Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-20 / 138. szám
Ára t 10 fillér Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, JőzseAörút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon; 144-400 Akormány benyújtotta aHázban a felvidéki képviselők behívásáról és Kárpátalja egyesítéséről szóló törvényjavaslatokat Jövő év június 30-ig gondoskodni kell a kormánynak a felvidéki és kárpátaljai választásról — 26 felvidéki képviselőt hívnak be — Az örökös felsőházi tagok számát 46-ra emelik A kárpátaljai képviselők száma 10 lesz Teleki Pál Ismertette a kormány munkaprogramját Nagyjelentőségű törvényjavaslatokat nyújtott be hétfőn a kormány a képviselőházban. Első helyen áll ezek között Kárpátalja bekebelezéséről szóló törvényjavaslat, amelyet nemzetiszínü keretben nyomattak ki és osztottak szét a képviselők között. Ugyanilyen fontos a felvidéki képviselők behívásáról szóló javaslat, amelyben a kormány a behívandó képviselők számát 17-ről 26-ra emeli fel. Ezenkívül benyújtásra kerültek azok a törvényjavaslatok is, amelyek a rövid nyári szünetig a Házat foglalkoztatják. Elsősorban a Ä felvidéki képviselők behívásáról' szóló törvényjavaslat szövege a következő: Törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. év, június hava 10. napjára egybehívott ország- gyűlés képviselőházába meghívásáról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadott a képviselőház közjogi bizottságának.) 1. §. Mindaddig, amíg az 1938:XXXIV. törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartása lehetséges lesz, az 1939. év június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának a jelen törvény erejénél fogva mint ország- gyűlési képviselők tagjai lesznek azok, akiket a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűA Kárpátalja egyesítéséről szóló javaslat így szól: Törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről. [(Előzetes tárgyalás és jelentéstétel célHorthy Miklós nemzeti repülőalapról szóló törvényjavaslat, továbbá az állami költségvetés rendszerének megváltoztatásáról és az indemnitásról szóló javaslat, tisztviselői és munkásházakról és házadómentességről szóló javaslat és ezenfelül még több kisebb javaslatot. A mai ülésen összesen 11 törvényjavaslatot nyújtottak be a kormány tagjai. A benyújtott törvényjavaslatok két legfontosabbikát, mely a Felvidéket és a visszacsatolt Kárpátalját legközelebbről érdekli, alább közöljük. lési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak, vagy a magyar pártok lajstromain a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek közül a miniszterelnök indítványára az országgyűlés — mindkét házának határozatával — az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb huszonhat lehet. 2. §. Utasíttatik a minisztérium, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartásáról az 1940. év június havának 30. napjáig gondoskodjék. 3. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a miniszterelnök, illetőleg a minisztérium gondoskodik. Budapest, 1939. évi június hó 19. napján. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. jából kiadatott a képviselőház közjogi bizottságának.) A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy részének az 1938. év utolsó negyedében visszatérése után az 1939. év március havában immár a Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére az északkeleti Kárpátoknak az ezeréves határokkal szegélyezett területével együtt visszatért sokat szenvedett hűséges fiait. 1. §. A magyar törvényhozás jóvá- hagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar királyi kormány az 1939. év március havában a Kárpátalja birtokbavétele végett tett és elismerését fejezi ki a m. kir. honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért. A birtokbavett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja. 2. §. Mindaddig, amíg a Kárpátalján az országgyűlési képviselőválasztások megtartása lehetséges lesz, az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott ország- gyűlés képviselőházának a jelen törvény erejénél fogva mint országgyűlési képviselők tagjai lesznek azok, akiket a kárpátaljai területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak vagy a magyar pártok lajstromain a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek avagy a Kárpátalja őslakossága által választott nemzeti tanácsi tagok közül a miniszterelnök indítványára az országgyűlés —. mindkét házának határozatával — az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb tíz lehet. 3. §. Az 1926:XXII. t.-c. 23. §-a alapján élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok száma negyvenhatra emeltetik fel. Jf. §. Utasíttatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartásáról az 1940. évi június havának 30. napjáig gondoskodjék. 5. §. A kárpátaljai területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921:XXXin. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés alapján csehszlovák állampolgárokká vál- tak, az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha az 1929. évi március hó 15. napja óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938. évi XXXIV. törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken laknak. Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségéra és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi. Az 1921. évi július hó 26. napja után csehszlovák állampolgárként született teljesen árva vagy atyátlan árva az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatály- lyal megszerzi a magyar állampolgárságot, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja — s ha atyja később született, nagyatyja — magyar állampolgár volt és ő maga az 1929. évi március hó 15. napja óta, ha pedig később született, születése óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938. évi XXXIV. törvénycikkel Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken lakik. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi. Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére. Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője a csehszlovák állampolgárságot az 1921: XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg. 6. §. Utasíttatik a miniszterelnök, hogy Kárpátalja önkormányzatának szabályozásáról külön törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. 7. §. Felhatalmaztatik a minisztérium, A felvidéki képviselők behívása Kárpátalja egyesítése
