Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-05 / 102. szám
1939 MÁJUS 5, PÉNTEK TEMUWflH J%cfolRHTRI>SB 5 Litvinov bu összeomlott az angol-trancia-orosz bekeritési politika Ribbentrop olaszországi útja előtt hosszú kihallgatásra megy Hitlerhez — Románia nem kötötte le magát a demokrata hatalmak mellé Vigyázat! shajtót utál 1 minden “ szónak^^ ell lenni.YWTíndc 'csomagolás*; V tokkal nem rendelkező Molotov népbiztossá történt kinevezése csak neti intézkedés. Valószínű, hogy egyelőre Sztálin maga veszi kezébe a Szovjet küHigyek tényleges irányítását. A J°ur értesülése szerint a szovjetkormány elhatározta, hogy visszatér az elszigetelődés politikájához és feláldozta az egyetemes biztonság tanait hirdető népAz európai politikának egyik legfontosabb, váratlanul bekövetkeaet eseménye: Litvinov bukása. A szovjet hírhedt külügyi népbiztosával nemcsak a népszövetségi politika (amelyben legjobban érvényesült Litvinov aknamunkája) bukott meg, de összeomlott az a bekeritési terv is, amelynek megvalósítására hetek óta tárgyalások folynak Londonban, Párizsban és Moszkvában. A tengelyhatalmak bekerítését célzó blokkot angoLfrancia-orosz hár- mflsszövetségnek nevezték el. Embrionális állapotban volt ez a szövetség most, amikor kimúlt — mielőtt még megszületett volna. Litvinov elejtésével Sztálin úgylát- szik megszüntette a szovjet-külpolitika nyugati orientációját is. Molotov, az új külügyi népbiztos, teljesen Sztálin hatása alatt áll, s így bizonyosra vehető, hogy ismét elszigetelödési politikát folytat Oroszország. Ez a bekeritési politika teljes csődjét jelenti. A világpolitika másik kimagasló eseménye a Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter küszöbönálló comoi találkozója, amelyen a tengelyhatalmak két külügyminisztere sorsdöntő elhatározásokat fog hozni a párhuzamosan haladó német és olasz külpolitika legközelebbi célkitűzéseiről. A comoi találkozón előreláthatólag szóba kerül a lengyel kérdés is. Francia lapok szerint Mussolini vállalta a közvetítést Berlin és Varsó között. Sorozatos politikai és gazdaságpolitikai utazások és tanácskozások teszik teljessé az Európa külpolitikai helyzetéről készült pillanatfelvételt. Molotov lőtt Litvinov utóda Moszkva, május 4- Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos lemondását a szovjet legfelsőbb tanácsa elfogadta és utódjává Molotovot, a népbiztosok tanácsának elnökét nevezte ki. Molotov a külügyi tárcát elnöki tisztségének megtartása mellett vette át. Litvinov lemondásának híre Moszkvában is nagy meglepetést keltett. A volt külügyi népbiztost Sztálin egyik kedvelt emberének tartották, habár bizonyos szempontból önálló politikát folytatott. Utódja, Molotov teljesen Sztálin akaratától függ. A külügyi népbiztosság vezetésében beállott változás a szovjet külpolitikájának forradalmi irányban való eltolódását jelenti. Az új külügyi népbiztos felesége zsidónő és családi neve Perlmann. Molotovné éveken át a szovjet parfömiparának élén állott, jelenleg pedig az élelmiszeripar női népbiztosa. A vörös hadsereg buktatta meg Litvinovot London, május 4. Az angol sajtó nem titkolja, hogy Litvinov szovjet külügyi népbiztos lemondása a legkényesebb angol—francia—orosz tárgyalások idején teljesen váratlanul és megdöbbentő meglepetésként érte Londont, ahol sem a diplomáciai világ, sem a kormány, vagy a külügyi hivatal még csak nem is sejtette, hogy az „együttes biztonság” atyja a buká3 küszöbén állott. A „Daily Express” úgy tudja, hogy Litvinov lemondását Vorosilov hadügyi népbiztos követelte a vörös hadsereg nevében. londoni szovjetnagykövet is panaszkodott volna, hogy sohasem kaphat Litvinovtól világos utasításokat, mindennap mást és mást mond. A „News Chronicle” szerint Litvinov minden eshetőségre kiterjedő angol—francia—orosz szövetséget hirdetett, Anglia ellenben csak bizonyos meghatározott országoknak akart különleges biztosítékokat adni, vagy azért, mert közvetlen veszély fenyegeti őket, vagy azért, mert függetlenségük angol érdek. Azzal vádolta Litvinovot, hogy habozásával és kapkodásával ártott Oroszország helyzetének a Közel-Keleten, főként Törökországban, és hogy állítólag Majszki A „Daily Telegraph” washingtoni véleményt közöl, amely szerint Litvinov bukása azt jelenti, hogy a szovjet visszatér az elszigetelődés külpolitikájához. Sztálin szembefordult az orosz külpolitikával Róma, május 4. Litvinov bukása Rómában nagy feltűnést keltett. Az eseménynek olasz politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az első benyomások szerint Litvinov eltávolitása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Sztálin szembefordult Litvinov egész eddigi politikájával, amely az utóbbi időben Szovjetoroszország számára a kudarcok egész sorozatát hozta. A Liívtrtor-féle politika alapelve közismerten a kapitalista demokrata hatalmakkal való szoros együttműködés volt. A szovjet visszatér az elszigetelődés politikájához Párizs, május 4. Litvinov lemondása nagy feltűnést keltett Párizsban. Politikai körökben még nem látják tisztán a külügyi népbiztos távozásának igazi okait, az általános nézet általában azonban az, hogy az angol—szovjet tárgyalásokon felmerült nehézségek és a szovjet külpolitika vezetésében beállott változás között határozott összefüggés áll fenn. Úgy vélik Párizsban, hogy a diplomáciai tapasztalabiztost. Figyelemreméltó, — írja a lap —- hogy Molotov, az új külügyi népbiztos, határozottan ellenzi a kapitalista államokkal való együttműködést. London elfogadhatatlannak tartja a szovjetjavaslatot Párizs, május 4. Az angol—szovjet tárgyalásokon súlyos nehézségek merültek fel. A Matin londoni tudósítója jólértesült angol körökből jelenti, hogy az angol kormány az angol—francia—szovjet szövetség megkötésére irányuló szovjet ja vaslatot jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja. Az angol kormány erről a döntéséről 48 órán belül hivatalosan tájékoztatni fogja Moszkvát. Az angol nagykövet egyben közölni fogja a szovjetkormánnyal, hogy London nem hajlandó szavatosságot vállalni a balti államokban, viszont Chamberlain kész arra, hogy Kelet-Európábán regionális jótállást vállaljon. Az angol—szovjet tárgyalások a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás jegyében folynak — írja a Matin. — Angol részről kételyek támadtak Moszkva szándékaival kapcsolatban. Egyesek lehetségesnek tartják, hogy esetleges háború esetén Szovjetoroszország csak a küzdelem legvégső óráiban lépne közbe és pedig azért, hogy Európában a kommunizmust jutassa uralomra. Szovjet részről viszont attól tartanak, hogy összeütközés esetén Anglia nem nagy lelkesedéssel sietne Szovjetoroszország segítségére. Szovjet hivatalos körökben egyenesen azzal vádolják Angliát, hogy örömmel látna egy német—szovjet összeütközést. Mussolini Berlin és Varsó közt? Párizs, május 4- A francia közvélemény érdeklődésének középpontjában Hitler beszédének elhangzása óta a lengyel—német viszony kérdése áll. A sajtó attól tart, hogy a két ország között fennforgó ellentétek súlyos nemzetközi bonyodalmak forrásává válhatnak. A lapok varsói tudósítói szerint igen valószínű, hogy Beck lengyel külügyminiszter, aki május 5-én válaszol Hitler javaslataira, el fog zárkózni a német részVÚÍ \ért engedmények elől. A Journal jelentése szerint Bonnet külügyminiszter Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövettel folytatott legutóbbi megbeszélésén megvitatta a lengyel—német szerződés felbontásának következményeit s Varsó várható magatartását is. London és Párizs között teljes az egyetértés. Az Excelsior kétségtelennek tartja, hogy Beck május 5-én kifejezésre fogja juttatni a lengyel közvélemény hazafias érzelmeit. A lap Lengyelország biztonságával foglalkozva nagy bizalmatlanság és kétkedés hangján ír a Szovjet-Oroszországgal való védelmi együttműködés kilátá- sairól. A francia közvélemény jelentékeny része arra számít, hogy Mussolini közvetítő és békítő szerepet fog betölteni Berlin és Varsó között. Az Oeuvre úgy értesül, hogy Mussolini Ciano gróf útján hosszú jegyzéket juttatott el Varsóba, amelyben felajánlja személyes közvetítését. Róma a jegyzékben a német kívánalmak teljesítését javasolja Varsónak, de ellenszolgáltatás fejében Lengyelország valamennyi határára kiterjedő olasz—német szavatosságot helyez kilátásba. Az Excelsior római tudósítója szerint biztosra vehető, hogy az olasz kormány mindent elkövet a német—lengyel ellentét békés rendezése érdekében. A Paris Midi római jelentése szerint Róma tapintatos közvetítést akar megkísérelni egyfelől Berlin és Varsó, másfelől pedig, amennyiben erre lehetőség nyílik, Berlin és London között is. Sorsdöntő fontosságú Ribbentrop és Ciano comoi ^ m jr * m r m Róma, május 4. Az olasz fővárosiban a legnagyobb érdeklődéssel tárgyalják Ciano gróf és Ribbentrop külügyminiszterek küszöbönálló comoi találkozásának hírét. Római politikai körök véleménye szerint a megbeszélés minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy Berlin és Róma további magatartását — tekintettel a nemzetközi politika időszerű kérdéseire — egymással összhangban állapítsa meg. Rómában a látogatásnak különösen két szempontból tulajdonítanak nagy fontosságot: egyrészt Ciano gróf és Ribbentrop találkozását Rómában és Berlinben a diplomáciai tárgyalások egész sora előzte meg, másrészt Róma és Berlin egyúttal fontos megbeszéléseket folytatott a magyar, jugoszláv és román külpolitika vezetőivel. Kézenfekvőnek látszik tehát, hogy Ciánn gróf és Ribbentrop Comoban kicseréli ezeknek a megbeszéléseknek anyagát és a közép- és keleteurópai helyzet szempontjából megvizsgálják az időszerű politikai kérdéseket. Különös jelentőséget kölcsönöz a németolasz megbeszéléseknek a német—lengyel ellentét, amelynek további alakulása szempontjából természetesen Rómában is döntő jelentőségűnek tekintik a lengyel külügyminiszter pénteki beszédét. A Messaggero értesülése szerint RibFELVIDÉKI AJ Magyar hírlap s? * és kiadóhivatal, Bp, VIII, Jóxsef-krt 5. Telefonsaim! 144-400
