Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-13 / 132. szám
1989 JÚNIUS 13, KEDD TEBÖIDEKl J^cSaRHIKIflE 7 Megfelelő ember a megfelelő helyen?... KICSODA akit az angol kormány Moszkvába küldött WILLIAM , Szta/inék »megengesztelésére« A prágai memento — Á Foreign Office kényes ügyeinek szakértőjét a szovjetsajtó ellenségesen fogadja A franci» és az angol sajtó addig ígérgette a világnak, hogy az angol-franciaszovjetorosz megegyezés már csak napok kérdése, hogy az angol kormánynak most — külön megbízottat kellett kiküldenje Moszkvába, hogy a többízben kátyúba jutóit s a napokban végleg megrekedt tárgyalásokat elmozdítsa a holtpontról. A kormánymegbízott személye körül nagy nehézségik voltak. Még maga a kabinet sem tudott meglegyezni ebben a kérdésben. Az egyik csoport Edent szerette volna kiküldeni, minthogy a volt miniszter állítólag nagy becsben áll Sztálinnál, a másik magát Halifax lordot; voltak hangok, hogy maga « miniszterelnök utazzék, ha már tavaly háromízben is el tudott utazni — Németországba. Végül is abban állapodtak meg, hogy a külügyi hivatal egyik főtisztvise- Jőjét, William Strangot küldik Moszkvába. William Strang, a külügyi hivatal középeurópai osztályának főnöke két okból jutott ehhez a „megtisztelő“ feladathoz. Egyrészt azért, mivel annakidején több éven át már teljesített szolgálatot a szovjetfővárosban, másrészt pedig — s ez a döntö! —r azért, mivel ő ma a Foreign Officeban az ú. n. kényes ügyek intézője. // És mit gondol róla William ?" A külügyminisztériumokban nem ritkák a kényes ügyek, nehéz esetek. Különösen sok van belőlük a világ legnagyobb külügyi hivatalában, az angolban. Ha ilyen adódik, a külügyminiszter vagy az államtitkár ilyenkor — mint mondják rövid habozás után mindig felteszi a kérdést: „£s mit gondol róla William V’ William — ez mindegyik esetben maga Strang, akinek különös tehetsége van ahhoz, hogy a nehéz és diszkrét kérdésekben megtalálja a kibontakozás útját. őt az angol külügyminiszter éppúgy nem nélkülözheti, mint Chamberlain Sir Horace Wilsont, a kabinet „agyát”, a miniszterelnök legfőbb politikai tanácsadóját. William Strang egyébként a külügyi hivatal középeurópai osztályának élén áll s igen tehetséges, ügyes és élesenlátó diplomata. Mindig készen áll a maga jól megfogalmazott véleménye s gyorsan és biztosan ítél az eléjekerülő problémákban. Igen kellemes modorú úriember, rendkívüli népszerű: nemcsak hivatalnoktársai s a tanácsaira sokat adó feljebbvaló körében, hanem a társaságban is. Tulajdonképpen még egészen fiatal: mindössze 45 éves. Pályafutásának angol szemszögből csak egy szépséghibája” van, az, hogy mint diplomata, nem a legelőkelőbb iskolákban Végzett. Nem járt például a hagyományos etoni kollégiumban, de Harrowban sem. Még ennél is sajnálatosabb, hogy egyetemi oklevelét sem Oxfórában vagy Cam- bridgeben szerezte meg. Annak idején, mikor diplomáciai szolgálatba lépett, a felvételi bizottság valószínűleg nem tudott elfojtani *gy megbotránkozó vagy legalább is sajnálkozó felszisszenést: „Hogyan, csak ilyen plebejusi főiskolákat látogatott?” Strang ugyanis csak a londoni egyetemen járt és a párizsi Sorbonneon végzett. Ennek ellenére jó diplomata vált belőle, akit kartársai becsülnek, felettesei sűrűn fordulnak hozzá tanácsért s kényes ügyekben nemcsak meghallgatják, hanem diplomáciai utakra is kiküldik. az Tavaly Prága, idén — Mosz/cvq William Strang résztvett a világháborúban, sok kitüntetést szerzett, aztán külügyi szolgálatba lépve, először Belgrád- ban teljesített szolgálatot, mint az ottani követség harmadtitkára. Innen különböző fővárosokba került, a harmincas évek elején pedig Moszkvába küldték. Három évet töltött a vörös fővárosban követségi tanácsosi minőségben. Innen visszarendelték Londonba s azóta a központban dolgozik, mint a középeurópai osztály vezetője. Személyére legutóbb akkor figyelt fel a világ, amikor a cseh válság kiélesedésekor Lord Runcimannel Prágába küldte ki kor-: mán ja. Itt sűrűn segített tanácsaival a lordnak. Érdekes, hogy az angol küldöttség közül ő hagyta el elsőnek a süllyedő csehszlovák hajót. Bizonyára nem az ő hibája volt, hogy Csehszlovákia az ő tanácsai ellenére alkotó elemeire bomlott. Ha babonásak lennének az angol külügyi hivatal urai, kétségkívül nem küldték volna azért most Moszkvába: baljós jel ez a tágyalások megfeneklésere s a megegyezés teljes felborulására. Mindenesetre Strangon nem fog múlni a megegyezés, ő ügyes és körültekintő diplomata. Feladatát mindig nagyon komolyan vette, munkakészsége és képességa egyenesen bámulatos. Szellemes, ügyes, okos, kisujjában van a diplomácia minden fortélya. Nyelvismerete kitűnő, egész sereg nyelven jól beszél. Oroszul is tud. Ez rendkívül fontos, mert Molotov nem tárgyal más nyelven, csak oroszul. Nem annyira meggyőződésből, vagy éppen bolsevista gőgből. Egyszerűen »zért, mivel — nem tud más nyelvet. Nagyobb baj ennél az, hogy William Strang talán egyáltalán nem is kerül Mór lotov elé. Molofovék tárgyalni sem akarnak Stranggal Moszkvában ugyanis igen nagy elkeseredést és megbotránkozást keltett Strang kiküldésének híre. A szovjetkormány legalább is egy minisztert várt, ha már maga Chamberlain nem szánta el magát a moszkvai kanosszajárásra. De Strang? Hát ki ez az ember? hördültek fel Moszkvában. A szovjetsajtó nyíltan kijelentette, hogy az angol kormány egy másod-, vagy inkább harmadrangú embert küld Moszkvába, hogy megengesztelje a Kreml urait. Sztálin erre az azzal bosszulta meg magát, hogy az angol kiküldöttel való tárgyalásokra helyettes külügyi népbiztossá Losovszkit nevezte ki s ő folytat majd eszmecserét az angol kollégával. Lozovszkiról köztudomású, hogy nem híve az angoloknak s még inkább az angol külpolitikának. A huszas évek közepén, amikor Angliában kitört a nagy bányászsztrájk, mint a nemzetközi szak- szervezeti tanács egyik vezetője, igen sokat kellemetlenkedett az angoloknak. Előreláthatóan most is ez lesz a feladat». Mindenesetre jellemző, hogy Strang még meg sem érkezett Moszkvába, » vörös sajtó már a tárgyalások kudarcát jósolgatja s elítéli az angol diplomata kiküldését. A szovjet udvariasságáról sohasem keringtek a világban legendák. Amit azonban most szegény Stranggal művelnek, az már a semleges megfigyelőknek is sok. A sértegetés és képességeinek lebecsülése csak bevezető. Ajánlják neki, hogy még visszafordulhat; szinte kitessékelik a nemzetközi gyorsvonatból, vagy ha már mégis megérkezik, azt tanácsolják neki, legalább ne sok időt pazaroljon el a tájékozódással, amúgy i$ hiábavaló a sok beszéd. Az angol diplomatának mindehhez természetesen jó arcot kell vágnia. Ő, Anglia 1939! Ki hitte vplna? Csiszár Béla Pajor Miklós nagysikerű beszámolója a kassakörnyékiszlovák községekben Kassa, június If. Az Egyesült Párt kassai kerületi főtitkársága vasárnap nagysikerű pártgyűlést rendezett Bárca és Kassaujfalij községekben. Bárcán, a szövetkezet helyiségében Mrazkó János helyi elnök nyitotta meg az értekezletet. Bőhm Ferenc főtitkár megemlékezett arról a hazafias és önzetlen munkáról, amelyet a becsületes magyar és szlovák párttagok a cseh megszállás húsz éve alatt kifejtettek. Grusetzky Ferenc kerületi főtitkár kihangsúlyozta, hogy a magyarság mindenkor testvérének tartotta a szlovákokat, németeket és ruszinokat, s most is arra törekszik, hogy ' az ország népei között a legteljesebb egyetértés uralkodjék. Ezután Pajor Miklós eddigi országgyűlési képviselő mondott beszámoló beszédet. EhMiért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt más válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós » legnagyobb magyar publicista és nemzet- politikus. Könyvét akkoriban tiJŐkzatos kezek eltüntették a piacról a szerzőt pedig támadták, csúfolták... / Megállapításai nemcsak ma is igazakt haném ma is égetően időszerűek, sß „Kazár földön“ súlyos problémái ma is problémák /művelt embernek olvasnia kell MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arr£l, begy miért van szükség fajvédő politikaira 1/ K^phjttó a STÁDIUM könyvkiadónál (VI., KAyd-utca 111. szám), PFEIFEB FERDINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajos-utca 6) és minden könyvesboltban Áfa kötve: 2*50 P mondta, hogy a prágai parlamentben a magyar képviselők egyúttal a szlovákok, németek és ruszinok érdekeiért is harcoltak, s Hlinkával együtt követelték Szlovákia önkormányzatát. A magyar nép ezer évig testvéri viszonyban élt Magyarország valameny- nyi nemzetiségével s ez a törekvés a jövőben még jobban jut majd érvényre. A nagy hatással fogadott beszéd után Wirth Gyula országos pártigazgató mondott lendületes beszédet. Erős szavakkal ostorozta azokat/ akik ugyan magyar kenyeret esznek, de rnég ma is békétlenséget szítanak egy külföldi propaganda szolgálatában. Felszólalása után panaszokat beszéltek meg, e tárgy kapcsán Mrazkó János, Pásztor József, Nagy András, Ja- raecskó János és Molnár Imre körjegyző szólalt fel. A kassaújfalusi pártgyűlés hasonlóan ünnepélyes és impozáns keretek közt folyt le. Kassaújfalu annak ellenére, hogy lakosságának jelentékeny része szlovák ajkú, mindig egyik leghívebb bástyája volt a keresztényszocialista eszméknek. A gyűlést a szövetkezet nagytermében akarták megtartani, azonban olyan nagy tömeg gyűlt egybe, hogy a terem túlszűknek bizonyult s ezért az értekezlet a szövetkezet hatalmas udvarán folyt le. A kerületi központ kiküldötteit Spisák Mihály és Nagy András köszöntötte. Grusetzky kerületi főtitkár meleg szavakkal méltatta a kassaújfalusi szlovákság hűségét. Pajor Miklós <ir. országgyűlési képviselő méltató szavai után, melyeknek során kifejezést adott annak a reményének, hogy rövidesen eljön az idő, amikor a szlovák-magyar testvériség nemcsak szólam, de valóság is lesz. Wirth Gyula kerületi pártigazgató emlékezett meg a Kassaujfaluból származó néhai Gasovszky Gyula járási titkár működéséről. Végül Nagy András elnök mondott nagyhatású szlovák beszédet, amelyben a magyar hazához való rendíthetetlen kitartásra hívta fel a község; lakóit,
