Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-15 / 134. szám
1939 JÚNIUS 15. CSÜTÖRTÖK TTOTIDETKI J'VafifcARHIPMB 5 N APRÓ L-N APR A Június 14. SákftOHtfta, fény és fenségesség — ezek a szavak jellemzik legjobban azt a magasztos aktust, amelynek színhelye ma az Országháza aranydíszű kupolacsarnoka volt. De ez a színpompa mégsem volt fényűzés, hanem csak a történelem, az ezeréves magyar múlt fölragyogása. A történelmi Magyarország arca, amelyben évszázadok szent hagyományai olvadnak össze a jelen képeivel. Nem külsőség ez a történeti pompa, mert a Zrínyi-korabeli főúri díszruhákban, a kuruc mentékben, a Mária Terézia korabeli magyar testőröltönyben, a régi székely nemesek ünneplőjében és a 48-as hagyományokat tükröző egyszerű fekete dísz- magyarban az ősök arca és lelke jelenik meg élő valóságként. A magyar történelemi örök folytonosságát tükrözi ez a ttép. És itt van a jelenkor különféle arculata is ruhában kifejezve. A Felvidék fiai hozták be a magyar parlament életébe a Kossuth-nyakkendös egyszerű fekete magyart, ennek visszhangja, továbbfejlesztése volt a Magyar Élet Mozgalmának nemesen egyszerű egyenruhája és végül itt látjuk a legújabb egyenruhát: a nyilas képviselők olaszosan fekete zubbonyait, a németes vállpánttal, zöld inggel és magasszárú csizmával. Színekbe és ruhákba szimbolizáltan szivárvány os mozaik: a nemzet örök arca tárul elénk. Együtt volt itt az egész nemzet. A magyar alkotmányosság mindkét tényezője: a királyi hatalmat képviselő kormányzó és a nép és nemzet fenségjogait képviselő országgyűlés mindkét háza. Az államfő szózatot intézett a nemzethez és a nemzet olyan lelkesedéssel és helyesléssel reagált minden tételére, hogy régi-régi országgyűlések nagy pillanatai jutottak eszünkbe, a legnagyobb lelkesedés kitörései, amikor a nemzet akkori képviselői életükkel- vérükkel voltak készek megpecsételni a pillanat nagyszerűségét. A lelkes kitöréseket a rádió közvetítésével az egész ország hallgatta, sőt figyelte az egész világ is és bizonyára ámult azon a páratlan egyakaraton, amelyben az országgyűlés oly tüntetőén összeforrt az államfő kijelentéseivel. Nem üres aktus volt ez, hanem a legforróbb, legéletesebb élet, amit a hideg formalitásokhoz szokott idegenek aligha érthetnek meg, de megérti az, aki tisztában van azzal a bensőséges ragaszkodással, amellyel a magyar nemzet uralkodóihoz és vezéreihez viseltetik. A nemzet lelke szólalt meg a gyakori helyeslésekben, valahányszor az államfő olyan tételeket érintett, amelyek a nemzet Íratlan alkotmányának, a lelkekben élő ezeréves örök magyar alkotmánynak sarkalatos tételei és azokat a legérzékenyebb húrokat pendítette meg, amelyek a szociális népi szellemiség húrjai. Nagy pillanatok voltak ezek: az államfő a nemzet leikéből beszélt. Egy nagyon összehangolt lelkű nemzeti többség állt ma a trónbeszéd meghallgatására, ez a nagy világnézeti és programatikus egység szülte azt, hogy a kormányzói beszéd a nemzet egy- akaratának manifesztációjává magasztosult. Ha annyi lelkesedés és egyetértés lesz majd a munkában, mint amennyi — hogy Kossuth egykori szavaival fejezzük ki — a mai megajánlásban volt, akkor, Magyarországot, a most megépítendő új népi és szociális Magyarországot igazán a pokol kapui sem rendíthetik meg. A trónbeszéd a maga szociális tartalmával és történelemformáló céltűzéseivel rendkívül súlyos és hangjában újszerű államfői megnyilatkozás volt, ez az újszerű tartalom és hang forrósította föl a hideg pompától szikrázó kupola- csarnok történelmi levegőjét. Például a magyar Felvidék és Kárpátalja puszta említése kitörő lelkesedést csiholt ki a történelmi Magyarország reprezentánsaiból, az ország sorsának intézőiből. És az egész ünnepségből az a hit csendült ki, hogy az ország és a nemzet élete a legjobb úton halad, annak irányítása a legjobb, legbiztosabb kezekre van bízva. Azt éreztük, hogy a kormányzó szavaiban most az egész nemzet szívének lüktetését halljuk s mostantól egy egész ország indul új történelmi távlatok, új nagy események, a nemzeti nagyiét fokozatos beteljesülése felé. FELVIDÉKI ü MAGYAR HÍRLAP ST.rli-sztíisés; íi kiadóhivatal, Bp, VIII, Józsel-krt 5. Telefonsz ám: 144-400 Teleki Pál gróf és Jaross Andor a vasárnapi udvardi ünnepségen Az egész mátyusföldi magyarság hatalmas, demonstratív nemzeti ünnepe lesz az udvardi országzászló felavatása június 18-án. Az ünnepség keretében adja át Udvard község Teleki Pál gróf m. kir. miniszterelnöknek, Jaross Andor tárcanélküli miniszternek, Imrédy Béla v. miniszterelnöknek és vitéz Rátz Jenő v. honvédelmi miniszternek Udvard község díszpolgári oklevelét. Baróthy Pál királyi főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke a következő hivatalos közlést adta ki a nyilvánosság részére: — A budapesti kir. ügyészség valutaosztálya a lefolytatott nyomozás adatai alapján I. Klein István dr., a Mezőgazdasági Ipar Rt. vezérigazgatója és II. Vámosi Tibor, a diószegi cukorgyár vezető igazgatója, budapesti lakosok ellen, az 1922:XXVI. t.-c. 1. § 2. pontjába ütköző, ezen §. II. Róma, június 14. Csáky István gróf magyar külügyminiszter hétfői beszéde és a román-magyar viszony alakulása élénken foglalkoztatja az olasz lapokat. A Lavoro Fascista megállapítja, hogy a Magyarország és Románia közti viszony ismét kiélesedett. Csáky István gróf külügyminiszter a Magyar Élet Pártjának értekezletén mondott beszédében kijelentette, hogy a románok, úgy látszik, nem hajlandók beváltani szavukat és kitérnek az elöl, hogy a magyar kisebbségek sorsát kielégítő módon rendezzék. Vájjon hogyan magyarázható, hogy a románok ismét ilyen merev, elutasító álláspontra helyezkednek? — teszi fel a kérdést a lap. Nem nehéz felismerni azt, hogy ez is a párizsi és londoni úgynevezett garanciáknak a következménye. A Giomale d’ltalla a magyar külügyminiszter beszédének a következő címet adja: Csáky István gróf büszke vádbeszéde Románia ellen a magyar kisebbségekkel szemben tanúsított magatartása miatt. A Tribuna a következő cím alatt ismerteti a külügyminiszter beszédét: Csáky István gróf világos okfejtéssel ismertette Magyarország követeléseit Románia irányában. A Stampa budapesti tudósítója Jorga, a román szenátus elnöke beszédének budapesti visszhangjával foglalkozva, rámuAz ünnepség vasárnap délelőtt 9 órakor tábori szentmisével kezdődik, majd tíz órakor a község országzászlaját avatják fel, végül féltizenkettökor a község díszközgyűlésének keretében átadják a négy miniszternek Udvard község díszpolgári oklevelét. Az udvardi ünnepségen Teleki Pál gróf miniszterelnök és Jaross Andor felvidéki miniszter személyesen jelenik meg. bekezdése szerint minősülő fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés (pengőkiajánlás) bűntette miatt az előzetes letartóztatást a főtárgyaláson hozandó érdemleges határozathozatalig elrendelte. Alapos a gyanú ugyanis, hogy nevezettek előzetesen egyetértve Budapestről 1932-től 1936. évig saját vagyonukból körülbelül egymillió pengőt ajánlottak ki Zürichbe. Az előzetes letartóztatási határozat ellen felfolyamodást jelentettek be. A széleskörű nyomozás továbbra is folyamatban van. tat arra, hogy a magyar külügyminisztérium lapja szerint Jorga beszéde valóságos báborús úszítás Magyarország ellen. Az Avvenire így ír: Még mielőtt Chamberlain kiterjesztette volna esernyőjét Románia fölé, úgylátszott, hogy a románok hajlandók lesznek Magyarországgal tárgyalni. Most azonban Jorga, a román szenátus elnöke olyan kijelentéseket tett, amely felelős államférfiú szájában valóságos háborús bejelntésként hangzik. Jorga szóról-szóra azt mondotta, a románok sajnálják, hogy márciusban nem viselhettek háborút azok ellen, akik megsértették Romániát és kétségbe vonták a románok jogait. Magyarország, amely húsz év alatt elég keserű tapasztalatot szerzett a Népszövetség hasznavehetetlenségéről, máris levonta a maga következtetéseit Jorga beszédéből. Csáky István gróf külügyminiszter határozottan kijelentette, hogy Magyarország most kénytelen lesz megváltoztatni magatartását. A Resto del Carlino budapesti tudósítója a következőket írja: — Budapesten elképedéssel fogadták Jorga nyilatkozatát. A magyar fővárosban nem tudják elképzelni, hogyan lehetséges az, hogy egy felelős államférfi nyilvánosan sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a háború nem tört ki. Nem kétséges, hogy fenti harcias nyilatkozat a nyugati hatalmak garanciái nélkül aligha hangzottak volna el. Bukarest magas védnökeinek most látniok kell, hogy eljárásuknak milyen következményei vannak. Románia magatartása Csáky István gróf külügyminisztert fontos nyilatkozattételre késztette. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Románia magatartását csak egyféleképen lehet értelmezni, mégpedig úgy, hogy a románok nem hajlandók szívélyes megbeszéléseket kezdeni Magyarországgal a kisebbségek kérdésében. Az olasz lapok a Stefani-Iroda budapesti tudósítójának részletes jelentése alapján terjedelmesen közük Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédét. amelyben öt pontban foglalta össze a kormány programját. Kiemelik az olasz lapok, hogy a magyar kormány nagyszabású programmal lép az országgyűlés elé és rámutatnak a miniszterelnök külpolitikai kijelentéseire is, aláhúzva, hogy Magyarország kitart eddigi külpolitikája mellett, amely minden tekintetben kitünően bevált. A francia sajtó is elítéli Románia magatartását Párizs, június 14. Az esti lapok egy része ismerteti Csáky István gróf külügyminiszternek a kormánypárt értekezletén elhangzott kijelentését. A lapok kiemelik Csáky grófnak a magyar-román kapcsolatokra és a kisebbségi kérdésre vonatkozó szavait. Csáky gróf kijelentette, — írja a Temps Budapestről keltezett táviratában — hogy a magyar kormány sajnálkozással veszi tudomásul a román kormánynak a magyar kisebbség kérdésében tanúsított elutasító állásfoglalását. Ez a magatartás annál jogosulatlanabb, mert a kisebbségi jogokat szerződések biztosítják. Magyarország éppen azért lépett ki a Népszövetségből, mert Genf ben nem érvényesíthette ezeket a jogokat. A magyar kormány méltánytalannak tartja Románia magatartását, mert a magyar kisebbség igen lojálisán viselkedik és csatlakozott a román kormányhoz. A magyar külügyminiszter ebből a helyzetből azt a következtetést vonta le, hogy — mivel a magyar kormány az eddig alkalmazott módszerekkel nem tudta rendezni a helyzetet —• a megoldást más alapokon kell keresni. A Paris Midi budapesti jelentésében szintén kiemeli Csáky István grófnak Románia kisebbségi politikájával foglalkozó szavait. Csáky gróf hangoztatta, — írja a tudósítás — hogy Magyarország mindenre cl van tökélve az erdélyi magyar kisebbség megsegítése érdekében. A román kormány magatartása jogosulatlan, észszerűiden és méltánytalan. Csáky gróf sajnálkozott afelett, hogy a két ország a jelenlegi zavaros időben nem fog össze a béke és civilizáció oltalma érdekében. A Journal des Debats szintén ismerteti Csáky gróf beszédét és idézi belőle a magyar-román viszonyra vonatkozó részeket. Gafencu nyilatkozata Ankara, junius 14. (Havas.) Gafencu román külügyminiszter az újságíróknak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy teljes megegyezés jött létre közötte és a török kormány között. Tanácskozásainak főbb eredményeit a következő pontokban foglalhatja össze: 1. Románia és Törökország érdekei és nézetei teljesen azonosok és a két ország számíthat egymásra. 2. Mind a két ország a Balkánszövetség államainak függetlensége és egysége mellett foglal állást. 3. A Balkánszövetség hajlandó valamennyi csatakozni szándékozó országot ■tagjai sorába felvenni. 4. A két kormány tervbevette a Balkánszövetség politikai földrajzi, kulturális és gazdasági érdekeit kutató intézet felállítását. Az intézet felállítását a görög kormány jóváhagyása alá bocsátják és Isztanbulban állítják fel. Gafencu kijelentette még a Havas Iroda munkatársának, hogy a francia-román barátság változatlan marad. „A Balkán-szövetség tulajdonképpen megszűnt•• Róma, junius 14. A Stampa belgrádi tudósítója „Gafencu ismét megkezdte pirouettejeit“ cimmel gúnyoshangú cikkPengő kiajánlás elmén letartóztatták Klein István vezéiigazgatót és Vámosi Tibor igazgatót Alapos a gyanú,hogy saját vagyonukból egymillió pengőt ajánlottak ki Zürichbe Jorga valóságos háborús uszítás Magyarország ellen — írják az olasz lapok A római sajtó nagy elismeréssel ír Csáky István grófnak a román-magyar kérdésben tett nyilatkozatáról
