Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-16 / 135. szám
J. Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18—P, Szerkesztőség és kiadóhivatal: negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP Bu dapest,Vili. kerület,Jőzset-körúi5, szám •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400 Magyar függetlenség és Európa (sp) — Az ország még annak a megrázó erejű beszédnek hatása alatt áll, amit Horthy Miklós kormányzó mondott el a parlament kupolacsarnokában. A beszéd mintegy keresztmetszetét adja a magyar életnek, a nemzet törekvéseinek és vívódásainak, álmainknak. céljainknak, szükségleteinknek, mindenre kitér, ami magyar viszonylatban probléma a kül- és a belföldön, s amellett, hogy számol az összes kívánsággal, mégis kiegyensúlyozott bölcs mérséklet jellemzi, s ama nemzeti középút lerögzítése, amit egyetlen szóval jellemezhetünk: függetlenség. Néhány pillanatra a legigazabb magyar tradició elevenedett föl a parlament pompás termében, nemcsak a fény és a pompa hangsúlyos külső tradíciója, hanem a belső tartalomé is, mert a magyar nemzet mindig akkor volt a legnagyobb és a leginkább európai érvényű a történelem folyamán, amikor politikáját ellenállhatatlan erővel és alkotó dinamikával a nemzeti függetlenség ■ vágya és tudata vezérelte. S tegnap ismét elemi hatalommal robbant be a magyar életbe a „függetlenség és az önállóság“ szava. Nemcsak az egybegyült képviselők és rendek tüntettek percekig az újból hatóerővé vált jelmondat mellett, hanem rajtuk keresztül az egész nemzet, az ország apraja-nagyja, s érezni lehetett, hogy az idők megnehezült járásában egyetlen akarat hevíti ma a népet: függetlennek maradni minden körülmények között. Ami más nemzeti probléma van, csak az alapvető, központi magyar magatartás után következhet. Függetlenség, s azután a többi: szociális rend, külpolitika, társadalmi átalakulás, nevelés, haladás, hatalom. Nem fölösleges ünnepélyesen és a világ színe előtt leszögezni e kompromisszumnélküli magyar magatartást, mert Közép-Európában és másutt egyre több olyan nép jelentkezik, amely esetleg gazdasági előnyökért, vagy a személyes nyugalomért szívesen és ellenállás nélkül cserébe adja nemzeti önállóságát, vagy megelégszik ál-függetlenséggel is és engedi, hogy mások rendelkezzenek vele. A magyar nem ilyen A magyar nemzeti létének központjába igenis a függetlenséget helyezi, mint ahogy történelme csupa függetlenségi harc, akár a német-római birodalom ellen küzdött az Árpádok alatt, akár a tatárral, a törökkel viaskodott, vagy később számtalanszor Béccsel két évszázadon át, s még akkor is mindenek fölé helyezte nemzeti önállóságát, amikor az 1918-as és 1919-es összeroppanás után számtalanszor könnyebb lett volna materiális sorsát biztosítani és gyorsan elérni a gazdasági kiegyensúlyozottság zsíros kappanéletét, ha föláldozza abszolút függetlenségét és belemegy a tervekbe, amiket a kisantant és főleg Benes csalogatták a nemzetet circei hangon ecsetelve az elérhető jólétet, ha a magyar kötöttségeket vállal a kisantant felé. A magyar sehol és soha nem áldozta föl szabadságát, s gyakran „csökönyösnek“ bélyegzett magatartása ma kezdi már megteremni gyümölcseit is. A függetlenség, amelyet a kormányzó Tiencin után Amoy nemzetközi negyedét is blokád alá helyezték a /apán csapatok Kétezer kínai ostromra indult a tiencini angol barrikádok ellen — Japán határozott követeléseket támaszt. Anglia gazdasági ellenintézkedésekre készül — Tjenemben őrzik a kínai valuta aranyés ezüstfedezetét Sanghaj, június 15. Az angol-japán bo- | nyodalmak egyre komolyabb formát öltenek. A tiencini angol engedményes terület körülzárása után csütörtökön reggel a japánok Amoy nemzetközi negyedét, Kulang- szut is blokád alá helyezték. A kulangszui partok előtt három japán hadihajó vetett horgonyt s a japán tengerészkatonaság megszüntetett minden hajó- forgalmat Amoy város és a várossal szemben fekvő Kulangszu-sziget között. A japánok még az élelmiszerszállítmányok továbbítását is megnehezítik. Tieneinben a kínai lakosság állandóan tüntet az angolok ellen, akiknek a magatartása teljesen megbénította Tiencin üzleti életét. Csütörtökön reggel több mint kétezer kínai gyűlt össze az angol engedményes terület határán és meg akarta ostromolni az angol barrikádokat. Csak egy gépfegyveres angol gyalogososztag felvonulása térítette el a kínaiakat szándékuk végrehajtásától. A tiencini japán konzul a délelőtt folyamán felkereste az amerikai és a francia konzult és közölte velük, hogy a japán eljárás kizárólag Anglia ellen irányul, nem pedig Franciaország, vagy az Egyesült Államok ellen. Az angolok makacs magatartása arra kényszeríti Japánt, hogy ne engedjen álláspontjából és ennek csak az lesz az eredménye, hogy helyzet óráról-órára súlyosabbá válik. A tokiói haditengerészeti minisztérium közlése szerint Kulangszu nemzetközi negyedét azért kellett blokád alá venni, mert az ottani angol hatóságok állandóan szembehelyezkedtek a japán megszálló csapatok parancsnokságával. Japán részről megkísérelték békésen kiegyenlíteni a fel* merült ellentéteket, az angol hatóságok azonban hajthatatlanok maradtak. Japán sajnálja, — mondja végül a közlemény, — hogy a blokád elrendelésével olyan súlyos kellemetlenségeket okozott a, külföldieknek. Tieneinben a kínai kormány aranyén ezüstkészletét London, junius 15. Az ostromzár alatt lévő tiencini angol negyedben minden csendes ugyan, de Londonban leplezetlen aggodalommal szemlélik a helyzetet, úgyvélve, hogy nagyobb tét forog kockán, mint egy kínai angol negyed sorsa. Angol körök újabban úgy tudják, hogy a japánok főként azt fogják követelni, hogy Anglia szüntesse be a kínai nemzeti kormány valutájának támogatását, ami állítólag a Csiangkaisek kormányzat egyik főerőssége. Mások szerint Tokió a japán katonai hatóságok által Északkinában felállított új kínai helyi kormányzatok elismertetését fogja követelni Angliától. A Tieneinben beruházott angol tőkét tízmillió fontra becsülik, de ugyancsak Tieneinben őrzik egy titkos helyen a Csiangkaisek-kormány; valutájának fedezetéül szolgáló 3.500.000 font értékű aranyat és ezüstöt. A tiencini helyzet további kiéleződésére vezet egy angol filmoperatőr japán részről történt letartóztatása. Mint a lapok-unnnriruvrnri—i---------------------------------------------------------------------------------rrrrn--------------- * * * ***"*'“ a hatalmas politikai útmutatás előterébe állított, a mai világkörülmények között a középutat, a békeakarást, a mérsékletet jelenti, mert a függetlenség föláldozása ma egy volna az egyik vagy a másik világnézeti szenvedély felülke- rekedésével, s talán európai bonyodalmakhoz sodorna. Ha óvatosan vigyázunk a nemzet függetlenségére, akkor egyetlen olyan meggondolatlan magatartásig sem juthatunk el, amely ellentétben áll a nemzet érdekeivel, egyetlen olyan lépést sem tehetünk, amelyet a bonyodalmak lavinája követne, egyetlen csábító kísértésnek sem lehetünk kitéve, amelynek elfogadását később megbánhatnák. Kis nemzeteknél, Közép-Európában határtalan jelentősége van a függetlenségi akarat leszögezésé- nek és dokumentálásának, hadd lássa ország-világ, hogy a magyar más, mint a többi nép, s aki barátságát kívánja, aki érdekközösséget épít ki vele, csak úgy teheti, ha mindenekelőtt respektálja ezt az örök magyar nemzeti alapelvet. így hű és erős barátot talál a Duna könyökénél, megfizethetetlen értékű fegyvertársat, míg ellenkező esetben a függetlenségért évszázadokig halálmegvető bátorsággal küzdeni tudó, a következményeket nem tekintő, szívós és fanatizált ellenfél ugrik eléje, akit soha a legnagyobb hatalmasság sem emészthet meg, akkor sem, ha lenyeli. A magyarság ma újra a függetlenségi gondolat lázában ég, biztosra vesszük, hogy a nemzeti magatartás ugyanolyan építő lesz, mint Rákóczi vagy Petőfi korában volt. Európa máris fölfigyel rá, s rokonszenvvel, csodálkozva tekint Buda felé, mint mindig tette, valahányszor a magyar nemzet európai hivatásának tudatában síkra szállt függetlenségéért. Ö Európának fontos a magyar függetlenség, mert nélküle — ezt a történelem bizonyítja — az európai egyensúlyt megbontó erőeltolódások keletkeznek a kontinensen, s az, aki uralkodni tudna Magyarország fölött, veszélyeztetné Európa minden más népét is. Talán e ténynek tudatalatti belátása okozta, hogy a kormányzó beszéde szokatlanul nagy visszhangot keltett a külföldön. A nyugati és a keleti lapok rendkívül bőségesen foglalkoznak vele, kommentálják, magyarázzák, a jelentőségét latolgatják. Általános elismerés és helyeslés követi Horthy Miklós doktrínáit, s az állásfoglalásokból kitűnik, hogy Európának fontos Magyarország függetlensége, fontosabb, mint egy tizenegymilliós ország sorsa általában lenni szokott. Nemcsak érzelmi okok* ból van így, hanem elsősorban az európai egyensúly és stabilitás szempontjából, az előbb említett erőeltolódások lehetősége miatt. Magyarország politikája előterébe az ország függetlenségét állította, erre a tényre helyeslőleg bólint a világ. Horthy Miklós kormányzó személye az eddiginél is nagyobb európai érvényt kapott, amikor kijelentette, hogy a magyar függetlenség intranzigens őre lesz, egyszerre fontos tényezővé vált a világpolitikában, a béke és az egyensúly egyik pillérévé, a mérséklet és a nemzeti akarat világítótornyává. Most tudja a kontinens, hogy van a Duna mentén egy nagyrahivatott nemzet, amely az évszázados tradició erejével minden körülmények között kitart nemzeti önállósága mellett, s csak így függetlenül lehet értékes, erős barát, s másképp örökké, szívósan ellenszegülő veszélyes ellenfél. A kontinens felfigyelt, a kontinens a kormányzó szavain át meglátta, a magyar nemzet fontosságát és úgy számol mától kezdve vele, mint az európai béke és fejlődés egyik leglényegesebb tényezőjével.
