Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-14 / 133. szám

Aras 10 fillér Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP . Szerkesztősig és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144*400 Uj élet kezdődik A KORMÁNYZÓ államfői proklamátióval szerdán délben nyitia meg ünnepi keretek az úi országg A rádió Is közvetíti a kormányzó megnyitó beszédét — A felsöház kedden formális ülést tartott A kormány gazdag munkaprogrammal, a törvényiavas- latok egész sorával toglalkoztatia az úi országgyűlést A telsőház formális ülése A kormány gazdag munkaprogramja szült és készülőben lévő törvényjavaslato­állított emelvényhez megy, átveszi a miniszterelnöktől az ország* gyűlést megnyitó beszéd szövegét és felolvassa. Az országgyűlés tagjai ekkor eléneklik a Himnuszt, a kormányzó pedig elhagyja a parlament épületét. Az esemény nagy jelentőségére való te­kintettel a rádió szerdán délben tizenkét órakor közvetíti a kupolacsarnokból a kor­mányzó szózatát, amellyel megnyitja az országgyűlést. hogy korelnöki minőségben foglalja el a korelnöki széket. Borhy György a felhívásnak eleget tett, megnyitotta a felsőház formális ülését s felkérte a felsőház jelenlévő négy legfia­talabb tagját, hogy mint körjegyző lép­jenek az elnöki emelvényre. A négy leg­fiatalabb tag: EndXődy Vendel zirci apát, Eszterházy János gróf zalai földbirtokos, Pálffy Géza gróf és Jankovich-Bésán Jó­zsef gróf. A korelnök ezután felolvastatta a mi­niszterelnök átiratát, amely az ünnepies megnyitó ülésről szólt, majd az elnök azt javasolta, hogy a felsőház legközelebbi ülését az ünne­pies megnyitás után tartsa ■és ekkor a tizenöttagú igazoló bizottsá­got válasszák meg. A felsőház ülése végén a tagok hosz- szasan ünnepelték Magyarország kori mányzóját. (d) Teleki igazán elmondhatja ma­gáról, . hogy a választási küzdelem so­rán az ígéretek csatájában semmit nem ígért, de ennek ellenére olyan többséget kapott, olyan bizalommal ruházta föl a magyar nép a titkos sza­vazás eredményében, amilyen bizalom­tőkével eddig talán egyetlenegy ma­gyar miniszterelnök nem rendelkezett. Olyan többség áll mögötte, amely nincs rászorulva semmi más frakció támogatására, amelynek munkáját nem zavarhatja és akadályozhatja semmiféle ellenzéki párt, erélyesen és gyorsan megoldhat minden problémát, programja megvalósításának nincs semmi akadálya. A liberális és zsidó befolyás kiszorult a parlamentből, a csáklyások tömegesen, kibuktak, a ke­resztény, jobboldali, szociális reform- politikát még az ellenzék sem kívánja szabotálni. Ezért még nem volt a ma­gyar alsóházban többség, amely ak­kora alkotási lehetőségekkel rendelke­zett volna, mint Teleki óriáspártja, de nem is volt kormánytöbbség, amely éppen ezért vállain akkora történelmi felelősséget viselt volna, mint a Ma­gyar Élet Pártja. Az új magyar élet­rend és rendszer megteremtésére ka­pott meghatalmazást, rendszerválto­zást vár tőle az ország. S az új több­ség vállalja ezt a történelmi elkötele­zettséget, látni abból a hallatlanul gaz­dag munkaprogramból, amelyet Teleki és a Teleki-kormány tagjai tegnap föl­vázoltak. Korszakalkotó törvények ke­rülnek a Ház asztalára. A bejelentett huszonnyolc törvény mind nagyvonalú újítást tartalmaz, fontos közjogi in­tézkedéseket a teriiletvisszacsatolással kapcsolatban, például a Kárpátalja inkorporálását és önkormányzatát, az állampolgárság új szabályozását ren­dező törvények, de a program túl­nyomó része szociális reform. Olyan reformok ezek, amelyek gyökereiben fogják megreformálni és átformálni egész szociális életünket. Valóságos zuhatagja a szociális alkotásoknak. A leggyengébb mezőgazdasági rétegek szociális bajait óhajtja enyhíteni a birtokpolitikai reform, más szóval a kisbérleti rendszer és a házhelyjutta­tás, de ugyancsak az agrárproletáriá- tusnak biztosít valamivel emberibb öregkort a mezőgazdasági munkásság aggkori' biztosításának kiterjesztése az özvegyekre. Az ipari munkásság egész szociális védelmét új alapokra helyezi a szociálpolitikai és családvé­delmi alap megteremtése, az ipari munkáskamarák érdekvédelmi testüle­téinek fölállítása, a munkaközvetítés államosítása, a munkás szabadidő szo­ciális szellemű megszervezése, a műn- kásházak és családi otthonok tömeges építtetése. Ez a néhány intézkedés óriási léptekkel vezeti majd munkás­viszonyainkat a nyugati értelmezésű, szociális államberendezés képlete felé. Örömmel látjuk, hogy a kormány szá­mos olyan korszakos fontosságú re­formot is bejelentett, amelyekhez in­dítást voltaképpen a Felvidék és Kár­pátalja visszacsatolása nyújtott. Mert a cseh jogrendszerhez tartozott terü­leteknek a magyar életrendbe való Visszacsatolása és betaglálása az élet A szerdai nap az új országgyűlés meg­alakulásának ünnepnapja lesz. Ekkor nyitja meg Magyarország főméltóságú kor­mányzója hagyományos külsőségek között az Országház kupolacsarnokában az új országgyűlést a képviselőház és a felsőház tagjainak, az állami hatóságok, a honvéd­ség, a legfelsőbb bíróságok, a történelmi egyházak vezetőinek jelenlétében. A megnyitó-ülés ünnepségei történelmi .hagyományokban, alkotmányjogi szoká­sokban és a házszabályok évtizedes rendel­kezéseiben gyökereznek. Hogy az ünnep­ség külső fényét és szépségét az előírások pompában és csillogásban is hozzáillesztik az esemény közjogi jelentőségéhez, ezzel csupán azt a külső tekintélyt is biztosítani kivánják, ami kijár az ezeréves nemzet nagy ideáljainak. Nem haszontalan csillogás ez és uem egy pompakedvelő nemzet fölös cico­mája, hanem az ezeréves történelmi magyarság gazdag hagyományainak és e hagyományok mélységes tiszteleté­nek megmutatása. Tudna ez a nemzet szürkén, hétköznapi egyszerűségben, színek és emlékek nélkül is ünnepelni. De ezek az ünnepnapok azok, amikor meg kell mutatnunk önmagunk­nak és az egész nemzetnek, hogy a mi közjogunk, a mi alkotmányunk évszázadok óta a történelmi külsőségekben is fel tudja mutatni a múltat, amelynek emlékeihez sok nemzeti dicsőség, művészi és kulturá­lis eredmény fűződik. Ez az értelme és a jelentősége az országgyűlés ünnepélyes megnyitásában megmutatkozó szertartás­nak és külsőségnek. Egyébként az ünnepség megnyitásának rendje így alakul. A képviselőház és felső­ház tagjai már féltizenkettőig egybegyül- nek a képviselőház és a felsőház társalgó­termében és innen háromnegyedtizenkettő- kor átvonulnak a kupolacsarnokba. A dip­lomáciai kar tagjai, a meghívott közönség az úgynevezett oroszlános főkapun, a fő­lépcsőn érkeznek a kupolacsarnokba. Pontban tizenkét órakor érkezik a fő­bejárat elé Magyarország kormány­zója, sok terén szükségessé tette a refor­mokat. így például emiatt vált égetően sürgőssé az alsó- és felsőfokú oktatás újabb szabályozása. Mert például a Felvidéken a csehek alatt az elemi nyolcosztályúvá lett s e tekintetben az új magyar elemi iskolai típus nem je­lent majd visszaesést, hanem átveszi szintén a nyolcosztályú beosztást. E téren tehát az anyaország alkalmaz­kodik a Felvidékhez és nem megfor­dítva. A Felvidék további igénye az is, hogy az iskoláztatás ne épüljön a a kabinetiroda és a katonai iroda főnöké­nek, valamint a szolgálattévő szárnysegéd kíséretében. Az államfő ekkor fogadja a honvédség kivonult csapatai parancsnoká­nak jelentését, a Himnusz hangjai mellett elvonul a csapatok előtt és utána a parla­ment főlépcsőjéhez halad, ahol az ország- gyűlés mindkét házának háznagyai fogad­ják, A kormányzó felhalad a főlépcsőn a kupoláesarnok főbejáratához, ahol már várakoznak reá a miniszterelnök, a két ház korelnöke és a kormány tagjai. A kor­mányzó innen a főbejárattal szemben fel­A képviselőház hétfői formális ülése után kedden a felsőház tartotta szokásos formális ülését, hogy itt is elhangozzék az országgyűlés ünnepélyes megnyitásá­ról szóló hivatalos bejelentés.. A felsőház mai ülésén nagy számban jelentek mega felsőházi tagok és féltizenegy után már a kormány tagjai is megjelentek a felső­ház folyosóján: Teleki Pál gróf miniszter- elnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter, Hundér Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter, Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, Jaross Andor felvidéki miniszter. Tizenegy órakor a felsőház tagjai bevonultak az ülésterembe és elfoglalták helyeiket. Szapáry Lajos gróf háznagy az elnöki emelvényre lépett, üdvözölte az újonnan összeülő országgyűlés felsőházának tag­jait, majd felkérte a korban legidősebb tagot, a nyolcvan esztendős Borhy Györgyöt, Jelentettük legutóbbi számunkban, hogy a Magyar Élet Pártjának hétfő esti érte­kezletén Teleki Pál gróf miniszterelnök és a Imbinet tagjai ismertették a kormány- politika célkitűzéseit és azokat az elké­drága tandíjak rendszerére, vagyis ne a szülők anyagi erejét próbára tevő antiszociális anyagi cenzussal rostálja a tanulókat, reméljük, hogy a felvi­déki szükséglet itt is honorálásra fog találni. Úgy látjuk, hogy a visszacsa­tolás közigazgatási tanulságai tették időszerűvé a közigazgatás racionalizá­lásáról szóló törvényjavaslatot is. Mi tapasztaltuk a legjobban, hogy a túl­bürokratizált közigazgatás munkáját intézményesen gyorsítani kell. Mert egy íráshalmozó, halogató, lassú és j kát, melyeket a most következő törvény­hozási munka anyagául be fognak terjesz­teni. Teleki Pál gróf miniszterelnök nyomaté­túlbonyolult közigazgatás inkább fo­kozza, mint csökkenti a jogbizonyta­lanságot, inkább akasztja, mint segíti a gazdasági élet gyorsabb gördülését. A konszolidáció legbiztosabb eszköze a közigazgatás precíz munkája s ezért le kell egyszerűsíteni a föladatait, a polgárokat mentesíteni kell a fölösle­ges bizonylatokért való félnapos ácsor- gásoktól, mert amilyen szomorú kinö­vés egyes európai államokban az élel­mezési utalványokért való libasorban- állás, éppúgy elszomorító a hivatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom