Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

1939 JÜNIUS 18, VASÁRNAP TEM»mi JfcHIHMlB NAPROL-NAPRA Hetvenegy Június 17. esztendő örömét, buját, ko­morságát és reménységét, simogató mo­solygását és acélos keménységét látjuk azon az arcon, amelyre hetvenegy esz­tendeje ragyog az Isten napja s amely felé szemében a hála és szeretet tiszta örömével tekint az egész ország, mert ez az arc nemcsak a hivatalok falairól, nemcsak a fényes ünnepségekkel lelep­lezett olajfestményekről, nemcsak az olajnyomatok millióiról fényképeződött a lelkek érzékeny lemezére, hanem a lelkek mélyéig ereszkedett őszinte szere­tet finom hajszálgyökereivel bennünk élő vérségi kapcsolattá vált. A szeretet- röl kell szótanunk először, amikor hódo­lattal köszöntjük hetvenegyedik szüle- tésenapján vitéz nagybányai Horthy Miklóst, az ország főméltóságú kor­mányzóját, mert talán nincs a világon még egy olyan államfő, akit annyira atyjának, úgyszólván minden család fejének ismerne él egy nemzet, mint mi magyarok, őt. Voltak királyok, fejedel­mek és vannak államfők, akiknek egy szavára szintén kész ugyan halni egy nemzet, vannak államfők, akikért rajong a népük, de ez a mi szeretetünk a kor­mányzó iránt, valamiképpen más, mint ahogy más a magyar lelkiség, mindig más és mindig egyedülváló, mint más nemzeteknél... Mi magyarok rokonnak, családfőnek tekintjük és érezzük azt a vezetőt, akiről tudjuk, hogy családjá­nak érzi a legkisebb, legszegényebb ma­gyar családot is. Kossuthot apjának ne­vezte a nemzet, mert szerette és család­főnek érzi a kormányzót minden magyar család, mert szereti. Amikor a csehek sarka még látszott Kassa határában, a város üzleteinek kirakatában már meg­jelentek a Horthy-lcépek. Nem voltak ezek a képek élethűek, rajzolójuk maga sem volt művész s a trianoni-határrál elválasztva sohasem is láthatta a ma­gyar áUam fejét, mégis az életét koc­kára téve rajzolta éjszakánkat lopva, lesötétítve. pinceablak mögött a portrét, első üdvözletként, a szeretet első virága­ként, hogy kirakhassa a tavaszi öröm ablakába. A halál árnyékában rajzolta ezt a képet az ismeretlen kéz és mégis meghatódva, könnyekkel küszködve iga­zítottuk ki tekintetünkkel a portré hibás arcvonásait, megérezve, hogy ennél a kissé primitív rajznál készítet­tek művészeit Horthy Miklósról szebbet, de mélyebb lélek és nagyobb szeretet nem vezethette a művészek ecsetjét, mint az ismeretlen rajzolóét. És láttuk a szeretet sugarának visszavetítödését egyszerű magyar parasztasszonyok és rutén asszonyok arcán. Előttünk van összeráncolt homlokuk és bizalmatlan tekintetük, amellyel az előttük kibon­tott idegen katona képét fürkészték, kérdezték: ki ez? Hiszen húsz év alatt sok idegen katona-arcot mutattak nekik. És látni kellett volna mindenkinek, hogy amikor megmondtuk: ez Horthy Miklós, — hogyan derült ki képük, milyen. vi­gyázó szeretettel rohantak vele a házba és díszítették Horthy-képekkel házukat kívül, belül, mert a határon túl élő ma­gyarok és rutének a széltől, a felhőktől vették át a magyar szívek dobogását és lüktettek egyszeretetben Horthy Mik­lósért, akit még nem is ismertek, akit még soha nem láttak, mint mi, szegény ember betegágyánál, szegény családok otthonában, nem látták Kenderesen és egyebütt, a falu népe között és nem lát­ták oldalán a legnemesebb magyar nagyasszonyt, Horthy Miklós hitvesét. De látták fehér lovon. Komáromban és Kassán, és látták őt Ungváron, Munká­cson és látták, hogy ez a magyar férfi­arc milyen elszántan küzdött meg a megindultság könnyeivel, látták és hal­lották: zengő férfias hangja, amint a kassai dóm mellől elhangzott, egyszeribe úgy otthonná varázsolta a visszacsatolt részeket, mint ahogy az otthon is csak akkor teljes, ha a családfő megérkezik. Elérhetetlen álomként élt az ö eljövetele a Felvidék lelkében, hogy ez az álom válóra vált, az a kormányzó történelmi küldetésének, történelmi betöltésének köszönhető. És amiként századok múlva is e csonka ország megnagyobbodása Horthy Miklós nevéhez kapcsolódik, úgy tudjuk, hogy az ország jövője az ö kezé­ben biztos kezekben van, az ország kor­mányát biztoskezű tengerész irányítja, — az otrantói hős. Hetvenegy esztendős, mégis tetterős, fiatal, daliás. Ha a kö­szönet, hála és hódolat szaván kívül kívánnunk is szabad valamit, azt az Istentől kívánjuk: tartsa őt meg így soká nemzetünk javára. '"■mwjtettttZíía ew——■ Teleki Pál gróf és Jaross Andor a mátyusföldi gazdatársa­dalom nagyjelentőségű udvardi fölvonulásán Jelentettük már, hogy a holnapi vasár­napon nagyjelentőségű társadalmi és po- [ litikai esemény helye lesz a mátyusföldi Udvard község. A már ismertetett zászló- avatás vezeti be az ünnepséget, majd pe­dig átadják a díszpolgári oklevelet Teleki Pál grófnak, Jaross Andornak, Imrédy Bélának és Rátz Jenőnek. Ezután sor ke­rül Teleki Pál gróf és Jaross Andor nagy érdeklődéssel várt beszédére. Ez alkalom­mal tömegesen felvonul a miniszterelnök és a Felvidék vezére előtt a mátyusföldi gazdaifjúság is. Jaross Andor miniszter és hitvese va­sárnap reggel autón indul el Budapestről. Mészár Oszkár titkár és Haeffer István miniszteri osztálytanácsos kíséretében. A miniszter Komáromban találkozik Teleki Pál gróf miniszterelnökkel s vele együtt folytatja útját Udvard községbe. Az udvardi nagyjelentőségű ünnepség és az ott elhangzó beszédek elé nagy ér­deklődéssel tekint az egész magyar köz­vélemény. Kedvezményes ÉS Gellért hullámfürdő Palatínus standfürdő Csillaghegyi strandfürdő Széchenyi strandfürdő Csabagyöngye strandi./ Kristálytó strandfürdő Rómaifürdő strandfürdő Sfiádiiiinieg^íroigában VII Fedétt-uszoda Rudas-uszoda LAikács- uszoda Császár úszód a 8 MargitszigetreI int§.. f, fee marka kék-narancs esik kai. z az eredeti befőzőcellophan. AJ D u I^IiVkVí Budapest, VIi, Sip-u 3 Jel.: 138 088 P A Xellophair’ tör\éu.\pM:n védeti. Horthy Miklós, a lovagias ellenfél Mark Kerr angol tengernagy érdekes története a világháború idejéről London, június 17. A Sunday Times if ja: Marsáén kapitány, képviselő, az alsó­ház éttermében ebédet adott, amelyen résztvettek a parlament tengerésztiszt tagjai, köztük Mark Kerr, Sir Murray Sueter és Taylor tengernagyok és még több tengerész képviselő. Ebéd utáni cse­vegés során a tengerészek közti ovagias- ságra terelődött a beszéd. Mark Kerr tengernagy érdekes történetet beszélt el Horthy Miklós tengernagyról, amely jellemző világot vet Magyarország kormányzó­jának lovagiasságára. A világháborúban Horthy tengernagy angol halászhajókkal találkozott, amelyek mindegyike egy-egy ágyúval dicsekedhe­tett. A legelső halászhajó régi angol ten­gerész szellemben elhatározta, hogy meg­támadja Horthy cirkálóját. Horthy ha­sonló szellemben válaszolt, egyik ágyúját a halászhajóra szögezte, a többieket oly magasra irányította, hogy a célponton túl lőjjenek. A harc eredménye nem fontos, a fődo­log az, hogy Horthy tengernagy megkímélte az olyan hajókat, amelyeknek nem lett volna semmi kilátásuk a küzdelemben és újabb fejezettel gazdagította a tenger bajtársiasságának történetét. A mai idők­ben — így folytatta a lap — midőn a nemzetközi udvariasság oly ritka és egyes külügyi hivatalok a halaskofák nyelveze­tét utánozzák, az ilyen lovagiasság törté­nete különösen üdítőleg hat. I« Japán nem válaszoltaz angol tiltakozásra Tiencinben a kínai lakosság fenyegető angolellenes magatartási tanúsít — A feszültség átterjedt Kantonra és Kulangszura is — Halottak és sebesül- tek az engedményes negyed közelében Tiencin, junius 17. Az angol koncessziós negyed helyőrségét szombaton délelőtt megint riadókészültségbe kellett helyezni, mert a kínai lakosság egyre fenyegetőbb magatartást tanúsít az angolokkal szemben. Fokozódnak az élelmezési nehézségek is s friss élelmi­szerszállítmányok alig érkeznek a kon­cessziós negyedbe, noha japán részről nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy a blo­kád nem vonatkozik az élelmiszerszállít­mányokra. A japán hatóságok a tiencini angol fő­konzul tiltakozása ellenére továbbra is megállapítanak minden hajót, amely a Peiho folyamon közlekedik. Ez a folyam választja el, mint ismeretes, a japán el­lenőrzés alatt álló kinai óvárost az angol engedményes negyedtől. Az angol tiltako­zásra japán részről egyáltalán nem vála­szoltak. Változatlan eréiiyel folyik a kon­cessziós negyed határán az angol állam­polgárok igazoltatás aés megmotozása is. A kínai óvárosban angolellenes mozga­lom szervezkedik, amelynek az a célja, hogy megszüntesse a kínai birodalom terü­letén fennálló külföldi engedményes negyedeket. Az akciót a japán irányítás alatt álló ifjúkínai mozgalom kezdeményezte s be­lekapcsolódott a tiencini kínai kereske­delmi kamara és a városi tanács vezető­sége is. Angol hadihajók át akarják törni a blokádot London, június 17. A lapok jelentései szerint a tiencini angol és francia enged­ményes menyes negyed közelében a pén­teki nap folyamén négy halottat és két sebesültet találtak. A japán engedményes negyedben és a kinai városnegyedben a röpcédulák ezreit osztogatták, amelyek­ben az angolokat szidalmazták és a kí­naiakat felszólították, hogy az engedmé­nyes negyedekből fizzék el a külföldieket-s ily módon biztosítsák a maguk szá­mára azokat a területeket, amelyeket el­vettek tőlük. A Daily Telegraph beszámol arról ÍS|

Next

/
Oldalképek
Tartalom