Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

I93fr JŰMrS 13, KEDD Egyelőre 20.000 hektó bor vihető ki a cseh-morva protektorátusba (—) A Felvidéken bét gyümölcsértékesítő szövetkezet alakult. Töcsöi jelentés szerint 35 máramarosi almatermelő község terme­lői megalakították a Kárpátaljai Gyümölcs- termelők Szövetkezetét. A szövetkezet élén Hápka Péter dr. técsöi ügyvéd áll. Az Ér­sekújvár környéki gyümölcstermelő gazdák Érsekújvárt Termelők Gyümölcsértékesitő Szövetkezete néven tömörültek. Ennek az élén Vanek Jenő igazgató áll. (—) Kárpátalján nagyobbszámú száj- és körömfájás megbetegedés történt. Az anya­országban a száj- és körömfájás úgyszólván jelentéktelen. Az összes fertőzött községek, száma alig 150 s a járvány mindenütt enyhe Budapest, június 12. A Külkereskedelmi Hivatal jelentése alapján megírtuk, hogy a cseh-morva protektorátus területére megnyílt a borszállítás lehetősége. Ez nagymértékben érdekli a Felvidék borter­melőit, tekintettel arra, hogy a 20 éves megszállás alatt jelentős forgalmat bo­nyolítottak le a cseh-morva piaccal. Ér­tesülésünk szerint június elejétől kezdve egyelőre 20 ezer hektoliter bor kivitele lehetséges. Szakértő körökben számíta­nak azzal, hogy ez a kivitel a borpiacon jelentős élénkülést hoz, ami nem marad hatás nélkül az árakra sem. A kivitelre vonatkozóan részletes felvilágosítás a Külkereskedelmi Hivatalnál (Budapest,­A felvidéki malmosok akciót indítottak a tisztességtelen verseny kiküszöbölésére Budapest, június 11. Annakidején jelen­tettük, hogy a felvidéki kis- és középha­talmak tekintélyes hányada a- Országos Malomszövetséghez csatlakozott, hogyan­nak keretén belül érdekei hathatósabb Védelmét biztosítsa s hogy az egyes me­gyékben már megindult a megyei szö­vetségek megalakítása. Az újonnan meg­alakult megyei szövetségek munkához láttak s az egyik legégetőbb kérdés meg­oldására, a vámőrléssel kapcsolatos tisz­tességtelen verseny kiküszöbölésére szé­leskörű akciót indítottak. Ennek érdeké­ben a Bars-hontmegyel, a Pozsony-nyitra- megyei és a Komárommegyei Malomszö­vetség rendkívüli közgyűlés megtartását javasolta. A javaslatot az Országos Ma­lomszövetség honorálta s a rendkívüli közgyűlést június 19-re össze is hívta Budapestre a MOVE (VI., Podmaniczky- tttca 45. sz.) gyűléstermébe. Az országos gyűlésre az ország valamennyi malomtu­lajdonosát és bérlőjét meghívták, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a szövetségnek, vagy sem. A közgyűlés összehívását kü­lönösen sürgetővé tette az a körülmény, hogy a Felvidéken az utóbbi időben igen erőssé vált a cseretelepek versenye, amely elsősorban a nagymalmok részéről je­lentkezik s így a kérdés nem csupán a kis- és középmalmok problémája, hanem általános malomipari kérdés. A rendkí­vüli közgyűlésen ezenkívül természetesen Számos szakmabeli időszerű kérdést is megvitatnak. (—) Jelentős hasznot hajt a baromfite­nyésztés. A baromfitenyésztés népszerűsítése és fejlesztése, elsősorban a korai rántani való csirkék nevelésének széleskörű megho­nosítása érdekében a földmívelésügyi minisz­térium által Kecskeméten, Szentesen, Hód­mezővásárhelyen, Békéscsabán, Nyíregyhá­zán, Kaposváron, Baranyaszentlörincen és Galántán már felállított és működő ba­romfikeltető telepeket a gazdaközönség any- nyira igénybe vette, hogy a régi telepek a gazdák részéről jelentkező fokozottabb ke­resletet alig tudják már kielégíteni. A föld- mlvelésügyi minisztérium, hogy a gazdák ré­széről jelentkező óriási érdeklődést kielégít­hesse, szükségesnek látta három új telepnek Kiskunhalason, Pápán és Miskolcon való fel­állítását. A régi és új telepek teljesítőké­pessége egymillió téli keltetésü csirke, ame­lyet a telepek önköltségi áron alul, dara­bonként 10—24 filléres kedvezményes áron juttatnak elsősorban a legszegényebb mező­gazdasági lakosságnak. Az egymillió csirke körülbelül egymillió pengő tiszta hasznot juttat ennek a mezőgazdasági rétegnek olyan hónapokban, amikor a baromfite­nyésztésből származó készpénzbevételek úgy­szólván az egyedüli jövedelmek. A földmíve­lésügyi minisztérium a telepek keltetögépei- nek beszerzésénél jelentős anyagi áldozatot vállalt magára, amely azonban az ötéves ba­romfitenyésztési tervnek várható közvetlen és közvetett jövedelméből megtérül. Külke­reskedelmi forgalmunkban ennek az ötéves tervnek eredményei még nem éreztethetik kedvező hatásukat, de egy-két éven belül a kényes angol piacnak rántani való csirkével való teljes ellátásával az ország részére új devizapiacot fog hódítani, V., Rudolf-rakpart 6. sz.) kapható. Ami a borpiacot illeti, egészen különle­ges jelenségek észlelhetők. Az utóbbi időben a lanyhulás jelei mutatkoznak an­nak ellenére, hogy a készletek kifogyóban vannak. Egységes áralakulásról beszélni nem lehet, mert az egyes vidékek között lényeges különbségek mutatkoznak. A szőlőkultúra állásáról beérkezett je­lentések szerint a virágzás mindenütt fo­lyamatban van. A peronoszpóra, amely több helyen fellépett, eddig még lénye­gesebb kárt nem okozott. A szőlő a hideg időjárás miatt visszamaradt s meleg, szá­raz időre van szüksége, hogy a késést be­hozza, (—) További 3000 lejjel csökkent a román bűzakiviteli prémium. Bukaresti jelentés sze­rint a román gabonaértékesítési hivatal jú­nius 10-töl július 9-ig vagononként 4000 leiben állapította meg a búza kiviteli pré­miumát az eddigi 7000 lei helyett. Az utolsó két hónapban tehát a búza kiviteli pré­miumát, amely áprilisban még 9000 lei volt, 5000 leivel csökkentették. (—) 40 millióval részesedik a német tőke a Szlovák Nemzeti Bankban. Pozsonyból je­lentik: Pruzsinszky szlovák pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy a szlovák állam a vám leszállítását vette tervbe bizonyos áruk­nál, amelyeket Szlovákia területén egyálta­lán nem gyártanak, de amelyekre Szlová­kiának feltétlenül szükséges van. A minisz­ter kijelentése szerint a szlovák áilamköl- csönből eddig 150 millió koronát jegyeztek. Végül kijelentette, hogy a megalakuló Szlo­vák Nemzeti Bank százmilliós részvény­tőkéjéből a szlovák állam 60 millióval, a német töke pedig 40 millióval fog része­sedni. Lehetséges, hogy az állam a 60 millió­ból 9 milliót magánosoknak enged át. A mezőgazdasági szövetkezetek kérdése a XVIII. nemzetközi agrárkongressznson Drezda, június 12. A de Vogue marquis elnöklete alatt Drezdában ülésező XVIII. Nemzetközi Agrárkongresszus, amelynek egyik alelnökévé Schandl Károly m. kir. titkos tanácsost, az OKH alelnök-vezér- igazgatóját választották meg, nagy figyel­met szentelt a mezőgazdasági szövetkeze­tek kérdésének is. A kongresszus napi­rendjén három szövetkezeti vonatkozású téma szerepelt. Általános elvi jelentőségé­nél fogva a legnagyobb érdeklődést Hynni- nen dr. nyugalmazott finn miniszter elő­adása váltotta ki, amelyhez magyar rész­ről Kuncz Ödön dr. egyetemi ny. r. tanár, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége ügyvezető alelnöke szólt hozzá. Kuncz Ödön dr. módosító indítványának figye­lembevételével a kongresszus határozati javaslatot fogadott el, amely többek kö­zött kimondotta, hogy „a mezőgazdasági szövetkezetek a termelő erők egyesítésé­vel, az agrártermékek feldolgozásával és elosztásával, valamint a mezőgazdasági termelés hitellel való ellátása és raciona­lizálása révén különösen a kisebb mező- gazdasági üzemek erősítésére és fejleszté­sére alkalmasak. Emellett e szövetkezetek sok államban egyéb fontos agrár- és szo­ciálpolitikai feladatok keresztülvitelében, valamint a nemzetközi áruforgalomban is nagy szerepet játszanak. Ezért a kongresz- szus az egyes államok figyelmébe ajánlja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztését és — amennyiben arra szük­ség van — annak támogatását is, minden­kor szem előtt tartva a szövetkezeti ön­segély alapelvét”. (—) Megkezdik az erdélyi petróleumkuta­tásokat. Bukarestből jelentik: A Soc. Credi­tül Minier most megtartott közgyűlésén fel­olvasott igazgatósági jelentés szerint a tár­saság ugyanabban a helyzetben van, mint a többi petróleumvállalat: régi kútjai ki­fogyófélben vannak és az újabb fúrások nem vezettek eredményre. Emiatt a társaság ter­melése az 1937. évi 490 ezer tonnáról az elmúlt évben 381 ezer tonnára csökkent. Az igazgatósági jelentés beszámol arról is, hogy a vállalat munténiai koncesszióin kívül „más országrészekben is“ megkezdi a fel­tárási munkálatokat. Szakkörökben nem tit­kolják, hogy a „más országrészek“ között szerepel Erdély is. lefolyású. Nyugtalanító hírek csupán Kár­pátaljáról érkeznek, ahol az utóbbi időben nagyobbszámú megbetegedés történt. A ha­tóságok mindenütt megtették a szükséges óvintézkedéseket. (—) Magyarországon át mennek Olasz­országba a romániai állatküldemények. Bukarestből jelentik: A román állatexport legrövidebb útja mind Olaszország, mind Görögország felé Jugoszlávián át vezet, amely azonban nem ad kedvezményes transit- fuvart — mint Magyarország. Nyilvánvaló, hogy ezzel Jugoszlávia, mint nagy állat- exportáló a maga áruját akarja elötérbe- hozni. A román állatexport-szállítmányok ezidöszerint Magyarországon át mennek és csak kis vonalhosszban Jugoszlávián át. Sok­kal súlyosabb a helyzet a Görögország felé irányuló szállítmányoknál. Görögország a balkán legjobb állatfelvevő piaca. Románia arra törekszik, hogy Görögországgal a közel jövőben meginduló tárgyalások során az állatkivitelre megfelelő egyezményt kössön, ez azonban csak úgy lesz hatályos, ha előbb Jugoszláviával a transitforgalom kérdését rendezni tudják. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS Az értéktőzsde részvénypiacának forgalma ma' mérsékelt volt, az irányzat barátságossá vált s az árfolyamok javultak. Zárlatig Kő­szén és Cukor 3, Műtrágya 1.5, Nasici és Délcukor 1 pengővel javult, Dreher 1.5, Pa­mut 1 és Rima 0.30 pengővel gyengült. A kötvénypiac üzlettelenül, gyengén tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 161.5, Concordia-malom 3.—, Békéscsabai 9.50, Első Bp. malom 5.50, Hungária-malom 17.—, Bauxit 144'.—,- Beocsini 9.60, Szentlőrinel 3.20, Aszfalt 5.**-, Kőszén 262.—, Nagybá- tonyi 38.—, Salgó 23.9, Urikányi 29.25, Ganz 12.3, Acél 20.—, Győri vágón 15.75, Rima 56.4, Guttmann 6.25, Nasici 66.5, Duna- Száva 7.60, Levante 0.20, Nova 11.—, Tröszt 45.5, Délcukor 72.—, Magyar cukor 70.—, Georgia 15.—, Izzó 81.—, Dreher-Haggenm. 115.5, Gschwindt 720.—, Polgári sör 92.—, Gyapjúmosó 2.70, Magyar kender 8.—, Pa- mutipar 28.5, Szegedi kender 37.5, Chinoin 7.—, Műtrágya 36.—, Felten 155.—, Gumi 43.—, Vasúti forg. 12.9, Telefon 7.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi föv. 4.5% 301.5, 1927. évi föv. 6% 79.5. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, belga 58.05—58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6— 7.50, USA dollár 340.65—344.65, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.35—183.25, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.50 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.50 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85 >—77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.75— 183.35, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.05— 344.65, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.05—77.75, Isztan- bul 268—271, Varsó 64.25—64.75. zürichi árfolyamok Zürich, június 12. (Zárlat): Párizs 11.75%, London 20.77%, Newyork 443.62, Brüsszel 75.52%, Milánó 23.33, Amszterdam 236, Ber­lin 178, Stockholm 106.97%, Oszló 104.40, Kopenhága 92.75, Szófia 5.40, Prága 15.10, Varsó 83.62, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztan- bul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: LANYHA A gabonatőzsde készárupiaca a kedvező termésjelentés hatása alatt lanyha irányzatú volt. A búza 10—15, a rozs 20 fillérrel ol­csóbbodott. 150 q takarmányárpa 26—50 fil­lérrel kelt el. A kukoricaforgalom 900 q-t tett ki 15—20 fillérrel olcsóbb áron. — A határidőspiacon lanyha irányzat mellett a júliusi kukorica 28, az augusztusi 22, a rozs 30 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: júniusra 12.65, 12.60. Kukorica: júliusra 16.95, 16.80, zárlat 16.82—16.83; augusztusra 17.25, 17.10, zárlat: 17.14—17.16. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10—20.30, felsötiszei 77 kg-os 19.45— 19.65, 78 kg-os 19.65—19.85, 79 kg-os 19.85 11 —20.05, 80 kg-os 19.95—20.15, duna-tiszaközj 77 kg-os 19.45—19.60, 78 kg-os 19.65—19.80, 79 kg-os 19.85—20, 80 kg-os 19.95—20.10, fejérmegyei 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10 i—20.30, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75—19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-os 20.05—20.25. Rozs: pestvidéki 13—* 13.20. Takarmányárpa! elsőrendű 16.25—* 16.50. Zab: középminöségü 24.50—24.75. Ku* korica: tiszántúli 16.50—16.65. őrleményekf korpa 13.35—13.50, 8-as liszt 15.75—16.25, Árpa: 150 mm 15.35 állomás. Zab: 150 mm, 24.50 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm 16.60, 300 mm 16.65, 150 mm 16.52%, 150 mm 16.55, 150 mm 16.50 budapesti paritásban. Muhar: 10 mm zsákkal 24.50, 10 mm zsákkal 24.50, 10 mm zsákkal 24.75 Budapest. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel* lett ma a következő árakat (zárjelben a> nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahúst rostélyos és felsál 150—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200, borjúhús, comb 280 —340, vésés 168—280, pörkölt 180, juhhús hátula 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 168—212, olda­las 128—164, zsírszalonna 130—144, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 144—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—380, 1 kg (120—130), csirke, rántanivaló 1 drb 120—300, 1 kg (170—190), ruca, hízott 1 kg (150), lúd, hízott 1 kg (150—155), pujka, hízott 1 kg (120). Vá­gott: tyúk 1 kg (120—140), csirke, rántani­való 1 kg (270), ruca, hízott 1 kg 150— 200 (125—170), lúd, hízott 1 kg 150—200 (140—170?. Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaárú (128—140), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 126—135 (123'— 140). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (100), tea vaj, tömbben (290—300), pasztőrö­zött (325—330), sovány tehéntúró (40—60), Szárazfőzelék: Bab, fehén, aprószemü (32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöld­jével (8—14), kalarábé kg (9—20), karfiol, hazai, levéllel (15—30), vöröshagyma, érett, makói 30—38 (22—24), zöldjével (2—4), fokhagyma, újdonság (6—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 20—28 (16—18), kel­káposzta 32—38 (10—25), fejessaláta (2— 6). Burgonya: Gülbaba (8—9), őszi rózsa (8.—8.5), Ella (7—7.8), új 16—22 (15—16). Főzelékfélék: Fözeléktök 20—30 (14—22), hónaposretek (3—9), zöldpaprika, apró (4— 8), töltenivaló (10—20), vajbab, hazai 36— 50 (32—40), zöldborsó, hazai 18—30 (12— 18), csiperkegomba (70—140), spárga (10—r 100), ugorka (70—85), paraj, tisztított (25— 40), sóska, közönséges 20—36 (12—28). Gyü­mölcs: Cseresznye 36—100 (20—80), meggy (25—60), szamóca 32—90 (20—80), ribizli (40—55), egres 20—90 (14—70). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (32), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs ( 66—68), Karolin rizs (90—100). + MAGPIAC. Köles fehér 22—25, köles vörös 22—24, egyéb 18—20, tökmag nagy- szemű 27—28, kisszemü 24—25, olaj dohos 22—22.50, kék mák 125—130, muharmag 22—22.50, csillagfürt fehér és lapos 12.50— 13, szárított répaszelet 9.50—10.50. + LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—■ 38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 33.25— 35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—35.75, 4-es 33—34, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27— 29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: 0-ás 27.50 —29, 01-es 24.75—26, 1-es 19—20.50, 2-es 17.25— 18.50. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 5471 darab. Vá­sári állományból angol hússertésfelhajtás 1166 darab. Az irányzat élénk. Árak: ura­dalmi zsirsertés páronként 340 kg-on felül 105—107, szedettsertés I. 100—102, kivétele­sen 103, ni. 84—92, angol sonkasertés I. 92—102, II. 80—90,v exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. + HŰSVASAR. Készlet: borjú 59 (59), sertéshús lehúzott 36 (36), szalonnás 26 (26), süldő 2 (2). (Zárójelben az eladottak száma.) Az irányzat lanyha. Arak: borjú bőrben I. 142—150, II. 118—140, sertéshús lehúzott 130, szalonnás 117—124, süldő 110 fillér kg-ként. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Kecskemét. Nagykereskedelmi árak: eper (felh. 130 q) kiv. 50, la 30—35, Ha 20—23, Illa 16—18, cseresznye (110 q) budacsonyi és germersdorfi la 55—60, Ila 40—50, fe­kete la 40—45, Ila 30—35, pongrádi 25, baltavári 25—30. körösi 18—22, meggy (54 q) májusi és pipacs 25—30, apró 25— 38, zöldborsó 15—16 fillér kg-ként, salát? fejenként 2—4, zöldpaprika hegyes darabon­ként 4—5, salátának való uborka 70—8ft fillér kg-ként, retek csomónként 3—6, kala­rábé csomónkint 6—10 fillér. Eper és apró meggy iránt élénk volt a kereslet, az irány­zat szilárd. — Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak: cseresznye (500 q) piros 18—26, ger­mersdorfi (185 q) 65—70, fekete (1050 q) 20—70, földieper (34 q) 20—45, egres (18 q) 16—20, ribizli (45 q) 35, zöldborsó (25 q) 14—16, újburgonya rózsa (75 q) 10—20, zöld­bab (50 q) 36—40 fillér kg-ként. A felhoza­tal igen erős, a kereslet eleinte élénk, majd vontatott árak. Az árak némileg estek. Vá­sárlások német, lengyel és belföldi számlára történtek. Tegnap elment Németországba 11 vágón, Lengyelországba 2 vágón, Buda­pestre 17 teherató és 36 kocsi árú.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom