolításra. Az elszámolás alapja a cseh koronának Budapesten jegyzett ár­folyama és a mindenkor érvényes felár. Az export-tanúsítványokat a Magyar Árucsere- forgalmi Intézet Rt. láttamozza, míg a be­hozatali engedélyek iránti kérelmek továbbra is a Külkereskedelmi Hivatalnál nyújtandók be. Bővebb felvilágosítás a Magyar Aru­csereforgalmi Intézet Rt.-nál vagy a M. kir. Külkereskedelmi Hivatalnál szerezhető be. (—) Lanyhultak a borárak. A borpiacon a helyzet az elmúlt héten egyáltalában nem változott. A kereslet lanyhulása következté­ben az árak némi csökkenést mutatnak. (—) Az árellennőrzés jogszabályai. A na­pokban hagyta el a sajtót Kacsoh Bálint dr.- nak, az árellenörzés országos kormánybiz­tosa megbízott helyettesének az árellenőr­zés jogszabályai című tanulmánya. A tanul­mány nemcsak az árellenörzés jogszabályai­nak ismertetését és magyarázatát tartal­mazza, hanem részletesen foglalkozik az ár­ellenőrzés fejlődéstörténetével és azokkal az alapelvekkel, amelyeket az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosa a reábízott feladatok ellátása során szem előtt tartott. A tanul­mány a maga nemében első ilyen termé­szetű munka. A szerző a kérdésnek ki­válóan hivatott ismertetője, aki résztvett már az áralakulás hatályosabb ellenőrzését elren­delő 2220/1938. számú, valamint azt kiegé­szítő és módosító rendeletek előkészítésében, továbbá mint az árellenörzés országos kor­mánybiztosának megbízott helyettese kez­dettől fogva bekapcsolódott az árkormány- biztosság organizációjának kiépítésébe és a gyakorlati árellennőrzési teendők iránnyítá- sába. A tanulmány a Városi Szemle folyó évi harmadik számában jelent meg és 'külön­lenyomat formájában is rendelkezésére áll tájékoztatás céljából a 4110/1939. M. E. számú rendelettel az árellenörzésbe bevont közigazgatási hatóságoknak, az érdekelt vál- latoknak éa a nuagyközönségnek. (—) Az újburgonya ára. A földmivelésügyi niszter 1939 június 21-étől kezdődően to­vábbi intézkedésig, a belföldi forgalomban, az étkezési minőségre válogatott 1939. évi termésű újburgonya q-kénti legkisebb terme­lői árát, budapesti paritásban, az alábbiak­ban állapította meg: Rózsa burgonya 8.50 pengő, sárga burgonya 7.— pengő. A helyi termelői ár kiszámításánál a feladóállomás és Budapest-Nagyvásártelep közötti távol­ságnak megfelelő 13/b vasúti kocsiosztály fuvardíja vonható le. Más címen (kövezet­vám, mérlegdíj, stb.) levonás nem eszközöl­hető. Két cm. átmérőnél kisebb, apró bur- gonnyáért fenti áraknnak legalább fele (50%) fizetendő. I—) A biborhereidény kilátásai. A Ma­gyar Vetőmagkiviteli Rt. termelői szakbi­zottságának legutóbbi ülése a rt. igazgató­ságának jelentése alapján foglalkozott az in­duló biborhereidény kilátásaival. A rt. az összes számbavehető piacok alapos meg­munkálása alapján reméli, hogy biztosítani tudja a jelenlegi külföldi elhelyezési lehető­ségeknek megfelelő és a tavalyi indulási árakat megközelítő árszinten a termés érté­kesítését. Ennek előfeltétele, hogy a korai tételek mielőbb a piacra kerüljenek. Kívá­natos volna tehát a gazdaközönség érdeké­ben is, ha az idénykezdett eladások mihama­rabb és minél jelentősebb mértékben meg­indulnának. (—) Két kereskedelmi társaságot létesíte­nek az angol—román kereskedelmi forga­lom fejlesztésére. Bukarestből jelentik: A jövő héten két kereskedelmi társaságot alapí­tanak, az egyiket Londonban, a másikat Bukarestben, az Anglia és Románia közti kereskedelmi forgalom fejlesztésére. A lon­doni társaság alaptőkéje 350.000 font, a bukaresti társasági 240 millió lei lesz. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: NYUGODT Az értéktőzsde részvénypiacán ma nem volt egységes irányzat. Az első kötések a szombati színvonal alatt jöttek létre. A piac a tözsdeidö későbbi folyamán nagy ellenálló- képességről tett tanúságot s a visszavásár­lások folytán a nyitási árfolyamveszteségek nagy része megtérült. Kőszén és Nemzeti Bank 2—2, Nasici 1.75, Kohó 1, Pamut 0.15, Telefon 0.65, Vasútforgalmi és Délcukor 0. 50, Salgó 0.10 pengővel olcsóbbodott, Cukor 1, Pamut 0.5, Rima 0.35 pengővel javult. A fixkamatozású értékek piaca kedvetlen és üzlettelen. Záróárfolyamok': Nemzeti Bank 156.5, Concordia-malom 2.60, Békéscsabai 7.—, Hungária-malom 15.5, Borsodi szén 5.30, Bauxit 132.—, Szentlörinci 3.10, Kohó 13.5. Aszfalt 4.90, Kőszén 246.—, Nagybátonyi 36.5, Salgó 22.8, Urikányi 27.25, Fegyver 22.5, Ganz, 11.—, Acél 19.—, Győri vágón 13.75, Rima 50.6, Nasici 61.5, Duna-Száva 7.25, Levante 0.25, Tröszt 42.2, Délcukor 68.—, Magyar cukor 65.—, Georgia 15.—, Gschwindt 715.—, Gyapjúmosó 2.50, Gold­berger 36.—, Pamutipar 24.—, Chinoin 7.10, Brassói 21.—, Gumi 39.—, Vasúti forgalom 13.—. Telefon 5.60. Államadósság, kötvénnyek, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, Népszövetségi 65.25, 1914. évi föv. 4.5% 300.25, 1927. évi főv. 6% 78.125. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16.—16.20, belga 58—58.60, dán kor. 71.30—72.10, dinár p— 7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.15—183.15, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85 —77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.570—136.70, Brüsszel 58.17— 58.61,, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.05—77.75, Isztanbui 268—271, Varsó 64.25—64.75. zürichi árfolyamok Zárlat: Párizs 11.75, London 20.77%» Newyork 443.68, Brüsszel 75.43, Milánó 23.35, Amszterdam 235.62, Berlin 177.95, Stockholm 106.95, Oszló 104.37%, Kopenhága 92.72%, Szófia 5.40, Prága 15.03, Varsó 8S-.62, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbui 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15%, Buenos Aires 102 hétnyolcad. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: VÁLTOZATLAN A gabonatőzsde készárupiacán az üzlet szűk keretek között bonyolódott le. A búza, a rozs, az árpa és a kukorica ára nem vál­tozott. 150 q zab 10 fillérrel javult árön cse­rélt gazdát. A kukoricaforgalom 2050 q-t tett ki változatlan áron. — A határidőspiacon a júliusi kukorica 7, az augusztusi 2 fillérrel olcsóbbodott. Rozsban kötés nem volt. Az ára nem változott. Kukorica: júliusra 16.56, 16.60, 16.48, zárlat 16.53—16.55; augusztusra 16.85 ,16.93, 16.82, zárlat 16.88—16.89. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10 —20.30, felsőtiszai 77 kg-os 19.45—19.65, 78 kg-os 19.65—19.85, 79 kg-os 19.85—20.05, 80 kg-os 19.95—20.15, duna-tiszaközi 77 kg-p* 19.45—19.60, 78 kg-os 19.65—19.80, 79 kg-os 19.85—20, 80 kg-os 19.95—20.10, fejérmegyci 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—21, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10—20.30, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75— 19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-oá 20.05—20.25. Rozs: pestvidéki 13—13.30. Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.25—16.50. Zab: elsőrendű 23.50—23.75, középminöségü 23.35 —23.50. Kukorica: tiszántúli 16.45—16.55. őrlemények: korpa 13.60—13.70, 8-as liszt 15.50—16. Zab: 150 mm 23.40 budapesti pa­ritásban. Kukorica: 500 mm 16.50, 300 mm, 16.55, 650 mm 16.55, 150 mm 16.30, 300 mm 16.45, 150 mm Hatvanon át 16.60 budapesti paritásban. Muhar: 5 mm üszkös 22.50 Bu- dapest, 50 mm Csákkal 25.50 Szeged. Csillag­fürt: 150 mm 13.25 Mátészalka. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KIS­KERESKEDELMI ARAI: Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarla, szegye) 120—200. Borjúhús: comb 280—340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juh­hús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertés­hús: karaj 220—270, tarja, comb 140—212, oldalas 128—164, zsírszalonna 136—148, ser­tésháj 150—160, sertészsír, budapesti 148—> 164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (120—130), csirke, rántani való 1 drb 100—280, 1 kg (165—175), ruca, hízott 1 kg (130—140), lúd, hízott 1 kg (130), pujka 1 kg (100—110). Vágott: tyúk 1 kg (100— 135), csirke, rántanivaló 1 kg (250), ruca, hízott 1 kg 150—200 (135—155), lúd, hízott 1 kg (115—160). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140—150, ládaáru (122—140), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 130—140 (118—135). Halak: Ponyt, élő 120—200, sze­letelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290—300) pasztőrözött (325—330), sovány tehéntúró (40—60). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöld­jével (8—18), kalarábé kg (8—15), karfiol, hazai, levéllel (12—25), vöröshagyma, érett makói (18—20), zöldjével (2.5—6), fok­hagyma (10—20). Káposztafélék: Fejeská­poszta, hazai 12—16 (8—10), kelkáposzta 14 —24 (10—16), fejessaláta 3—10 (3—6). Bur­gonya: Gülbaba (6—7), Ella (6—7) új 14-15, Főzelékfélék: Főzeléktök 12—18 (7—12), hó­naposretek (5—6), zöldpaprika, apró (3—6), töltenlvaló (10—16), zöldbab, hazai 32—40, vajbab, hazai (28—34), zöldborsó, hazai (10—18), vargányagomba (100—120), csi­perkegomba (60—160), spárga (10—60), uborka 40—70 ( 30—50) .paraj, tisztított (30 —40), sóska, közönséges (16—30). Gyümölcs: Cseresznye (16—65), meggy 36—80 (20—flB), barack, kajszi (32—70), málnna (60—100), szamóca 24—96 (12—60), ribizli 30—40 (20 —30), egres (10—28). Fűszer: Paprika, édes­nemes, csemege (400—420), édesnemes (360— 380), félédes, gulyás (320), mák, kék (114), bors (440), szegfübors (660), Japán rizs (66 68), Karolin rizs (90—100). + MAGPIAC. Köles, fehér 22—25, vörös 22—24, egyéb 20—21, tökmag, nagyszemü 27—28, kisszemü 24—25, olaj, dohos 22— 22.50, kék mák 123—128, muharmag 22— 23, csillagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25. szá­rított répaszelet 9.50—10.50. 4- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37. Of 35.75— 37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75. 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29, 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25—. 29, 0/I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50, Il-es 17.25—18.50.-f- SERTÉSVASAR. A ferencvárosi sertés­vásár összfelhajtása 4790 darab. Vásári állo­mányból angol hússertés 1448 darab. Az irányzat élénk. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 104—105, kivéte- telesen 106, szedett sertés I. 98—102, kivéte­lesen 104, szedett sertés III. 82—88, angol sonkasertés 96—102, kivételesen 104, export­zsír márkázott 150 fillér kg-ként. + HüSVASAR. Készlet: borjú 82, félser­tés szalonnás 6. süldő 4, valamennyi .elkelt, félsertés lehúzott 40, elkelt 20. Arak: borjú bőrben I. 150—160, Ha. 136—148, sertéshús lehúzott 126, szalonnás 120, süldő 110, ser- tészsiger 70 fillér. A vásár lanyha volt. + GYÜMÖLCS- SS ZÖLDSÉGPIACOK, Gyöngyös. Az erős felhozatal eleinte élénk, majd vontatott s később újból megélénkült kereslet mellett szilárd árakon német, len­gyel és belföldi számlára vásároltak. Teg­nap elment Németországba 12, Lengyelor­szágba 5, Budapestre 2 vágón, ma reggel Budapestre 14 teherautó és 23 kocsi áru. Nagykereskedelmi árak: cseresznye piros (felhozatal 350 q) 12—20, germersdorfi (900 q) 30—40, fekete (700 q) 12—25, földi­eper (20 q) 16—30, egres (10 q) 12—16, ribizli (25Ó q) 20, nyári körte (10 q) 26, meggy (5 q) 18—25, zöldborsó (15 q) 12— 20, új rózsaburgonya (60 q) 10—16, zöld­bab. (90 q) 20, salátának való uborka (10 q) 40. tök (25 q) 10—11 fillér kg-ként. — Kecskemét. A piacon az irányzat lanyha, a kivitel június 17-én és 18-án a következő: Németországba elszállítottak 23 vágón meggyet és 4 vágón vegyes gyümölcsöt, Len­gyelországba 10 q meggyet. Nagykereske­delmi árak: eper (12 q) Ila 18—20, Illa 10—14, csereszye (100 q) badacsonyi la 40—50, Ila 30—35, fekete 30, sárga 10—15, baltavári 16—25, pongrádi 14—20, meggy (314 q) nagyszemü la 50—55, apró 10—15, zöldborsó 8—12, zöldbab 25—30, salátának való uborka 25—35 fillér kg-ként. Saláta fe­jenként 2—4, zöldpaprika hegyes, drb-ként 2—4, tök darabonként 8—16, retek csomón­két i—6, kalarábé csomónként 6—10 fillér. 11 —~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom