Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-11 / 131. szám

Ára: 20 fillér I. évfolyam 131. szám. Budapest, 1939 június 11. Vasárnap Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP ■V ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: i yv Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-kőrút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon; 144-400 A ballagó-nóta Irta: Vass László Mint egy meséből idetévedt kékma­dár, röpülte be a minap a morózus or­szágot a léleküdítő hír, hogy a gimna­zisták többé nem hajlandók énekelni a „Ballag már a vén diák“ idegen dalla­mát. Azzal magyarázták meg az életbe kilépő nyolcadikos ifjak elhatározásu­kat, hogy nem tartják önérzetes do­lognak egy másik nemzet nótáját el­tulajdonítani, amikor van elegendő ne­künk is, meg aztán: ők nem akarnak filiszterek lenni, ahogy azt az ér­zelgős „burschenschaft“-nóta kornyi- kálja meggyőződés nélkül. Ők ma­gyar gyerekek, magyarok pedig, ami­kor csak lehet, magyarul énekeljenek. „Nem akarunk szomorú idegen dallam­mal indulni az életbe, — írják, — mert mi magyarok, erősek és vidámak aka­runk lenni*. Szép elhatározásukat ezidén már valóra is váltották. Kezdték a soproniak! A nyugati Végvár liceumá- nak érettségizett diákjai ezévben elő­ször a „Ballag már a vén diák“ helyett a következő ősi csíki népdallal ballag­ták körül az Alma Mater öreg udvarát: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek, Hosszú út porából köpönyeget veszék. Búval és bánattal- kizsinóroztatom, Sűrű könnyeimmel kigomboztattatom. Fúdd el jó szél, fúdd el hosszú útnak porát, Hosszú útnak porát, az én szívem búját... Bizony, ez már a mi nótánk, igazi magyar népdal, csíki székelyek kezd­ték énekelni évszázadokkal ezelőtt, mi­kor országon túlra indultak, a kenyér után. Alkalmas ballagó nóta, amelyért ezután már nem kell szégyenkeznie az életbe kilépő magyar diáknak, s az ide­gen se mondhatja többé dagadó kebel­lel, hóditó megelégedettséggel, hogy mi adtuk nekik még a ballagó nótát is ... Így a soproniak, s nyomban követ­ték jó példájukat a sárospatakiak, akik egy népi eredetű ó-zsoltár dalla­mával búcsúztak el a jó öreg kollé­giumtól, a budai ciszterci gimnázium diákjai maguk írtak búcsúzóéneket egy régi hevesmegyei népdal dallamára. A kaposvári nyolcadikosok pedig megkér­ték egyenesen Kodály Zoltánt, hogy ajándékozza meg őket a,z idegen dal helyett új, magyaros motivumu bal- lagó-nótával. A nagy művész meghatot- tan válaszolt a kaposvári ifjaknak, le­velét egész terjedelmében idézzük, hadd olvassák a felvidéki diákok is: „Kedves fiúk! — kezdi Kodály. — Irástok ör­vendetes jel! Megéreztétek: mégis haj­naluk s ki akartok fejtőzni a fojtogató, nyirkos ködgomolyból. Arra azonban egy nóta kiiktatása, vagy akár a tá­nyérsapka elvetése nem elég. Sok és nagy dolgot kell még vállalni. No, de sokat tesz már a szégyen-nóta elhall­gatása is. Örülnék rajta, ha én tudnék helyette mást adni. De talán nem is jut ilyen tisztesség egy embernek. Hisz a németek nótája is régi népdallam, szerzőjét hiába keresnek a századok ködében. A szöveget később írták hozzá. Valahogy így lesz világra a ma­gyar diákság nótája is, mihelyt önálló tényező lesz a nemzet életében és nem hagyja magát dróton rángatni. A né­met diákság 100—120 éve lett a nem­zeti lélek ébrentartója, idegen elnyo­más ellen. Ezt a magatartást érdemes tőle eltanulni. De nótát már csak a Hétfőn összeül az országépítö szociális és reformpolitika kiválasztott testületé, az úi képviselőház A háznagyIhivatal a pártokkal való tanácskozás után megállapította az ültetés rendiét — ­Kotta István lesz a korelnök — A hétfői formális ülés programja A felvidéki ét kárpátaiiai képviselők az úiahb behívás után ielennek meg a Házban Körülbelül öt héttel ezelőtt hangzott el a képviselőház utolsó ülésén a kormányzó házfeloszlató és a választásokat kiíró kéz­irata. A legfelsőbb kézirat június 10-ére hívta össze az új országgyűlést. Az elmúlt öt hét alatt megtörténtek az új választási törvény és új szavazási rendszer alapján az országos képviselőválasztások, lebonyo­lították a pótválasztásokat is, s most el­érkeztünk az új országgyűlés megnyitásának idejéhez. A’ kormányzói kéziratban meghirdetett időpont azt jelenti, hogy június 10-től számított három nap múlva meg kiéli tör­ténnie az országgyűlés iinnepies megnyi­tásának. Ennek megfelelően június ÍJj-én államfői deklarációval, ünnepélyes külső­ségek között nyitja meg a kormányzó az 1939—19lfj évi országgyűlést. A képviselőház az ünnepi megnyitó ülés előtt formális ülést tart, amely hétfőn délelőtt tíz órakor lesz. Ezen az ülésen Putnoky Móric, volt ház­nagy, aki jelenleg is hivatalban van és ellátja teendőit, felszólítja a korban leg­idősebb képviselőt, hogy a korelnöki tiszt­séget töltse be, a korban legfiatalabb hat képviselőt pedig, hogy a körjegyzői közre­működést vállalják el. Értesülésünk sze­rint ez alkalommal Magyary-Kossa István nyilas képviselőre jut az a szerep, hogy a megalakulás idején mint korelnök közre­működjék. |Magyary-Kossa István körül­belül nyolcvan esztendős, tehát minden­képpen legidősebb tagja a most összeülő képviselőháznák. A hétfői ülésen a kor­elnök bejelenti, hogy június lj-én a kép­viselőház kupolatermében a két ház együt­tes ülést tart, amelyen az államfő meg­nyitja az új országgyűlést. Ezzel a hétfői magunkéból merítsünk, ők sem a fran­ciáktól kérték kölcsön. Szívesen lennék segítségtekre, ha alkalmas szöveg adódna. Ha ugyan nem jobb azt is már meglévő dallamra írni. Meg aztán miért legyen minden iskolának ugyanaz a bú­csúszó-éneke? Más szívvel hagyjuk el az egyetemet, mint a gimnáziumot. Már csak ezért sem illett a német egye­formális ülés véget is ér. A hétfői nap politikai eseményeihez tartozik még a Ma­gyar Élet Pártjának első pártértekezlete, amely délután félhat órakor lesz és ezen Teleki Pál gróf miniszterelmök nagyobb politikai beszédben ismerteti a kormány programját és az elkövetkező törvény­hozási feladatokat. A képviselöház háznagyi hivatala egyébként elvégezte azt az előkészítő munkát, amely a képviselőház megalaku­lását megelőzi. Elsősorban a pártok és a képviselők ültetési rendjét tárgyalták meg s ezen a tanácskozáson résztvett minden párt kiküldöttje. Az ülésterem hat szektorában foglalnak he­lyet a pártok képviselői a következő sor­rendben: Magyar Élet Pártja, Felvidéki Magyar Párt, Keresztény Párt, Kisgazda- párt, szocialisták és liberálisok, kisebb jobboldali pártok, nyilas keresztes párt, Egyesüli Magyar Nemzeti Szocialista Párt (Pálffy Fidél) és a Magyar Nemzeti Szocialista Földmíves és Munkás Párt (Meskó). Minthogy az ültetés félköralak­ban jobboldalról balfelé történik, tehát a szélső jobboldali pártok a baloldali és szélső baloldali szektorba kerültek, oda, ahol azelőtt a demokrata és szociálde­mokrata képviselők helyei voltak. A Ma­gyar Élet Pártja a hat mezőnyből több mint három és fél mezőnyt foglal él. A jobb szélső mezőny első sorában Imrédy Béla, Mayer János, Ivády Béla és Szinyei- Merse Jenő ülnek. Az első sorokban a miniszterek mögött a tárcák államtitká­rai, köztük Vargha József és Szász Lajos, az új iparügyi és pénzügyi államtitkár, továbbá a Ház volt elnöke, Darányi Kál­temek búcsúzója magyar gimnazisták szájába. És ki kényszeríthet rá, hogy már az idén ne új módon búcsúzzatok? Szeretettel köszönt: Kodály Zoltán.“ A dunántúli városka diáksága lázba jött a kedves Kodály-levéltől, megérez­ték mindnyájan, hogy a Mester a rö­vid mondatokban sokat mondott el ne­kik, nagyon sokat. Tovább folyt az mán és a párt alelnökei foglalnak helyet* A baloldalon az első sorokban a pártve­zérek ülnek, Zichy János gróf, Eszterházg Móric gróf, Eckhardt Tibor, Rassay Ká­roly, majd Jaross Andor miniszter mö­gött a felvidéki minisztérium államtit­kára számára marad üresen egy hely, to- vábbá Peyer Károly és Matolcsy Mátyás. A szélső bal első sorában Hubay Kálmán, Csia Sándor, Széchényi Lajos gróf és Meskó Zoltán kaptak helyet. Mint érde­kességet említjük meg, hogy a jobboldali második szektor első helye ez alkalom­mal is üresen marad, kegyeletes megem­lékezésül Tisza István grófra, akinek an­nak idején ez volt a helye és ezt a helyet ma is bronz emlékplakett jelöli meg az utókor számára. A felvidéki és kárpátaljai képviselők a megnyitó ülésen nem vesznek részt, mert hiszen megbízatásuk a Ház feloszla­tásával véget ért, újabb behívásukról pedig csak az a törvényjavaslat fog gon- goskodni, amelyet majd az összeülő kép­viselőház tárgyal le. Úgy tudjuk, hogy az eddigi tizenhat képviselőn felül még tizen­három kárpátaljai képviselő egészíti ki a felvidéki képviselők számát, akiknek ter­mészetesen helyeik üresen maradnak, mind­addig, amíg a behívás meg nem történik. Ugyancsak mint érdekességet említjük meg azt a hírt is, hogy a nyilaskeresztes és szélsőjobboldali képviselők formaruhá­ban szándékoznak megjelenni az első ülésen. Ez a formaruha hasonlít a fasiszta egyenruhához, amennyiben fekete kabát, fekete bricsesznadrág, csizma, fekete ing, fekete nyakkendő és úgynevezett antant­szíj alkotják az ünnepélyes alkalomra elő­összeesküvés. A diákok sokszorosítva a levelet, elküldték valamennyi magyar középiskolába, a következő megjegy­zéssel: „Ébredjetek és ébresszetek min­denütt! Terjesszétek a magyar öntuda­tot az alsóbb osztályokban is!“ És a „Ballag már a vén diák“-ot örökre száműzik hangtárukból. Őszintén bevalljuk, kimondhatatlanul

Next

/
Oldalképek
Tartalom