Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-05 / 102. szám
«FCTProEta J'ÍAGifevRHIRIAfc 1939 MÁJUS 5, PÉNTEK A fővárosi hajdúk új díszruhája, — a főváros színeiből bői összeállítva piros, sárga, zöld színekColonna herceg, római főkormányzó látogatása Szendy Károly polgármesternél. Jobbról Vinci gróf olasz követ Csalással és közokirathamisítással játszotta át a volt csehszlovák állam magáncégnek a rozsnyói bányákat Pernyertes lett a magyar kincstár Rimaszombat, május 4. A rimaszombati törvényszéken Turiska Lajos törvényszéki -qeslnök — mint egyes bíró — a napokban ^„hirdetett ítéletet a magyar kincstárnak ■ét csehországi cég ellen a rozsnyói bányák és azok tartozékai és zártkutatmá- nyi jogok iránt indított perében. A húszéves cseh uralom alóli felszabadulás óta rimaszombati törvényszéken ez volt az első per, amit a kir. kincstár indított meg. A per előzménye A volt cseh-szlovák állam bányái, kohói, gyárai, amelyeket a saját számlájára tartott üzemben, állandóan óriási veszteséggel dolgoztak. Voltak aránylag egészen kis üzemek. amelyeknek vesztesége öt és fél év alatt 8—10 millió cseh koronára rúgott. Napiiaipok támadó cikkei, nemzetgyűlési képviselők emlékiratai, interpellációk röpködtek a miniszterek felé. Végre a legfelső állami számvevőszék megvizsgálta az üzemeket és a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottsággal együtt azt ajánlotta a prágai 'kormánynak, hogy az üzemeket sürgősen értékesítse. Az 1938-ik évben jelentkezett is a brünni csehszlovák fegyvergyár és vételi ajánlatot tett. A tárgyalások megindultak. Ezeknek eredményeként a prágai kormány illetékes miniszterei 1938 szeptember 27-én a kérdéses állami üzemekre nézve a fegyvergyárral bérleti szerződést tárgyaltak le és erről a rozsnyói üzem vezetőségét is értesítették. Úgy látszik azonban, hogy ez a megoldás az illetékeseknek nem tetszett. Valószínűleg azért kötötték meg azután a fegyvergyárral mindjárt másnap: 1938 szeptember 28-án az adásvételi szerződést, amellyel a volt cseh-szlovák állam eladta a brünni fegyvergyárnak a rozsnyói bányát is, minden tartozékával és a zártkutat- mányi jogokkal együtt. Az összvételárat egységesen százötvenbárom millió cseh koronában állapították meg. A rozsnyóvidéki ingatlanok részint a rimaszombati kir. törvényszéknél vezetett bányakönyvben, részint a rozsnyói kir. járásbíróságnál, mint telekkönyvi hatóságnál vezetett telekkönyvben vannak bejegyezve. A zártkutatmányokat a rozsnyói bányabiztosság tartja nyilván. A rozsnyói telekkönyvben felvett ingatUmok, valamint a zártkutatmányok igen nagy része, a bányatelkek és azok tartozékai pedig egészben a magyar királyi kincstár tulajdonai voltak és cáik a trianoni határ megvonása után íratta azokat magára a csehszlovák kincstár. A rozsnyói télekkönyv- ben felvett ingatlanok és a zártkutatmányok kis töredékét pedig már a cseh-salo- vák állam közvetlenül szerezte. A fegyvergyár az adásvételi szerződést 1938. évi október hó 7-ikén mutatta be úgy a bányabíróságnak, mint a rozsnyói telekkönyvi hatóságnak nyilvánkönyvi átírás végett. Az elintézést még a beadás napján kisürgette. Jellemző a sietségre, hogy a rozsnyói telekkönyvbe délután 18 órakor, tehát már a hivatalos munkaidő eltelte után beadott kérvényt nemcßak elfogadták, hanem azt nyomban el is intézték. A zártkutatmányokat ugyanakkor íratták át a bányabiztosságnál a fegyvergyár nevére. Megalakul az új társaság A fegyvergyár azután „Podbrezová, banská a hutní akcióvá spolocnosty” név alatt új társaságot alakított, amelybe maga is tagul belépett és betétként bevitte az államtól szerzett ingatlanokat és jogokat, úgy, amint azokat kapta. Ezt az új céget október 19dn jegyeztették be a prágai kereskedelmi bíróságnál. Egyik cégjegyzési jogosultsággal biró képviselőül ugyanazt jegyezték be, aki az állam és a fegyvergyár közötti adás-vételi jogügyletnél a fegyvergyár egyik képviselőjeként ügyletkötő fél gyanánt eljárt. Az új társaságra a tulajdonjogot nem Íratták át sem a bányakönyvben, sem a járásbíróság telekkönyvében. Csupán a bányabiztosság által nyilvántartott zártkutatmányokat Íratták át. A szerződés szerin azonban úgy az ingatlanok, mint a jogok birtoka átment az új társaságra, amely azután a bányaüzemben a visszacsatolás után is dolgoztatott a saját számlájára. A magyar királyi jogügyi igazgatóság a rozsnyóvidéki bányatelkekre, egyéb ingatlanokra és a jogokra 1988 november hó 17-én a rimaszombati kir. törvényszék nél zárlatot kéi t. amit az akkori katonai parancsnokság engedélyével foganatosítottak is. Azóta azok zárgondnoki kezelésben vannak. A kir. kincstár azután 1938 december 16-án beadta a szóbanforgó keresetet, amelynek tárgyalására azonban a bíróság működésének szünetelése miatt csak 19"9 január 1 napja után kerülhetett sor. Pernyertes a magyar kincstár nem a volt cseh-szlovák állam jogaiba a saját jogán lép (ugyanezt az elvet mondta ki 1927. évben és azután állandóan követte a volt cseh-szlovák állam javára a brünni legfelső bíróság). 2. A cseh-szlovák állam és a brünni fegyvergyár között kötött adás-vételi ügylet formailag érvénytelen, mert azt a cseh-szlovák nemzetgyűlés sem nem engedélyezte, sem utólagosan jóvá nem hagyta; ugyanebből az okból érvénytelen a fegyvergyár és a podbrezová” cég között létrejött jogügylet ia, mert az utóbbit ennél az ügyletnél egyik olyan cégjegyzője képviselte. aki az állammal kötött szerződésnél a fegyvergyárat képviselte; a Podbre- zévá cégnek tehát a két ügyletben eljáró képviselője által tudomása volt az első ügylet formai érvénytelenségéről. Érvénytelenek a jogügyletek 3. Mindkét jogügylet kijátszási szándékkal jött létre, ezért anyagi szempontból is érvénytelen. Ugyanis a trianoni békeparancs, amely a Wilson által éppen a csehek érdekében hangoztatott, „önrendelkezési jog’’-nak keresztelt elv jegyében született meg, a müncheni döntés következtében a magyar nemzet javára elveszítette hamis mázát és csak a valóság maradt meg belőle, az, hogy 1918-ban az önrendelkezési elv felrúgásával magyar nemzetrészt kényszerítették olyan alakulatba, amit annak se teste, se lelke nem kívánt. Tudniok kellett tehát a cseh államférfiaknak és egyeseknek egyaránt, hogy a müncheni döntés folytán a magyarlakta Rozsnyó vidéke a magyar állam testéhez vissza fog térni. Azért kötötték meg tehát az ügyleteket és azért íratták át a tulajdonjogot, hogy a peres javákat a visszacsatolás ne találja a csehszlovák vagy a szlovák állam tulajdonában és birtokában, hanem magánjogi személy tulajdonában és birtokában, amely után a magyar állam a saját jogán nem követelhet semmit. Csalás, közokirathamisítás 4. Az alperes cégek üzletkötő képviselői és a csdh-szlovák állam képviselői együtt és közösen tudatosan közreműködtek abban, hogy a csehszlovák állam jogára nézve valótlan adatok kerüljenek a nyilván- könyvbe. Ezzel közokirathamisítást követtek el. Az ügyletek tehát ezért is érvénytelenek. Az ítélethirdetésnél jelenvoltakat mélyen meghatották egyrészt az ítélethozás körülményei, másrészt az, hogy a királyi törvényszéki elnök az ítéletet abban a fekete magyar ruhában hirdette ki, amelyet cseh-szlovák alkalmazása idején viselt saját bírói talárjából néhány V ’ '"",,*Jt csináltatott. ne< A protektorátus zsidótörvénye teljesen kiközösíti a zsidókat Prága., május 4. A kormány megkezdte az előkészületeket a zsidókérdés törvényes rendezésére. A törvényjavaslat hir szerint azt fogja zsidónak minősíteni, akinek szülei zsidók voltak. A nagyszülők tehát nem számítanak. A vegyes házasságból származó gyermek csak akkor tekinthető zsidónak, ha születése után nem keresztelték meg. A zsidókat a törvényjavaslat a közélet minden ágálból, a politikából, a kultúrából, a gazdaságból kizárja és csak annyi kereseti lehetőséget biztosít nekik, amennyi a megélhetéshez szükséges — a kivándorlás időpontjáig. Bátor tűzoltókat jutalmaztak meg a jubiláló budapesti kéményseprők Az egyesbíró mindjárt a má-odik (érdemleges) tárgyaláson Ítéletet hirdet::! amelyben helyt adott a magyar királyi kincstár keresetének : íté 4-t alábbiakkal indokolta meg: 1. A magyar királyi kincstár nem jogutóda a cseh szlovák kincstárnak, haSzent Flórián napján, csütörtökön ünnepelte a budapesti Kéményseprő Ipartcs- tület a kéményseprőipar fennállásának ötszázéves fordulóját. Az ünnepségek reggel kilenc órakor kezdődnek a kunutcai tűzoltólaktanyában, ahol vitéz Kiss Lajos dr„ a székesfővárosi tűzoltóság főparancsnoka kiosztotta a kémény seprő-alapítvány kamatait a tűzeseteknél megsérült tűzoltóknak. A kunutcai tűzoltólaktanya udvarára reggel 9 órára felvonultak a tűzoltóság díszszázadai és a nemzetiszínű zászlókkal és a főváros színeivel feldíszített udvaron a Szózat hangjai vezették be az ünnepséget, majd kihallgatásra vezényelték a jutalomra érdemes Kovács Sándor segédcsővezetőt, Kocsis I. János tűzoltót és Balogh György tűzoltót. A főparancsnok ismertette a Kéményseprő Ipar- testület alapítványát és rámutatott a kitüntetett tűzoltó érdemeire. — Ti hárman — mondotta — kötelességteljesítés közben megsérültetek és bebizonyítottátok, hogy jó tűzoltók vagytok. Példaképül állítalak titeket a legénység elé. Az ünnepség befejezése után a résztvevők a krisztinatéri templomba vonultak, ahol ünnepélyes szentmisét hallgattak. Délben egy órakor a Gellért-száiló ter- raszán zajlott le a zászlóavatási ünnepség, utána ünnepi ebéd következett.
