Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-20 / 138. szám
1939 JÚNIUS 20, KEDD TEiiSTOH JfajG&Mt-HIBUUí 7 k magyar hűség, magyar munka és magyar szorgalom ünnepe Galantem a Hanza közgyűlésén Nagyszerű eredményekről számolt be és további hatalmas munkát jelentett be a szövetkezet vezetősége — Megalakult a Hanza Mezőgazdasági Szövetkezete, amely a Kamarával együtt fogja bevezetni az új feladatokba a mezőgazdákat Galánta. (A Felvidéki Magyar Hírlap kiküldött munkatársától) Rendkívül lélekemelő, szép és gazdaságpolitikai szempontból is jelentős ünnepe volt szombaton Gálántán a Kis-Alföld magyar népének: gazdasági szervezete, a Hanza Szövetkezeti Központ, amely a búsz esztendős megszállás alatt a magyar föld népének az erőt adta ahhoz, hogy az elnyomás éveinek idején kitarthasson, a felszabadulás óta elsőízben tartott közgyűlést. Mintegy 2500 kisgazda sereglett össze erre az ünnepi közgyűlésre Gálán- tára, a Hanza székházába, amely az utóbbi évek alatt igen nagykiterjedésüvé vált és annak a szorgos, nemzetmentö és nagyjelentőségű munkának a külső keretét adja, amelyet ez a szinte semmiből megteremtett és magyar lelkesedéssel, munkakészséggel és nemzetszeretettel naggyá tett szervezet kifejt. A közgyűlés méltóságteljes és mégis lelkes lefolyása bizonyságát adta annak, hogy a Kis- Alföld magyar néps igaz ragaszkodással és messzemenő megértéssel támogatja a Hanza munkáját és megbecsüléssel övezi annak vezetőit. Az ünnepi közgyűlésen többek között megjelentek Ssüllö Géza v. b. t. t., felsőházi tag, Jarass Andor miniszter képviseletében Jaross Vilmos főispán és Má- gócsy-Dietz Sándor dr. miniszteri előadó, a földmívelésügyi miniszter megbízásából Hazai Árpád dr. min. tanácsos, a vár- megye részéről Majthényi László báródr. alispán, a kereskedelmi miniszter képviseletében Budán Pál dr. min. tanácsos, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, Splényi báró és Hubay alelnök és a Hangyaközpont részéről Wettstein igazgató, ezenkívül számos hatóság képviselője. A szellemi munkás, gazda és iparos összefogása Hatalmas beszéddel nyitotta meg a közgyűlést Kuthy Géza dr., a Hanza érdemes, lelkes ünnepléssel fogadott elnöke. Egyebek között a következőket mondotta: — A cseh megszállás után a magyarság önmaga vette kezébe sorsa intézését. A legegyszerűbb eszközökkel, úgyszólván a semmiből teremtette meg szövetkezeti hálózatát. Magyar hűséggel és magyarsága iránti szent fogadással indította meg a munkát és ebben a szellemben növesztette naggyá a Hanzát. A mai nap különös ünnepe a Kis-Alföld magyarságának, mert magyar szeretettel olvad össze egy lélekké és egy testté az anyaországgal. Ma nem közönséges számadást adunk, hanem ma van az elszakított gyermeknek az édesanya ölébe való borulásának örömteljes, nagy ünnepe. Mi mindennek dacára tökéletes és jellemes magyarok maradtunk. Munkánk szükségét és eredményességét a Hanza hatalmas fejlődése bizonyítja, de arra is rámutat, hogy kevesebb szónoklásra, kevesebb tanácsra és több cselekedetre van szükség. Hirdetjük és követeljük, hogy meg kell teremteni a magyar és szama ciális népi életet. Ebben előljár már a törvényhozás, ezt a népi életet azonban alulról is meg kell alapozni, hogy amit teremtünk magunknak, azt semmiféle hatalom, szeszély, vagy konjunktúra meg ne változtathassa. Hódolat a kormányzónak Szűnni nem akaró tapssal fogadta a közgyűlés Kuthy Géza megnyitóbeszédét. Majd azt az indítványát, hogy hódoló táviratot intézzen a közgyűlés Magyarország Főméltóságú Kormányzójához. A közgyűlés felállással és lelkes, percekig tartó, szívből jövő éljenzéssel ünnepelte a kormányyeót. Egyhangú lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés azt a javaslatot is, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és vitéz Imrédy Bélának üdvözlő táviratot küldjön. Végül Kuthy Géza bejelentette a Hanza újabb alapítását: a Hanza Mezőgazdasági Szövetkezetét, amely a mezőgazdák termékeinek értékesítését és a szükséges termelési eszközökkel való ellátását fogja feladatának tekinteni Nagyszabású lehetőségek és feladatok Ezután a meleg ünnepléssel fogadott Nagy Ferenc központi főigazgató terjesztette elő a Hansa jelentését. Uj határkő ez a nap, — mondotta Nagy Ferenc, — amely nemcsak gazdasági, de lelki változást is hoz. Hazatérhettünk! A kisebbségi sorsban kisebb eredményekkel működhettünk, meg vagyunk győződve róla, hogy a szabad magyar hazában még nagyobb eredményeket érhetünk el. Lelki és gazdasági újjászületésünk szimbóluma, ez a mai közgyűlésünk és az, hogy ma tesszük le új, nagy hütőházunknak az alapkövét. A felszabadulás után nem voltunk tétlen, azonnal hozzáláttunk azoknak a gazdasági kérdéseknek a megoldásához, amelyek új feladatok elé állítottak bennünket. Köszönettel jelentem, hogy ebben a munkánkban az összes hivatalos körök és hatósági szervek részéről a leg- megértőbb támogatásban részesültünk. Sok nehézséget kell leküzdenünk, a lehetőségek és feladatok, amelyek előttünk állanak, nagyszabásúak és sokatígérőek. Felismertük ezeket a feladatokat és azzal az idealizmussal fogjuk őket elvégezni, amellyel tizennégy évvel ezelőtt elindultunk. Nagy Ferenc ezután visszapillantást vetett a Hanza 14 esztendős munkásságára és a kép, amelyet a közgyűlés elé tárt, hatalmas, lendületes és rendkívül eredményes munka összefoglalását adta. A Hanza minden elébe tornyosuló nehézség ellenére Is mindig saját pénzével dolgozott, állami íegélyt nem kapott és banktőkét nem vett Igénybe. Hitelszövetkezetének ma egymillió 746.000 pengő betétje van, betétállománya a felszabadulás óta 397.000 pengővel emelkedett. Munkájukba a sajtót is beállították: a szövetkezeti újság közel férkőzött a falusi ember szívéhez és ma már 45.000 előfizetője van. A Hanza fennállása alatt másfélmilliárd pengő forgalmat ért el, 202 szövetkezet tartozik a kötelékébe, amelyek közül 164-nek saját háza van, ebből 104 a kultúrház. A beruházások összege 15 és félmillió csehkoronát ért el, vásárlási visszatérítésként 16 millió koronát fizetett ki a központ és 3 és félmillió koronát fordított kulturális és egyházi célokra. Tagjainak száma 1938-ban elérte az ötvenezret. A központ forgalma 1938-ban 81 és félmillió korona volt, húsz és félmillióval több, mint 1937-ben, a múlt esztendőben 6,800.000 koronát fordított beruházásokra és 2,100,000 koronát a tagszövetkezetek felsegítésére. A központ autóparkja 5 és félmillió kilométert futott be. Át kell állítani a termelést Nagy Ferenc ezután így folytatta: — A helyzet új feladatokat diktál. Csehszlovákia ipari áilam volt, amelyben a mezőgazdasági termények értékesítése nem okozott gondot. Magyarország agrárállam, terményeinek értékesítése legnagyobbrészt a kivitelre van alapozva, ezért a termelés módját is többé-kevésbé e kivitel szabályozza. Át kell tehát állítani a visszatért területek termelését az anyaország viszonyaira. — Ettől nem félünk, csak kell, hogy a gazdáknak valaki megmutassa, hogyan kell ezt az átállítást végrehajtani. Erre fog szolgálni a Mezőgazdasági Szövetkezet. amely körzetekre fogja felosztani a Kis-Alföld területét és a mezőgazdasági kamarával együtt fogja az új feladatokba a mezőgazdákat bevezetni. Ebben máris segítségünkre volt a kormány, amennyiben az állattenyésztés felsegítésére a Hanza útján 53.000 pengőt bocsátott rendelkezésre. A Mezőgazdasági Szövetkezet további célja a belföldi piac megszervezése. Sok olyan termény van, amelyet a legszegényebb néposztály fogyaszt és ma nem juthat hozzá. — A falusi szegény embernek joga van ahhoz, hogy vitaminos zöldfőzelékeket és gyümölcsöt is ehessen. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert ezen a téren nagy hibák vannak. Ki kell küszöbölni a közvetítő kereskedelem busás hasznát. A termelés minőségének fokozását azzal kell elősegíteni, hoogy a gazdák megfelelő olcsó áron juthassanak hozzá a termelési eszközökhöz. Végül megemlítette még Nagy igazgató, hogy a Hanza 1938-ban 3921 vágón árut kezelt, vagyona 3,053.000 pengő. Indítványára kimondta a közgyűlés, amely Nagy Ferenc sok értékes útmutatást adó beszámolóját nagy tetszéssel fogadta, hogy a hazatérés emlékére 75.000 pengőt tartalékol egy Hanza-kórházalapra. Seüllö Géza üdvözölte ezután a közgyűlést, hangsúlyozva, hogy a szövetkezeti erő volt az, amely a magyar népet meg tudta tartani. Indítványát, hogy a három alapító, Kuthy Gé$a dr., Nagy Ferenc és Várady Béla érdemeit jegyzőkönyvben és emléktáblával jelöljék meg, a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette, valamint elfogadta Bzüllő Gézának azt a javaslatát is, hogy a közgyűlés Kánya Kálmánnak üdvözlő táviratot küldjön. Szüllő Géza beszéde után a hallgatóság Jaross Andort éltette és a zsidó kartellek ellen tüntetett. Á Mezőgazdasági Szövetkezet rendeltetése Várady Béla plébános ismertette ezután a Hanza hitelszövetkezetének jelentését. Uhlárik Ágoston terjesztette ejö a fel- ügyelöbizottság jelentését. A közgyűlés ezután újból megválasztotta azokat az Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, akiknek a megbízatása lejárt, majd áttért a Mezögazdasáxgi Szövetkezet megalakítására. Várady Béla plébános ismertette ennek a rendeltetését és nagy beszédben vázolta a parasztság helyzetét, különös súllyal fordult a bankigazgatók hitelpolitikája ellen. Bardth Géza olvasta fel a szövetkezet alap- szabályzat, amelyeket a közgyűlés elfogadott, majd igazgatósági tagoknak megválasztotta Kuthy Gézát, Nagy Ferencet, Jaross Vilmos főispánt és Rázga Károly földbirtokost, a felügyelőbizottság tagjai pedig a következők lettek: Petiik József, Szabó Károly, Szagány Béla, Thuróczy Béla, Varga Vilmos és Pintér Béla. Letocha József szentszéki tanácsos, ga* lántai plébános üdvözölte ezután a közgyűlést. A keresztény magyar tábor kiépítése biztosítja népünk számára a szebb jövőt *— mondotta. ■— Nemcsak nyelvünkben, de lelkűnkben is magyarok maradtunk, ezt pedig a szövetkezeti munkának köszönhetjük. Mi voltunk az „irredenta társaság”, ez számunkra kitüntetés volt és erre büszkék vagyunk. Lencsés Gyula, Haulik György, Nagy Tibor kisgazdák és Erdélyi Pál református lelkész mondtak még üdvözlő beszédet. A közgyűlést, amely mindvégig a leglelkesebb hangulatban folyt le és amelyet Kuthy Géza záróbeszéde fejezett be, közös ebéd követte. A Hanza-szö- vetkezet vendégül látta az egybegyűlt kétezerötszáz kisgazdát. A vasúti m gyermeknevelési pótlékot kapnak A kormány ma rendeletet adott ki az államvasutaknál alkalmazott ipari munkások gyermeknevelési pótlékáról. A rendelet szerint az államvasutaknál foglalkoztatott ipari munkások 1939. év január hó első napjától kezdődően nevelési pótlékban részesülnek. A gyermeknevelési pótlék a 14-ik életévet be nem töltött ellátatlan gyermek, illetőleg unoka után jár. A házasságon kívül született gyermek után csak abban az esetben, ha saját gyermekének elismerte és eltartásáról gondoskodik. A gyermek- nevelési pótlék összege minden gyermek és unoka után havonként őt pengő, amely az alkalmazás nap első napjától jár. napját követő hó>96« A pozsonyi magyar párt gyűjtése a pozsonyi szegény magyarok javára Várakozáson felüli eredménnyel járt a gyűjtés Pozsony, június 19, A pozsonyi magyar párt vasárnap széleskörű gyűjtést rendezett a pozsonyi szegény magyarok segélyezése érdekében. A gyűjtés várakozáson felüli eredménnyel járt. A pozsonyi magyarság a maga szegényeinek 125.000 szlovák koronát adott össze, A magyarság óriási lelkesedéssel fogadta a gyű tés eredményét, mert az a más nemz« pártok által rendezett legutóbbi hason célú gyűjtések összegét négyszeresen, s ötszörösen is meghaladta, ami fényes t nubizonysiga a magyar testvéri áldoza készségnek. SZENC KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA. 6514/1939. sz. / firuerési hEPdernnény Szene kézség' elöljárósága a község tulajdonát Jcépező Vadászterületét három területre -felosztva^ 1989. évi júfcis hó 8-án, reggel 9 Szene községházánál nyilvános áiaw^sen a legtöbbet ígéjpne$Njéáfeadja. A bé^eti ieffi 19&9 áiJgusztujT 1-től 1945. évi július hó 31-* tér jedőf idő, _yCTvis hat év. I. sz? terüEt mintefu^euOlkat. hold, kikiáltás^ ár J>0 P, uMtpénz \> P. JJ, sz. terület -“mintagy 230n Icát. hold, ^kikiáltási ár 600 P, bánawénz 60 r. III. te. trkület mintegy 964 kat.&iold, kikiáltási áte35)f P, bánatpénz 35 P. Vadállonmnya: nymT fogoly és fürj, ritkább és inkább átvonuló fácán, öz, vidra, vadkacsa Az árverési feltételek a szenei körjegyzői irodában tekinthetők meg. Kelt, Szene, 1939 június hó 16-án. Elöljáróság.
