Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

•frmsefo ■iM&'XnjmaSh A kormányzó ünneplése \Magyary-Kossa István korelnök ezután felolvasta a miniszterelnök átiratát, amely közli, hogy Magyarország főméltóságú kormányzója június 10. napjára Budapes­ten egybehívta az országgyűlést. A kormányzó nevének említésekor a Ház tagjai helyükről felállva, lelkesen tapsolnak és hosszasan éljenzik az államfőt. A miniszterelnöki átirat a továbbiakban közli, hogy június hó 14-én, szerdán déli tizenkét órakor nyitja meg az államfő a parlament kupolacsarnokában az ország- gyűlést, egyben bejelentette, hogy délelőtt tíz órakor a budavári kormányzói temp­lomban, továbbá a Kálvin-t.éri reformá­tus, a Deák-téri evangélikus és a Koháry- utcai unitárius templomban istentisztele­tet tartanak a megnyitás napján. Bejelen­tette még a korelnök, hogy a Ház legkö­zelebbi ülését június 14-ére, az ünnepélyes megnyitó utánra tűzik ki, ekkor történik meg a megbízólevelek bemutatása. Ezután az ülés jegyzőkönyvét felolvas­ták és ezzel az ülés tizenkét órakor véget ért. A képviselők ismét kitódultak a folyo­sókra, a baloldali folyóson a nyilaskeresz­teseiket egy csoportban fotografálják. Gyula nyilas képviselők jelentkeznek és a nyilasok tapsai között mennek fel az emelvényre és ott karlendítéssel '"■* "zlik a Házat. Meskó Zoltán közbeszól: — Ez a jövő zenéje. A Ház következő korban legfiatalabb tagja Papp József nyilas, majd Zichy Nándor gróf és Mester Miklós Magyar Élet párti képviselők következnek, végül Keck Antal nyilas képviselő egészíti ki a körjegyzők számát. Egyszerre csak felsivít egyik nyilas kép­viselő hangja: — Zsidó itt ne fotografáljon! Erre a fotográfusok karfellendítéssel üdvözlik a nyilas csoportot. Eckhardt Tibor petíciója A képviselők sokáig együtt maradtak még a folyosón, kivéve a nyilasokat, akik az ülés után azonnal egy csoportban el­vonultak. A folyosón nagy feltűnést kel­tett, hogy Eckhardt Tibor nem jelent meg az ülésen és az a hír járta, hogy Eckhardt Tibor jó­idéig nem is fog eljönni a Ház üléseire. Még pedig azért, mert a tisza-marosi egyéni kerületben lezajlott választás ered­ményét petícióval támadta meg, s mind­addig, amíg a közigazgatási bíróság a petíció ügyében ítéletet nem hoz, nem jele­nik meg a Ház ülésein. Ebben a kerület­ben Eckhardt Tibor kibukott Várady László, a Magyar Élet Párt képviselőjével szemben. Német vasutasok megkoszorúzták a hősi halált halt magyar vasutasok emlékművét Hat magyar mester küzd Kassa sakk-bajnokságáért Jaross Andor miniszter a kassai bajnoki verseny fővédnöke — Olimpikonok küzdelme a kassai éljátékosokkal Román bélyeget akart hamisítani Budapesten egy tornán állampolgár A rendőrség megakadályozta a hamisítást Hrabák Szaniszló gépkezelőt felkereste lakásán Hámos-Halpert Ernő román állam­polgár, akit a rendőrség mint pénz- és bélyeghamisítót ismer. Hámos-Halpert megbizta Hrabákot, ké­szítsen számára két darab olyan klisét, amelyekkel százlejes román okmánybélye­geket lehet előállítani. A munkáért két­száz pengő jutalomdíjat ígért. Elkészültek a klisék, amelyeknek elő­állításához szükséges rézlemezeket és vegyi anyagokat, továbbá a mintául szol­gáló valódi román bélyegeket Hámos-Hal­pért szolgáltatta. A klisékkel próbalévona- tokat csináltak, de megállapították, hogy a rézlapokat még egyszer maratni kell. Közben valaki bizalmas feljelentést tett erről az ügyről a rendőrségnek s ennek alapján Hrabák Szaniszlót letar­tóztatták, a román Hámos-Halpertet nem sikerült kézrekeríteni. A büntetőtörvény­szék bélyeghamisítás vétségének kísérlete miatt négyhónapi fogházra Ítélte Hrabá­kot; ezt a büntetést a tábla és most a kir. Kúria Bolla-tanácsa is megerősítette. ■«—i— Április harmincadikán a Magyar Sakk- szövetségben „őrségváltás” történt. Telje­sen új vezetőség vette a kezébe a szövet­ség vezetését, amely feladatául azt tűzte ki, hogy a magyar sakkéletet a nemzeti élet követelményeinek irányában teljesen . átépíti. Az új vezetőség elsőrendű feladatának tar­totta, hogy a visszacsatolt terület sakk- köreit és sakkozóit bevonja az egyetemes magyar sakkmunkába. Hogy milyen súlyt helyezett erre az új irányzat, mi sem mu­tatja jobban, mint hogy az országos elnöki tisztre Szent-lvmy József képviselőt vá­lasztották meg, míg a főtitkári tisztséget Vécsey Zoltán dr.-ral töltötték be. A kas­sai Aljechin Sakkört és a Rimaszombati Sakkört a szövetség ünnepélyes választ­mányi ülésen fogadta kebelébe és máris folyik a munka a többi volt szlovákiai magyar sakkegyesületek felélesztésére, illetve újak alapítására. A kassai sakkélet virágzása a háború alatt sem szűnt meg, sőt Kassa azzal tette nevezetessé magát a sakktörténelemben, hogy 1918 augusztusában, amidőn már az összeomlás közeledett, nemzetközi sakkversenyt rendezett, amelyen annak a korszaknak legjelesebb matadorai küzdöt­tek. Még a cseh elnyomás sem tudta ezt a virágzó magyar sakkul túrát elfojtani, csupán kisajátította múltját és eredmé­nyeit. Az elnyomatás évei alatt is virágzó volt a sakkélet Kassán és abban a vezető­szerepet a magyar sakkozók vitték. Itt ál­lította fel a fiatalon elhunyt Breyer Gyula magyar mester a táblanélküli játék so­káig egyedülálló világrekordját, amikor egyidejűleg 25 játszmát vezetett tisztán emlékezetből, a tábla megtekintése nélkül. Aljechin, Maróczy Géza, Flohr és még több sakknagyság szerepelt Kassán, ahol az Aljechin Sakklub tömörítette a fiatal magyar sakknemzedéket és vette kezébe az irányítás szerepét. En­nek a következetes munkának eredménye­képpen a visszacsatolás után a kassal Al­jechin Sakkor mint a megnagyobbodott ország egyik legjelentősebb sakkegyesülete kapcsolódott be az egyetemes magyar sakkéletbe. A kassai Aljechin-klubnak érdemeit és vezető szerepét ismerte el a Magyar Sakk- szövetség altkor, amidőn három éljátéko­sát: Csóváry Zoltán dr.-t, Gruseczky Jó­zsefet és Zabodroczky Ernőt magyar mes­teri címmel tisztelte meg. Ez a nemes gesz­tus természetesen új ösztönzést adott a kassai sakkélet vezetőinek. Most már al­kalmat kívánnak nyújtani játékosaiknak arra, hogy bebizonyíthassák mesteri ké­pességüket más mesterekkel való mérkő­zésben. így született meg a kassai baj­noki verseny eszméje, amely rövid előké­szítő munka után máris megvalósultnak tekinthető. Június 29-én, Péter-Pál napján kez­dődik a kassai bajnoki verseny, amely a magyar sakktörténelemnek ma­A visszatért egyesületek közül külö­nösen a kassai Aljechin Sakkor van vezető szerepre hivatva. Nemcsak Kassa kulturális jelentőségéből következik ez, hanem elsősorban azért, mert Kassa az a város, . amelyben a leg­mélyebben megalapozott sakkélet van. immár három évtizede. A Charousek-ha­gyományokból táplálkozott ez a kassai sakkultúra, hiszen a múlt század kilenc­venes éveiben itt élt a magyar sakkélet­nek az a tündöklő zsenije, amelynek ra­gyogását az azóta feltűnt sakkóriások sem halványították el. Itt élt és nevelt egy lel­kes sakknemzedéket Charousek Rezső, a fiatal ügyvédjelölt, akinek versenypálya­futása azzal kezdődött, hogy a kassai sakkbarátok által összeadott pénzen eluta­zott a nürnbergi versenyre és az első ver­senynap után azt sürgönyözhette haza: „Legyőztem Laskert egy királycseles játsz­mában”. Laskert abban az időben verhe­tetlennek tartották. radandó jelentőségű eseménye lesz, mert hiszen ez az első verseny, amelyen a fel­szabadult terület magyar sakkozói ver­seny keretében mérhetik össze erejüket a trianoni átokból szabaduló ország sakko­zóiéval. Nyolc versenyző indul a kassai versenyen, amely ilyen módon egy kerek hétig fog tartani. Négy kassai játékossal, köztük a három kassai mesterrel szemben négy vendégjátékos vesz részt a kassai versenyen, ez a négy vendég a nemzet­közileg híres magyar sakkmesteri gárda élvonalából való. A vendégek kö2t a leg­ismertebb név a Szabó Lászlóé, aki két íz­ben volt magyar országos bajnok, három alkalommal képviselte Magyarországot olimpiai küzdelemben, tagja volt a mün­cheni világbajnok és a stockholmi Európa- bajnok magyar csapatnak. G. Réthy Pál szintén nyert országos bajnokságot és képviselte a magyar színeket a varsói olimpián. Füstér Géza és Soóky László a fiatalabb magyar gárda legjelesebb tagjai. Országos esemény A kassai verseny tehát országos jelen­tőségű sakkeseménynek ígérkezik. A Ma­gyar Sakkszövetség és a rendező egyesü­let pedig mindent elkövet, hogy társa­dalmi és kulturális téren is kihangsúlyozza a verseny jelentőségét. A fővédnöki tisztet Jaross Andor tárcanélküli miniszternek ajánlották fel, áld azt el is fogadta. A védnökök sorában látjuk elsősorban a szövetség országos elnökét, Szent-Iváhy József képviselőt, Marőczy Gézát, a ma­gyar sakkozás „great old man“-jét, a ma­gyar sakkéletnek és Kassa társadalmi éle­tének vezető tényezőit. Egészen bizonyos, hogy a kassai verseny méltóan vezeti be a Magyar Sakkszövetség jubiláris évét, mert hiszen száz esztendeje annak, hogy a magyar fővárosban az első magyar saki kör megalakult. Gyermeküdülőt épít Rozsnyón a főváros A helenbai volt cseh kaszárnyát átalakítják I ■■ I »» 1 rr r gyermekudulove Az anyaországhoz visszakerült Rozsnyó város képviselőtestülete a visszacsatolás örömére 10 hold magaslati erdős területet ajándékozott a fővárosnak azzal a rendel­tetéssel, hogy ott gyermeküdülőt létesít­sen. Ez az ajándék igen alkalmas időben érte a fővárost, mert eddig a Zalaegerszeg városától bérelt 300 személyes üdülő épü­letét kórházépítési célokra vissza kellett adnia. A polgármester a Rozsnyó város által felajánlott területen 200 személy befogadására alkalmas, egész évben üzemben tartandó gyer­meküdülő létesítését javasolja a legközelebbi közgyűlésnek, mert a szte- génysorsú szülők tüdőgyenge gyermekei részére ezen a magaslati üdülőhelyen nem­csak a nyári, hanem az évközi üdültetést is biztosítani lehetne. Az üdülőtelep megépítésével kapcsolat­ban a főváros a Felvidéken jelentős munka- alkalmat teremt, az üdülőtelep egész évi üzembentartásával pedig az ottani gazdasági viszonyok föl­javításához is hozzájárul. Szendy Károly polgármester előterjesz­tésében erre a célra 400.000 pengő engedé­lyezését kéri és pedig az építkezés sürgős megkezdése céljából — a kormányható­sági jóváhagyás reményében — a kért összeg felhasználására való azonnali fel­hatalmazással. A polgármester egyben Rozsnyó város képviselőtestületének ne­mes áldozatkészségéért a közgyűlés elha­tározása után a székesfőváros közönségé­nek köszönetét megfelelő módon fogja ki­fejezésre juttatni. A polgármester egy másik előterjeszté­sében 40.000 pengő engedélyezését kéri, hogy a pénzügyminiszter által átengedett helenbai volt cseh laktanya épületét gyermeküdültetési célokra a főváros megfelelőképpen átalakíthassa. A főváros ugyanis eddig 800 szegény­sorsú iskolás gyermek elhelyezésére a bor- sodmegyei Sajóvelezd községben bérelt megfelelő ingatlant. A Sajó folyónak az elmúlt években bekövetkezett nagyarányú áradása azonban a bérelt épületet annyira megrongálta, hogy azt gyermeküdülőnek használni tovább nem lehetett és így a főváros ennek az ingatlannak bérletét megszüntette. A polgármester ennek a tJ OOO pengőnek is sürgős engedélyezéséi kéri a. IJirmányhatóság utólagos jóváha­gyása reményében. Kassa és a sakk

Next

/
Oldalképek
Tartalom