Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-15 / 134. szám
Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, tgyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, Jőzsef-körút 5, szám Telefon; 144*400 o Telefon; 144-400 A kormányzó történelmi jelentőségű szózattal nyitotta meg az új országgyűlést Minden kormányzati tényező különös gondot fordít arra, hogy a visszatért területek népének helyzetét javítsa — A törvényhozás alkosson mindenekelőtt olyan törvényeket, amelyek a társadalmi békét és megértést szolgálják — Fejleszteni kell a földmívelést, kereskedelmet és ipart — A kiválóan megszervezett honvédelem függetlenségünk, megerősödésünk és a béke leghatásosabb biztosítéka — Katonanemzetünket a legnagyobb erőfeszítésekre képessé kell tennünk — Barátokat keresünk és eddigi barátaink mellett hűséggel kitartunk — Baráti jobbot nyújtunk minden nemzetnek, amely jószándékairól bizonyságot ad A tárgyaláson: ideje talán elérkezett, legszerencsésebb megoldás az volna, ha a nagyhatalmak összehívására a pápa tenne javaslatot „Felhívom az országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szenemében végezze“ Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal üdvözlöm az országgyűlés tagjait. Ebben az ünnepi órában hálát kell adnunk a Mindenhatónak azért, hogy a most összegyűlt országgyűlés egy immár — Üdvözletem az országgyűlés jelenlévő tagjain keresztül azoknak is szól, akik a közelmúltban visszatért területek népét az országgyűlésen képviselni fogják. Az északi kényszerhatárainkon túlról visszacsatolt területsáv képviselői már félév óta resztvettek az országgyűlés munkájában. Őket újra behívni a képviselőház első kötelessége. Sürgős feladat Kárpátalja visszatérésének törvénybeikta- lása is. Ezt kövesse a hazához mindenkor hű népe ideiglenes képviseletének behívása addig is, amíg mindezen visszacsatolt részekben az országgyüElső ilyen feladatunk lesz, hogy a főleg magyar-oroszok lakta kárpátaljai országrésznek ősi alkotmányunkba szervesen beleülő önkormányzatot állapítsunk meg. Hiszem és remélem, hogy az ország- gyűlés is ápolni fogja a megértést és a barátságot magyar- és idegenajkú honfitársaink között. területben és népességben megnagyobbodott Magyarország törvényhozó testületé lehet. Húszévi megpróbáltatás után, melyet nemzetünk példás fegyelemmel és rendíthetetlen hittel viselt el, az isteni Gontvisélés megengedte, hogy a hazától elszakított területek egy része öldöklő háború nélkül, egyedül a diadalmas igazság útján térhetett vissza. lési képviselőválasztások megtartatnak. — Szent István évében Isten különös kegyelméből és a nagy király szellemének segítőereje által a magyar nemzetre a megpróbáltatás időszaka után biztató napok köszöntöttek. Újra szentistváni fel- adatok munkanapjaira virradtunk. Hiszem és remélem, hogy ez az országgyűlés ugyanazzal a hivatásérzettel fog ehhez a munkához, amellyel az elmúlt századok magyar országgyűlései változó korszakokban nemzetünk történelmi küldetését és célkitűzéseit a Dunamedencében szolgálták. amelyet megbontani csak konkolyhintéssel lehet. — A nemzet egyetemes érdekeit szolgáló intézkedések során minden kormányzati tényező különös gondot fordít arra, hogy a visszatért területek népének helyzetét javítsa és begyógyítsa azokat a sebeket, amelyeket az idegen uralom ütött. <— Egység, munka, megerősödés befelé, függetlenség és önállóság kifelé legyen irányelve ennek az országgyűlésnek működésében. Társadalmi béke és megértés — Alkosson mindenekelőtt oly törvényeket, amelyek a társadalmi békét és megértést szolgálják s melyek az egészséges és keresztény társadalom magját, a családot erősítik meg. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a falusi és az ipari munkásság és mindenki, *— A társadalmi egyensúlyozottság lelki feltételeinek előmozdítását az országgyűlés a társadalomnevelés támogatásával és irányításával szolgálhatja. Az egyedek oktatásával szemben erősebben érvényesüljön a családok és nagyobb embercsoportok társadalmi nevelése szeretetre, megértésre és áldozatosságra. Iskolák, levente-intézmények, cserkészet, hitoktatók és családok szervesen együtt kell, hogy működjenek gyermekeink és az ifjúság nevelésében. Általában az egész nevelés terén nagyobb és hazafiasabb elmélyülésre, céltudatosabb összefogásra van szükség állam és társadalom, iskolák és ifjúsági szervezetek között. A közép- és felsőoktatásban nagyobb súlyt kell fordítani a nemzeti tárgyak tanításának mikéntjére, a hazafias gondolkodás élő valósággá nevelésére. Nem szabad megfeledkezni arról a nemzeti kötelességünkről, hogy egy ismeretekben éppen úgy, mint műveltségben, erkölcsökbe», szociális érzékben és hazafias érzésaki nélkülözi a saját otthon melegét, házhelyhez, otthonhoz és pedig egészséges otthonhoz jusson. Szükséges az is, hogy minél több családfő és család válhasson a nemzetnek önálló termelő- és fogyasztó- képes elemévé. — A szociális feladatok megoldásának, különösen a falusi népesség anyagi helyzetét javító és művelődését előmozdító intézkedéseknek külön pénzügyi megalapoz zásáról szintén gondoskodni kell. Szükségessé teszi ezt a családvédelem és a sokgyermekes családok támogatása is. Szabályozni kell a társadalmi gondozást és a társadalmi egészségügyet és hogy e téren minél hasznosabb munka folyhas- sék, az erre hivatottak szakoktatását is, ben egyaránt magasabbrendű vezetőréte- get állandóan neveljünk és tartsunk fenn, — A társadalmi kiegyensúlyozottság anyagi feltételeinek biztosítása érdekében az országgyűlésre jelentős gazdasági törvényalkotások munkája vár. Magyarország gazdaságpolitikai célja csak az lehet, hogy mindenki dolgozzon és különösen, hogy mindenki munkájából tisztességesen megélhessen. És ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra, hanem a: nemzet minden munkástagjára, állami, köz- és magánalkalmazottakra is vonat* kozik. — Gazdaságpolitikánk alapja csak a többmunka és a többtermelés lehet. A többmunka a mai világversenyben az egész élő nemzedéknek és minden egyes embernek hazafias kötelessége. — A többtermelés pedig olyan nemzeti érdek, amelyet az egyéni kezdeményezésnek rendkívül fontos szerepe mellett az államnak nagy vonalakban irányítania, bátorítania és segítenie kell. Az országgyűlés és a kormány felÜdvözlet a visszatért területek képviselőinek Megértést, barátságot magyar- és idegenajkú honfitársaink között Jelentős gazdasági törvényalkotások
