Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-09 / 105. szám
4 TELYIDEKI •J'^GVARHIRME 1939 MÁJUS 9, KEDD Rámutatott a miniszterelnök a Németországgal, Olaszországgal és Lengyelországgal való gazdasági helyzet alakulására. A helyzetet meg ..ltoztatta először Németország megnagyobbodása, másodszor Szlovákia, keletkezése, harmadszor a közös magyar—lengyel határ, azután egy jobb viszony megindulása és — úgy remélem — lelmélyülése Jugoszláviával. Ezek változtatják meg a gazdasági élet képét is. Ezek a körülmények együtt fogják megszabni a gazdasági termelés átalakításának, irányút. — így állunk a földreform kérdésével is. A földreform törvényjavaslatát beterjesztették a most feloszlatott parlament elé. De ugyanezt a javaslatot ugyanúgy be fogjuk terjeszteni, amint az új ország- gyűlés megnyílik g az új országgyűlés fogja, letárgyalni. A törvényt meg fogjuk csinálni, nehogy késedelmet szenvedjen. Az országnak és a különböző országrészeknek alapos ismeretére van szükség ahhoz, hogy egészen helyes, jó és mindenkinek, tehát az egyéneknek is, de az államnak is megfelelő földreformot vihessünk keresztül. Arra van szükségünk, hogy részenként, tájanként, területenként ianubnárnyozzuk át az országot és azután alaposan, ahhoz alkalmazkodva, ezeket az általánosításokat minden helynek a saját maga szüksékleté- hez, a saját maga képéhez alakítsuk át. Egy ilyen tanulmányt a törvényalkotással egyidejűleg fogunk megkezdeni. Azért a törvényt meg lehet hozni mai kereteiben is és a végrehajtását is el lehet kezdeni, hiszen a végrehajtás 10 évre van tervezve. Már az első évi tanulmányozás után is jobban fogjuk tudni munkánkat elvégezni. magyar alkotmányos életből kölcsönözzük. (Taps.) — Tisztában vagyok azzal, hogy ezt mindenki így is kívánja. Én mindig azt tartottam, hogy aki jogot ad, önmagát tiszteli meg. Mi Kárpátaljának már megmutattuk egyszer azt az önkormányzati utat, amelyet most is adni akarunk. Ez az úgynevezett Egán-féle akció. Mi húsz éven keresztül támogattuk Kárpátalja önálló politikai törekvéseit a cseh ura* lom alatt. Más formában tettük ezt tér* mészetesen a cseh uralmon belül és más formában kívánjuk megadni most Magyar, országon belül, amelynek alkotmánya tör« ténelmi alap. A cseh uralom alatt a kap« csolat szervetlenebb volt. Ma szervesebb kell, hogy legyen. Természetesen ennek a? önkormányzatnak számolnia kell a mo« dern eszközökkel. parlament feladatai. Szükséges, hogy megfontolt munkát és röviden végezzen, mert sok a jól átgondolandó feladata, márpedig a sok beszéd sokszor elveszi az idejét annak, hogy az ember gondolkozhassék. Nem vagyok azon a véleményen, hogy a parlamentet foglalkoztatni kell. A parlament azért van, hogy ha törvényeket akarunk hozni, mérlegelje és jóváhagyja őket, de nem azért, hogy állandóan foglalkoztassuk. Sőt ellenkezőleg. Az országgyűlés tagjainak idő kell ahhoz, hogy a kérdéseket átgondolják és jobban és helyesebben, de kevesebb törvényt hozzanak. Ha tehát nem fogunk törvényalkotásokban rekordokat elérni, ezt méltóztassanak azzal is magyarázni, hogy én ezt nem is tartom helyes, nek. Szabad külpolitika A miniszterelnök ezután rátért a külpolitikai helyzet ismertetésére és megállapította, hogy a mi külpolitikánk, amelyet roa már folytathatunk, a szabad külpolitika. Ismertette a tengelypolitika kialakulását s elmondta, hogy a legfőbb események azután, amelyek a mai helyzethez vezettek: katonai egyenjogúságunk kivívása 1938- ban, a kisantant felbomlása, amely belsőleg már tavaly megindult, de csak Csehszlovákig, felbomlása által vált válóra. Ami ott történt és azok a tények, hogy mi a Felvidéket és Kárpátalját visszakaptuk, — ezt itt hangsúlyoznom kell — nem a revízió keretébe tartoznak, mint inkább Csehszlovákia felbomlásába erődnek. Ebből kifolyólag Kárpátalja visszaszerzése folyamán be kellett vonulnunk és ahová csapataink bámulatos gyorsasággal, bámulatos ütőerővel vonultak be, dacára annak, hogy nem voltak mozgósítva. Ezzel azután elértük a közös lengyel-magyar határt. Magyarország épségét veszély nőm tenyogetl Elmondotta a miniszterelnök, hogy az események során beléptünk az antikomin- ternpakfcumba, azután kiléptünk a Nép- szövetségből. A Rótm—Berlin tengellyel a legszorosabb barátságot tartjuk fenn. Sokszor hallok szerte az országban mindenfelé detfetiista hangot. A külpolitikát nem tudja mindenki jól éö helyesen megítélni. De biztos lehet mindenki abban, hogy Magyarország épségét veszély nem fenyegeti. Magyarország a saját lábán jár, Magyarország senkivel függőségi viszonyban nincs, Magyarország nyugati határainak biztonsága minden tekintetben fennáll és garantálva van. E felől mindenki biztos lehet. A töld-törvényt meg fogjuk csinálni Közigazgatási és kulturális reformok, hadsoregtejlesztós A miniszterelnök ezután a közigazgatásnak országos vonatkozásban való új szükségleteit ismertette. Községig törvényeink elavultak, újra van szükség. Gondoskodni kell a terhek és a munka arányosításáról, a közigazgatást decentralizálni kell, hogy közelebb vigyük az élethez. Szociális és kulturális intézményeket kell létesíteni, a következő években pedig minden felesleges krajcárunkat majd a hadsereg kiépítésére kell fordítanunk. (Taps.) — Én azt hiszem, hogy azok után, amik az utóbbi időkben körülöttünk és részben általunk és részben a saját területünkön történtek. fel kell ennek az országnak és ezen a kontinensen minden európai népnek készülve lennie, ha azt akarja,^ hogy Európában számoljanak vele és ha nem akarja azt, hogy vele kellemet, len, vagy nem kívánatos dolgok történjenek. Világos és azt hiszem, mindenki előtt világos ez, hogy nekünk tökéletesen fel kell szerelni magunkat. Az ötéves tervei rövlríebb időre le kellett csökk — Elődöm programot adott a beruházási hozzájárulással kapcsolatban, hogy egy ötéves tervet rajzolt meg; ennek keretében a beruházási hozzájárulás két csoportját, egy hadseregkiépítési csoportot körülbelül 600 millióval és a költségvetést egy civil-csoportját 400 millióval, amelyben az iskolák kiépítése, honvédelem, öntözés és utak építése is szerepel. — Az utóbbi események azt mutatták, hogy ez az öt év túlhosszű idő, mert Európában történhetnek olyan dolgok, amelyek készületlenül találnak, bennünket. Ezt az ötéves tervet sokkal rövidebb időre kellett lecsökkente- nünk, és azokat a költségeket, amelyek erre voltak szápva. azalatt a rövid idő alatt kell előteremtenünk, hogy, a szükséges beruházásokat eszközölhessük. Amíg ezt a munkát be nem fejezzük, addig nagy önmérsékletet kell gyakoi'olnunk. — A hadseregfelszerelés gyorsítása folytán egyrészt 'külföldről hozatjuk be a fel- szerelési cikkeket, tehát elsősorban ^ ezt a kérdést kell szem előtt tartsuk, másrészt azonban a felszereléseket és eszközöket ide* benn állítjuk elő. Ez a része a dolognak megfontolásra késztet bennünket. Idebenn a gyárakban fokozottabb mértékben kell dolgoztatnunk és az ezekbe a gyárakba tömörülő munkásság, amelyik a hadfelszerelési cikkek gyártásával foglalkozik, a munkák befejezése után állás és kenyér nélkül maradna, ha idejében nem történne róla gondoskodás. Ezeknek a tömegeknek az átszervezéséről idejében kell gondoskod- nunk és közölhetem, hogy ez a gondoskor dás máris folyamatban van. — így azután lehetővé tesszük azt is, hogy részben tanulatlan, részben tanult munkások igénybevételével olyan munkálatoknak és olyan cikkek gyártásának is, nekilássunk, amelyek nagyszámú munkás- kezet igényelnek. Kárpátalja és az Altöld öntözése Uj feladatok a Felvidéken és Kárpátalján A miniszterelnök ezután így folytatta: A legutóbb lefolyt három hónapban új területek jöttek vissza aiz országhoz. Az egyik közülük a Felvidék, olyan terület, amely húszéves idegen uralmat élt át, más törvények alatt, más életformákban. A másik területen, amelyet visszakaptunk, zártan egy nem magyar nemzetiség lakik, egy hozzánk rendkívül hű nemzetiség, amely magyar érzésétől, a magyarság iránti rokonszenvétöl, a húszéves idegen uralom alatt sem tántorodott el. (Éljenzés és taps.) Ez nem frázis. Én magam és barátaim is találkoztunk olyan rutén gyermekekkel, akiket az elnyomás és idegen uralom alatt az apjuk odahaza tanított magyarul. De ezeknek az országrészeknek a visszatérésével Magyaroszá gúj feladatok előtt áll. Más lett az ország képe. Hozzá kell újra szoknunk ahhoz, hogy a Duna-medence nem magyarlakta területeit is vezessük és kormányozzuk. Újra hozzá kell szoknunk Nagymagyarország feladatait látni magunk előtt, a trianoni Kis- Magyarorezág feladatai helyett. Elsőso«■ ban a nemzetiségi kérdésben. — A nemzetiségek a XIX. században éredtek öntudatra, nemzeti alapon álló államokká egyesült Olaszország és Németország. Ezek az események a történelemből Ismeretesek. A fejlődés mindinkább odavezetett, hogy a nemzetiségek öntudatokra — Kárpátaljának önkormányzatot fogunk adni, kell is, hogy adjunk, de milyen lehet az az önkormányzat? Minden önkormányzat kapcsolatos és abból az alkotmányból folyik, azzal az alkotmánnyal, amelyhez ez az önkormányzat tartozik. Vannak történelemi alkotmányok, amelyekből ezek az önkormányzatok kifejlődtek. ébredtek. Ma az a helyzet, hogy vannak egymás mellett államok kisebbségekkel — részben közös kisebbségekkel. Például Szlovákiában élnek magyarok, Magyarországon élnek szlovákok és így tovább. Uj helyzetek, bizonyos kompromisszumok szüksége merült fel Magyarországon. Ezek megoldásán kell fáradoznunk, ezek megoldási formáit keU megtalálnunk, ezek között az államok között. Ez a kérdés külpolitikai része. — A kérdés belpolitikai része az, hogy nemcsak Kárpátalján, de a felvidéki övezetben is, visszakaptunk olyan nemzetiségeket, amelyek a maguk életformáját élték, a maguk nyelvével éltek hosszabb időn át. Iskolaügyeiknek irányításában ezzel számot kell vetnünk. Hasonlóképpen számot kell vetnünk a magyarság között kieebb- nagyobb csoportokban szétszórtan élő nemzetiségeknek iskolapolitikánkban való mész- szemenö tekintetbevételével. Következik ez Európa részének jelen átalakulásából, abból az új helyzetből, amely itt a XIX. század, majd a világháború és a világháború utáni évek lefolyása következtében megteremtődött. Nekünk tehát kormányzati politikánkban ezekre tekintettel kell tennünk. Hasonlóképpen azután tekintettel kell lennünk olyan országrészeknek, mint amilyen a Kárpátalja bizonyos önállóbb éltére is. Ha tehát mi Kárpátaljának önkormányzatot adunk, ez olyan kell, hogy legyen, amely a magyar alkotmányosság formáiból folyó és a magyar alkotmányosság formái szerint való. Annak formáit nem könyvekből, vagy idegein területről, hanem az ezeréves — Itt van mindjárt Kárpátáljának kérdése, amelynek megérzése nemcsak kereskedelmi okokból, vagy más okokból — tehát nemcsak a közös magyar-lengyel hátán miatt — volt szükséges és fontos. Fontos és szükséges volt az Alföld öntözésének megvalósítása miatt is. Ha Kárpátalján kivágnák az erdőket, akkor a Tiszát tápláló folyók korlátlanul megduzzadnának és óriási tömegekben hoznák le a vizet az Alföld pedig indokolatlan árvíznek volna kitéve. Ez a veszedelem akkor állhat elő, ha Kárpátalja más kézben van, mint az Alföld. Ez volt egyik indoka annak, hogy Kárpátalja visszatért hozzánk, a másik ok pedig az, hogy az Alföld öntözése mint szükséglet már régen felmerült. Ha termelésünket biztosabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá akarjuk tenni és takarmánynövényeink termelését fokozni akarjuk, akkor az öntözést figyelmen kívül hagyni nem lehet. Mindezekhez adódik mint egyszerű követelmény az, hogy a veteménytermelést is ki akarjuk fejleszteni, ehhez pedig szintén öntözés kell amit párolómedencékkel is meg lehet oldani. A kérdés az, hogy az Alföldön, illetve Befejezésül a miniszterelnök a többi között ezeket mondta; — Ma olyan időket élünk, amikor mindenkinek válogatás és késlekedés nélkül ki kell állni arra a helyre,' amelyre rendélilc és ott meg kell állnia a helyét. Ezért arra kell kérnem Szeged város polgárait, szívleljék meg ezt a felhívásomat. Az országtól, az ország minden polgárától pedig meg kell követelnem, hogy teljesítse kötelességét, (Lelkes taps és éljenzés.) — A mostani választás, az első titkos választást úgy fogom fel, — és szeretném, ha mindenki úgy fogná fel — hogy ez nem az ígéretek választása, hanem a munkakészség egyik megnyilvánulása. Remélem, hogy az egész ország olyan férfiakat fog a parlamentbe küldeni, akiknek munka- készségéről és jelleméről meg van győződve. Ebben a reményben kérem a szegedi választópolgároknak —- mint hozzám Kárpátalján építsünk-e tárolómedencéket. Most már mind a kettő lehetővé válik, de sokkalta gazdaságosabb az, ha ezeket a tárolómedencéket Kárpát, alján létesítjük. Nem könnyű feladat ez gazdasági szempontból sem, de vele az öntözést az Alföldön megoldjuk és ez óriási előnyöket jelent. — Kárpátaljával egyszersmind sok mindenféle ásványanyagot is nyerünk, ami nagyon fontos az ország iparosítása szempontjából. Végül a Tiszát némi szabályozással Husztig hajózhatóvá tudjuk tenni éa ha különböző védőgátakat emelünk, elérhetjük azt is, hogy nemcsak tavasszal és ősszel, hanem a vízszegény nyári időszakban is meg tudjuk oldani a folyó hajózhatóságát. Ezek Kárpátalja megszerzésének ama gazdasági előnyei, amelyek az Alföldre különösen értékesek. Részben ezek az okok is voltak azok, amelyek a különböző államok vezetőit meggyőzték arról, hogy Magyarországnak erre a területre joga és szüksége van és ezért elhárították a nehézségek egy részét akkor amikor cselekedni akartunk. legközelebb állóknak — támogatását. Teleki Pál gróf miniszterelnököt közel két és félórás beszéde után hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették. Széchenyi István dr. zárószavaival ért véget a választógyülés. A gyűlés után a Hungária-szálló termében háromszázterítékes közebéd volt, amelynek során az első pohárköszöntőt Vinkler Elemér kormányfőtanácsos mondta a kormányzóra. Ezután Tóth Imre kormányfőtanácsos Teleki Pál gróf miniszterelnököt köszöntötte fel. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában rámutatott arra, hogy a jövő Magyar- ország kiépítésének korszaka lesz. A miniszterelnök nagv él jenessel és tapssal fogadott szavai után a többi pohárköszöntőre Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszolt, Kárpátaljának a magyar alkotmányosság tormáiból folyó önkormányzatot adunk Ez nem az Ígéretek választása