Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-15 / 134. szám
1989 JÚNIUS 15. CSÜTÖRTÖK TEwmi 11 Az Egyesült Párt iparos és kereskedő szakosztálya a kassai felsőipariskola meghagyásáért Fafeldolgozó telepet Kassára! Kassa, junius 14. Az Egyesült Magyar Párt kassai iparos és kereskedő szakosztályának elnöksége és választmánya tegnap este tartotta meg szokásos havi gyűlését Helyei Gyula elnöklete mellett. Először a felvidéki keresztény magyar munkások szövetségének átiratát tárgyalták le, amelyben a szövetség a M. E. 5400/1939. számú rendelet alapján a munka és a szolgálati, jogviszonyra vonatkozó jogszabályok hatályának kiterjesztését kérik a felvidékre is. Ebben a szakosztály úgy döntött, hogy ennek keresztülvitele a munkaadó hatáskörébe tartozik, s amennyiben azt nem tartanák be, a törvényre való hivatkozással az illetékes hatóságnál fognak eljárni. Ezután a kassai felsó'ipariskola leépítésének ügyét ismertette Böhm Ferenc főtitkár, mely szerint a felsőipariskolát 1939 szeptember 1-től „gépészeti ipari középiskolává” fokozatosan leépítik. Az Egyesült Magyar Párt iparos- és kereskedő szakosztálya úgy döntött, hogy kérni fogja az illetékeseket, hogy a felsőipariskolát Kassán hagyják meg. A szakosztály ama reményének adott kifejezést, hogy a kiküldött műegyetemi bizottság meg fogja állapítani a felsőipár- iskolának jelenlegi minőségében való indokolt meghagyását és a leépítést hatálytalanítani fogja. Várkoly Miklós alelnök ezzel kapcsolatban vázolta a kassai tanonciskola ugyancsak kilátásba helyezett leépítését. A szakosztály elhatározta, hogy kérni fogja a tanonciskolának a jelenlegi keretek között való meghagyását s tanítási rendjének megtartását. Tárgyalta a szakosztály Kassa város polgármesterének ama átiratát, amely szerint június 18-án, a Kormányzó Űr öfÖméltóságának születésnapján nagy ünnepséget rendeznek. Ezen a szakosztály testületileg résztvesz. Ezzel kapcsolatban tudomásul vették a polgármester ama értesítését is, hogy június 17-én iktatják be Kassa város új polgármesterét, Pohl Sándor dr.-t. A szakosztály sajnálattal vette tudomásul Tost László, Kassa város volt polgármesterének nyugdíjbavonulását s elhatározta, hogy az iiparos- és kereskedőtársadalom érdekében is kifejtett eredményes munkálkodását jegyzőkönyvileg örökítik meg. Az Egyesült Magyar Párt hivatalos lapjának, a „Barázdának” legutóbbi számában (1939 június 11.) Grusetzky Ferenc kerületi főtitkár „Iparosok és Kereskedők” címmel cikket írt, amelyben ismertette a magyar iparosok és kereskedők helyzetét s arra a konklúzióra jut, hogy a magyar haza érdekében az iparosokat és kereskedőket a mostaninál jobban pártolni és támogatni kell. Az objektív és az igazságnak teljesen megfelelő cikkért Grusetzky Ferenc kerületi főtitkárnak a szakosztály jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg. A szakosztály újólag megállapította azt, hogy a tagok szép számban jelentkeznek. A múltban a szakosztály a pártnak jelentős kádere volt, ezt a kádert csak gyarapítani és fejleszteni kell. Kiépülőben van a vidéki helyicsoportok alakulása is az egész Felvidéken, ahonnan már eddig több mint 2000 új tag jelentkezett. A szakosztály tervbevette a legrövidebb időn belüli közgyűlésnek a megtartását. Ezen többek között tárgyalni fogják azt a félküldendő memorandumot is, amelyben kérik az illetékes minisztériumoktól, hogy Kassán létesítsenek fafeldolgozó telepet, egyes budapesti gyárak pedig létesítsenek Kassán fiókokat, üzemeket, amelyekben kassai, illetve felvidéki iparos és munkás találjon munkaalkalmat. Több adminisztratív ügy letárgyalása után Helyei Gyula országos elnök az ülést bezárta. Soha nem tapasztalt csúcsponton van a foglalkoztatottság és a fogyasztás Á Felvidékre megindult szállítások szerepe Budapest, június 14. A Magyar Gazdaság- kutató Intézet ma tette közzé a május végén lezárt gazdasági helyzetjelentését. Eszerint a világgazdaság képe most sem volt egységes. A magyar gazdasági helyzet az 1937/38 téli visszahanyatlás után az 1938 nyáreleji hónapok óta törés nélkül emelkedő irányú Volt s 1938 utolsó negyede óta mind az ipari termelés, mind a foglalkoztatottság, de a fogyasztás is a csonkaország gazdaságtörténetében soha el nem ért Csúcsponton van. Ez a kedvező fejlődés csaknem kizárólag az állam még egyre emelkedő fegyverkezési és beruházási kiadásainak, illetőleg ezek to- vábbgyürüződésének volt a. következménye, de a mezőgazdaság pénzbevételének kedvező alakulása mellett a Felvidékre megindult szállításoknak is szerepe volt, A mezőgazdaság helyzete a gazdasági év utolsó hónapjaiban is kedvezően alakult. Magyarország külkereskedelmi forgalma egy éven át tartó csökkenés után 1939 első harmadévében a behozatalnak az előző évvel szemben jelentkezett es%-os, a kivtelnek pedig 9%-os fokozódása mellett emelkedett. Mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi árszínvonal az utóbbi hónapok során változatlan maradt. Az Ipari termelés 1939 első negyedévében az előző negyedévi, igen magas színvonal mögött csupán árnyalatUag 2%-kai maradt el. Ez a fejlődés az idényszerűen várhatónál lényegesen kedvezőbb. Különösen a fogyasztási javakat előállító iparok termelésének volumene hanyatlott szokatlanul kismértékben. csupán 1%-kal. A termelési és beruházási javakat előállító iparok termelésénél a hanyatlás 3%-ot tett, noha a nehéziparéi, termelése 8%-kal emelkedett; az építőipari tevékenység ugyanis — részben idényszerü Okokból — 60% -kai, az építőiparok termelése pedig nagyrészt ugyanezért töb mint 40%-kai csökkent. Az ipari termelés általános Indexszáma 1939 első negyedében az egy évvel korábbi színvonalat 19%-kal, az 1937. évit 17%-kal haladta meg. Az ipari munkáslétszám az Ipari termeléssel nagyjából párhuzamosan fejlődött. Az első negyedévben a gyár- és közműiparban foglalkoztatott munkások átlagos száma 16%-kal, illetve 23%-kal volt nagyobb, mint 1938, illetőleg 1937 azonos időszakában. A termelés emelkedésének feszítő ereje mind a termelési apparátusnál, mind a munkapiacon mutatkozott, A termelés rentabilitása mégsem javult. A magánberuházási tevékenység erősen hanyatlott. Hogy az ipari termelés volumene, valamint a munkáslétszám mégis kedvezően fejlődött, a még egyre emelkedő fegyverkezési kiadásoknak és azok továbbgyürüződé- sének tulajdonítható. De szerepe volt annak is, hogy a mezőgazdaság pénzbevétele az előző évhez viszonyítottan 18%-kal, a két évvel ezelőttihez képest pedig 20%-kal emelkedett. Végül jelentősége volt a Felvidékre megindult szállításoknak, valamint annak, hogy az ipar a Felvidéknek és Kárpátaljának iparcikkekkel való ellátására felkészült. Az egyes iparágak termelésének alakulásában az állami megrendeléseknek nagy szerepük volt. Az ötéves terv első esztendejében az állam részéröl elköltött 500 millió pengő körüli összeg a magyar nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 10%-át éri el. A nyugati államokban fegyverkezési célokra költött összeg az ottani nemzeti jövedelemnek nagyobb %-át is eléri. A konjunktúra válható alakulását,. mint mindig, ezúttal is a beruházási tevékenység , nagysága fogja döntően befolyásolni« Romlott Jugoszlávia gazdasági helyzete Belgrad, junius 14. A pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank kormányzója most egyszerre tették közzé összefoglaló gazdasági és pénzügyi jelentésüket az év első négy hónapjáról. Mind a két jelentés a konjunktúrának csökkenéséről, az állami bevételek hanyatlásáról és a külkereskedelmi forgalom eséséről számol be. Jugoszlávia gazdasági helyzetének rosszabbodása a pénzügyminiszter szerint elsősorban a zavaros európai helyzetnek tudható be. A honvédelem, a szociális feladatok a pénzügyminiszter szerint kétségtelenül fokozottabb megterhelésre fognak vezetni. Szükséges tehát a legnagyobb takarékosság, annál is inkább, mert az ország tőkepiaca máris jelentősen igénybe van véve. A négymilliárdos kölcsön jegyzésével az állami közigazgatás kiadásait a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni. (—) Megállapították a korai burgonya legkisebb termelői árát. A földmlvelésügyi miniszter ezévi június 16-tól kezdődően további intézkedésig a belföldi forgalomban az étkezési minnőségekre válogatott 1939. évi termésű új burgonya legkisebb termelői árát budapesti paritásban métermázsánként 11 (tizenegy) pengőben állapította meg. A helyi termelői ár kiszámításánál a feladó- állomás és Budapest-Nagyvásártelep közötti távolságnak megfelelő 13/b. vasúti kocsi- osztály fuvardíja vonható le. Más címen (kövezetvám. mérlegdíj) levonás nem eszközölhető. Két centiméter átmérőnél kisebb, apró újburgonyáért a fenti árnak legalább fele (50%) fizetendő. (—) Életbelépnek a Felvidéken a szabadalmakra, a védjegy-, az Ipari mustra- és mintaoltalomra vonatkozó magyar jogszabályok. A Budapesti Közlöny június 15-iki száma közli a m. kir. minisztériumnak 5930/1939. M. E. számú rendeletét a találmányi szabadalmakra, a védjegy-, Valamint az ipari mustra- és mintaoltalmakra vonatkozó jogszabályoknak a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és a kárpátaljai területekre való kiterjesztése tárgyában. A 10. §-ból álló rendelet az 1939. évi június hő 15. napján lép hatályba; a Budapesti Közlöny 1939. évi 123., számában kihirdetett 5.410/1939. M. E. számú rendelet nem lép hatályba. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BIZAKODÓ Nyitáskor az értéktőzsde lanyha volt, de később a kormányzó parlamenti megnyitó beszédének hatása alatt a részvénypiac bizakodóvá vált s a visszavásárlások folytán a részvények nyitási árfolyamvesztesége megtérült és néhány részvény tegnappal szemben nyereséggel zárt. A kötvénypiac üzlet- telen volt. Zárőárfolyamok: Nemzeti Bank 161.25, Concordia-malom 3.—, Békéscsabai 8.5, Első Bp. malom 5.50, Bauxit 142.—, Magnezit 73.—, Aszfalt 5.—, Kőszén 257.—, Nagybd- tonyl 38.—, Salgó 23.85, Urikányi 29.—, Fegyver 23.—, Ganz 12.1, Acél 20.—, Rima 55-5, Nasici 67.—, Duna-Száva 7.60, Nova 11.—, Tröszt 44.25, Allamvasút 4.25, Délcukor 71.75, Magyar cukor 67.5, Georgia 15.—, Stummer 32.—, Dreher-Haggenm. 116.5, Gschwindt 720.—, Polgári sör 92.—, Gyapjúmosó 26.5, Goldberger 36.—, Magyar kender 7.50, Pamutipar 27.5, Szegedi kender 37.5, Chinoln 37.—, Szikra 175.—, Gumi 44.—, Vasúti forg. 12.70, Telefon 6.80. Államadósságok, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 301.—. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16.—16.20, belga 57.95—58.55, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6— 7.50, USA dollár 332—337, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.35—183.35, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci írnak 76.85—77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.70— 183.30, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.15— 58.59, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342—344.60, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.45—83.15, Zürich 77.075—77.775, Xsztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 14. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.77, Newyork 443.37, Brüsszel 75.40, Milánó 23.33, Amszterdam 235.70, Berlin 177.80, Stockholm 106.92%, Oszló 104.35, Kopenhága 92.72%, Szófia 5,40, Prága 15.10, Varsó 83.62, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15, Buenos Aires 102.87, Yokohama. 121 egynyolcadj BUDAPESTI GABONATŐZSDE: TARTOTT A gabonapiacot tartott irányzat jelle« mezte. Ma csak a zab ára változott, olcsób« bodott 20—30 fillérrel. Néhány tétel búzán kívül 300 q takarmányárpa és 1650 q kuko« rica cserélt gazdát tartott árakon. — A ha- táridőspiacon a júliusi és augusztusi kuko« rica 12, a júniusi rozs 13 fillérrel javult. Rozs: júniusra 12.63, zárlat 12.63—12.65, Kukorica: júliusra 16.90, 16.88, 16.98, zárlat 16.97—16.99; augusztusra 17.20, 17.17, 17.28, Zárlat 17.27—17.29. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tlszavidéki 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10 20.30, felsötiszai 77 kg-os 19.45—19.65, 78 kg-os 19.65—19.85, 79 kg-os 19.85—20.05, 80 kg-os 19.95—20.15, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.45—19.60, 78 kg-os 19.65—19.80, 79 kg-os 19.85—20, 80 kg-os 19.95—20, fejérmegyei 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10—20.30, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75— 19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-os 20.05—20.25. Rozs: pestvidéki 12.90—13.30, Takarmányárpa: elsőrendű 16.25—16.50. Zab:. Hözépminöségü 23.70—24. Kukorica: tiszán« túli 16.60—16.75. őrlemények: korpa 13.40 —13.55, 8-as liszt 15.50—16. Kukorica: 300 mm Szolnokon át 16.65, 150 mm tiszavidéki 16.65, 600 mm Szolnokon át 16.60, 300 mm Szolnokon át 16.60, 150 mm felsötiszai 16.65, 150 mm felsötiszai, július 16.80 budapesti paritásban. Árpa: 150 mm minta szerint 16.50, 150 mm minta szerint 16.50 budapesti paritásban. Muhar: 15 mm zsákkal 25.—i Budapest. Csillagfürt: 150 mm 12.40, 150 "mm gömb 12.25 nyiri.-L MAGPIAC. Köles fehér 22—25, vörös 22—24, egyéb 20—21, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemü 24—25, olaj dohos 22— 22.50, kék mák 125—130, muharmag 22—23, csillagfürt fehér lapos 12.50—13, szárított répaszelet 9.50—10.50. 4- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 35.25— 35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—35.75, 4-es 33—34, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27—29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: 0-ás 27.50—29, 01-es 24.75— 26, 1-es 19—20.50, 2-es 17.25—18.50. 4. SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 2358 darab. Vásári állományból angol hússertés 626 darab. Az irányzat lanyha. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 104—106, I. sze« dett 100—102, silány 80— 90, angol sonka« sertés I. 92—96, II. 80—90, exportzsír már« kázott 150 fillér kg-ként. 4- HÚSVASAR. Vásári készlet: nagymarha 8 (8), borjú 141 (141), sertés lehúzott 50 (50), szalonnás 12 (12), süldő 16 (16), malac 64 (64), marhazsiger 20 kg (20 kg), ser- tészsiger 10 kg (10 kg). (Zárójelben az eladottak száma.) A vásár lanyha volt. Arak: csontozni való 60—74, borjú bőrben I. 142— 152, II. 120—140, sertés lehúzott 110—114, szalonnás 120—122, süldő 110—112, malac 170, marhazsiger 40, sertészsiger 70 fillér kg-ként. 4- GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Kecskemét. A piacon a forgalom kissé vontatott. Apró meggyben 7—8 filléres áresés volt. Nagykereskedelmi árak: eper (felhozatal 53 q) la 41, Ila 20—22, Illa 28, cseresznye (154 q) badacsonyi la 60—65, Ila 35— 40, fekete la 40—45, Ila 25—30, Illa 20, baltavári la 35, Ha 25—30, pongrádi 25, meggy nagy (108 q) 72, pipacs 25—30, apró 30—32, zöldborsó 15—16, zöldbab 30—35 fillér kg-ként. Saláta fejenként 2—4, zödpaprlka hegyes darabonként 2—6, tök drb 15—30, retek csomónként 3—6, kalarábé csomónként 4—10 fillér. Gyöngyös. A felhozatal erösbö- dött, a kereslet eleinte élénk, majd vontatott. Szilárd árakon német, lengyel és belföldi számlára történtek vásárlások. Tegnap elment Németországba 8, Lengyelországba 1, Budapestre 1 vágón, ma reggel Budapestre 12 teherautó és 14 kocsi áru. Nagykereskedelmi árak: cseresznye piros (235 q) 20— 32, germersdorfi (190 q) 40—65, fekete (350 q) 40—60, földieper (15 q) 20—45, egres (15 q) 16—20, ribizli (30 q) 25, meggy (5 q) 28—35, zöldborsó (20 q) 14—16, új rózsa burgonya (30 q) 10—20, zöldbab (25 q) 30. salátának való uborka (5 q) 50—60, tök (10 q) 10—14 fillér kg-ként. Kedvezményes Angol Park legyek! Alpesi falu ' parkbelévővel . . —.80 helyet*'—.60 Parkbelépő' ...........—.40 . —.24 Magasvasút . . . . . —.40/" „ —.24 Szellemyónat .... —^i(í „ —.18 Vízisikló ..................«*-.30 „ —.18 Elvarázsolt kastély*—.30 „ —.18 Dodgem (2 személy) —.50 „ —.36 Repülő . . .V. . . —.50 „ —.36 Csjtfiacsónak .... —.20 „ —.12 'Wfhlp . —.20 „ —.12 Tobogán-' ................—.20 „ —.12 Pilótaiskola ...........—.20 „ —.12 Kisvasút ...........t . —.20 —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, Vili., József-körút 5.
