Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-16 / 135. szám
4 mPiMAi • 1939 JÚNIUS 16, PÉNTEK A gyepüőrző kalászi magyarok az új magyar-szlovák határon A márciusban visszakerült község már készül az első magyar aratásra Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a kormányzó hitvese bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár kíséretében távozik az országgyűlés megnyitásáról Kalász felé közeledtünk. Hirtelen szemünk elé tűnt Bliszka hegyén a bárányfelhőkbe burkolt gímesi vár. Képzeletünk visszavit a dicső múltba. Benépesítette a távdli vár udvarát, ódon termeit. Felékesítette az elhagyott repkényes várkertet mályvával, rózsával, égvörös szegfűvel, illatos jázminnal. A virágokra pedig millió gyémántcseppet permetezett a várkisasz- esony illatos keze. Bent a várban a Forgácsok, a várudvaron magyar vitézek. És most alatta 18 magyar község szenved, bizakodik, vár és remél; Bábindái, Bodok, Csehi, Zsére, Egerszeg, Kolon, Gimes és a többiek. A vár felett eloszlott a fátyol, a bárányfelhők megindultak délfelé. Mennyi magyar sóhajt sodortak magukkal? Pe már nincs sok idő a gondolkodásra. Megérkeztünk Kalászra. Egy-két lépés és ott a szlovák határ, ahonnan fájdalmas szívvel néz át a Zoboralja hű magyarsága. Gémeskút, libalegelő, akácillat, a magyar falvak jellegzetességei fogadtak itt is. A temető körül nagy munka folyik. Cement- oszlopokat ásnak, drótkerítést húznak. Nemhiába gyepüőrző székelyek utódjának tartják az itteni magyarságot. Élelmességük góbé észre vall, Eladták a temetőkörüli akácfákat, még azért rengeteg maradt a faluban. Az árból bőven telik a temető bekerítésére. Az ősi magyar Kalász Kalász nevével először Kaluz alakjában 1232-ben találkozunk. Temploma XVIII. századbeli. Kastélya, a báró Weisz-család tulajdona, igen érdekes műgyüjteménnyel rendelkezik. Becses arabs, perzsa és egyip- tömi antik edény, római régiség, érdekes gemma- és scarabeus-gyüjtemény, régi arany díszek, kő- és bronzkori tárgyak stb. Ezenfelül nagyértékű képgyűjteménye is van. A falu tiszta magyar eredetű. Ezt mutatják a dűlőnevek is: Tilalmas, Erdőalja, Szilvás, Pajtai, Pusztató, Gátszeg, Forrás, Irókút. Az utóbbiak azt mutatják, hogy valaha nagyon vízbő volt, ma azonban már nem. A családnevek is mind magyarok: Bakó, Ladányi, Urbán, Bogyó, Cigány, Császár, Pénzes, Lüley. Csak a huszas évek elején költözött ide néhány német család. Érdekes, hogy ők erőszakolták ki Kalászon a szlovák iskolát. A felszabadulásig szlovákul tanították gyermekeiket. Természetesen a szlovák hatóságok mindent elkövettek a statisztika meghamisítására. A hírhedt Tiso-féle népszámlálást a „Mitugrálsz” gúnynevű községi Írnok végezte. Erővel mindenkit szlováknak akart beírni. Az egyik gazda kézzel foghatólag bizonyította be neki felesége magyarságát. El is ítélték hatóság elleni erőszakért, pár nappal a magyarok bevonulása előtt három hónapra. Az írnok úr még bevárta a magyarokat. Fá- tyolt akart borítani a múltra. Midőn azonban a faluban hangoztatni kezdték, hogy a három hónap ne menjen kárba, ülje le most a ..Mitugrálsz" úr, jobbnak látta „átugrálni” Szlovákiába. Kalász a gazdagodás útján A bécsi döntés tán őket érte legfájdalmasabban. Hisz még a szlovák lapok Í3 úgy hozták, hogy Kalász visszatér. És jött november 11., 12., 13..,, Hiába vártak. Megfogadták, hogy addig nem isznak bort, míg Kalász nem lesz magyar. Azok jártak jól, akiknek szüleik már magyar területre estek, oda ugyanis nem vonatkozott a tilalom. Odajártak várni és remélni. A márciusi határkiigazítás aztán elhozta számukra a felszabadulást. A falu erkölcsi világa is töretlen. A minap lólopás történt. Fellélegzett az egész falu, midőn Szlovákiában elcsípték a tolvajokat s nem kalásziak követték el a gaztettet. Törvénytelen gyermek nincs a faluban. Az egykét nem ismerik. Az ezerlakosu községnek 4 tanerős iskolája van. A község a kisgazdák és zsellérek faluja. 20 holdon felüli gazda nincs. Körülbelül 20 család van föld nélkül és 5—6 ház nélkül. Ezek a báró Weisz-birtok bérlőjénél és szőlőben találnak munkát. A hatóságok most állapították meg igen helyesen a minimális napszámokat. Július elsejéig 2 P, júliusban, augusztusban 3 P, azután 2 P 50 fillér a férfinapszám. Ezenfelül, ha nem részért arat a munkás, napi 1 pengő földbér jár neki. A természetbeni élelmezésért 60 fillért vonhat le a munkaadó. A falu zsellérsége nagy megelégedéssel fogadta a szociális határozatot. A községben egyoldalú gazdálkodás folyik. A régi négyes forgótól: árpa, búza, kapás, takarmány nem akarnak eltérni, pedig más módszerekkel vagyonilag jobban gyarapodhatnának. Gyékényestől Kalászig az országút mellett cseresznyefák pirosla* nak. Az itteni talajnál jobbat, alkalmasabbat alig találni cseresznye és alma termelésére. Nagyon kifizetődne a szakszerű faj- gyümölcstermelée. A hatalmas akácosok pedig méhészetre utalják. Ez már kezd terjedni. Rengeteg szederfája miatt a selyem- hernyótenyésztés is köpnyen bevezethető Kalászon. Liba nagyon sok van a faluban. A Hanza nemesbaromfi-akciójának híréről azonban csak tőlem értesültek. Ennek oka, hogy nincs szövetkezet a faluban. Most azonban megváltozott a helyzet. Űj tanító jött a faluba: Srcrnkó Lajos. Illetve nem is új, hisz a szomszéd faluból származik. Megindította a szövetkezeti mozgalmat. Nagyon pártolja a szövetkezet ügyét a falu népszerű földbirtokosa, báró Weisz, aki száz részvénnyel kezdte meg a jegyzést. A magyarok Világszövetsége csütörtökön délben Budapesten, Géza-uteai helyiségében közgyűlést tartott. Perényi Zsigmond báró koronaőr, a Magyarok Világszövetségének elnöke kör szöntötte a külföldön élő testvéreink kiküldötteit, a szövetséget támogató testületeket, majd beszéde során vázolta az eddig elért eredményeket. Rámutatott arra, hogy külföldön, így elsősorban Amerikában újhói nagy propaganda indult a magyar nemzet ellen, a tengerentúl Benes és Masaryfe szórja ránk a rágalmakat és éppen ezért van szükség a Magyarok Világszövetségének munkájára, hogy az ellenünk irányuló támadásokat a legkeményebben visszaverjük. Megállapította az elnök, hegy ma már a külföldön élő magyarság sem tűri, hogy óhazájukat rágalmazzák, megindult a propaganda- munka s minden reményünk megvan arra, hogy az aknamunkát megakadályozzuk. A lelkes helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után Nagy Károly ny. főkapitányhelyettes, a Világszövetség ügyvezető igazgatója számolt be az eddig végzett eredményekben gazdag munkájáról. Beszámolt arról is, hogy a főváros támogatja a Budapesten felépülő külföldiek „Magyar Ház“-át s támogatja a főváros a Gellérthegyen a külföldi magyarságnak az óhazához való ragaszkodását jelképező örökmécses felállítását is. Szokoly Alajos r. k. lelkész Franciaországban, a külföldön élő magyarok nevében mondott hálás köszönetét az elnökségnek. Gondoskodni kell a külföldön élő családok gyermekeinek magyar szeli emA gazdák is szép számmal jegyeztek részvényt. Minden jel arra mutat, hogy a Hanza rövidesen egy új életerős szövetkezettel fog szaporodni. És így baromfi- és libatenyésztésük nem fog csak a verebélyi piacra, hanem a Hanza révén belekapcsolódhat az exportba is. Kulturális téren is frissebb vérkeringés szükséges Kalászon. Egyáltalán nincs kul- turegylet a faluban. Pedig a falu népe éhes a magyar betűre, szóra. Minden este bevonultak a verebélyi magyar színházba. Sürgősen meg kell szervezni a SzMKÉ-t. Kalász a határszélre került. A kalásziak újra gyepüőrzők lettek. De feladatuk most más: éleszteni és fenntartani a túlrekedt magyarok nemzeti öntudatának lángját.; Féja Tibor. ben való neveléséről mondotta. — Sajnos, a zsidó kommunista propaganda igen erős külföldön, elsősorban Franciaországban í ahol magyarnyelvű kommunista lápokkal árasztják e hazánk fiait. Szilassy Lajos szintén a külföldön élő, de elsősorban a bécsi magyarok háláját és ragaszkodását tolmácsolta. A közgyűlés ezután Nagy Károly ügyvezető-igazgató előadása alapján rendkívül érdekes és fontos javaslatokat tárgyalt. Nagy József, a Szövetség főtitkára kérte, hogy minél előbb induljon meg a külföldön élő magyarság lapja, amely objektiven és hazai szellemben informálja elszakadt testvéreinket. Kérik a külföldi magyarok azt is, hogy a munka- nélküli hazánkfiainak itthoni elhelyezéséről gondoskodjon a kormány. a munkanélküli bányászokat a visszacsatolt Felvidék bányáiban alkalmazzák. A határainkon tűi élő magyarság kéri a kormányt, hogy az új földbirtokreform- törvényben gondoskodjanak arról, hogy a külföldi magyarok az óhazában földhöz jussanak és így hazajöhessenek. A közgyűlés az indítványokat elfogadta és pár- tolólag terjeszti fel az illetékes minisztériumokhoz. Több felszólalás után Eötte- vényi Olivér a közgyűlés nevében hálás szavakkal mondott köszönetét az elnökség áldásos munkájáért, majd Perényi Zsigmond báró alelnököt köszöntötte abból az alkalomból, hogy a felsőház alelnökévé választotta. Az üdvözlést megköszönve, Perényi Zsigmond báró berekesztette a közgyűlést LÉGOLTALMI NAP! .> ANGOL PARKBAN {«SAZ&.V.i.' HOL HELYEZKEDNEK EL A LIGA-CSOPORTOK? BEJÁRÁT iMKzÁXAUTÓK VASÓHELYE. ///S ______ H <A •« kér. A Csodacsónakázás és Táncpalota heiyiségeibsn. n. Kér. üodgem kisvasút, Mozi lövölde és Boszorkánykonyha mellett. 111. kér. Elvarázsolt Kastélynál és a kabarénál. IV. kér. Éttermi terraszon lesz. V. kér. Kisvasút, Amerikai-kuglinál. VI. kér. Rózsapavillon, Olasz-billiárd. Lovarda, VII. kér. éörkorcsolyapálya mellett ügyel föl. Vili. kér. Majomszínház, Szellemvonat, a Buffetnél. IX. kér. Tobogán és footballnál lesz, X. kér. Gyermekjátszótér közelében helyezkedik el. XI. kér. Magasvasút környékén lesz található. XII. kér. Alpesi Falu és Pillangó. XIII. kér. Az automobil pálya mellett lesz. XIV, kér. A StÖhmer pavilion környékén fog tartózkodni. Az újpesti kér. a hangszóró és a Reklám-vetítés közelében. A kispesti női csoport a Varja* színház és a Pilóta-Iskola mellett lesz. A pestszenterzsáb^ti csoport működésének színhelye a Zenepavillon. A rákosszentmiháéjl csoport viszont a „Dühöngő** konyha környékén talált helyei, illetve szervezte meg, Kaátrezreényas jegyek P —.80 helyett P —,80-ért a STÁDIUM JEGYIRODÁBAN József-börüt S. szám. A külföldön élő magyarok helyzete, kívánságai és az óhazához való ragaszkodásuk Közgyütéit tartott a Magyarok Világszövetsége
