Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-14 / 133. szám

8 TEOTIDEta • 1989 JÜNIUS 14, SZERDA A komáromi cserkészek kapták meg a Duna-hídon lévő régi csehszlovák vámházat otthonul A bencés cserkészcsapat kétnapos, jubiláris ünnepsége Komárom. A híres komáromi cser­készcsapat, a bencés főgimnázium Jókai- cserkészcsapata kétnapos ünnepséggel ülte meg fennállásának huszonötéves jubileu­mát. A Felvidéken a losonci, rimaszom­bati s a komáromi cserkészcsapat a leg­régibb: 1913-ban s 1914-ben alakult. A megszállás húsz esztendeje alatt a ma­gyar cserkészcsapatok pompásan kivették részüket a kisebbségi munkából, valóban jó munkát végeztek s megbecsültté tet­ték a cserkész nevet. Különösen a komá­romi bencés főgimnázium cserkészei jár­tak elöl jó példával: rendkívül erőteljes cserkészéletet él­tek, kitűnő táborokat rendeztek, így tutajtáborokat a Vágón, Komárom­ban szerkesztették a Tábortűz című cser­készfolyóiratot is s a komáromi cserké­szek jutottak az utóbbi években először önálló erdei telephez, épített táborhely­hez, a selmeci hegyekben. Selmecbánya s Szklenófürdő megbecsült vendégei let­tek a komáromi bencés-cserkészek: a Jaross Andorné által vezetett gyermek­nyaraltatási mozgalomba is bekapcsolód­tak a komáromi cserkészek s saját cser­késztelepükön, épített faházakban gon­dozták a szegénysorsú csenevész gyerme­keket a nyári táborozás alatt. A komá­romi cserkészek anyagi s szellemi fellen­dülése az utóbbi tíz esztendőben elsősor­ban a kitűnő, rendkívül ügybuzgó főpa­rancsnoknak, Biró Lucián bencésrendi ta­nárnak köszönhető. Fáradságot s akadá­lyokat nem ismerve, páratlan ötletesség­gel szerzett meg a cserkészeknek min­dent, amire a cserkészfiúknak szüksége volt s ha máskép nem mént: a szükséges összegeket kivetette tár­sadalmi adó képpen, s minden szülő, öregcserkész szívesen fizetett. Munkatársai: Kocsis Károly, Romhányi Árpád, Nemesik Valter, Sághegyi Medárd s az öregcserkészek szívesen állottak mellé s segítettek a cserkészcsapatvezetés nehéz, de hálás munkájában. A miniszterelnök csónakja A komáromi cserkészek nagy öröme akkor következett el, amikor a felszaba­dulás napján, a kormányzó bevonulását követő órákban Teleki Pál gróf. — akkor még kultuszminiszter, — személyesen ke­reste fel a cserkészotthont, elhozván a magyar cserkész jelvény eket, sorszámot adván a csapatnak, letétette a cserkész­fiúkkal a magyar cserkészfogadalmat. Teleki Pál gróf jóindulata azóta sem hiányzott s ennek köszönhető, hogy a komáromi cserkészek gyönyörű két­párevezős csónakot kaptak a minisz­terelnöktől a napokban, az Országos Cserkészszövet­ségtől egy nyolcüléses őrsi hajót kaptak s Ígéretük van több más csónakra is. Bíró Lucián szervezőképessége ugyanebben az időben egy cserkészvizitelep megszerzését tette lehetővé. A vizitelep a Kisdunán, a téli kikötőben van, a komáromi társada­lom áldozatkészségéből ez a vizitelep, uszoda, csónakház már a cserkészeké. Kétnapos ünnepség Szombaton s vasárnap rendezte meg kétnapos ünnepségét a komáromi bencés cserkészcsapat. Az ünnepségen megjelen­TELEFONSZÁM: 144-40G tek a budapesti, győri, pápai, esztergomi, losonci, érsekujvári, székesfehérvári cser­készcsapatok, vizicserkészek, farkasköly­kök s öregcserkészek egyaránt: hatszáz cserkész ünnepelt. Az ünneplésben küldöttségileg vett részt Komárom megye, a város, megjelentek az egyházak, iskolák, hatóságok képviselői s a honvéd helyőrségparancsnokság is képviseltette magát. Megjelent dr. Papp Antal ny. államtitkár, a Szövetség elnöke, Éry Emil ügyvezető elnök, Bálázsfálvy Kiss Ferenc dr., a vizicserkészek vezetője, Mrenna József, a volt Csehszlovákiai Cser­készszövetség Magyar Alosztályának köz­szeretetben álló vezetője és számos or­szágos cserkésztiszt, de eljött a cserkészek két nagy barátja is: gróf Esterházy János és gróf Révay István. Házavatás Szombaton este nagy tábortüzet gyúj­tottak a cserkészek a Klapka-téren s sze­renáddal üdvözölték a város polgármeste­rét, majd menetjük a bencés székház elé vonult. A tábortűznél dr. Éry Emil be­szélt. Vasárnap délelőtt istentiszteletek voltak, a Szent András templomban dr. Szívós Donát, a cserkészek volt parancs­noka mondott nagyon szép szentbeszédet. Majd vasárnap délben mind a hatszáz cserkész díszmenetben vonult el a cserkész­vezérkar előtt: a Ganz-gyár cserkészeinek pompás zene­kara szolgáltatta a zenét. Ekkor koszo- ruzták meg az egyes templomokban lévő hősi emléktáblákat is. Vasárnap délután a cserkészvizitelep fel­avatására s a hajók megkeresztelésére került sor. Dr. Szívós Donát végezte az egyházi szertartást, a cserkészhajók ke­resztanyái tisztégét, — magyarruhás leá­nyok kíséretében gróf Révay Istvánná és dr. Papp Antalné töltötte be. Szent Ist­ván és Szent Imre lett a két hajó neve. A szertartás ünnepi aktusa után a győri s budapesti vizicserkészek látványos, ügyes csónakfelvonulást rendeztek a Dunán 3 vizrebocsátották az új csónako­kat is. A komáromi cserkészek vizitelepe az első felvidéki cserkészvizitelep. A vizitelep felavatását az otthon „el­foglalása” követte: a komáromi cserké­szek megkapták a Dunahid feljárójánál álló, volt csehszlovák vámházat otthonul. A bencéscserkészeknek ezt az ajándékot a pénzügyminisztérium adta, húszévi hasz­nálatra. A Jókai cserkészcsapat e nagy helyiséget megosztja az Arany János íparoscserkészcsapattal is: a komáromi cserkészek otthona fogja üdvözölni ezután a Komáromba érke­zőt. A cserkészek a helyfoglalás jeléül felszö­gezték névtáblájukat a volt vámházra s az annyi keservet s annyi bosszúságot okozott háznak ezentúl sokkal kedvesebb s magyarabb rendeltetése lesz. . . A házavató után a gimnázium helyisé­geiben s udvarán következett egy igen szépen megrendezett cserkészünnepély, nyiltszini színpadon, később tánccal. A cserkészmamák rendezték az ünne­pélynek élelmezési részét, az öreg­cserkészek a táncot, a cserkészfőparancsnok, Biró Lucián irta a szinrekerült cserkészjátékot. Ugyanek­kor cserkészmuzeum is megnyílott a tisztipavillon egyik helyiségében: e cser­készmúzeum mutatja be a Jókai cserkész- csapat történetét s fejlődését. A díszfelvonulást Beszédes Lajos cser­készparancsnok vezette: a komáromiak, — akik az utóbbi hónapokban sok felvo­nulásnak lehetnek tanúi, — sokáig nem fogják elfelejteni a hatszáz cserkész ki­pirult arcát, ütemes lépését: az új Ma­gyarország jelent meg Jókai városában. (sz. V.) Rémdráma a tébolydában Letefeszíe as ápolónő Bukarest, június 13. Megdöbbentő ke­gyetlen gyilkosság történt hétfőn a buka­resti központi kórház ideg-osztályán. Ro- dita Silvestru elmebeteg nő, akiről eddig azt hitték, hogy nem közveszélyes és az Úgynevezett nyugodt betegek között he­lyezték el, egy óvatlan percben a konyhába lopódzott, ahol magához- vett egy éles konyhakést, amellyel megölte az egyik ápolónő két és fél éves kislányát, Beatricét. A szerencsétlen kisleánynak megengedték, Kisleányát egy beteg hogy a könnyű betegek között játszadoz­zon és a betegek nagyon megszerették a kisgyermeket. A gyilkos asszony a szeren­csétlen gyermeket a szó szoros értelmében lefejezte. A gyermek fejét ágyának matracába rej­tette. Az ágy körül gyertyákat gyújtott és a véres gyermekfej előtt térdepelve, imádkozni kezdett. Az ápoló személyzet csak akkor lett figyelmes és így jöttek rá a borzalmas bűncselekményre. Az ápolók ellen szigorú vizsgálat indult meg. Csokoládén és cukron tartotta unokáját, de az mégis kirabolta Jobb ruhákat szeretett volna, azért fosztotta ki nagyapja lakását' Nagyon jó megjelenésű, elegánsan öl­tözött húszéves magántisztviselő: Kohr László, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt volt vádlott a minap délelőtt Fenessy Ferenc dr. egyesbíró előtt. Nagyapja: Kohr Lajos építőmester jelentette fel, mert kifosztotta a lakását, míg ő távol volt, feltörte- a szekrényt s minden pénzét és ékszerét ellopta. A pa­nasz szerint 1200 pengő az ilymódon fel­merült kár. Az ékszereket orgazdáknak adta el és a királyi ügyészség a felmerült adatok alapján orgazdaság bűntette miatt vádat emelt Cohrer József ékszerész el­len is. A letartóztatásban lévő Kohr László beismerte bűnösségét. — Nem tudom, miért csináltam — mondotta vallomásában — nem hozhatok fel semmit védelmemre ... — De mégis volt valami oka tettének! Próbálja megmagyarázni a dolgot — fag­gatta a bíró. Egy ideig gondolkozott a vádlott, majd így szólt: — Nagyapa nem öltöztetett, ahogy sze­rettem volna ... Talán ezért... Ezután kihallgatták Kohr Lajost, aki kijelentette, hogy unokája megbüntetését kívánja. — Csokoládén és cukron tartottam — vallotta az idős férfi — mindent megtet­tem érte. Kilencven pengős ruhákat vásá­roltam neki. Nem volt kívánsága, amit nem telje­sítettem volna, s mégis ezt tette ve­lem. Cohrer József ékszerész tagadta bűnös­ségét s azzal védekezett hogy igazoltatta a fiatalembert, akinek az ékszerekért a napi árat fizette. Kiderült azonban, hogy már volt büntetve régebben. A bizonyító eljárás lefolytatása és Szé­chényi Árpád dr. királyi ügyész vád­beszéde ufán a törvényszék Kohr Lászlót a terhére rótt lopás bűntettéért héthónapi, Cohrer Józsefet pedig orgazdaság bűntette miatt hathónapi börtönbüntetésre ítélte. A fiatalember Ítélete jogerős.-------------<♦>------------­Felvétel a Szent Domonkosrendi Nővérek internátusába A kassai Szent Domonkosrendi Nővérek az 1939—40-ik tanévben megnyitják inter- nátussal egybekötött elemi és polgári leány­iskolájukat. Az lnternátus az új épületben telje­sen modern kényelemmel és higiéniával van berendezve. Az Intézet, mely Kassának leg­újabb és legmodernebb Iskolaépületében van el­helyezve, úgy oktatási, mint elhelyezési szem­pontból mindent korszerű színvonalon nyújt, polgári családok számára Is elérhető árakon. Egészséges fekvésű, higiénikus berendezései és biztosított pedagógiai, valamint egészség- ügyi felügyelet teszik különösen ajánlatossá olyan családok számára, akik gyermekeik katolikus szellemben való nevelésére súlyt helyeznek. Az Internátusbán a társalgási nyelv német. Egyenruhakötelezettség nincs. Beiratkozások június 22-töl. Közelebbi fel­világosítással szívesen szolgál az igazgató­ság. Kassa, Domonkos-zárda. Miért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzet- politikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltün­tették a piacról a szerzőt pedig támadták, csúfolták .. Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően idő­szerűek, s a „Kazárföldön*4 súlyos problémái ma is problémák Minden művelt embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő poli­tikára! Kapható a STÁDIUM könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111. szám), PFEIFER FER­DINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyvesboltban. Ära kötve; 2.50p

Next

/
Oldalképek
Tartalom