Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-14 / 133. szám
1939 JÚNIUS 14, SZERDA A „magyar standardról nyilatkozik, az első magyar női társadalomtudós Az ellátottság és anyagi kényelem, amelyben egy nemzet élni óhajt és amelyet méltányosnak tart a maga számára — minden országra jellemző. Az elmúlt évek társadalomrajzi, szociográfiai, falukutató könyvei és röpiratai éppen eleget figyelmeztették már az illetékeseket, hogy a falusi lakosság nagy része olyan alacsony életszínvonalon tengődik, hogy az már lassanként az egész fajta életerejét fogja megapasztani. A nyugati népekhez képest a magyar csakugyan szegény, az angol tehetősség és civilizált gazdagság csak vágyálom, még arisztokráciánk szemében is. Szegénységünk ezer árnyalatban jelentkezik, társadalmunk annyira széttagolt, amilyenre példát csak az atomokra hulló kínaiban találhatunk, de a mi szegénységünk annál kínzóbb, mert a vágyainkban jelentkező életstandard sokkal magasabb, mint a valóságban elért életszínvonal. Az ősi dicsőség, a fényes, nagyhatalmi nemzeti múlt, uralomratermett hatalomtudata még elviselhetetlenebbé teszi a magyarnak a szegénységet. S a kiváló nemzete tagokat történelmünk folyamán mindig következetesen sújtotta a sorscsapás, az anyagi boldogulás sosem nekik, hanem csaknem mindig a megálkuvók és deláto- rok kezére jutott. Beszél az első női társadalomtudós A szegénység és egyenlőtlen jövedelemeloszlás miatt szenvedő társadalmunkban már kétségtelenül megindult a töre- kedés az igazságosabb kiegyenlítésre. E törekvés feltétele a magyar életstandard fogalmának tisztázása, melyet most végez Bobula Ida, az első női társadalom- tudós egyetemi magántanárunk. Megkértük őt, nyilatkozzék a kérdésről. — Más nemzetek vezetőiben él egy nemzeti alapstandardfogalom, — mondotta, >t- amelyet emberi érzésük és népükkel való szolidaritásuk megkövetel a velük egy vérből való emberek legalsó és leg- kevésbbé szerencsés rétegének életszínvonalául — szól a kitűnő tanárnő kemény megfogalmazása. — Az amerikai életstandard elgondolás szerint a Szakképzet- len munkás fizikai munkája ellenében joggal várhatja el az élettől körülbelül a következőket: módot arra, hogy eltarthasson egy négy-öttagú családot. Olyan lakást, melyben körülbelül egy személyre egy helyiség jut, fürdőszoba, gáz, villany, vízvezeték. Olyan élelmezést, melyben az olcsó kenyér és lisztféle, hús, tej, tojás, zöldség, gyümölcs. Ruhaféléi csak a szabás tömegszerűségében különböznek a legdrágább ruhától és csak közelebbi vizsgálat után tűnik ki, hogy az anyag sem teljesen azonos. Távolról sem akarjuk azt mondani, hogy minden amerikai gyáros vajszívű filantróp, de mindegyik tudja, hogy a közvélemény figyeli, hogyan fizeti munkásait és ha a bér feltűnően kevesebb, mint az amerikai létminimum, akkor az nemcsak állampolgári becsületének, hanem gyártmányai keresletének és népszerűségének is kárára lesz. A mi viszonyaink — Ha a magypr viszonyokra akarjuk áttenni ezt az életstandardot, akkor a magyar munkáscsaládban egy lélekre átlag napi 89—40 fillér értékű fogyasztás esik. Es évi 800 pengőt jelent. Ennyit kellene a hattagú család ellátására előteremtenie a magyar munkás családapának ahhoz, hogy családját megóvja a lassú elsorvadástól. Sajnos, a szociográfusok adatai szerint a summásoknak sok helyen csak 12 fillér jut egy lélekre, Illyésnek a gazdasági cselédekre vonatkozó számításai szerint pedig napi 2 fillér készpénz és 2Jf—25 fillér értékű természetbeni szolgáltatás. Ritkán éri el tehát a magyar földmívesszegánység életszínvonala a családonkénti 800 pengős minimumot is, pedig még ez sem biztosítja a minimális kényelmet sem, nem ad módot te legcsekélyebb kultúr javak megközelítésére és csak szerencsés esetben teszi lehetővé a tűrhető ruházkodást és táplálkozást. Ahhoz, hogy elérjük az emberségesen élő szegénység színvonalát, egy lépéssel tovább kell menni és földmíveseknél legalább a következő . hozzáadásokkal kell élni: a lakást ki kell bővíteni két-szobq konyhára, fel kell vennünk a család minden tagja számára évente legalább egy teljes rend ruházatot, az élelmezéshez több cukrot kell hozzáadni, számítanunk kell világításra, időnként némi olcsó szórakozásra, dohányra, újságra, könyvre. Értéke mai árak szerint körülbelül évi 1200 pengő. Amit így nyerünk, az lenne az a még mindig nagyon egyszerű standard, mely mesz- sze van a szerencsésebb népeknél általában felvett alapstandardtől, de amit már szégyenkezés nélkül nevezhetnénk magyqr standardnak. Ezt próbáljuk azután átvinni a köztudatba, az Ország vezető rétegéibe, szó, írás és közigazgatás útján. A középosztály — De nemcsak a földművesszegénység élt ilyen leszorított vegetálásban. A legnemesebb veretű magyar középosztálynak életszínvonala is anyagi kényelmek szempontjából körülbelül csak a gyári munkások számára fenntartott amerikai standardnak felel meg — legföljebb öltözködésben áll felette, de a közlekedés lehetőségei szempontjából annál kevésbbé. Ha Kedvezményes Angol Park jegyek! Alpesi falu parkbelévővel . . —.8f> helyett —.60 Parkbelépő ..............—.40 „ —.24 Magasvasút ...... —.40 „ —.24 Szellemvonat .... —.36 „ —.18 Vízisikló . \. . . . —.3(k „ —.18 Elvarázsolt kastély —.30* „ —.18 Dodgem (2 személy) —.50 , „ —.36 Repülő . . . .\. . —.50 * „ —.36 Csodacsónak . . —.20 í „ —.12 Whip ...................\ —.20 * „ —.12 Tobogán ................\-.20 / „ —.12 Pilótaiskola ..............-^20- „ —.12 Kisvasút ..................—.20 „ —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, VEIL, József-körüt 5. úgy véljük, hogy a köznek törekednie kell arra, hogy minden egyszerű munkás és földműves számára, becsületes munka ellenében, elérhetővé tegye az élet és egészség fenntartását — akkor kétségtelen, hogy viszont a nagyobb képesítésű szakmunkás, a kiváló kisgazda, a közép kváll- fikáclójű tisztviselő részére méltányos élet- színvonal, a minimális komfort lesz. A legmagasabb készültségű fiatal ügyvéd, mérnök vagy tisztviselő pedig, akitől a köz erős szellemi munkát és teljesítményt vár, joggal támaszthatja az élettel szemben már pályája kezdetén a modern komfortnak megfelelő követélményeket, a későbbi évekre bízva a csekély jólét, majd a jólét eszközéinek meghozását. — Minden egyes nemzettag jogos életigénye döntő ügy és ezt illetőleg nem szabad félrevezetni seni a körülményt, sem a munkaadókat, sem magukat az érdekelteket, akiknek tudatosan kell sorsukat vál- íalniok. Nem irigykedésre és lázításra van szükség, ha közelébb akarjuk hözni egymáshoz az egyes osztályok életnívóját. Mert, ha látnunk is kell, hogy némely gazdag magyar milyen gyönyörűen ragyogó vörös márványbokszokat építtet lovai számára és mellettük milyen szomorú cselédházban tartja béreseit, akkor ebből csak azt következtethetjük, hogy a lo vakra vonatkozólag annak idején megkapták a helyes oktatást, de az emberekre vonatkozólag nem. Ez nem égészén az ö hibájuk és a mulasztást utólag is pótolhatja a hatóság és egy erőteljes közvélemény, Vakmerő rablótámadás egy Rákóczi-úti házban Kedden este hét óra tájban példátlan rablótámadás történt Budapesten, a Rákó- czi-út 29. számú ház második emeletének egyik lakásában. A háromszobás lakásba egy ismeretlen fiatalember a nyitvalevő ablakon keresztül behatolt, a lakás tulajdonosát, Boytha Emma magánzónőt megtámadta, a földreteperte és fojtogatni kezdte. A megrémült úrinő még csak kiáltozni sem tudott az ijedtségtől és átadta £ rablónak kilencven pengő készpénzét és arany karkötőóráját. A vakmerő bandita nem volt megelégedve a zsákmánnyal, a szekrényben kezdett kutatni, közben a cselédlány haza. érkezett. A bandita dulakodni kezdett a leánnyal, őt is földreteperte, majd elmenekült. A rendőrség keresi a vakmerő rablót. A Felvidéken életbelép a gyermekek vallását megállapító magyar jogszabály Budapest, junius IS. A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. kormány 5900—1939. M. E. számú rendeletét a magyar vallásügyi jogszabályoknak a visszatért felvidéki területen való alkalmazásáról. A magyar vallásügyi jogszabályok a visszatért felvidéki területen részben az állami főhatalom átvételével, részben pedig a polgári közigazgatás bevezetésével már hatálybaléptek. A m. kir. kormány a most kibocsátott rendeletben azokat az átmeneti szabályokat állapítja meg, amelyek az esetleges méltánytalan eredmények kiküszöbölése végett szükségesek. A féhdelét kimondja, hogy a visszacsatolt területen az 1938. évi november hónap 2. napja és az 1939. évi június hó 30-ik napja között a gyermek vallására vonatkozóan kötött megegyezés, vagy a szülőnek, illetőleg a gyámnak erre vonatkozó rendelkezése akkor is érvényes, ha az csak a volt csehszlovák jogszabályoknak felelt meg. A visszacsatolt területen a szülőnek vagy gyámnak az 1939. évi július hónap 30. napjáig joga van ahhoz, hogy a 14 napnál nem idősebb gyermek vallását újból megállapítsa, akár kötöttek a szülők a gyermek vallására nézve előzetes megegyezést, akár nem. A 18 évnél nem idősebb gyermeknek a magyar jogszabályok értelmében valamely bevett, vagy elismert vallásfelekezetet kell követnie. Ha tehát a visszacsatolt területen a 18 évnél fiatalabb gyermek nem tartozik valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, vagy éppen felekezeten kívül áll, a gyermek szülőjének a rendelet I értelmében 30 nap alatt meg kell jelölnie I azt a bevett vagy elismert vallásfelekezetet, amelyet a neme szerinti gyermek (apának a fia, anyának a leánya) kövessen. Ha a szülő ezt elmulasztja, a gyermek a magyar törvényeknek megfelelően kijelölt bevett vagy elismert vallásfelekezetet követi. Az 1938. évi november hónap 2. napja és az 1939. évi június hónap 30. napja között a visszacsatolt területen végbement vallásváltoztatás akkor is érvényes, ha az csak a volt cseh-szlovák jogszabályoknak felelt meg. Az azonban, aki bevett vallásfelekezetből ez alatt az idő alatt lépett ki és más be- vett, vagy elismert vallásfelekezethez nem csatlakozott, köteles elhagyott egyházának járó szolgáltatásokat továbbra is, legfeljebb azonban három évig megfizetni. Az 1939 július hónap 1. napjától kezdve mind a gyermekek vallásának megállapít tása, mind pedig a vallásváltoztatás szem« pontjából kizárólag a magyar jogSzabá« lyok rendelkezéseit kell alkalmazni. Lengyel gazdasági bizottság Londonban Varsó, június 13. Kedden délben egy órakor Londonba utazott Koc ezredes, a Lengyel Bank vólt elnöke, Domaniewski, pénzügyminisztériumi igazgató és Wsze« laki, a külügyminisztérium gazdasági ősz« tályának vezetője. Utazásuk célja, hogy a lengyel-angol pénzügyi és gazdasági együttműködést érintő kérdésekről tanácskozzanak. A harcos jobboldali gondolat zászlóvivője az 1939 Egyedül vagyunk folyóirat. hzerkesttö: Oláh György Előfizetési díj: félévre 4 pengő • \ í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili• ken, JÓ2 séf-kőrút 5, sz. Kérjen mutatványszámot!
