Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-10 / 130. szám

■- WS9 JÚNIUS 10, SZOMBAT on Mdmmm; A felsőtiszai fűrészek gömbfaellátásának kérdése Budapest, június 9. A kárpátaljai fűré­szek rentabilitásának biztosítása kérdésé­ben jelentékeny szerepet játszik az a kér­dés, hogy a kincstár milyen áron fogja a gömbfát a felsőtiszai fűrészek rendelkezé­sére bocsátani. Tudomásunk szerint a föld- mívelésiigyi minisztérium ebben a kérdés­ben még nem döntött, de a kérdés megol­dására két módot tervez: az'egyik a nyil­vános árverésen való értékesítés, a másik a kincstár által meghatározott áron való felajánlás. A nyilvános árverésen kialakult árhoz hozzászólni nem lehet, mert azt min­den valószínűség szerint a mennyiség és a kereslet aránya fogja meghatározni. Lé­nyegesen nehezebb probléma, hogy milyen áron állapítaná meg a kincstár a második esetben a gömbfa árát a felsőtiszai fűré­szek részére. A helyes ár megállapítása igen gondos előmunkálatokat igényel, mert a kárpátaljai fűrészek által feldolgozott anyagnak egyrészt a fogyasztási terület­hez közelebb esó' alsótiszai fűrészek, más­részt egyes viszonylatokból köteléki díjsza­bás igénybevételével kedvezményes fuvar­tétellel importált áruk erős versenytársat jelentenek. Ebből következik, hogy a felső­tiszai fűrészeknek helytelen lenne a fel­ajánlott gömbfát a tutajozást költségekkel csökkentett alsótiszai fűrészeknek felaján­lott áron adni. A felsőtiszai fűrészek ugyanis a náluk feldolgozott kész anyagot hosszú vasúti úton kénytelenek a fo­gyasztóterületre szállítani és így közelí­teni meg a fogyasztási területet, ezt a költséget pedig az alsótiszai fűrészek meg­takaríthatják. Ezenfelül az alsótiszai fűré­szek a fogyasztási területhez közeleső fűrésztelepükön keletkező hulladékot is jó­val előnyösebben értékesíthetik, mint a kárpátaljai fűrészek. Az is ismeretes, hogy a Kárpátalján kitermelt anyagnak az im­portáru, így elsősorban a lengyel, román és német áru erős versenytársa. Á lengyel állomásról Budapestre feladott fűrészáru vasúti díjtétele — ezidőszerint —- lénye­gesen olcsóbb a Kárpátalján feladott és Budapest felé irányított fenyőfűrészáru díjtételénél. Ezek oly fontos szempontok, amelyeket a kincstárnak a felsőtiszai fűré­szek részére megállapítandó fenyőgömbfa- áraknál figyelembe kell vennie. * 11 ■LäaiEVin----"TÍnir' Kiterjesztették az átalakítási munkákra vonatkozó adókedvezményeket 1939. és 1949. évekre n Budapest, junius 9. A pénzügyminiszter iaz épületek átalakításával kapcsolatban engedélyezhető adókedvezményeket meg­felelő módozatok mellett az 1939. és 1940. években végzett- bizonyos átalakítási mun­kákra is kiterjesztette. Ebből az alkalomból a Lakásépítő Ál­landó Bizottság közli, hogy a pénzügymi­niszteri rendeletben meghatározott átala­kítási munkákra az 1939. és 1940. években is lehet kölcsönöket igényelni és pedig te­kintet nélkül arra, hogy az átalakítandó épület adómentes vagy adóköteles. A köl­csönkérelmek előterjesztésének végső ha­tárideje 1940. évi december hó 31, (—) A németek engedményt kapnak a Jugoszláviai nafta kitermelésére. Belgrádból jelegük: Illetékes helyen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a jugoszláviai nafta-lelö- helyek felkutatásával és a nafta kitermelé­sével néhány német céget bíznának meg koncessziós alapon. Állítólag már létre is jött a megegyezés a belgrádi „Pannónia“ Rt. és német cégek között a muraközi naftate­rület felkutatására. (—) Románia akarja elfoglalni a cseh Ipar helyét a palesztinai piacon. Bukarest­ből jelentik: A telavivi román-palesztinal kereskedelmi és iparkamara elnöke, Che- louche napok óta Romániában tartózkodik és a kormány Illetékes tényezőivel, valamint a magángazdaság érdekelt köreivel tárgyalá­sokat folytat a két ország közötti áruforga­lom kifejlesztése érdekében. Románia eddig főként mezőgazdasági termékeket és élőálla­tot exportált Palesztinába, most azonban, hogy a palesztinai piacon erősen bevezetett egykori csehszlovák ipar nem Jöhet tekin­tetbe, Románia iparának akarnak lehetősége­ket nyitni a palesztinai piacon. Hír szerint Checouche meghívására a román gyáripar vezetőinek egy küldöttsége készül kiutazni Palesztinába, hogy a helyszínen tanulmá­nyozza ezeket a lehetőségeket. (—) Fokozzák a Cseh-Morva Protektorátus tűlevelűfa kitermelését. A németbirodalmi kormány elrendelte, hogy a Cseh-Morva Pro­tektorátus területén minden erdőbirtokos, akinek erdöbirtoka az 50 hektárt megha­ladja, köteles az ezévi üzemi tervben enge­délyezett kidönthetö famennyiség mértékét 50%-kal emelni. A fokozott termelést, mint­hogy a gazdasági év szept. 30-án végződik, ed­dig az időpontig be kell fejezni. A rendelet meg­jelenésével egyidejűleg az erdőbirtokosok köz­ponti szervezete a rendelet végrehajtására vo­natkozólag tájékoztatót adott ki, melyben figyelmezteti az erdőbirtokosokat, hogy á kitermelt többlet-mennyiség értékesítésétől egyelőre tartózkodjanak, minthogy az előre­láthatóan a külföldi piacokon lesz értékesít­hető. A kitermelt tűlevelű fák lucfenyőből és jegenyefenyöböl álljanak. A bármily okból kitermelt lomboslevelü fa nem számítható be a megszabott 50%-os többlettermelésbe. Ahol már korábban az üzemtervet megha­ladó többlettermelés folyt, vagy az ezévi többlettermelést elemi károk megakadályoz­zák, az 50%-os többlettermelés kiszámítási alapját a túltermelt, illetve az elemi károk következtében elpusztult mennyiségnek, az üzemtervben felvett kidönthetö mennyiségből való levonása után fennmaradó összeg al­tatja. (—) Olcsóbbodott a búzaliszt. A Usztár- jegyzöblzottság mai ülésén a 4-es típusú bú­zaliszt árát métermázsánként 25 fillérrel leszállította. A más minőségű lisztek ára nem változott. (—) Az aranyművesek a súlyos tárgyak készítése ellen. Az aranyműves mesterek legutóbbi szakosztályi ülésén szóvátették, hogy egyesek különböző aranytárgyakat szo­katlanul nagy súlyban állítanak elő. A szak­mában ugyanis érvényben volt bizonyos meg­állapodás, amely az egyes aranytárgyak súlyhatárára vonatkozott. Ezt azonban sokan nem tartják be. Az aranyművesnek ugyanis az az érdeke, hogy minél több darab árut készítsen, mert nem a súly-aranyon, hanem a fazóndíjon van a haszna. A mesterek most újabb kötelező megállapodást akarnak tető alá hozni, amely szerint a műhelyekben ké­szített karkötő legfeljebb 80, tisztilánc leg­feljebb 40, pecsétgyűrű legfeljebb 25 gramm lehet, aranyszelence pedig 175 grammnál na­gyobb súlyban ne kerülhessen forgalomba. Azt iS’ ki akarják kötni, hogy az aranyáruk­nak csak 25 százaléka legyen 18 karátos arany, míg a többi 14 karátos. (—) Jugoszlávia kereskedelmi tárgyalá­sai. Belgrádból jelentik: Jugoszlávia és Len­gyelország között e hónap folyamán tárgya­lások kezdődnek a kereskedelmi viszony rendezése céljából. A tárgyalások 20-án kez­dődnek Varsóban. A megbeszéléseken a jugoszláv kivitel növelésének lehetőségéről Is tárgyalnak. A jugoszláv-francla kereske­delmi tárgyalások valószínűig szeptember­ben Indulnak meg Párizsban. Ez ügyben Tomlcs Jevren kereskedelmi iparügyi minisz­ter legutóbb Párizsban megbeszélést folyta­tott illetékes francia ügynökökkel. Ennek során a két ország közti áruforgalom kimélyí­tésének lehetősége került szóba. Egyébként a jugoszláv kereskedelmi minisztériumban a jugoszláv-angol kereskedelmi szerződés taó- dosítása ügyében is folynak az előkészítő munkálatok. Ügy tudják, hogy Anglia rö­videsen hivatalos meghívást küld Jugoszlá­viának gazdasági tárgyalások megkezdésére. Július hónapban összeül a jugoszláv-olasz állandó gazdasági bizottság. AZ ülésen az Olaszországba irányuló árukivitel kontin­gense felemelésének kérdése is szóbakerül. Beavatottak úgy tudják, hogy a kontingens felemelésére maguk az olaszok fognak elő­terjesztést tenni. (—) Ingyenes munkaközvetítés. A Buda­pesti Hatósági Munkaközvetítő június 7-én kelt kimutatása szerint az elmúlt hét folya­mán elhelyezett összesen 567 embert. Jelen­leg foglalkozást kaphat: 161 ipari szakmun­kás, 15 repülögépmotor- és sárkánysserelő, fínommüszerész, 10 gyári segédmunkás, 11 napszámosnö, 4 textil-, cipő-, paplan- és szö- nyeg-, pőrcellán- és üVégkereskedőségéd, 14 háztartási alkalmazott, 47 bejáró takarítónő, 11 szolga, kifutó, kocsis, 7 vendéglői segéd­munkás, 1 cserép- . és pálafedö (Német­országba), 1 kereskedelmi ügynök, 114 fiú- és 43 leánytanonc, továbbá 50 hadigondozott napszámosnő, 4 hg. gyári segédmunkás, 1 hg. lakatos, 1 hg. vegyészmérnök, összesen 495 egyén. — Foglalkozást keres pedig 2432 ipari szakmunkás, 1267 gyári betanított és egyéb segédmunkás, 136 bejáró takarítónő, 8 könyvelő-levelezö, 2 kereskedelmi ügynök, 132 üzleti alkáimázótt, összesen 4772*en. (—) Az OMGE igazgatóválasztmányi ülése. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület lgazgátóválaszimánya, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtóbizottsága június 13-án, kedden délelőtt 10 órakór tartja ülését a Köztelek nagytermében. Az ülésen a hivatalos tárgy- sorozatot tárgyalják. Az alapszabályok értel­mében az igazgatóválasztmányt tagók köte­lesek megjelenni az ülésen, vagy távolmara­dásukat bejelenteni, illetve kimenteni, (—) Információs Ipar gyakorlására Ipar- jogosítvány nem adható ki. A kereskedelmi miniszter konkrét ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy információs ipar gyakor­lására a fennálló joggyakorlathoz képest iparjogosltvány ki nem adható. Ez a meg­jelölés ugyanis nem határolja kellően körül a gyakorlandó ipar körét, aminek folytán az ilyen megjelölés alatt olyan tevékenység is folytatható volna, amely a fennálló jogsza­bályok alapján mint ipari foglalkozás nem gyakorolható, például tanácsadás jogi kérdé­sekben — vagy pedig, amely ipari foglalko­zás ugyan, de a gyakorlása különböző elő­feltételek mellett kiadható iparengedélyhez van kötve, mint például a hltelhífszolgálat és híteltudósítás. Különben is információs te­vékenység — felvilágosítás, tájékoztatás, ta­nácsadás, olyan szellemi és nem iparszerü foglalkozás, amelynek folytatása annak sa­játos jellege miatt nem esik az ipartörvény hatálya alá. (—) Milyen Ipari munkát végezhet a bú­torkereskedő ? A kereskedelmi miniszter megállapította a bútorkereskedők iparűzési jogát. Eszerinf a bútorkereskedőnek általá­ban jogában van a raktárában lévő fénye­zett bútorok fényét helyreállítani, a kiesett lábakat visszahelyezni, szegeket, csavarokat pótolni, a szállításközben megsérült fénye­zést helyreállítani. Nem jogosult azonban a bútor pácolásának és fényezésének lehúzá­sára, a bútor színének megújítására, vagy megváltoztatására, még ha ez a művelet nem is kapcsolatos a bútor szétszedésével. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: EGYENETLEN Az értéktőzsde részvénypiacán a rendezési nap némi élénkséget hozott. Az áralakulás nem volt egyenletes. A részvények egyrésze zárlatig jól tartott, míg másrészének árfo­lyama enyhén lemorzsolódott. A szilárdka­matozású értékek piaca teljesen üzlettelen Volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 155.5, Első M. Bizt. 360.—, Concordia-malom 3.—, Bé­késcsabai 9.50, Első Bp. malom 5.5, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 141.—, Beocsinl 9.3, Borsodi szén 6.75, Szentlörtncl 3.25, Magne­zit 78.—, Aszfalt 5.—, Kőszén 260.—, Nagy- bátonyi 38.25, Salgó 23.9, Urlkányl 29.75. Fegyver 23.—, Ganz 12.3, Acél 20.—, Győri Vágón 15.75, Rima 56.75, Guttmann 6.—, Nasici 64.5, Duna-Száva 7.25, Nova 10.75, Tröszt 45.5, Pélcukor 71.5, Magyar cukor 66.—, Izzó Öl.—, Dreher-Haggenrrt. 117.—, Gschwindt 723.—, Polgári sör 91.75, Magyar kender 8.—, Pamutipar 28.75, Szegedi ken­der 37.25, Szikra 170.—, Gumi 43.—, Vasúti forgalom 13.—, Telefon 7.05. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. A 7.—, 1914. évi föv. 4.5% 301.5. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05—58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6 —7.50, USA dollár 340.65—344.65, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.60—183.60. cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.50 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.50 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), len­gyel zloty. 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 2.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bank­jegyek kiv.), német márka —.—, norvég kor. 80.25— 81.15, svájci frank 76.90—77.80, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 182— 183.60, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.05— 344.65, Oszló 80,45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.10—77.80, Isztan- bul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 9. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.76%, Newyork 443.37, Brüsszel 75.50, Milánó 23.32%, Amszterdam 236.20, Berlin 177.90, Stockholm 106.92 %, Oszló 104.35, Kopenhága 92.70, Szófia 5.40, Prága 15.10, Varsó 83.62, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul ^.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.14%, Buenos Aires 102.62%, Yokohama 121.12%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: VÁLTOZATLAN A gabonatőzsde készárupiacán a búza, rozs és árpa jegyzése nem változott. A zab- hossz tart. 150 q Zab 50 fillérrel javult áron cserélt gazdát, A kukoricaforgalom 9ÓÖ q-t tett ki 20 fillérrel magasabb árön. — A ha­táridőspiacon á júliusi kukorica 16, az augusztusi 18, á júniusi rozs pedig 17 fillér­rel drágult. .Rozs: júniusra 12.80, 12.9Ó, zár­lat 12.90—12.93. Kukorica: júliusra 17.04, 17.20, Zárlat 17.19—17.21ft augusztusra 17.25, 17.38, zárlat 17.41—17.43. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tlszavidéki 77 kg-os 19.90—20.15, 78 kg-os 2Ő.10—20.35, 79 kg-ós 20.30—20.55, 80 kg-ós 20.40—20.65, felsötiszái 77 kg-os 19.75—20, 78 kg-os 19.95—20.20, 79 kg-os 20.15—20.40, 80 kg-os 20.25—20.50, duna-tiszaközl 77 kg-os 19.75—19.95, 78 kg-os 19.95—20.15, 79 kg-os 20.25— 20.35, 80 kg-os 20.25—20.45, fejérme­gyei 77 kg-os 19.90—20.15, 78 kg-os 20.10— 20.35, 79 kg-os 20.30—20.55, 80 kg-os 20.40 —20.65, dunántúli 77 kg-os 19.85—20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25—20.50, 80 kg-os 20.35—20.60. Rozs: pestvidéki 13.20—- 13.40. Takarmányárpa: elsőrendű 16.50—- 17. Sörárpa: kiváló 20.50—21.25, prima 19—* 19.50. Zab: középmínöségü 25.30. Kukoricát tiszántúli 16.75—16.85. őrlemények: korpái 13.25— 13.40, 8-as liszt 15.75—18.25. Zabt 150 mm 25.30 budapesti paritásban. Kuko­rica: 150 mm 16.75, 150 mm 16.75, 150 mm 16.80, 150 mm 16.80 budapesti paritásban, 15Ö mm 17.10 pápai paritásban, 150 mm 16.80 budapesti paritásban. Muhar: 83 mm 23.25 Baja, 20 mm zsákkal 24.—, 10 mm zsákkal 24.— Budapest, 15 mm 23.50 Bony* hád, 10 mm zsákkal 24.50 Budapest. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Rostélyos és felsál 150—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: Comb 280 —340, vésés 168—280, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 168—212, olda­las 128—164, zsírszalonna 130—144, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 144—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 4—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyves­madár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—380, 1 kg (120—135), csirke, rán­tani való 1 kg (150—190), ruca, hizott 1 kg (150—160), lúd, hízott 1 kg (135—155), pujka, hízott 1 kg (130). Vágott: tyúk 1 kg (130—160), csirke, rántani való 1 kg 220— 450 (160—250), ruca, hizott 1 kg 135—200 (115—135), lúd, hízott 1 kg 130—200 (120— 170), pujka, 1 kg (120—130). Tojás: Tea­tojás válogatott drb 7—9, kg 135—150, láda­áru (126—145), kosáráru (135—140), fözö- és aprótojás drb 6—7, kg 126—135 (116—• 135). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100—180. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290—300), pasztő­rözött (325—330), sovány tehéntúró (40— 60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (30—34), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—46). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 50—60 (14—34), kalarábé drb (3—6), karfiol, hazai, levéllel (35—40), vöröshagyma, érett, makói (36—42), zöldjé­vel (2.5—5), fokhagyma, újdonság (10—14). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 26—32 (18—22), kelkáposzta 26—40 (10—28), fejes­saláta 4—8 (3—5). Burgonya: Gülbaba 11— 14 (9—9.8), nyári rózsa (10.6), őszi rózsa (8.8), Ella (7—7.8), új 26—28 (18—20), foj­tott burgonya (8—10). Főzelékfélék: Főze­léktök 36—56 (24—45), hónaposretek 6—12 (5—9), zöldpaprika, apró (4—10), tölteni való (10—22), zöldborsó 20—32 (14—18), csi­perkegomba 120—160 ( 60—160), spárga (8—• 80), uborka (60—85), paraj 30—56 (20— 40) ,; sóska, közönséges 24—40 (18—30), Gyümölcs: Cseresznye (15—100), meggy (40 —80), szamóca (24—80), egres (14—24). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélü (125— 130). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karo­lta rizs (92—100). + MAGPIAC. Köles, fehér 20—23, vörös 20—22, egyéb 18—19, tökmag nagyszemü 27—28, kísszemü 23.50—24.50, olaj, dohos 22 —22.50, kék mák 130—135, borsó zöld (ex­press) sterilizált 18.50—21, muharmag 21.50 —23, csillagfürt fehér, lapos 12.50—13, szá­rított répaszelet 9.50—10.50.-f LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- blzottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): búzaliszt: dara 37— 38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 35.25— 35.75, 2g 35.25—35.75. 2f 35.25—36.75, 4-es 33—34, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27—29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: 0-ás 27.50—29, 01-es 24.75—26, 1-es 19—20.50, 2-es 17.25— 18.50. 4- SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhájtása 1115 darab volt. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 397 darab. Az irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 300 kg-on alul 100, szedett I. 99—101, II. 93—97, III. 82— 90, angol tőkesertés 94—98, exportzsir, már­kázott 150 fillér kg-ként. + HUSVA8ÄR. Készlet: nagymarha 11 (11), bivaly 1 (1), borjú 797 (767), sertés lehúzott 76 (76), szalonnás 81 (81), süldő 122 (122), malac 145 (145), marhazsiger 67 kg (67 kg), sertészsiger 131 kg (131 kg). (Zárójelen az eladottak száma). Az irány­zat közepes volt. Arak: csontoznivaló 44— 60, bivalyhús 56, borjú bőrben I. 146—156, II. 120—144, sertéshús lehúzott 130—144, szalonnás 124, süldő 104—128, malac 130— 180, sertészsiger 50—70 fillér kg-ként. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Kecskemét. Nagykereskedelmi árak: éper (felh. 171 q) kiv. 45, la 35, Ha 20—25, Illa 16—18, Cseresznye germersdorfl és badacso­nyi la 60—70, különféle la 35—45, Iía 25— 35, lila 20—25, (cseresznye felh. 54 q), meggy (3 q) májusi 40, apró 30—32, zöld­borsó 16—20, zöldbab 80, uborka 70—80 fil­lér kg-ként. Saláta fejenként 1—3, zöldpap­rika hegyes drb-ként 5—6, tölteni való da­rabónként 8, retek csomónként 30—36, ka­ralábé csomónként 5—10 fillér. Elénk ke­reslet mellett szilárd volt a piac. — Gyön­gyös. Nagykereskedelmi árak: cseresznye (felh. 280 q) korai piros 16—26, germersdorfi (185 q) 30—40, fekete (480 q) 30—65, földi­eper (20 q) 20—45, egres (40 q) 16—20, zöldborsó (25 q) 20—24, ujburgonya rózsa (25 q) 24—28, zöldbab (10 q) 60—70 fillér kg-ként. Az igen erős felhozatalt rendkívül élénk kereslet mellett változatlanul szilárd áron belföldi és német számlára vásárolták. Tégnap elment Németországba 5, Budapestre 3 vágón, ma reggel Budapestre 11 teherautó és 25 kocsi rakomány áru.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom