Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-11 / 131. szám
1939 JÜNIUS 11, VASÁRNAP tekpideKi-Jfa^ARHIRMB iWH a Kárpátalja visszatérésével új határmegál- lapítás követett, amely mélyen befolyásolja Magyarország gazdasági szerkezetét, az egész felvidéki határváltozás mérlegének megállapítása csak legközelebbi évi jelenté, síink feladata lehet. A magyarlakta Felvidék és Kárpátalja hatása fagazdálkodásunk alakulására Budapest, június 10. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a napokban liozta nyilvánosságra 1938. évi jelentését, amely felöleli az összes ipari és kereskedelmi szakmák helyzetképét. Tekintettel arra, hogy a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása különösen az erdő- és fagazdálkodás terén hoz mélyreható változást a jelentésnek errevonatkozó részét kivonatoltan az alábbiakban adjuk: Kiszélesedett a nyersanyagbázis A magyarlakta Felvidék visszacsatolása gazdasági téren az 1938. évben még alig éreztette hatásút. Mégsem zárhatjuk le ezt a bevezetést anélkül, hogy a visszacsatolt terület fontosabb gazdasági vonatkozású adatait is- mertetnők. Eszerint a visszacsatolás 11.865 négyzetkilométerrel 105.000 négyzetkilométerre növelte az anyaország területét és 1.1 millióval a lakosság számát, amely így meghaladja a 10.1 milliót. A mezőgazdasági terület 2 millió hóiddal növekedett. A területi növekedés 18%-os arányszámát meghaladja az árpa, cukorrépa, gyümölcs és főzelék, valamint a tejtermékek termelésének növekedő, sében beállott gyarapodás. Az állatállománynál a szarvasmarha-létszám növekedése szintén meghaladja a területi növekedés arányszámát, mig a ló,, sertés és juh tekintetében alatta marad. Az erdőterület 18%-kal na- gyobbodott. Ipari szempoptból ez a terület nem éri el az anyaország iparosításának fokát, itt a gyarapodás csak 4.4%-os és hiányzó Iparágaink közül csupán egy cellulóze- gyár került vissza. Értékes gyarapodás azon- ban a magnezitlelöhelyek nagyrészének, valamint a vasérctelepek jelentős hányadának, továbbá antimon- és kaolinbányáknak visszakerülése, ami a nyersanyagbázis kiszélesítését jelenti. Minthogy azonban a müncheni egyezmény alapján történt határvonalmeghú- eás csupán ideiglenes volt, amelyet 1939-ben Csökkent a fabehozatal A fapiacon már 1937-ben megkezdődött a visszaesés és ez jellemezte jelentésünk esztendejét is. A megelőző fellendülés idején a leg-* nagyobb behozatalt mutató országban, Angliában, felhalmozott fakészletek jelentékenyen meghaladták a lecsökkent szükséglet mértékét és az onnan kiindult tartózkodás végiggyűrűzött a Németbirodalom kivételével Európa minden behozatalra utalt országán és Így Magyarországon is. A csonkaország erdöszegénysége és a hazai fatermelés elégtelensége miatt Magyarországon a behozatal adatai egyúttal a szükséglet fokmérői is voltak. Ezek az adatok visszaesést mutatnak, különösen a fűrészelt fenyőfa forgalmában. A behozatal az előző évivel szemben meny- nyiségben és értékben közel 15%-os csökkenést mutat. Az egyes féleségek közül a fűrészelt fenyőfán kiyül leginkább a fenyő gömbifa behozatala csökkent. Kivitelünk a különböző faféleségekből az év folyamán következőkép alakult: Gömbölyű, fa, lombos 104.774 q. 1.159.000 P, Fűrészelt fa, lombos 78.168 q. 1.274.000 P, Szőlőkaró 36.860 q. 200.000 pengő. A gömbölyüfa kb. 90%-a Ausztriába, a maradék Cseh-Szlovákíába ment. A fűrészelt fa ugyancsak kb. 90%-a Németország, a maradék pedig Cseh-Szlovákia felé irányult. A szőlőkarót teljes egészében Ausztria vette fel. Magyarország behozatala mindennemű fában 1938-ban Gömbfa, lombfából „ fenyőfából Bányafa Vasúti talpfa Hordófa (kádárfa) Bognárfa Lombfa fűrészelt Fenyőfa fűrészelt Bárdolt, ácsoltfa Szőlőkaró Tűzifa Tengerentúli faanyagok Fabotok, nyelek stb. Nyers parafa ________ összesen 1937-ben 1936-ban Ausztria Csehszlovákia Románia Jugoszlávia o»k összesei) 1987-ben m é termi 2 9 a q 1000 P q 49.228 607 105.899 411.842 2.330 569.906 2.925 682.400 257.907 1,122.156 146.133 34.698 15.549 1,567.443 7.471 2,335.247 335.787 461.918 256.039 88.679 u 73.022 1,215.445 4.580 1,040.954 15.375 17.974 88.590 — 121.939 632 325.710 3.552 3.061 5.138 809 12.560 214 19.048 300- . 5.667 __ 248 6.215 54 4.842 10 2.590 86.827 28.563 2.380 120.320 1.185 244.225 236.451 270.920 1,066.706 323.241 *) 111.517 2,008.895 21.300 2,965.428 111.276 —— 423.605 135.437 7.853 678.171 4.974 895.613 3.457 2.007 __ — 447 5.611 33 9.356 160.905 1,185.827 1,504.694 170.541 — 3,030.917 7.117 2,340.357 *) 14.371 14.371 526 20.949 39 99 2.678 , _. —r 2.816 70 4.620 802 — — s) 8.042 8.844 290 7.691 1,159.718 3,061.499 3,619.343 1,295.729 236.218 9,372.507 51-37310,896.440 3,709.655 1,953.356 3,923.735 1,260.162 49.532 10,696.440 61.723 SBf 3,223.554 1,874.668 3,570.205 892.716 40.567 9,601.710 48.226 1) Lengyelországból. *) Afrikai francia birtokokból 7.934 q, az Amerikai Egyesült Államokból 3,018 q. 3) Olaszországból 4.843 q. Németországból 1.632 q. Portugáliából 1.098 q. Belföldi áralakulás A behozatal csökkenése összhangban van a nemzetközi fakereskedelem irányával, a faárak alakulása azonban egész sajátos képet mutat. A kereslet csökkenésének természetszerű kővetkezményekép a nemzetközi fapiacon számottevő árhanyatlás következett be. Hiába csökkentették a fatermelö országok kivitelük terjedelmét, hiába kísérelték meg az északi és a középeurópai kiviteli országok közös szervük, a Comité International du Bois útján az árszínvonalat mesterségesen tartani, a beállott áresést nem tudták megakadályozni. Ezzel szemben a belföldi áralakulás teljesen ellentétes irányt mutat. Ép azon a téren, ahol a nemzetközi fapiac a jelentékenyebb árhanyatlást mutatja — a fenyőfa piacán — nálunk nemcsak áresés nem következett be, hanem a belföldi fapiac legnagyobb áremelkedését látjuk. Ott, ahol a belföldi piac árcsökkenést mutat, ez a visszaesés csak kisebb méretű és sehol sem érte el a nemzetközi faárak hanyatlásának mértékét, míg más területeken sikerült az árak állandóságát az egész év folyamán megőrizni. Az áralakulás ilyen nagymérvű különbözőségének megvoltak a maga okai. Természetes oka volt, hogy az árcsökkenés nem közelítette meg a külföldi áresés mértékét, mert az előző év konjunkturális áremelkedésében sem követtük a fapiacnak erősen a magasba szökkent árait. A fenyőfa piacán mutatkozott szilárd irányzatot elsősorban Ausztriából való behozatalunk erős csökkenése idézte elő. Ausztriának Németországhoz történt csatlakozása után az ottani fatermelés elsősorban a német piac rendelkezésére állott. 1937-ben fűrészelt fenyőfából még 15.881 vagónra rúgott a behozatalunk Ausztriából és ez 1938-ban 2364 vagónra esett vissza. Ezt a hiányt nem lehetett sem belföldi termelésből, sem külföldi behozatal útján pótolni. A piac rendelkezésére állott fenyöfamennyiségek nem voltak elégségesek a szükséglet fedezésére és így elkerülhetetlen volt — különösen osztrák viszonylatban, illetőleg az osztrák fa gravitációs területén T- az árak jelentékeny emelkedése. A szakma egyik legjelentősebb eseménye Volt az a kormányintézkedés, amely a tűzifa- forgalmat július közepén felszabadította. Ezzel a szakma régi kívánsága teljesült. A fapiac további és legkimagaslóbb eseménye a Felvidék déli peremének visszacsatolása. Ennek a ténynek, az egész nemzet életére kiható nagy jelentőségén kívül, a fapiacra vonatkozó külön jelentősége is volt. A trianoni Magyarországnak végzetesen megcsonkított erdőállománya mellett a visszakerült erdőségek faállományától különösen a tüzifatermelés számottevő emelkedését varhatjuk. Nem látszik túlzottnak az a számítás, amely szerint a Felvidék saját szükségletének fedezésén felül még legalább 4—5000 vágón tűzifát bocsáthat majd évenkint az ország rendelkezésére. Lényegesen csekélyebb mértékű lesz a Felvidéknek kemény müfában mutatkozó termelési többlete. Csak vasúti talpfákban számíthatunk komoly emelkedésre. Fenypmüfában a felvidéki termelés még a helyi szükségletet sem fedezi, mert a Felvidék déli peremén lévő fenyőer- dök nem elég nagy kiterjedésüek. Az ország puhafaellátásának kérdését Kárpátalja fenyvesei hivatottak megoldani. Bár a visszacsatolás csak 1939-ben, jelentésünk írása közben következett be, mégis már most foglalkoznunk kell azzal a nagy hatással, amit ez az örvendetes esemény a fapiacra gyakorolni fog, annak ellenére, hogy pontos adatok még nem állanak rendelkezésre és különösen azt nem tudjuk, hogy esetleges rendkívüli vágások miatt a legközelebbi jövőben milyen mértékű kitermelés lesz folytatható. Teljes egészében kihasználhatják termelő- képességüket a tiszai fűrészek Feltételezve, hogy a Kárpátalján a múlt évben kitermelt fenyőgömbfamennyiség a visszacsatolás következtében teljes egészében a Tiszára kerül, évenkint kb. S60.000-Jj00.000 m3 tutajgömbfára lehet számítani. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy a tiszai fűrészek termelőképességüket teljes egészében kihasználhassák. 400.000 m3 gömbfából 60%-os átlagos kihasználás mellett kb. 240.000 m3 fűrészáru nyerhető, 1937-ben kb. 200.000 m3 gömbfából nyert 120.000 m3 kárpátaljai fűrészáru jött be az országba; vagyis körülbelül 120.000 m3, ami mintegy 6000 vagonnak felel meg, az a többlet, amit várhatunk és ami a szomszédos országokból való behozatalunkat csökkenti. Ez a belföldön kitermelhető fenyö- fürészárutöbblet az 1938. évi összes feayő- fürészáru-behozatalnak kb. 30%-át teszj és ennyivel apasztható a behozatal a multévi behozatallal szemben,' ami a román fenyö- fűrészárubehozatal 60%-os csökkenésére ad lehetőséget. A kárpátaljai lombfaállomány tekintetében nem állanak pontos adatok rendelkezésre. Kétségtelen azonban, hogy a visszacsatolt kárpátaljai területen hatalma kiterjedésű lomb- erdőségek vannak és már most Is teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a tűzifaszükséglet ezután behozatal nélkül lesz fedezhető, ami az 1938. évi adatok figyelembevételével kb. 30.000 vágón tüzifabehozatal megtakarítását jelenti. A kárpátaljai lombos müfából, így elsősorban bükkfából, jelentékeny mennyiségű kivitel lesz lebonyolítható; a Szolyva és Dolha vidékén kitermelt bükkfa nagy része mái- eddig is Danzigon és Gdynlán át került a nemes devizájú országok felé, ami hazánkra nézve igen nagy fontosságú. A kárpátaljai legnagyobb faszéntermelő vidék Szolyva, Bocskó és Perecsény közt terül ej. E három helyen lévő falepároló üzemek évi termelése kb. 3000 vágón, amely mennyiségből saját ütemükben kb. 500 vagónt használnak fel, mig a hátralévő kb. 2500 vagon retorta-faszén már a belföldi szükséglet nagyobb részét fedezi. Feltéve, hogy e falepároló üzemek termelésében változás nem áll be. valamint figyelembevéve Kárpátaljának 250— 300 vágón évi boksafaszéntermelését, megállapíthatjuk, hogy a visszacsatolás útján évi 4000—4500 vagónra nőtt faszénszükségletnek körülbelül 60—70%-át fedezhetjük a faszéntermelési gócpontokból. Az ország faellátása a jövőben ezek szerint kedvezőbbé válik és az eddiginél kisebb mértékben lesz szükség behozatalra. Nem lesz szükség tűzifa- behozatalra A belföldi tüzifatermelés lg38-ban nem biztosította. az ország ellátását és így mintegy 30—40.000 vágón külföldi tűzifát kellett beb°tni. A csehszlovák és a román kormánnyal kötött megállapodások lehetővé tették a hiányzó I mennyiség beszerzését, azonban a szeptember- I október havi külpolitikai események megaka15 dályozták a már lekötött csehszlovák tűzifa behozatalát, úgyhogy Románia maradt az egyetlen külföldi szállító. A román kiviteli egykéz magyarországi kirendeltsége azonban csak a Tiszántúl ellátását biztosította, míg a Duna-Tisza közére és Budapestre csak 3—4000 vágón román fa jött. Az év első felében még a kormány által megállapított legmagasabb árak voltak érvényben, ami Budapest ellátásában zavarokat okozott, még pedig azért, mert a Dunántúlon az ott termelt tűzifát a budapesti paritásnál magasabb áron lehetett értékesíteni. Egyes esetekben vagónonkint 8—18 pengővel magasabb árat kapott az eladó, mintha a fát Budapestre szállította voina. Budapest így a Dunántúlról kevesebb fát kapott, amit az elmaradt csehszlovák behozatalnak kellett volna pótolnia. Lehetett volna az Aldunáról és Jugoszláviából hajón több ezer vagónos tételeket bejhozni, ezeknek beszerzési ára azonban magasabb volt, mint a bükkhasábfa 260 pengőben megállapított legmagasabb eladási ára és az árkormánybiztosság elzárkózott attól, hogy a magasabb önköltségi áron történő eladásokat engedélyezze. Az, hogy Budapest tüzifaellátásában ily körülmények közt és annak ellenére, hogy csak az előző évekkel szemben előnyösen csökkent készletek álltak rendelkezésre, nem következtek be súlyosabb zavarok, csupán az éveleji, túlnyomóan enyhe időjárásnak volt tulajdonítható. Júliusban a kormány az árkorlátozásokat és a tüzifaforgalomra vonatkozó egyéb korlátozásokat, kivéve a külföldről való behozatal engedélyhez kötését, megszüntette. A Felvidék egy részének visszacsatolása folytán az ország az év végén kb. 3—400.000 kát. hold túlnyomóan tűzifát szolgáltató erdőterülethez jutott, aminek hozama az 1939. év elején visszacsatolt Kárpátalján rendelkezésre álló tüzifamennyiséggel együtt minden valószínűség szerint, fedezni fogja az ország tűzifaszükségletét és behozatalra a jövőben, az elmúlt évekhez hasonló enyhe telek mellett, egyáltalában nem lesz szükség. Sörárpakiállitás rendezésével kívánják előmozdítani sörárpa- és malátaértékesílésnnke! Budapest, júpius 10. Az OMGE föld- mívelésügyi és növénytermelési szakosztálya június 9-én Maddinger G. Adolf m. kir. gazdasági főtanácsos, jószágigazgató elnökletével gyűlést tartott, amelyen két előadás hangzott el. Fabriczius Endre, az OMGE helyettes igazgatója felvetette a kérdést, hogy a búzakiállítások anyagának minőségi bírálata során milyen szempontok legyenek mérvadók. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági búzaversenyeken a magyar királyi gabona és lisztkísérleti állomás értékbírálati adatain kívül rendszerint a mezőgazdasági és kereskedelmi szempontokat is figyelembe veszik. A gyűlés résztvevői részletesen megvitatták a kérdést és úgy határoztak, hogy a magyar királyi gabona és lisztkísérleti állomások értékbírálati adatán kívül, amelyeknek a süthetőségre is ki kell terjedni, figyelembe kell venni a bírálatok során az egyéb külső tulajdonságokat is, mert a tőzsde, a malmok és a kereskedelem, de különösen az exportkereskedelem még ezeket a tulajdonságokat is figyelembe veszi. Iványi István oki. vegyészmérnök ismertette előadásában sörárpatermeszté- sünk helyzetét és exportlehetőségeinket. Utalt arra, hc~. a Felvidék visszacsatoló, sávé7 kitűnő minőséget ten. ő árpate- rületekhez jutottunk, amelyeknek termését el kell v -'yeznünk. Erre főként egyes tengerentúli piacokon és a volt Csehország exportpiacain nyílik maji alkalom. Javasolta, hogy a megnövekedett sör- árpatermésünk és malátatermelésünk külföldi piacokon való elhelyezésének biztosítása érdekében az OMGE a termés betakarítása után rendezzen Budapesten sörárpa- és malátakiállítást, hogy a vevők és termelők között közvetlen kapcsolatok megteremtésével egyengesse útját exportunknak. A gyűlés nagy helyesléssel fogadta a javaslatot és elhatározta, hogy felkéri az OMGE elnökségét a kiállítás előkészületeinek megtételére. TELEFONSZÁM: 144-400
