Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-02 / 124. szám
5939 JÚNIUS 2, PÉNTEK TEwroöa -Maí&ARHIRLAE Budapest — könyvváros Hazatért a „Sajóparti kunyhó“—Mit hoztak az erdélyiek? Szlovák kereslet Wesselényi „Szózata“ iránt— Bródy András nyilatkozata a magyar-ruszin könyvakcióról Alig csillapodtak le az országos választásokkal járó izgalmak, a főváros és a vidéki városkák terei és utcái újra benépesednek rajongó és csöndesen szemlélődő emberekkel, magyaros mintájú, virágos sátrakkal s frissen készült könyvekkel, Ez egy másik ország képe, a szellemi Magyarországé, amely tizenegy év óta mindig ilyenkor kicsit tüntetőleg megmutatja magát az utca forgatagában. Ezeken a napokon a ezerte- ezakított Részek magyarsága Budapest felé tekint, a kultúra magas fellegvárára; Erdély és Szlovákia, Jugoszlávia mágyar írói adnak egymásnak találkozót, úgy jönnek erre a napra Pozsony> Nyitra, Eperjes, Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó ée Szabadka írói, mint egy meghitt randevúra, ahol a Tisztelt olvasóközönséggel van egyéemás elintéznivalójuk. Sajóparii kunyhó — „Hazajöttünk“l Ezidén mintegy ötven sátor épült fel a könyvek befogadására, előző este kezdték a sátor-verést, visszatérő kedves szokását a könyvkereskedőknek és kiadóknak, mint ama hajdani tizenhatodikszázadbeli kul- túrhősök, az Ahádi Benedekek, a Misztót- falusiak, akik egymaguktfc-an írók, nyomtatók és terjesztők is voltak s áldozatos készséggel furikoltákl be szellemi árucikkeikkel a magyar betűre éhes országot. A sátorveréssel leghamarabb a felvidékiek lettek készek, már kora hajnalban ott állt a régi helyén, a Petőfi Sándor-utcá- ban a „Sajóparti kunyhó”, Nyiresi-Tiehy Kálmán kedves tervezésében. Muskátlivirágok virítanak az ablakában, gömöri szőttesek csinálnak jóleső hűségárnyékot a juniuseleji kánikulában. Ott a régi gárda is, amely évek óta nemes buzgalommal, a kisebbségi köny* iránti tisztelettel irányították a könyveladást. A fő-főirányító: LükS Gézáné nagy szakértelemmel vezeti az üzleti könyveket, mosolyogva mondja: — Mire belejöttem a munkába, megszűntünk, hála’ Isten, kisebbség lenni!... Munkatársai is a régi poszton; Révay Istvánná grófné, Zólyomi Dezsőné, Vécsey Zoltánná dr.-né, Dex Ferencné és Szent- Ivány Etelka, most boldog „végkiárusítást” rendeznek, ami még megmaradt a húszéves kisebbségi sorsból... kj tudja, megjelennek-e még a következő könyvnapokon? Idézzük fel áhítattal a kérdést: 1934 tavaszát, amikor Szent- Ivány József kezdeményezésére megjelent a magyar fővárosban első „Szlovákiai Magyar Ház”, a Liptói havasokból lehozott fenyőfák között, mohával befödve s apró ablakain keresztül adogatták ki a Kázin- czy-könyveket, Szent-Ivány József hozta le a szlovákiai magyar írókat Budapestre, Ő adott lehetőséget, alkalmat nekik a nagyobb, a „központi” lélekzetvételre. Pár év múlva a fenyőfából összerótt havasi kunyhó átadta helyét a tágasabb gömöri magyar parasztháznak, mintha a liptói fenyő megérezte voln, hogy neki még maradnia kell 193« után is, az északi grá- nicon. A „Sajóparti kunyhó” homlokzatán aranybetűk hirdetik: „Hazajöttünk!” És egyszerű, tiszta falain a Dex Ferenc festőművész által rajzolt plakátok emlékeztetik a járókelőket — és a hazatért magyarokat is! — az odaát felépítendő „Szlovákiai Magyar Házak”-ra. A muskátlis, gömöri szőttesektől díszes házikóban ott látjuk kedves vendégként Jaross Andornét, Esterházy János grófot, Révay József grófot és Pálffy Károly grófot. Péntekre várják Jaross Andor minisztert a kormány többi tagjával együtt. örömmel újságolják a „sajóparti”- hölgyek, hogy az első látogató Szinnyei- Merse Jenő volt, „Kassa műemlékeit” vásárolta meg, majd Esterházyné-Thamovska grófnő, aki Vécsey Zoltán dr. „Síró városkával búcsúzott el a sajóparti kunyhótól. Állandóan sűrű csoportok állnak a könyvek előtt, örömtől könnyes szemek tekintenek fel a homlokzatra: „Hazajöttünk”, s sietve megvásárolnak egy-két Magyar írást, Kazinczy-kiadású könyvet, történelmi emlékül egy húszéves nehéz küzdelemről, amelynek tanulságait becsülettel és bátorsággal hirdeti a hazatért felvidékiek egyetlen folyóirata: az „Uj Élet”; könyvnapi száma nagy feltűnést keltett minden könyvsátorban. Fiatalok érkeznek a sajóparti kunyhó elé: Dohossy László kassai tanár, András Károly, az „Uj Élet” szerkesztője, Pfeiffer László és még sokan mások. A régi Kazinczy-könyvek mellett ott látjuk a legújabb kiadványokat, Wallentinyi Samu felvidéki lírai antológiáját és Szombathy Viktor most megjelent regényét is. Megjelent a délutáni órákban a „Sajóparti kunyhónál” Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, aki az új magyar irodalom könyveiből tekintélyes meny- nyiségü bevásárlást eszközölt. Megjelent továbbá Betlérből Andrássy Manó gróf s Léváról Schubert Tódor, a felvidéki kultúráiét nagy könyvbarátja. A kisebbségi Írók könyvsátrában A „Studium” könyvesbolt (Kecskemétiutca) előtt a pozsonyi Toldy^-Kör és a Magyar Minerva, a kolozsvári Pásztortűz; a szabadkai Kalangya, az Erdélyi Enciklopédia, a pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet, valamint a budapesti Láthatár kisebbségi szemle együttesen állítottak könyvsát- rat. Ott látjuk az írók közül a törhetetlen kedvű Reinel János dr. és vele együtt ugyancsak Pozsonyból Wimberger Annát, akinek a könyvnapra jelent meg első regénye Aranykert címmel a csallóközi magyarok életéről. Történelmi érdekességű a könyv, cm bécsi döntés óta ez az első irodalmi mű, amely Pozsonyban jelent meg (Veritas kiadóvállalat, Schubert Gyula címlapjával). Kedves vendége a kisebbségi sátornak Esterházy Jánosné grófné, aki elmondja, hogy a kisebbségi magyar írók könyvsátrát a kora délelőtti órákban meglátogató Spissiák János, Szlovákia budapesti követe és Wesselényi Miklós „Szózat a szlávokhoz” című könyvét rendelte meg, továbbá szép számmal vásárolt a legújabb könyvekből is. Nem: messze a „Sajóparti kunyhótól”, a Szervita-téren sátoroztak le az erdélyiek; kopjafák emelkednek ki a Kós Ká- roly-tervezte erdélyi díszítésű kunyhóból. Az Erdélyi Szépmíves Céh vezérkarából ott látjuk Kemény János bárót, Kovács Lászlót és feleségét, Tamási Áront, Nyirő Józsefet és Vásárhelyi Z. Emil festőművészt. A romániai választások miatt otthonmaradtak Bánffy Miklós gróf, Kós Károly és Molter Károly, akik jelentős szerepet visznek az erdélyi magyarság politikai életében is. Az Erdélyi Szépmíves Céh négy új re- mekkönyvvel jött fel a budapesti könyvnapra: Áprily Lajos „Láthatatlan írás”, Nyirő József „Mádéfalvi veszedelem”, Tamási Áron „Szülőföldem.” és egy különösen nagyjelentőségű könyv: Pálffy János emlékezései magyarországi és erdélyi urakról. Az utóbbi könyv szerzője az 1848-i magyar képviselőház erdélyi alel- nöke volt; nemrég megtalált kézirata meglepően érdekfeszítő, igen őszinte portrékat tartalmaz a kor hőseiről. Az idei könyvnapnak kétségkívül ez a legkülönlegesebb eseménye. A Szépmíves Céh a közeljövőben további ismeretlen erdélyi emlékiratokat készül kiadni. Ugyancsak a könyvnapra hozta fel az első erdélyi gyermekkönyvet (Czegei Carla: Bözsi), Vásárhelyi Z. Emil ötletes művészi rajzaival. A Turul és Mefhosz, mint könyvkiadók Uj színt és magyarabb szellemet hozott a magyar könyvnapok ünnepi kalendáriumába a két főiskolás egyesület kiadó- vállalata. A Mefhosz-könyvkiadó az Ap- ponyi-téren építette fel (Zöldy Emil tervezésében) alföldi ámbitusra emlékeztető sátorát. „Magyar író — magyar szellem — magyar kiadó”, hirdeti messzire látható betűkkel a vállalat jeligéje s &Z új kiadványok bizonyítják is a jelige hitelét. Könyvnapi kiadványai közül Fája Géza „Dózsa Györgyiét, Kemény Gábor „Verhovina feltámad” cím.ű könyvét és az öt kötetből álló „Magyarok könyvtárát” (Illyés Gyula, Féja Géza, Ortutay Gyula, Erdei Ferenc és Szabó Zoltán) vásárolják feltűnő szeretettel, Ortutay Gyula munkáját (Rákóczi két népe) rutén nyelven is kiadták (az ungvári Viktoria nyomda betűivel), ezzel és Kemény Gábor „Verho- vina” könyvével — amelyhez Bródy András írt előszót — a Mefhosz a magyar-ruszin testvériségnek áldoz. A tegnapi könyvnapon rutén közéleti személyiségek is megjelentek a Mefhosz-sátrában: Bródy András volt miniszter, Davidovics András, a Magyarországi Ruszinszkóiak szervezetének főtitkára, Smor M. Adalbert, az amerikai ruszinok egyik vezetője s rutén nemzeti viseletben Demkó Mihályné és leánya, Demkó Tatjana, Popovits Márta s Erdős Károlvr.é. — Kellemesen lepett meg a Mefhosz kezdeményezése, — nyilatkozott Bródy András, a Felvidéki Magyar Hirlap számára, — amely a magyar és a kárpátorosz ifjúság lelki összehangolódását tűzte ki céljául. Ezért örömmel tettem eleget a Mefhosz kívánságának, hogy ezen akció első könyvéhez, („Verhovina feltámad”) előszót írjak.. Meg vagyok győződve hogyha az ifjú generáció összeforr, Nagymagyarország most megkezdett új alapjai erődítmények lesznek, amelyeken minden ellenség támadása megtörik. A Mefhosz könyvnapi kiadványain kívül felsorakoznak az első sorozat könyvei is: Kerék Mihály nagysikerű „Magyar földkérdés”^, Veres Péter „Szocializmus- Nacionalizmus” és Szabó Pál „Szakadék” című regénye. Itt vannak az Erdélyi Enciklopédia kiadványai is (Balog Edgár: íratlan történelem, Szemlér Ferenc: Más csillagon, Nagy István: Külváros). Itt fedeztük fel Német László frissen megjelent könyvét („Kisebbségben”), amely megrázó kiáltványként fordul a történelemnek e vészterhes hónapjaiban a magyar ifjúsághoz: „Van óra, amelyben szólni: reménytelen, de becsület. Ez ilyen”, A Turul Szövetség — a Magyar Élettel együtt — két sátort készített, egyiket az Egyetem-téren, másikat a Rákóczi-út és Múzeum-kőrút sarkán. Kovách Aladár szerkesztésében a könyvnapra „Turul Falufüzetek” jelentek meg, Sinka István: „Az élők félnek, Bodnár István: Ludas Matyi. A Magyar Élet adta ki fyathureczky Gyula könyvét: „Erdély, amióta máskép hívják” és Sinka. István összegyűjtött verseit „Vád” címmel. A Turul Szépmíves könyvkiadó a Nemzeti Színház előtti téren emelt díszes, kopjafás sátort (Szabó Lajos igazgató ízléses tervei alapján). „Magyar szóval, magyar dallal — előre!” — szól az ifjú vállalat jeligéje s eddig már öt munkát jelentetett meg Szépmíves könyvosztályában, legutóbb: Csifrka Péter és Terescsényi Gyula regényeit. „A Magyar Szemle” új kiadványaival (Zrínyi Miklós összegyűjtött prózai munkái Markó Árpád szerkesztésében) ér el nagy sikert, népszerű, „Kincsestár”- köteteit új csoportosításban rendkívül olcsó áron árusítja. A „Nyugat” könyvsátrában Cs. Szabó Anna királyi hercegasszony kiosztja a díszokleveleket a Faluszövetség országos háztartási versenyén «—^■■■'11 .1 ............■■■ !■!■■■ .1 ■■ fiw László (Magyar néző), Török Sophie (Nem vagy igazi!) és Illyés Gyula (Külön világban) dedikálják új könyveiket a vásárlóknak. Az Athenaeum öt' könyvet adott ki a könyvnapra. (Ady összegyűjtött novellái, Karinthy „így írtok ti”, Móricz Zsigiriond új önéletrajza: Életem regénye, Kodolányi János: József, az ács, Hunyady Sándor: Jancsi és Juliska). A Kir. M. Egyetemi Nyomda könyvesbolt sátrában Maróthy Jenő „Felvidéki falevelek”, Sötér István új regénye, Fellegjárás és Mezey István „Az igazi Japán” c. könyve iránt mutatkozik nagy érdeklcídés. A „Dante” új Kassák-regényt adott ki és Gárdonyi Géza „öreg tekintetes”-ét olcsó áron bocsátotta forgalomba. A Franklin Petöfi- és Arany-műveket adott ki rendkívül olcsó áron. A Révai: Jókaitól a „Lőcsei fehér asszony”-t és egy Móra-regényt adott ki népszerű formátumban. Kapósak ezidén is az új Cserépfalvi-kiadványok (Illyés Gyula, Kovács Imre és Ráth-Végh István), valamint az új Officina-’könyvek. Minden könyvsátorban keresett mű a Stádium-nál megjelent Barta Miklós: Kazárföld és a Szent István Társulat kiadásában megjelent Sik Sándor: Pázmány. Gazdag, változatos tárháza a klasszikus és modem magyar irodalomnak, legjava a magyar sors nehéz kérdéseit hozza az olvasó elé, meggyőző erővel, művészi formában. A szellemi Magyarország képe előnyösen és reménytkeltően mutatkozott meg a könyv ezidei sátoros ünnepén. <vl) Visszaérkezett Danzigba Burckhardt főbiztos Danzig, junius 1. Burckhardt tanár, dan- zjigi főbiztos visszaérkezett Danzigba január óta tartó szabadságáról. Danzig- ban felkereste Greiser szenátusi elnököt, valamint Forster körzetvezetőt, akikkel hosszabb megbeszélést folytatott. Japán és Matsdzsukuo elismerte Szlovákiát Tokió, június 1. Arita külügyminiszter értesítette a szlovák kormányt, hogy a japán kormány elismeri Szlovákia függetlenségét, valamint hivatalosan elismeri a szlovák kormányt, mint Szlovákia törvény- szerű kormányát. A külügyi hivatal hivatalos közleményében megállapítja, hogy Cseh-Szlovákiánák márciusban történt felbomlása után Szlovákia kikiáltotta függetlenségét és Németországgal szerződést kötött, amelynek értelmében Németország védnöksége alá helyezte magát és vele szoros együttműködésbe lépett mind katonai, mind diplomáciai téren. Ezért magától értetődő, hogy Japán, amely különös jóviszonyt tart fenn Németországgal, * diplomáciai érintkezésbe lép Szlovákiával. Bízunk abban, — mondja a közlemény, — hogy a Szlovákia és Németország közötti együttműködés nagy mértékben hozzájárul az európai béke fenntartásához. Hsingkingből jelentik, hogy a mandzsu kormány értesítette a szlovák kormányt, hogy Mandzsukuo hivatalosan elismeri a független szlovák államot.
