Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-07 / 104. szám
8 ■mPTOTO JÍAlÖfe® HlMflfi 1939 MÁJUS 7, VASÁRNAP , lyegzik meg legjobbjaink becsületes kiállását a magyar nép elemi jogai mellé. Természetesnek találjuk, hogy a kisebbségi .élet munkásainak nemzethűségét csakis a kisebbségi életben tényleg részt- yett magyarok bírálhatják felül. „Kérésünk az Egyesült Párthoz #/ 9. A hazai kisebbségek jogait és kötelességeit alkotmányos úton kell megállapítani. A kisebbségi ügyek rendezésébe vonják be a felvidéki magyarság képviselőit és szakembereit. Szlovák ügyekben olyanok, akik nem éltek a Felvidéken és nemzetiségi érzékkel nem rendelkeznek, ne szerepeljenek. . 10. Mindezeknek a kérdéseknek a rendezésénél a legnagyobb feladat a felvidéki Egyesült Pártra vár. Kérésünk az Egyesült Párthoz az, hogy a) fokozottabb mértékben vállalja a felvidéki és a népi érdekek védelmét, s erről a munkájáról rendszeresen tájékoztassa a magyar közvéleményt; b) egyes határozati pontjainkat, ameny- nyiben ez szükséges, parlamenti úton valósítsa meg, illetve vigye a magyar közvélemény elé. A résztvevők kimondották, hogy az értekezleten kialakult egységes szellemiség mellett kitartanak és mindent megtesznek a határozati pontok megvalósításának érdekében. Egységesen, de személyileg is vállalják ezt a munkát és felelősséget s kérik hozzá a magyar közvélemény támogatását. «nemi Ingyen gázálarcot a szegényeknek A Légoltalmi Liga országos akciója A Légoltalmi Liga Oszágos Női Bizottsága a belügyiminiszter engedélye alapján a szegénysorsú lakosságának ingyenes gázálarccal való ellátása céljából a május 1-től számított egy évi időtartamon keresztül a fővárosban és az ország nagyobb városai- 'ben kétfiUiéres bélyeg forgalambaíhozata- lával pénzbeli adományokat fog gyűjteni. A bélyegeket nyiltárusítási üzletek, éttermek, kávéházak, szállodák, borbély és fodrászüzletek útján fogják megvételre felajánlani. A Légoltalmi Liga Országos Női Bizottsága ezúton is kéri a vásárló közönséget, hogy az általuk megindított gyűjtést megértéssel karolja fel és az üzletek által megvételre felajánlott bélyegeket ne utasítsa vissza. Gáztámadások elleni komoly védekezésről osak akkor lehet ezó, ha minden lakóé megbízható gázálarc birtokában van. Az államtól neon várható, hogy egyélb súlyos kötelezettségeinek teljesítése mellett még gázálarcéi is ellássa polgárait, így az anygiak- ban ezűkölködőket, akik maguk és családjuk gázálarc szükségletét biztosítani nem tudják, a társadlomnak kell ehhez hozzáse- gtíenie. Ezzel a céllal fordul a Női Bizottság az ország közönségéhez. A mozgalom csak kétfillér adományozását kéri minden vásárlás, vagy fogyasztás után; az már kinek-kinek az egyéni áldozatkészségétől gügg, hogy nagyobb összegű vásárlásoknál többet ólhajt-e áldozni az akció céljairaReméli a bizottság, hogy felhívása a társadalom legszélesebb rétegeiben és kiváltképp a mgyr nőknél, asszonyoknál, anyáknál a legnagyobb megértésre talál. De megértést kér a bizottság a kereskedő társadalom részéről is, remélve, hogy lelkesen fogja viselni azt a munkatöbbletet, amely a bélyegek eláruűításával reá hárul. K»a A Bükk-hegység legszebb helyein fut át a legújabb magyar autóút tovább dolgozhassák és újabb feladataihoz mérten kiépüljön. A SzMKE legyen kultúréletünk átfogó és .irányító szerve. Munkája végvári helyzetünket tartsa szem előtt, vagyis' a) erősítse a nemzeti öntudatot a falvak népében; b) emelje annak műveltségét és életszínvonalát; c) i építő és védekező munkát fejtsen ki nemzeti érdekeink körben; d) a városokban terjessze és erősítse a népi gondolkodást; e) a népből táplálkozó mozgalmi szerve legyen a népi gondolatinak és törekvéseknek. A SzMKE gondoskodjék hazai szórványmagyarságunk ©eraaeti életéről is. Nemzett létünk biztosításé ra minden szórványon SzMKE-fiókot kell létesíteni. Feltétlenül szükséges a SstM'KE működésénél& gazdasági biztosítása. Kékjük a hivatalos köröket, hogy bizonyos engedélyek (mozi stb. koncessziók) és kedvezmények nyújtásával tegye lehetővé ennek _ a nemzetépítő munkának a megvalósítását. 4. Tiltakozunk az ellen, hogy a felvidéki vármegyék népművelő titkán állásait nem felvidéki emberekkel töltötték> be. Követeljük ennek a kormányrendelet-ellenes intézkedésnek a visszavonását. Általában tiltakozunk az ellien, hogy a felvidéki ügyek intézését reaktivált és nemfelvidéki személyekre bízzák. Kérjük annak a kormányrendeletnek maradéktalan betartását, amely szerint a felvidéki állások betöltésénél első sorban a felvidékiek jönnek tekintetbe. A magas tandíj ellen 5. A vezetőréteg népi felfrissítésének egyik legfontosabb eszköze az iskola. Figyelemmel kísérjük a tanügyeink átszervezésére fordított munkát és iskolapolitikánk fejlődését. Kérjük az illetékes tényezőket, hogy vegyék figyelembe következő szempontjainkat: a) a közép- és felsőiskolákon a tandíj <magas) ami elzárja népünk tehetséges gyermekei elől az érvényesülés útját. Meggyőződésünk szerint a kiválasztás alapja nem lehet a szülők vagyoni helyzete, hanem csupán a gyermek tehetsége és _ . iskolai teljesítménye; SR ' b) a polgári iskolai oktatást általá- ,íto2nossá, ingyenessé és kötelezővé kell tenni, mert ez az egyik legjobb eszköz a nép szellemi színvonalának az emelésére. A polgári iskolák tantervét gyakorlativá kell módosítani. Átmenetileg maradjanak meg a nyolcosztályú elemi iskolák; c) szükségesnek látjuk a szakiskolák hálózatának a kiépítését, első sorban a mezőgazdasági szakiskolákét. 6. A kisebbségi tapasztalatok megtanítottak bennünket arra, hogy a vidéki kultúrgócoknak milyen fontos szeijepük van a nemzeti öntudat erősítésében. A meglevő vidéki kultúrgócoknak tervszerű ás céltudatos kiépítése előfeltétele a magyár kultúráiét szükséges decentralizálásának. Ezt az egészséges folyamatot önálló intézmények alapítása segítené elő (könyvkiadás, sajtó stb. támogatása). Példának emMtjük, mint a decentralizálás első lépését a kassai rádió mielőbbi önállósítását. A kassai rádió mindhárom nyelvű osztályának a vezetését olyan felvidéki kultúrmunkásokra bízzák, akik résztvettek a kisebbségi élet mozgalmaiban és így ismerik a felvidéki társadalmat. A felvidéki magyar sajtóért 7. Mivel sajtónk fenntartása egyetemes magyar szempontból is fontos, kívánjuk, hogy a) a Felvidéki Magyar Hírlap megmaradjon; mai szellemi és szerkesztőség technilcai viszonyai megváltozzanak; b) a lap épúgy, mint a vidéki sajtónk, szellemünk kifejezője legyen. Vidéki sajtónk vezetését felvidéki emberekre bízzák; c) fokozottabb mértékben foglalkozzék felvidéki érdekeinkkel és azok védelmével. Közvélemény-alakító szerepe miatt szükség van az Uj Szettemre, vagy ehhez hasonló lapra. Örömmel fogadtuk azt a bejelentést, hogy néhány kultúrember áldozat- készségével és támogatásával folyóirat indul meg a felvidéki kérdések időszerű tisztázására. A népi sajtónak nagy jelentősége ^ van nemzeti életünkben, ezért a mostani három néplapunk (Barázda, Magyar Vasárnap, Hanza-Szövetkezeti Újság) tovább is jelenjék meg. 8. Emberi és nemzeti önérzetünk tiltakozik az ellen, hogy a kisebbségi életben és munkában résztvett magyarokat másodren- düeknek és megbízhatatlanoknak minősítsék. Visszautasítjuk az olyan gyanúsításokat amelyek idegen szelleműnek béA Lillafüredről Őmassán és Szenüéleken át Mályinkára vezető s a Bükk-hc* ség északi részét átszelő autósztráda éplUsé- ről már írtunk. Most egy másik nagyszabású hegyi autóút építéséről számolunk be. Az új autóút Miskolcról, illetőleg a diósgyőri vasgyártól indul ki és Ujhután keresztül a Tebe elnevezésű vadásziakhoz vqzet, egy mellékága pedig az úgynevezett Lófötisztás közepetáján csatlakozik a Hollóstető felől jövő köves szekérúttal és ezen át a lillafüred—egri autóúttal van összeköttetése. \ A vasgyártól Ujhutáig vezető útrész a vadregényes szépségű, komor és zord Mexjkó-völgyben vezet, éles és nagy kanyarulatokkal, a meredeken magasba- szökő vörös sziklafalak tövében, harsogó lármával tovarohanó hegyipatak sziklás partján. Ebben a völgyben mindvégig tirolias, svájcias a tájkép, zordsága pedig néha a norvég fjordokra emlékeztet. A Mexikó-völgy végén, az erdei vasút egykori végállomásánál, a Vásárhelyi rakodónál kezdődik tulajdonképpen az út új szakasza, amely Ujhutára vezet. Remek szerpentinekkel, meredek útpályával felkapaszkodunk a Sűrűbérc (509 m.) oldalára, majd a Somhegy (711 m.) érintésével megkerüljük az Alsó-Bagolyhegyet (694 m.) és így érjük el Ujhuta község keleti végét. Mindeddig az új autóút a hegység legszebb, szinte őserdei érintetlenségében élő vén bükköseiben haladt felfelé, olyan gyönyörű szálerdőkben, ahol nem ritkák a húszniéteres, gyufaszálegye- nes törzsek sem. A városi szemnek csodálatos látvány az ilyen fenséges szépségű, dómi cendben hallgató erdő. A község főutcáján, hegynek fel vezető új autóút most felvezet Ujhuta nyugati végére, az új villák és penziók csoportjáig. Innen azután beletorkollik a Lillafüredről Bekénypusztára, illetőleg Mocso- lyásna és Kisgyőrbe vezető kövesútba. amelynek ná’yatestét néhány kilométeren át fel is használja. Mivel ez a hegyi út gépkocsiforgalomra nem volt alkalmas, megfelelő módon át kellett alakítani, illetőleg át kellett építeni, hogy a jövőben autók is használhassák. Ez a munka éppen most folyik. Az utat szélesítik, útbaeső sziklákat átrobbantják, az út alapját hatalmas kőlapokkal kikövezik. A műút itt színes és változatos tölgy- erdőben halad. A Mészárszék nevű alhavasi jellegű, hosszan elnyúló füves, pázsitos tisztásnál — ahol remek fenyvesek sötétzöldje szolgál újabb szépségekkel — az új út egyelőre csak fákkal megjelölt nyomvonal formájában van meg, egészen a Lófötisztás közepéig, ahol már megint megvan az úttest, bár egyelőre kocsizásra még nem használható. Ahová maid szanatóriumok jönnek A Lófötisztás elején széles, vastag selyemfűvű legelőre vezet az út nyomvonala. Gyönyörű, sok holdnyi kiterjedésű hegyi legelő ez a tisztás, amelyet a vadvirágok légiója borít. Itt-ott egy vén tölgy, vagy kőrisfa álldogál. A hepehupás illatos rétségen, amelyet minden oldalról magas, erdőborította hegyek fognak közre, itt-ott tarka tehenek legelésznek az ünnepi csöndben. A műút vonala innen kezdve a keleti Bükk léghangulatosabb, szelíd szépségű részén halad át, sok érdekes kanyarulatlat, néhol a piros turistajelzéses ösvény felhasználásával. Hangulatos rétek váltakoznak susogó tölgyesekkel, sziklás részle* tek sűrű csalitosokkal. Itt látható csak, hogy a Bükknek ez az istenáldotta darabja mennyire az elkín- zott emberi idegek gyógyítására való s hogy a gyenge tüdőknek mennyire ize3 és éltető táplálék az itteni levegő, amit a susogó vén erdők lehelnek. Ezen a helyen nemsokára az emeletes üdülök, a modern szanatóriumok és a keresett gyógyhelyek sorai fognak állani. Ha van valahol vidék Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter elutazása Olaszországba és táj, amely összes adottságainál fogva tökéletesen alkalmas erre, úgy a Lófő- tisztás az. A Bükk legszebb tájképei Az új autóút később találkozik a Lillafüred felől a Hollóstetőn át jövő köves- úttal, amely szeszélyes kanyarulatok, vén fenyvesek, őstölgyesek ési bársonyos kis rétek között vezet hangulatos, mély völgyekben, csacsogó források mellett. Ezt a régi kövesutat szintén autóuttá építik át és a gépkocsiforgalom ebben az irányban is megindulhat Ujhuta és Miskolc felé. Most már egyenesen déli irányban halad tovább az új autósztráda, szebbnél-> szebb fenyveseken, sziklás erdőrészeken át az egykori gyeríyánvölgyi üveghuta romjáig. Itt megint üdülőhelyek létesítésére alkalmas helyek vannak: mélyen a szálerdői hegyek közé benyúló nagy tisztások, tarkavirágos rétek és vén ősfeny- vesek. Ezeknek alján halad majd el az új autóút és a legidillikusabb erdőrészeta között ér el a tebei vadászlak óriási tisztásáig. Innen délfelé a Hór völgyébe, nyugatnak pedig Répáshutára vezet régebbi szekérút. Hogy ezek közül melyiket vezetik tovább az új autósztráda folytatásaképpen, még nincsen eldöntve. Az új műút elkészítéséhez természetesen jó néhány esztendő szükséges. Addig sok-sok munkáskéz talál itt állandó foglalkozást és keresetet. Amikor pedig majd elkészül az új út, a bükki vendégforgalom új korszaka nyílik meg és a vidék gyönyörű tisztásain és fenyveseiben üdülőhelyek keletkeznek majd a fáradt városi ezrek egészségére és örömére. Újabb testvérközségek a Kárpátalján Az egész országban nagy lendülettel kibontakozó „Testvérközség” Mozgalom központjához — mint márr jelentettük —- tömegesen érkeznek a kárpátaljai vidékek felsegítését vállaló bejelentések. Budapesttel és a többi egyetemi várossal úgyszólván egyidőben megmozdult az egész magyar vidék. Mindenhonnan felkeresik a mozgalom központját, hogy közöljék a szívükhöz legközelebb álló kárpátaljai helységek felkarolására irányuló szándékukat. Az igénybejelentések feldolgozási munkálatai erősen haladnak. Vannak ugyan ezen a téren nehézségek, mint például a különböző kívánságok gyors összeegyeztetése, mert a közületek túlnyomó része régi kapcsolatokon alapuló testvérközség-párt kérnek, de ahol a jószándék vezet, ott létrejön a megegyezés is. Az újabb testvérközség-fogadások között kiemelkedik Békéscsaba és Rákospalota városok választása. Ezek bejelentették, hogy elsősorban azokat a vidékeket kívánják támogatni, amelyeknek védelmében a világháború alatt hős fiaik vérüket ontották. Ezért Békéscsaba a munkács—verec- kei vasútvonal körül elterülő Felsőhatár- szeg. Zugó, Alsóhidegpatak, Felsőhideg- patak, Iska, Kerecsény, Rspenye és Rekettye községekben lakó népesség támogatását határozta el. Ezen a vidéken küzdött a békéscsabai 101-es háziezred az orosz gőzhenger ellen. Rákospalota férfiai 1914 telén Volóc és környékén vivták dicsőséges csatáikat, ennélfogva a város úgy döntött, hoöy a zezen területen lévő községeket fogadja testvérévé.
