Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
1939 JÚNIUS 18, VASARNAP vEmsfStI •í^o^rhtms Uj életet vár a földreformtól Bátyú magyar népe, amelynek a csehek két holdat adtak — temetőnek Magyar kezekbe kerül a cseh telepesek földje — Egyelőre 1200 holdat kaptak haszonbérbe a helybeliek — A Tiszahát vidéke magyarjai között Ha a térképre nézel és megpillantod rajta a Lemberg Budapest és Kőrösmező felé elágazó vasútvonal mentén, azt hin' mód, hogy gócponthoz méltóan virágzó helyet találsz ott, ahol Bátyú nevét olvasod. Pedig a múltban a nagybirtok ölelése, majd a földreform „áldásai” fojtogatták itt a népet, amely a maga törhetetlen magyar életigenlésével és felfelé törekvő szorgalmával jobb sorsot érdemel. A községet a háború előtt a Lónyay grófi birtok fogta közre, aminek természetes következménye lett, hogy a bátyuiak is alaposan kivették a részüket a beregi kivándorlók számának növelésében. A háború után a fogságból hazaözönlőket itt találta a román megszállás, majd a csehek váltották fel őket is. Ezután még nehezebb napok következtek. Ki-ki kereste az utat a nagy világba és megindult a második, 1922-es kivándorlás Dél-Amerika felé. 900 cseh a magyar faluban A színmagyar községnek szinte végzete lett a mellette elhúzódó fővasútvonal. Mert Kárpátalját Prágával kötötte össze —- ezért csatolták Bátyút a néhai Csehszlovákiához. Minthogy forgalmi szempontból fontos hely volt, a cseh gyarmatosító törekvéseknek is egyik főgóca lett. A -csehek a Kárpátalján bevált módszerek szerint el akarták csehesíteni. A határ mögé eső Lónyay-birtokot fel osztották az itt lévő körülbelül 8800 kát; holdon négy nagyobb telepet létesítettek, melyet elneveztek Svobodának (Szabadság) talán azért, hogy a bátyuiak annál jobban érezzék saját rabságukat. A telepi' tés az ismert minta szerint történt. Minden beépített telekhelyhez 27 kát. hold terület járt, de az utódokról is gondoskodtak és a telepesek gyermekei részére is népes telepet létesítettek; így egy szép napon azon vette észre magát Bátyú, hogy környékén több mint 900 cseh él, gazdagodik. A telepesek kizárólag csehek és morvák voltak. Amikor azonban a telepítés népmozgalmi szempontból nem vált be, a 30-as években ruszinokat telepítettek, lehetőleg pravoszlávokat, hogy az esetleges magyarosodás ellen még jobban fel legyenek vértezve. Ezek aztán alaposan fellendítették a szláv szaporodást, melyről a csehek kényelmes életükben elfelejtkeztek. Az azelőtt színmagyar vidék a 30-as évek után ilyesformán rohamosan szlávosodni kezdett. Elhhez nagy mértékben hozzájárult az idetelepített ruszinság nagy szívóssága, igénytelensége és szorgalma is. Ez a nép az igényeit szinte emberi színvonalon alulra leszorítva igyekezett mennél több földet szerezni, nem minden eredmény nélkül. Hiába volt a bátyuiak mozgolódása, Amit a cseh földreform meghagyott a grófnak, zsidó kézre került. Kényelmesebb és biztosabb volt egy ügyféllel tárgyalni mint bizonytalanul fizető sok igénylővel A. bátyuiak tovább harcoltak hihetetlen szívóssággal a földért. Kezdődött a sűrű instaneiázás a prágai minisztériumokban Végül is a földhivatal megelégelte a bátyuiak örökös mozgolódását a földö után és adott a községnek 2 holdat — temetőnek. Mintegy szimbolikusan fejezte ki az állam hatalom azt a sorsot, amit ennek a köz ségnek szánt: jut még a magyarnak föld de a temetőben! így találtak itt 1029-ben a Sarlósok egy süllyedő tiszaháti községet a betonistállók mellett, raár-már reményt- vesztett, letargiába eső néppel. De a falu népe a megtorpanás után sem adta fel harcot. A fajta ereje megmutatkozott. Itt nincs beltenyésztés, majdnem minden legény szomszédos falvakból nősül, viszont a szomszédos falvak idejövő legényeit sem várják ólmosbottal a falu végén. Az egészséges vérfissülés eredményeképpen az itteni emberek külsején meglátszik a ma gyár fajta minden szépsége. Életerőtől duzzadó t,zebbnél-szebb lányok, magas egyenes tartású legények élnek itt, szemben a környező falvak nemcsak munkától de az elszigeteltségtől is megrokkant si lány minőségű emberfajtájával. Adnak is faágukra, a hat napot kemény munkában töltenek el, azzal törődnek, hogy vasárnap mindenki minél szebb ruhában jelenjék meg. Az idegen a diákkisasszonyt a parasztlánytól nem tudja megkülönböztetni. Sokan aggódtak, hogy a polgáriasodás külsőségeinek ilyen átvétele nem-e a leszegényed1’s felé viszi őket. De nem. Ez nem egyszerű üres cifrálkodás. Itt ninc3 úrhat- námság. A fiatalok egyre jobban érzik a művelődés nagy fontosságát. Egyre több gazdának jön meg az ambíciója, hogy a belterjesebb gazdálkodás felé forduljon és mezőgazdasági tudását növelje. Ezért a heti egynapos cifrálkodás csak önértékes lésüknek kifejezője, melyhez elengedhetetlennek tartják nagyobb tudás megszerzést. A csehekkel való kényszerű együttlét, valamint azok elért gazdálkodási eredményei egyre jobban munkára és észszerű munkára serkentették őket. Mert míg ezelőtt az itteni férfiember a kapálást szívesebben az asszonyra bízta, ma a falu ap- raja-nagyja kint dolgozik a határban. A nagy munkairamban mindegyik a másikon igyekszik túltenni. Hiszen most újból reménység költözött a szívekbe — 1200 holdat kaptak egyelőre kishaszonbérbe. Most mindegyik meg akarja mutatni, hogy becsülettel meg tudja művelni azt a földet, amit a magyar állam számukra kedvező feltételek mellett juttatott, hogy még legalább 1000 holdat könnyű szerel fel bírna venni, meg tudna munkálni a község. Svobodából Horthy falva Svobodából pedig 1938 november 2-ától Horthyfalva lett. Lakóik honvédségünk bevonulása előtt idejében kitakarodtak. Nagv mehetnókjükben a környékbeli közd ségekben elkótyafetyélték holmijaikat. Mert amíg az egyik óvatos, aki annak idején egy kofferei jött, idejében 24 vaggónnal oldott kereket, addig a többinek a nyakára égett a költözködés és a cseh vasút utóbb két családnak adott egy vagont. Pedig a döntő napokban büszkén mondogatták, hogyha nekik el kell menniük, Bátyú helyén is csak hamu marad. Hogy fenyegetésüknek még nagyobb nyomatéket adjanak, minden cseh telepes házat valóságos arzenállá rendeztek be. A házak padláslyukaiből gépfegyverek ásítoztak a közeli magyar határ felé. hogy éjjelenként, ész nélkül zakatoltassák őket, míg hol itt, hol ott nem tűnt el egy gépfegyver kezelő legénységgel együtt a felkelők jóvoltából. Ezután már jónak látták a házaik falain lévő hazafias képeiket bemeszelni; mit lehessen tudni, — jobb lesz a magyarság érzékenységét nem sérteni legionista emlékekkel. Elég későn jöttek rá, de a magyar géppisztolyok alapos munkát végeztek éjjelenként és a huszita hősködés lelohadt, ahogy közelebbi vonatkozásba kerültek a magyar bátorsággal. Nem volt mit tenni, bolsevik módszerek szerint túszokat szedtek: a falu vezető embereit. felen pálinkafogyasztás tartja mérlegét egyensúlyban. A hitelszövetkezet viszont kedvezően fejlődött és ha a kisebbségi életben megvolt visszleszámitolási hitelt megkapja, továbbra is segítségére tud lenni a gazdáknak. Mindeneket összevetve a földbirtokrendezés fogja eldönteni a Bátyú népének fölemelkedését. Az emberekben szilárdan él a hit, hogy nem hiába reménykednek. Nagy Vilmos. Huszonnégy gyilkosságért — iégyeími eliárás London, június 17. A Daily lief áld szerint a román kormány fegyelmi eljárást indított azok ellen a csendőrök ellen, akik május 10-én 21 bolgárt legyilkoltak. Ilyen módon remélik, hogy Románia meg* békíti Bulgáriát, de nem hihető, hogy a puszta fegyelmi rendszabályok kielégítenék a szófiai kormányt. Bátyú a bátyuiaké ty A telepes házak ma üresek, várják: aa j honfoglaló magyarokat, a magyar népet, az egyedüli jogosultat, aki mineddig ki volt rekesztve mindebből. A történelmi jóvátétel még nem késett el. Az új lehetőségek láttán pedig bizakodás ül a bátyúi magyar arcokon, hogy szívós harcuk sem lesz eredménytelen, hogy a haszonbérbe kapott földeket örökbe kapják, kedvező törlesztési feltételek mellett, de azt is remélik, hogy legalább a Bátyú melletti beépített telekre csak bátyuiakat fognak telepíteni. Hiszen a község lakossága a hás ború utáni években rendkívül megduzzadt, részint a földreform miatt gazdátlanul maradt cselédség és a tanyai lakosság erős beszivárgása révén. De jöttek sokan szomszédos Csongor községből is, mely Kárpátaljával szabadult fel. Ez a tipikus zselér község a maga földtelenségével, a pusztuló Tiszahátnak szinte jelképe. Beszivárogtak Beregrákosról is azok, akiknek a Schönbom birtok nem adott terjeszkedési lehetőséget, mert minden parcellát ruszinnak juttatott, tervszerűen szlávosítva Munkács környékét. Ezek az elemek itt a község legszorgalmasabb rétegébe tartoznak és a hódítók hihetetlen szívóssággal igyekeznek magukat hozzáláncolni a magyar földhöz lépésről-lép'isre, megkoplalva a holdaltat. Nem átallanak bármilyen munkát is elvégezni, ha az jövedelmüket gyarapíthatja. A vasutasok A község maga mezőgazdasági jellegű, de külön színt képvisel a nagyszámú vasu- tasság, mely legnagyobbrészt teljesen levetette a paraszti életszemléletet. Nálunk a polgáriasultság már erős kűmyelemszerete tét is mutat. A legtöbb a jó fizetés mellett nemhogy szerzett volna, de nagy adósságokba keveredett a nagy igyekezetben, hogy magát többnek mutathassa, mint ami. Már ők nem illeszkednek be a falu életébe, legnagyobb részük nagy előszeretettel hangsúlyozza ki, hogy ő már nem tartozik a falu közösségéhez. Gyermekeik azonban, akiket taníttatnak, megtartották népi szemléletüket és szívesen elvegyülnek a többi fiatalság közié minden feltűnés nél kül, egy cseppet sem hangsúlyozva ki, hogy ők mások, őket nem kezdte ki a dzsentriséq iránti nosztalgia és úrhatnám ság. Kérdés, hogy lesz-e elég lelki erejök megmaradni ezen az úton, azokban az iskolákban) ahol újbél «úri fiúk” és «párását fiúk” kasztja kezd kialakulni, holott eddig csak a tehetségest és a tehetségtelent különböztette meg a kisebbségi nemzetközösség. Földéhség A vasút volt az, amely a földtelenek egy részét a háború előtt fel tudta venni. A megszállás alatt a bátyuiak messzi földet bejártak; ahol vasútépítés akadt, ők ott dolgoztak. Szívesen felvették őket mindenütt; nagy munkaerejük és szorgalmuk miatt, Aztán a cseh telepek építésinél, majd a hatalmas talajjavítási és vízszabályozó munkában vettek részt. Nagyon sok munkás elsőrangú alagcsövezövé képezte ki magát, de, az útépítéseknél is mindenütt a legjobb munkaerők közé tartoznak Ma ők is szeretnének földhöz jutni, felvillanyozta őket az önálló egzisztencia létesítésének lehetősége. A vasút ma már nem vonzza őket. Az alacsony munkabér a föld felé fordította tekintetüket. Bíznak a Felvidék vezéreiben, hogy hozzásegítik őket az emberibb léthez. Erősen él bennük a fajtestvériség gondolata. Úgy érzik, joguk van rá, hogy a felvidéki birtokrendezés teljesen az ő javukra dőljön el. Ök járnak a legszívesebben az SzMKÉbe, csillogó szemekkel, kipirult arccal vitáznak a 30—40 év közötti gazdákkal Szabó Dezsőről, Illyés Gyuláról, Féja Gézáról, Veres Fíterről, de más, mezőgazdasági kérdésről is. Van azonban árnyoldal is a községben. A születések száma 1921 óta lefelé haladó irányzatot mutat és tíz év múlva 20 ezreléken lesz a szaporodási arányszám. Ezzel szemben érdekes születések alakulása a szomszédos Horthyfalván (Svoboda) 1926. szül. magyar: 0 cseh: Nem a legkepK'ezőbb deljni élete sgm. Tíz_z: és csak egyetlen k maga is kénytelen z/i beszerezni áruit, nyír A falu fogyasztási üreségtől, az á: 1937. szül. 17 , 3 község keres ó kereskedő, ény, aki nagykereső másutt ean an önéi .ital. övetkezete pJng az ytól; csak a férték Az 1919~ es ellenforradalom emlékünnepe Az ellenforradalom 20 éves évfordulójához értünk e hónapban. Az egykori ellenforradalmárok, a Júniusi Bajtársak f. hó 24-én áldoznak elesett bajtársaik emlékeinek a Ludovika Akadémián, melynek kertjében négy pajzson áll az obelisgk jízerü három méter magas márványból készült emlékoszlop. Oldalán két pallos és mártirkoszorú szimbolizálják a hősi halottak vértanuságát. Az emlékoszlopon a kővetkező felirás áll: 1919 június 14. A Ludovika Akadémiának a nemzeti eszméért vívott dicső küzdelme emlékére. Az oszlopon két oldalt a hősök nevei í Lemberkovits Jenő, Ivándai-Karátson István, ttildner Ferenc századosok. Erödi Ödön t, főhadnagy, Pogány Jenő XX. évf.-bell akadémikus. Jobboldalt a következő szavakat olvassuk: Emeltük a nemzeti eszme lelkes híveinek áldozatkészségéből. A nemzeti eszme ünnepét üli az 1919. Júniusi Bajtársak Szövetsége s az egész ország 24-én, mélységes hódolattal eltelve adnak élő vezére, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunk Iránt, aki Magyar- országon győzelemre vitte annak zászlaját. Az ünnepély sorrendje a következő: reggel 8 órakor a Mária Terézia-téren lévő József telefonközDont falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása, ugyanazon Időpontban lesz a Vértnauk emlékoszlopának megkoszorúzása Is. 9 órakor tábori misével kezdődnek az ünnepségek a Ludovika Akadémián, melynek keretében avatja fel a bajtársi szövetség örökös elnöke, Perényi Zsíg- mond báró koronaőr a szövetség váro:-i- nyosait, kik az 1919 június szellemében nevelkedtek. 11 órakor lesz az akadémia dísz- kivpnulása, mely alkalommal Teleki Pál gróf m. klr. miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Ezután az emlékművet koszorúsba meg vitéz Zákányi Győző tábornok, a szövetség ügyvezető elnöke, majd az akadémia csapatainak díszmenete következik . A június 24-i ünnepély bajtársi közös ebéddel zárul a Pannonia-szálló éttermeiben, délután fél 2 órakor, melyen a Perényi- emlékserleg beszédet vitéz Vértessy Károly ny. huszárszázados, a szövetség igazgatója tartja. Ugyanaznap este a dunai flotila díszfelvonulása lesz fényes kivilágítás mellett a Dunán. Itt említjük meg, hogy az újpesti Mautner- bőrgyárban elesett ellenforradalmárok — névszerint: Roitsck László hadnagy, Szi'.cs János sofőr, Martinovics Béla, Papp Imre, Hajden László és Kató Orczy Imre — emléktábláját f. hó^Hü-én délelőtt leplezi le a szövetség. UjjMgt városa szintén 25-én délelőtt tartja fjjnyes külsőségek közt az ellenforradalom emlékünnepélyét. f J Bartos Elek. Leányának UffiSftes kiképzését biztosítja^!jtrA Fgfstner-féle j p a Gyakorlati dfokéflzítfe. Bentlakók, bejárók (1 év). ,f8. IdegMTnyelvfl továbbkepzé^ készítés az ősszel iskolai tipusokían. — ff >vszky-utcai leánynevelő Intézet 1. Titkárképző (1 -év. Diploma)J2. Ruha- és anyagtervezé 4. Zenaw íportok. 5^Háztartás, ' " ' 33. taafv, Prospekt#». Budapei t, VI., Bulyovszky-utca 10 Telefon! 116—693.