Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP_________________________TUsPIDEKI Í^GVARHIRME Háromszázezer tanyai lakos sorsát javítja meg Pest megye a tanyakérdés rendezésével Négy várost és 50 községet tanyakörzetek létesítésére szólított fel az alispán Pest vármegye vezetősége nagyjelentő­ségű elhatározásra jutott. Intézkedés történt a vármegye részéről a tanyai kér­dés rendezése iránt és a vármegye terüle­tén egész sereg tanyaközpont fog létesülni, amely a lakosság közigazgatási ügyeit megfelelő gyorsasággal fogja a jövőben intézni... Az alispán felhívta Cegléd, Kis­kunhalas, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös városoka.t és 50 községet, hogy területü­kön tahyakörzeteket létesítsenek és min­den tanyakörzetben jelöljenek ki tanya- központot olyképpen, hogy minden lakos lehetőleg 8—10 kilométeren belül megta­lálhassa a maga központját. ? Minden olyan tanyakörzetben, ahol a na- 'gyobbs zárná lakosság megokolttá teszi, tisztviselői kirendeltséget kell szervezni, íhogy a közigazgatási szükségletek nagyré­szét állandóan helyibenlakó szakképzett tiszt­viselők lássák el. Ott, ahol ez nem lehetsé­ges, a csekélyebb jelentőségű közigazgatási tennivalók helyi elvégzésére tanyai esküdt, tyusztabiró vagy egyéb elnevezéssel olyan ihelybenlakó megbízható, alkalmas egyént kell alkalmazni, akinek tennivalója, össze­írásokra, bejelentések végzésére és általá­ban olyan kisebb közigazgatási ügyek inté­zésére szorítkozzék, amelyek a lakosságot megkímélik attól, hogy ilyen kisebb ügyek­ben is a messzebbeső hatóságot kelljen fel­keresnie. Az anyakönywezetést és marhale­vélkezelést a tanyaközpontokban a tanítók végzik. 'A város és község elöljárósága negyed- évenkint legalább egyszer tartozik bejárni a tanyákat és érkezését a lakosság tudo­mására kell hozni. Ott, ahol szükséges, tanyakörzeti orvosi állást kell szervezni, az orvos köteles hetenkint legalább egy­ezer kiszállni. Gondoskodni kell szülésznő alkalmazásáról, a húsvizsgálati teendők ellátásáról, temető létesítéséről. A tanya- körzetek távbeszélővel látandók elv A ta­nyai kÖzigSzgátást ‘ügy^Kelí megszervezni, hogy a felmerülő költségek pótadóemelést ne vonjanak maguk után. Gondoskodni kell az iskolánkívüli népművelőé megszer­vezéséről, tanyai gazdakörök alakításáról, istentiszteletek tartásáról, valláserkölcsi oktatásról, a tanyai közbiztonsági szolgá­lat hatályosabbá tételéről. A vármegye vezetősége az érdekes ren­delet indokolásában rámutat arra, hogy a tanyavilág életszínvonalának emelése év­tizedek óta megoldásra váró különleges magyar kérdés. Ismerteti ennek a problé­mának többszázéves múltját. A kültelki települések korlátozása fennállott a török­hódoltság alatt és után is. Ebben az idő­ben a területek legnagyobb része a váro­sók és községek tulajdonában volt. A tulajdonjogot az határozta meg, hogy ki­nek a jószágai, vagy melyik közület gu­lyái legelnek rajta, A népesség szaporo­dása azonban maga után vonta a földközösségi rendszer megszünte­tését és az egyéni tulajdon kialakulását. Az új tulajdonosok kiköltözködtek a határba, ami kifejlesztette a tanyarendszert. Pest vármegyében a tanyarendszer főként a Kunság területén fejlődött ki. Darányi Ignác második földművelésügyi minisztersége alatt a Magyar Gazdaszö­vetség 1909-ben kezdte meg a tanyakér­dés helyszíni tanulmányozását, de a vi­lágháború kitörése a megoldást megaka­dályozta. Azóta is többször foglalkoztak a kormányzatok ezzel a kérdéssel, bizott­ságok alakultak, adatokat gyűjtöttek, de érdemleges intézkedés mégsem történt. Az ország területén mintegy 700.000 ember, Pest vármegyében több, mint 300.000 ember él külterületen, tanyákon a legmostohább társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok között. A tanyai la­kosság elhagyatottsága nagyrészben tár­sadalmi és gazdasági kérdés ugyan, de en­nek elbírálásánál nem hagyható figyel­men kívül az a tény, hogy a tanyai la­kosság száz százalékig magyar anyanyelvű. Ennélfogva e kérdés megoldása a leg­fontosabb feladatok közé tartozik, A leg­érezhetőbb hiánya a tanyai településeknek az, hogy nincsenek járható -utak, nincs rendszeres posta, távíró és távbeszélő szolgálata, nincsenek piacok, nehéz a ter­mények értékesítése, nincsenek legelők, erdőik, fásított területek, hiányos a köz­egészségügyi szolgálat nincs állategészség­ügyi szolgálat. A kulturális viszonyok mély színvonalon állanak, hiányos az isko­lánkívüli népművelés, nincsenek rendszeres istentiszteletek, vallásoktatás, nincs kül­területi 'közigazgatási szerv. Állandó / pa­nasza a tanyai népnek, hogy a községi jö­vedelmeket a belterületi szükségletekre fordítják és így a tanyai nép szolgáltatá­sait a belterületi lakosság a maga javára elvonja. Szinte leküzdhetetlen akadályokba ütkö­zik az összeírások teljesítése, a különböző adatok nyilvántartása, a gyámügyi és gyermekvédelmi felügyelet, a különböző rendszabályok foganatosítása. Nincs meg a kapcsolat a községi hatóság és a távoli tanyai lakosság között, emiatt a tanyai nép hatósági támasz nélkül áll, a hatóság pedig nem ismeri annak viszonyait, törek­véseit, szükségleteit. A sokféle tennivaló úgyszólván a kormányzat valamennyi ágára feladatot ró, a kezdeményezésnek azonban a közigazgatástól kell kiindulnia. Kapható a Stádium könyvkiadóváHalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Ura kemény kötésben 1,80 MOST JELENT MESS i^——■—I POLITIKAI SZEHZáCIÓI UIRGI1I0 GAYDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe?, Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-csatoma Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződésiben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... i ^KÖZGAZDASÁG f A SZÁMOK BESZÉLNEK (p. z.) „A gazdasági élet nyugodt me­nete nem csupán gazdasági tényezők kény­szerítő súlyán múlik, hanem legalább olyan mértékben, sőt talán még sokkal in­kább azon, hogy az emberek a tényeket miként Ítélik meg” — állítja Varga István dr. a „Közgazdasági kérdések lélektani értelmezése” című tanulmányában, amely­ben többek között számtalan vonatkozást állapít meg a közgazdasági élet és a pszi­chológia tudománya között. Hogy tételé­ben mennyire igaza van, azt talán, soha­sem volt módunkban annyira kézenfek­vőén tapasztalni, miint éppen most, a ma­gyar gazdasági élet átépítésének, átállítá­sának küszöbén és különösképpen a jelen­legi választási küzdelem idején. Az ellen­zék és annak féktelen, az igazságtól mesz- sze elkanyarodó agitációs munkáját támo­gató liberális zsidó sajtó burkoltan vagy leplezetlenül napról-napra a bizalmatlan­ság és kétkedés magvát igyekszik elhin­teni a magyar gazdasági élet jelene és várható alakulása tekintetében, olcsó frá­zispuffogtatással, a tények elferdítésével s az azokra való helytelen utalással, vala­mint — a jövőt illetően — a gazdasági élet jelenségeiből levont helytelen konze­kvenciák megállapításával. Ami gazdasági életünkre kedvező fényt vet, bizalmat ad­hat a jövőre nézve, azt az ellenzéket a sajtó hasábjain a legritkább eset­ben találhatjuk meg, legfeljebb a „célnak1* megfelelően eldugva, szürke hírecskében. Ezzel szemben, ami csak átmenetileg is kedvezőtlen, vagy amiből kedvezőtlen kö­vetkeztetések vonhatók le, azt tele torok­kal harsogják, hasábos cikkekben tálalják fel a gyanútlan olvasónak s így lassan, de biztosan folyik a lélekmérgezés, egy olyan légkör megteremtése, amely minden egyébre alkalmas, csak nem bizalomkel­tésre és főképpen nem vállalkozó szellemre és alkotó munkára, holott vitathatatlan, hogy a magyar gazdasági életnek a ke­resztény nemzeti alapokra való fekteté­sére irányuló törekvésben mindkettőre el­engedhetetlenül szükség van. Ez az aknamunka — mért' egyébnek nem nevezhető — nem érné el célját ^ és nem lenne olyan veszélyes, 'ha a keresztény magyar társadalom minden tagja a gaz­dasági élet jelenségeit illetően értékálló ítéletalkotási képességgel bírna. Sajnos azonban a gazdasági előképzettség hiá­nyában önálló ítélőképességgel nem ren­delkező széles rétegek gazdaságig életünk jelenségeinek megítélésében teljes mér­tékben ki vannak szolgáltatva a magyar gazdaságelfenes erő bűnös propagandájá­nak. Egyebet sem ha'lunk hónapok óta, mint a gazdasági életünkben mutatkozó szaka­dás jeleiről; hogy ipari termelésünk sül­lyedőben van,‘hogy az ország fogyasztása csökken, hogy külkereskedelmünk vissza- hanyatlik, mert a külföld bojkottál ben­nünket s nem nehéz kitalálni, mindez miért van: a zsidótörvény miatt — mondják. A célt megértjük, világos: megtorpe­dózni, diszkreditálni a gazdaságpolitikai irányzatunkban uralkodó gonioiat Követ­kezetes érvényrejuttabását, bebizonyítani azt, hogy a magyar etem által képviselt keresztény erköi’si felfogásnak a gazda­sági életben történő érvényesítése milyen „óriási veszedelmet” rejt magában. Azt azonban elfelejtik megmondani, hogy nem a keresztény magyarságra, hanem azokra, akiknek -gazdasági egyeduralmának meg­töréséről és az őt megillető helyre való méltányos leszorításáról van szó. És ez az eléggé el nem ítélhető, az ország gazdasági érdekeit alapjában megtámadó propaganda akkor sem riad vissza ez-ektől a bűnös eszközöktől, amikor állításait gazdaságsta­tisztikai adatok egész serege cáfolja meg. De lássuk csak. Űzik ezt a propagandát akkor, amikor — és itt hivatkoznunk kell Kunder miniszter beszédére — a statisz­tikai adatokból megállapíthatóan az év első negyedében munkáslétszámunk 17 szá­zalékkal, ipari termelésünk pedig 21 száza­lékkal emelkedett, amikor ipari szénfo­gyasztásunk 22 százalékkal, ipari áramfo­gyasztásunk 13 százalékkal, nehézipari ter­melésünk egy egy év alatt 30 százalékkal, textilipari termelésünk 34 százalékkal nö­vekedett. De mehetünk tovább is. Vájjon az ellenzék és a zsidó liberális sajtó állí­tásait támasztják-e alá- csak az elmúlt hé­ten közölt gazdaság-statisztikai adatok? Lássuk; Első négyhónapi külkereskedelmi forgalmunk 30.4 millió pengős kiviteli többlettel zárult, amely mellett nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy ugyanez idő alatt nagymértékben emelkedett a vörös­réz, a nyers és ócskavas, a koksz, a fűré­szelt fa és a kikészített prémlbőr behoza­tala. Vagy mehetünk tovább is: Április­ban emelkedett takarékbetétállományunk, kevesebb váltót óvatoltak, csökkent a fize­tésképtelenségek száma, valamint a ben­nük szereplő passzívák összege. Avagy nézzük multévi széntermelésünk adatait, melyekből kitűnik, hogy tavalyi szénter­melésünk a legutóbbi békeév adatait véve tekintetbe, az akkori termelést 230 ezer vagónnal múlja felül. És végül még csak arra mutatok rá, hogy a fogyasztási adó alá eső cikkek forgalma az elmúlt 8 hó­nap alatt a cukornál 220 ezer mázsával, a sörfogyasztás 59.887 hektoliterrel, a köny- nyű benziné 11.507 q-val, a nehéz benziné 17.141 q-val, a motalkóval kevert benziné 56.234 q-val, a petróleumfogyasztás 51.858 mázsával emelkedett stb. Nos, ezek az ada­tok nem vallanak a nemzeti termelés csök­kenésére, a fogyasztás visszaesésére^ kül­kereskedelmünk lanyhulására, hanem igenis bizonyítják azt, hogy gazdasági életünk a magyar gazdaságellenes erők törekvései és összefogása ellenére, az első zsidótör­vény végrehajtása ée a második megszava­zása ellenére olyan ellenálló és életképes­ségről tett tanúságot, amely hitet, bizal­mat és kitartást ad a jövőhöz. Vannak körök, akiknek ez nem tetszik, s e számadatokról nem átallják megálla­pítani, hogy hamisak, szemfényvesztésre valók. Ezt vágta szemembe egy liberális gazdasági bölcs. Ezekkel szemben már nem a közvéleménynek van tennivalója, hanem a bíróságnak, még pedig sürgősen, hogy egyszer már vége szakadjon annak a bűnös propagandának, amely itt folyik, amely nézetem szerint nem kevésbé ártal­mas a hazaárulásnál. És itt ismét utalnom kell cikkem elején közölt idézetre, mely szerint a gazdasági élet nyugodt menet« nem csupán a gazdasági tényezők kény­szerítő súlyán múlik, hanem ' legalább olyan mértékben, sőt talán még inkább azon, hogy az emberek a. tényeket miként ítélik meg. Hangsúlyoznom kell tehát, hogy elsődleges fontossággal bír a való tényeknek a köztudatba való átvitele ést képzettségük hiányában gazdaságiag kel-, lőleg nem tájékozott közvéleményünk felvilágosítása a tények értékelése és az ezekből levonható következtetések tekin­tetében, mert törhetetlen hitre, bizalomra, kitartásra és nagy erőfeszítésre van szük­ség ahhoz a munkához, amely a magyar gazdasági életben a közeljövőben elvég­zésre vár, míg sikerül maradéktalanul ér­vényre juttatni gazdaságpolitikánk ural­kodó gondolatát s biztosítani a magyar elem által képviselt keresztény erkölcsi felfogás számára gazdasági életünkben az őt megillető helyet. Senki sem ringatja magát illúziókban. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hagy gazdasági életünkben a teljes őrség­váltás, mezőgazdasági termelésünknek az előkészületben lévő birtokpólitikaí kérdés, sek megoldása folytán szükségessé váló átállítása nem fog minden zavaró momen­tum nélkül lefolyni. Itt csak arra utalok, hogy a világháború és az azt követő bői-- sevizmus alatt nemcsak ipari, de mezőgaz­dasági termelésünk is olyan megrázkód­tatásokon ment keresztül, a termelés úgy felborult, olyan káosz lett úrrá, hogy hó­napokig színét sem lehetett látni a leg­fontosabb közszükségleti cikkeknek sems ugyebár, az ország ezt is kibírta. Nos, ilyen súlyos következményektől nem kell tartanunk. Aki kezében papírral ég ceru­zával számol, az nem js tart ilyesmitől, bár ismerve a közhangulatot, nyugodtan állíthatom, hogy a cél élérése érdekében keresztény társadalmunk a legsúlyosabb áldozathozataltól sem riad vissza. (—) Uj keresztény pénzintézet alakul Ungvárott. Tudósítónk jelentése szerint Unigvárott Korláth Endre dr. főispán, Szvó- boda Ferenc apostoli kormányzó, Peltsárszky Imre dr. polgármester, Ilniczky Sándor nagy­prépost-kanonok, Nyomárkay Sándor ref. egyházmegyei gondnok és Molnár Sándoor bankigazgató kezdeményezésére 200 ezer pengő alaptőkével új keresztény pénzintézet alakul. Az új pénzintézet részvényeinek név­értéke 10 pengő. Az alapításra vonatkozó felhívást már közzétették s a jelek arra val­lanak, hogy a pénzintézet megalakítása si­kerrel fog járni. (—) Vámhivatalok és vámbemondóőnsök a magyar-szlovák határ mentén. A magyar­szlovák határ mentén 13 fővámhivatal, egy mellékvámhivatal és két vámbemondóőrs mű­ködik. Fővámhivatal Uszoron, Szeracen, Ga- lántán, Komjátön, Léván, Losoncon, Rima­szombatban, Jolsván, Kuntapolcán, Rozsnyón, Kassán, Legenye-Alsómihályin és Ungvárott van. Egeg-Szalatnyán mellékvámhivatal, Ve- refbélyen és Ferenctelepen vámlbeimandóőrl működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom