Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
1939 JÚNIUS 18, VASÁRNAP TEKÍIDElO 15 Visszahelyezik jogaiba a cseh földreform által kisemmizett felvidéki magyarságot A 84 százalékos magyarság a kiosztott földeknek alig 13 százalékát kapta Rövidesen elkészül az igazságos rendezés Budapest, június 17. A bécsi döntéssel Visszacsatolt felvidéki területen az önző nemzetiségpolitikai bosszúból — a gazdasági és szociális szempontok figyelmen kívül hagyásával — végrehajtott cseh földreform a legsúlyosabb csorbát a magyarság érdekein azzal ejtette, hogy a túlnyomórészt magyaroktól elvett földeikből a kiosztás során a magyar igénylőket úgyszólván kisemmizte. Erre a legjobb bizonyítékot a M, kir. Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése szolgáltatja, amely szerint az *50 katasztrális holdnál nagyobb juttatásokból a kiosztott földeknek csupán 24.2^-át kapták a visszacsatolt Felvidéken elsősorban a szlovákok és csak azután 2i magyarok együttesen — természetesen a magyarok kisebb mértékben, miig 43.9 százalékát a visszacsatolt Felvidéken kívül lakó szlovákok, csehek és morvák kapták. 'Ami pedig a kisebb juttatásokat illeti, az igazságtalan osztás még szembetűnőbb. Nyilvánvaló, hogy ennek az égbekiáltó igazságtalanságnak s a magyarság rovására elkövetett gazságnak egyetlen veaér- motivuma az imperialista célokat szem előtt tartó cseh állam védelmének előkészítése s az egységes magyar nyelvterületnek idegen telepesekkel való telszórásá- val a magyarság erejének megtörése volt. Egyetlen fontosabb eredménye a cseh földbirtokreformnak a parasztbirtok arányának növelése volt a törpe- és a nagybirtokkal szemben. Ez azonban a magyarság javára csak most, a felszabadulás után kamatoztatható, minthogy a telepesek egy- része eltávozott s jelentős mértékben szabadultak fel ilyen birtokegységek (5—50 kát. holdnyj földbirtokok) s ezek most, tekintettel a 2550/1939. M. E. számú rendeletre, — melynek célja a cseh földbirtok- reformokozta méltánytalanságok kiküszöbölése — a cseh földbirtokreform során kisemmizett magyar földművesréteg erősítésére szolgálhatnak. Mint ismeretes, az említett rendelet végrehajtására dr. Szilassy Béla államtitkárt teljhatalmú kormánybiztossá nevezték ki, aki szakértők bevonásával úgyszólván éjjelt nappallá téve dolgozik ennek a Felvidék magyar földmívesnépét érintő elsőrendű gazdasági és nemzetpolitikai kérdésnek a megoldásán s ismerve puritán egyéniségét, a földbirtokkérdésben vallott józan reális álláspontját s a magyar fajtájáért való cselekvésre kész szeretetét, nem kétséges, hogy rövid időn belül olyan eredményekkel állhat nemcsali a Felvidék, hanem az egész ország közvéleménye elé, amellyel példát szolgálhat az anyaországban tervezett íöldbirtokpolitikai rendezésnek is. Egyelőre nem ismeretesek azok a vezér- motivumok, amelyek alapján a magyar népen okozott sérelmet orvosolni fogják, azt azonban valószínűnek tartjuk, hogy nem csupán a politikai érdemek s a vázolt szempontok folytán idegeneknek kiosztott, hanem a visszatartott és államosított földek viszonyának rendezésére is sor kerül. Ezeken felül pedig úgy véljük, hogy a Felvidék földbirtokviszonyainak új, az igazságnak és méltányosságnak s a magasabb- rendű nemzetpolitikai szempontoknak megfelelő elrendezésén felül szükségessé válik a törpebirtokosoknak egy nagyarányú szövetkezeti mozgalomba való bekapcsolása is. Nem kívánunk az eseményeknek elébe vágni s e kérdések időszerűsége folytán jelenleg csupán a visszacsatolt Felvidék földbirtokviszonyainak ismertetésére s a cseh földreform kihatásaira térünk ki, tését engedélyezte Eöldreformföldekből s a tulajdonképpeni Kedvezőbbek a Felvidék föidbirtokmegoszlási viszonyai A visszacsatolt Felvidéken a múlt év végén községi viszonylatban összese« 232.709 földbirtokot írtak össze, amelyből 227.848 (97.9%) szabadfongalmú és mindössze 4861 korlátolt forgalmú birtok volt. A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában közölt tanulmány szerint a visz- szacsatolt Felvidék 2,072.516 katasztrális holdnyi területéből 280.900 kát. holdat, $zaz a birtokállomány 13.56%-át teszik ki a törpebirtokok az anyaországi 12.02%-os részesedéssel szemben, 260.611 kát. holdat (12.6%-ot tesz ki az 5—10 kát. holdas. 306.196 kát. holdat (14.8%-ot a 10— 20 írat. holdas kisbirtokok területe. A 20— 50 kát. holdas birtokegységeik területe 309.393 kát. holdat, azaz a felvidéki bír- tokállomány llf.9%-át teszi ki. Megállapítható a fenti adatokból, hogy a Felvidéken az 5—50 kát. holdas birtokok területe az egész birtokállománynak 42.3%-át teszik ki, míg az anyaországban mindössze 35.2%-át. 140.487 kát. holdat (6.8%) tesz ki az 50—100 holdas nagyobb kisbirtokok területe, tehát ez a mezőgazdasági termelés szempontjából értékes birtokcsoport a Felvidéken erősebb, mint az anyaországban, tekintettel arra. hogy arányuk a trianoni országban a felvidéki 6.8%-kai szemben 6.3%-ot tesz ki. Egyben az is megállapítható, hogy a törpe és a nagyobb kisbirtokok aránya a Felvidéken kedvezőbb, mint az anyaországban, nyilván a végrehajtott földbirtokreform folyományaképpen. Másként áll a helyzet a 100—500 kát. holdas középbirtokokkal, melyeknek területe a Felvidéken 367.870 kát. hold, tehát a birtokállomány 17.7%-a, szemben a trianoni magyarországi 14 százalékkal. Ami az 500—1000 kát. holdas középbirtokokat illeti, arányuk kedvezőbb a Felvidéken, amennyiben területük 147.545 kát. holdat, tehát a birtokáUo- mány 7.17%-át teszik ki az anyaországi 7.91%-kai szemben. Úgyszintén kedvezőbb az 1000—3000 kát. holdas birtokok részesedése is, amennyiben 180.119 kát. holdnyi területükkel az egész birtokállomány 8.7 százalékát teszik csupán, szemben az anyaországi 12.8%-ka.l. Végül a 3000 kát. holdnál nagyobb birtokok területe mindössze 79.395 kát. holdat tesz ki a Felvidéken, azaz a birtokállománynak mindössze 3.8 százalékát, szemben az anyaországi 11.9 százalékkal. Végkonkluzióként tehát leszögezhető, hogy a Felvidéken a földbirtokviszonyok megoszlása kedvezőbb, mint az anyaországban, éspedig a parasztbirtokok nagyobb számával, a törpe és nagyobb kisbirtokok arányosabb elosztódásával, valamint az 500-—1000 kát. holdas, az 1000—3000 kát. holdas és a 3000 kát. holdon felüli birtokok alacsonyabb százalékos részesedésével. Kisemmizte a magyarságot a cseh földreform Ezek lennének a Felvidék birtokviszonyainak megoszlására vonatkozó fontosabb adatok. Ami a művelési ágak szerinti megoszlást illeti, arra ezúttal nem térünk ki, mert korábbi cikkünkben már rámutattunk. Most csupán a csehszlovák földbirtokreform egyes adataira kivánunk rávilágítani. A Magyar Statisztikai Szemlében dr. Szol- lösy ZÓ,tán által közreadott^ tanulmány szerint a visszacsatolt Felvidéken a cseli- S-'ovák földbirtokreform során kereken 34.090 földhözjuttatáa történt. Ezek közül mintegy 300-an csupán haszonbérletet kaptak. A juttatott földbirtok területe öszesen 186.786 katasztrális holdat tett ki, amelyből a kishaszonbárletképpein juttatott terület alig 600 katasztrális hold. A felszabadult Felvidéken összesen 688.000 katasztrális holdat érintett a földreform. amelyből 187.000 katasztrális hold a régi tulajdonosok kezén maradt s 1935- ben 208.000 kát. hold várt kiosztásra. A fennmaradó területből a Földhivatal 58 ezer kát. hold szabadkézből való értékes!» 160.000 katasztrális hold 50 kát. holdnál kisebb parcellákban került az igénylők kezére. 3000 kát. holdat házhelynek osztottak ki, 71.000 katasztrális hold pedig 50 holdnál nagyobb területekben került kiosztásra, Ez utóbbiból 31.9%-kai részesedtek a különféle jogi személyek. A természetes személyek számára eszközölt 50 kát. holdon felüli juttatásokból a bécsi döntéssel visszacsatolt területen lakó szlovákok és — kisebb mértékben — magyarok a 71.000 kát. hold földnek összesen csak 24.2%-át, míg a jelenlegi Szlovákia területéről való szlovákok, valamint a morvák és a csehek 43.9%-át kapták. Sajnos, hogy az említett tanulmányban nem találunk pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy a kisebb juttatásokból a magyarság százalékos részesedése miként alakul, pedig bennünket a cseh földbirtokreform okozta méltánytalanságok kiküszöbölése során ez is elsősorban érdekel s etekintetben csupán nem hivatalos jellegű összeállításra vagyunk kénytelenek szorítkozni. Ez adatok szerint a cseh földreform juttatásaiban részesült igénylőknek mindössze 15.1%-a volt magyar, de ezek is a juttatott területnek mindössze 12.8%-át kapták a jobbára magyar etnikum területén, mert hisz ennek megbontása volt a csehszlovák földreform egyik főcélja, Tehát a túlnyomóan magyar birtokosoktól elvett s a cseh földreform során juttatott földek 87.2%-a idegen, nagyobbára mesterségesen betelepített cseh-morva, szlovák és ruszin telepesek kezére került, már pedig a visszacsatolt terület 1938. évi nemzetiségi statisztikai adatai szerint e terület lakosságának 84.4%-a magyar. Ez magában beszédesen világít rá arra a szörnyű igazságtalanságra, amely a magyarságot a csehszlovák földreform során érte. Polyánszky I. Zoltán A válfóvisszaváltások folytán csökkent a bankjegyforgalom Budapest, június 17. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a június 15-i kimutatás szerint a június 7-i forgalommal szemben 22.8 millió pengővel csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltások idézték elő, amelyeknek összege 23.9 millió pengővel haladta meg a váltóbenyujtások összegét. Az érekészlet 1.8 millió pengővel csökkent. A váltópénzkészlet 1.3 millió pengővel növekedett. Az állami adósság 68.000 pengővel apadt. Az állami girószámlákra 1.3 millió pengő befizetés történt, ellenben egyéb girószámlákról 2.5 millió fo- lyósíttatott, úgyhogy végeredményben a girókövetelések állománya 1.2 millió pengővel apadt. Az „Egyéb követelések“ 2 millió pengővel, az „Egyéb tartozások“ 1.7 millió pengővel gyarapodtak. Májusban tovább emelkedett a betétállomány Budapest, június 17. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a következő május havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexe^ az 1929. évi árakat 100-zal véve egyenlőnek, az előző havi 86.2-vel szemben május hó végére 85.5-re csökkent az egyes mező- gazdasági termékek kisebbmérvű áresése folytán. A létfenntartási költségek indexe az 1913. évi árakat 100-zal véve egyenlőnek, május hó végén lakbérrel együtt számítva, az előző hóval összehasonlítva, teljesen változatlan, vagyis 101.1, míg lakbér nélkül számítva az előző havi 105.8-cal szemben 105.7 volt. A budapesti tőzsdén jegyzett részvé-- nyék árfolyamindexe az 1926. évi árfolyamokat 100-zal véve egyenlőnek, az április végi 88.3-mal szemben május hó végén 84.5 volt. A Postatakarékpénztár központja és közvetítői május hó folyamán 4.7 millió pengő új zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege ugyancsak 4.7 millió pengő volt. Az összes zálogálladék így május hó végén változatlanul 24.7 millió pengő maradt. Az új fizetésképtelenségek száma május hóban 54 volt az előző havi 79-cel1 szemben, a passzívák összege ellenben 2.8 millióról 25.6 millió pengőre emelkedett. A passzívák erős emelkedését egy budapesti takarékpénztár és egy budapesti szövetkezet kényszerfelszámolása idézte elő. A kir. járásbíróságoknál és a kir. közjegyzőnél május hó folyamán 2890 darab váltó került óvatolásra 1.5 millió pengő értékben. Áprilishoz képest az óvatolt váltók darabszáma 400-zal, értékük pedig 0.3 millió pengővel csökkent. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett ösz- szes betétek álladéka május hó végén 1,428.2 millió pengőt tett, melyből a takarékbetétekre 706.5 millió, a folyószámlabetétekre pedig 721.7 millió pengő esett. Az előző hóhoz képest a takarékbetétek álladéka 15.8 millió pengővel, a folyó- számlabstétek álladéka pedig 12.0 miliő pengővel emelkedett. (—) Kétszázmillió dinár értékű vasúti jelzőkészüléket szállít Németország Jugoszláviának. A jugoszláv államvasutak vezérigazgatósága tervezetet dolgozott ki különböző vasúti jelzőkészülékek beszerzésére. A kétszázmillió dináros rendelést Németország szállítja, még pedig a németek által felajánlott 200 millió márkás áruhitel keretében. (—) A „Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyvesboltja“ június 22-én. d. e. 9 órakor Galántán a Katolikus Kör helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. A szövetkezet tagjainak száma december 31-én 264 volt, aa üzletrészek száma pedig 388. (—) Albániára is kiterjesztik az olaszjugoszláv kereskedelmi egyezményt. Belgrád- ból jelentik: Az olasz kormány értesítette a jugoszláv kormányt, hogy Olaszország és Albánia között vámunió jött létre. Ennek alapján megszűnik a Jugoszlávia és Albánia közötti kereskedelmi szerződés, ezzel szemben viszont Albániára is kiterjesztik az oiasz-jugoszláv kereskedelmi szerződés érvényességét. (—) Szlovák-jugoszláv fizetési egyezmény készül. Pozsonyból jelentik: A szlovák és a jugoszláv Nemzeti Bank között a fizetési és kliringforgalom ügyében tárgyalások folynak. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy csak az átszámítási kurzus megállapítása van hátra. A szlovákok a régi eselí korona árfolyamát ajánlják. A közeli nanokban a szlovák Nemzeti Bank, a szlovák kereskedelmi kamara és a szlovák iparosok országos szövetségének megbízottai Belgrádba utaznak a tárgyalások befejező, sére. (—) Petrosani akarja megszerezni az er- délyi aranybányákat. Nagybányáról jelentik: Közgazdasági körökben nagy jelentő, séget tulajdonítanak azoknak a tárgyalásoknak, amelyek az állami aranybánya-társulat; a RIMMÄ és a Petrosani Rt. között most vannak folyamatban és a Petrosani további terjeszkedését célozzák. Kiszivárgott hírek szerint milliárdos üzletkötésről van szó. A Petrosani ugyanis javaslatot tett az állami aranybányák igazgatóságának a felsőbányái és a kapnikbányai aranybányák, valamint az alsófcrnezelyi állami kohó átvételére. Ugyancsak átvennék a nemrégen épített felsőbányái flotációt is. Gazdasági körök véleménye szerint a tárgyalások sikeres befejezése után a bányavidék közgazgatági élete mélyreható változáson menne keresztül Ha Kéznél van a Keresztrejtvény Lexiken, nem problény. a keresztrejtvény megfejtése. 2 kötet á$a fűzve P 2.—, bekötve P 2.40 Megrendelésfeket forduló postával utánvéttel, vagy az ösizeg előzetes beutalása ellenében Intézünk c). Ha ajánlott küdést kíván, 50 fillér beutalását Is kérjük. Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) ’»erezeti kö~ '/kereskedése Budapest, IV., Kossutli Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74-00. ,
