Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-07 / 104. szám
10 TEWlMftt J%<ftjRHTBIsAl> 1939 MÁJUS 7, VASÁRNAP A Ruténf őid közegészségügyi megszervezése elé Kárpátalja népességének többsége ruszin. Egy nemzet, mely nem tudta még eddig eldönteni sem származását, sem jelenlegi etnikai helyét az európai nagy szláv tömegben. Intelligenciája, mely a világháború végéig nemcsak hogy mindig magyarnak vallotta magát, de házasságok általi keveredés révén az innen legtávolabb eső tiszta magyar területekhez is épp oly sok rokonszállal fűződik, mint a saját nemzetbeliekhez, nem tudta egy évszázad alatt sem feltörni azt az ősi ugart, melyet maga a ruszin nép jelent; inkább csak egy kaszt volt afelett. Egy kaszt, mely már két évtizede folytat önmagán belül polgárháborút faji hovatartozandóság jelszavai alatt. Úgynevezett kispolgári osztály, iparosok és kereskedők, jóformán számba sem vehető rétegét képezik a ruszin etnikumoknak. Egyes területi népességének különbözősége jellem, szorgalom, tanulékonyság és munkakészség, valamint képesség tekintetében oly változatos, hogy a kultúra legalacsonyabb fokán álló ver- chovinai ruszintól a Kőrösmező vidéke értelmes és intelligens huculjáig található fokokat nem magyarázhatjuk meg egyszerűen az általuk lakott területek gazdasági hasznosságával vagy kihasználhatóságával, bár nem tagadhatjuk ezek lényeges befolyását. E rejtélyekkel teljes képet méghozzá mély vallásosság és széles körökben elterjedt, nem egyszer pogány, babonák egészítik ki. Az évszázadok folyamán Keletről lassan beszivárgott zsidóság, mely Kárpátaljának éppen nemzet- ségileg leghomogénebb területén telepedett le, megtartva évszázadok előtti szokásait és életformáit, még nagyobb kontraszttal emeli ki e terület karakterét Magyarország nyugati civilizációt mutató ábrázatán. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy miként maga a ruszin intelligencia, kivéve az ifjabb generációt, sem ismeri saját, úgy társadalmi, mint nemzetgazdasági keresztmetszetében kaleidoszkópszerű képet mutató, jóindulatú és jóravaló népét, vagy legalább is teljes egészében nem, úgy nem ismerjük mi magyarok sem. kik évtizedek óta élve e területen jóindulatú objektivitással szemléljük és figyeljük annak mindennemű életmegnyilvánulását, nem is beszélve arról, hogy a csehek közel húsz évi uralmuk alatt, mint hódítók, beképzelt magas kultúr- piedesztáljukról mennyire nem ismerték ki és nem értették meg azt, még felszínesen sem. Kárpátalja közegészségügye csak egy részlete e terület sokszínű egészének, mely nem is tárgyalható, mint külön probléma, annyira függelékét képezi e terület geográfiai, etnikai, nemzetgazdasági és szociális egységének. A csehek kísérleteinek eredményeiből láttuk, hogy itt közegészségügyet, mint külön valamit, megoldani nem lehet, csupán a gazdasági és szociális ügyekkel együttesen és egy időben. Az utaktól, mint civilizáció vérereitől távoleső, Isten hátamegetti falvak közegészségügye oda telepített orvosok által egyedül meg nem oldható. A csehek ezt már megpróbálták, eredménytelenül. Hogy is lehetne ily primitívségükben példátlanul álló helyekre képzett és lelkiismeretes orvosokat letelepíteni bármily nagy fizetéssel is? Aki egy ily nehéz tanulmányokat, hosszú gyakorlatot igénylő és drága diplomát szerez, attól nem lehet elvárni, de még kívánni sem, hogy egész életét egy helyen élje le, hol sem megfelelő lakás nem áll rendelkezésére, sem mellékkeresetre nem számíthat, kutúrigényeit pedig falra kell akasztania, mert az egész környéken alig akad egy-két intelligens ember; hol járatlan utakon, jobbik esetben szekérrel, de gyakrabban gyalogosan órákba, sőt napokba kerül egy-egy falu meglátogatása; hol úgy el van zárva, hogy csak nagyritkán elégítheti ki legelemibb szórakozási vágyát egy mozielőadás megtekintésével A csehek is csak emigráns orosz, diplomanélküli ú. n. kurfusereket tudtak ily helyekre letelepíteni, kiknek élet- és kul- tűrnívója nem sokkal állott a népé felett. De lehet-e azt egészségügyi gondozásnak nevezni, midőn egy hegyek mögötti faluban súlyosan megbetegedett ember 10—20 óra, esetleg napok múlva juthat első orvosi segélyhez? Végredményben mindegy, • hogy mily szempontból akarjuk kiépíteni Kárpátalját, politikai, gazdasági, szociális avagy közegészségügyi szempontból-e, az egyetlen mód mindeniknél e terület tökéletes és modem feltárása lehet csupán, mely lehetővé teszi a népesség tökéletes megismerését is. A szükséges reformokat nem régi, sablonos módon kell végrehajtani, hanem valóban reform-módszerekkel, különben minden munka és befektetés csak kérészéletű eredményeket terem. Itt nem lehet előnyben részesíteni sem közigazgatási, sem kulturális, vagy közgazdasági, avagy közegészségügyi problémákat, mert valamennyi csak együttesen oldható meg, éspedig a legradikálisabb közlekedésügyi reform halaszthatatlan és legaprólékosabb keresztülvitelével. Ha e terület modem, gépjárművek részére járható, jó úthálózattal lesz behálózva, melybe a legtávolabbi falvak is bekapcsoltattak, egy csapásra tökéletesen meg lesz oldva Kárpátalja minden problémája, többek közt a közegészégügyi is. Akkor érdemes lesz az orvosoknak kisebb községekben is letelepedni, honnan gépjárművel csak órákba kerül a beteg meglátogatása a legtávolibb faluban is, viszont kultúrigényeinek kielégítése sem követel hosszabb időt és nagyobb fáradtságot. De fellendül az élet a közgazdaság minden terén is; lehetlesz beszélni belterjes gazdálkodásról, lüktető kereskedelemről, fejlődő iparról épúgy, mint emelkedő kultúráról. E terület közigazgatása gyorsabb és egyszerűbb, az országrész stratégiai helyzete pedig biztosított lesz s a szentistváni gondolat fogja uralni földműves, munkás és intellektuel mentalitását, mely a legtökéletesebb védelmet nyújtja mindennemű, külföldről beszivárgó, államellenes propagandával szemben. Hagyjuk el már egyszer az unalmas s a ruszin népnek nem éppen hízelgő szólamot, hogy e nép rá van szorulva a különféle adományokra és ellenértéknélküli állami támogatásokra! E jóravaló népnek nem könyöradományokra, hanem munkára van szüksége, még pedig állandó jellegű és neki megfelelő munkára! Hát hol adhat az állam tartósabb és megfelelőbb munkát, mint az úthálózat kiépítése terén? A befektetett tőke sehol sem hozhat bú- sásabb kamatokat, mint egy modern és részletes úthálózattal átszőtt Kárpátalján, hol e terület megközelíthető természeti csodái nemcsak a világ túristáinak, sportolóinak és természetbarátainak, de az üdülésre vágyó magyarok és külföldiek ezreinek lesz Eldorádója, hol még a havasok is hasznothajtólag beszervezhetők úgy a nemzet-, mint a közgazdaságba és kifejlesztett alpesi gazdálkodással, valamint a kétségtelenül artisztikus sokféle népművészeti termékek értékesítésével hasznot- hajtó terület lesz a szentistváni birodalomnak. Egészséget keresők üdülője lesz e terület a kormányzat elé meredő, kínzó közegészségügyi probléma helyett, minden nagyobbmérvű külön befektetés nélkül. Kárpátaljának a gazdasági fellendülést, szociális jólétet, területi biztonságot és kifogástalan egészségügyi standardot, vagyis életet az úthálózat tökéletessége és csakis ez jelenti, természetesen párhuzamos telfonhálózattal és az elismerten kiváló magyar egészségügyi igazgatással egyetemben s a gens fidelissima nem marad hálátlan érte. Dr. Szőke Andor, (Ungvár) Szeged város Horthy Miklós húszéves kormányzói jubileuma aikalmából művészi alkotást létesít Teleki Pál szegedi díszpolgársága Szeged, május 6. Szeged város törvény- hatósági bizottsága szombaton délben rendkívüli díszközgyűlést tartott abból a célból, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak húszéves kormányzói jubileuma alkalmából művészi alkotás létesítését határozza el, hogy megemlékezzék továbbá az 1919 május 7-i ellenforradalmi eseményekről, s hogy végül ezzel kapcsolatban Teleki Pál gróf miniszterelnököt, Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnököt és Uzdóczy-Zadravecz István nyugalmazott tábori püspököt Szeged város díszpolgárává válassza. Az ünnepi közgyűlésen megjelentek a törvényhatósági bizottság tagjain kívül az Antibolsevista Comité tagjai, továbbá az 1919 május 7-i bajtársak, akik a vörös- őrség lefegyverzésében resztvettek. A díszközgyűlést Tukats Sándor főispán nyitotta meg. Az indítványok ismertetése után a dísz- közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy a kormányzó húszéves ország- lási jubileuma alkalmából művészi alkotást létesít, Ó3 erre a célra a költségvetésben százezer pengőt irányoz elő. Ugyancsak egyhangú lelkesedéssel határozta el a közgyűlés, hogy az 1919 május 7-i ellen- forradalmi eseményekben, a vörösőrség lefegyverzésében résztvett tényleges és tartalékos tisztek és altisztek neveit a város történelmében az utókor számára megörökíti. Végül nagy lelkesedéssel, egyhangúan kimondotta a díszközgyűlés, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnököt. Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnököt és Uzdóczy- Zadravecz István nyugalmazott tábori püspököt Szeged város díszpolgárainak sorába iktatja. Példátlan panamát lepleztek le Bukarestben A városi tanácsos eladta ócskavasnak a hadseregtől kölcsönkapott vasutat Bukarest, május 6. A román fővárosban újabb nagy panamát fedeztek fel. Az ügyészség bűnvádi eljárást indított Flo- rescu városi tanácsos ellen, aki az egyik bukaresti városnegyed elöljárója volt. Flo- rescut azzal vádolják, hogy két mozdonyt, harminc vasúti kocsit és négy kilométernyi vasúti sínpárt minden árlejtés nélkül, ócskavasként eladott, noha ezek az .anyagok még teljesen használható állapotban voltak. Az eladott szerelvények nem is Bukarest városának tulajdonát képezték, hanem a város kölcsönképpen kapta azokat a hadsereg vasutezredétől, hogy kavicsszállításokra azokat felhasználják. Florescu ellen valószínűleg le tartózta tási parancsot adnak ki. Négy magyar jezsuita hithirdető indul Kínába A Jézustársaság magyar rendtartománya ismét négy rendtagot küld Kínába, a jézustársaságiak vezetése alatt álló tá- mingi misszióba. Az új hithirdetők közül Cser László, Rab Pál és Vajda Tibor papnövendékek, akik most fejezik be bölcseleti tanulmányaikat a Jézustársaság budapesti főiskoláján, Császár György pedig „segítőtestvér”, aki szakképzett órás, nyomdász és könyvkötő. Az újabb hittérítőkkel 38-ra emelkedik a támingi misszióban működő magyar jezsuiták száma. A papnövendékek első állomása Peking lesz, ahol a Jézus társaság kínai nyelviskolájába 12 különböző nemzetiségű rendtársukkal együtt két évig nyelvi tanulmányokat folytatnak. Császár György segítőtestvér mindjárt Támingba kerül, ahol a misszió központja van és itt hivataloskodik Mgr. Szarvas, gz első magyar missziós főpásztor. A misz- szionáriusok a nyár folyamán indulnak új munkaterületükre. VARIUNK SZINHAIBATI ezzel is támogassuk 9 a magyar művészetet B és magyar művészeket S Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a j Budapest. VIII.. Józseí-körúl 5. szám ♦ Telefonrendelés: 140-000
