Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-26 / 119. szám

1939 MÁJUS 26, PÉNTEK TiaanDífti -ÄO^HIRKUi Az egész országban elrendelték a pénzintézetek és biztosítók alkalmazottai legkisebb munkabérének megállapítását Budapest, május 25. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937: XXI. törvénycikk 7. szakasza alap­ján elrendelte az ország egész területére kiterjedő hatállyal a pénzintézeteknél, a bank- és pénzváltóüzletekben, valamint a Budapest, május 25. A M. kir. Központi i Statisztikai Hivatal elkészült a folyó évi április hó külkereskedelmi forgalmára Vo­natkozó adatok összeállításával. A hónap I behozatalának értéke 39.1 millió P volt, wni szemben a megelőző év áprilisával 3.6 millió pengős emelkedést jelent. Ezt azon­ban a kivitelnek még jelentősebb gyarapo­dása kellőképpen kiegyensúlyozza, amennyi­ben a hónap exportjának értéke 19.0 millió pengő volt. Itt tehát az emelkedés a múlt évihez képest 7.4 millió. Az eredményeket az év első négy hónapjára vetítve azt átla- gáthatjuk meg, hogy az ez évi 161.1 millió pengős behozatal 29.7 millióval múlta felül a múlt évit. Ugyanekkor a kivitel 191.5 millió pengőt tett, tehát 15.3 millióval töb­bet, mint 1938-ban. Ezek szerint tehát az első négy hónap mérlegében 30.4 millió pengős emelkedés mutatkozik. 1938 meg­felelő időszakában az aktívum 43.8 millió pengő volt. Országok szerint tekintve, vezetöhelyen úgy a behozatalban, mint a kivitelben Né­metország áll 67.0 millió pengős onnan származó behozatallal és 92.3 millió pengős odairányuló kivitellel. 1938-hoz viszonyítva mind a két oldal értéke emelkedett. Azon­ban a kivitel erőteljesebb fokozódása foly­tán az aktivitás is nagyobb lett. Magában április hónapban 2.9 millió pengőt tett s az első négy hónapban 30.2 milliót, ez 1938 azonos időszakához viszonyítva, kerek hat­millió növekedést jelent. A lényegében né­met érdekkörbe tartozó ceeh-morva protek­torátus felé lebonyolított forgalom teljesen jelentéktelen s Szlovákiát tekintve is, csak behozatalról beszélhetünk, amennyiben az onnan származó árukért 2.0 milliót fizet­tünk, viszont az odairányított kivitelünk értéke csak másfélezázezer pengő volt. Ezeket egybevetve, azt mondhatjuk, hogy a Német Birodalom hatalmi körébe tartozó területek közel 70 millió értékű árut adtak Magyarországnak, melyért cserébe a mi kivitelünk a százmilliót közelítette meg. Mérlegünk aktivitásának Németországon kívül még egy tényezője van s ez Olasz­ország. Figyelmet érdemel az a tény, hogy 1939 január—áprilisában innen származó importunk értéke 10.9 millió volt, odairá­nyuló kivitelünk pedig 26.1 millió pengő, így 15.1 millió pengőt kitevő aktívumunk jelentősen felülmúlja az 1938 hasonló idő­szakában jelentkező 2.9 millió pengős ak­tívumot. Meg kell jegyezni azt, hogy mér­legünk kedvező alakulásában az utolsó hónapnak van legnagyobb szerepe, ameny- nyiben áprilisi kivitelünk 5.8 millió pen­gővel volt nagyobb, mint. a behozatalunk. Az említett országon kívül említésreméltó aktivitást csak Nagy-Britanniával szem­ben értünk el 2.1 millió pengővel. Néhány azázezer pengős tételként látjuk Svédor­szág, Bulgária ég Törökország forgalmá­nak eredményét. Legszámottevőbb passzi­vitásunk az Egyesült. Államokkal szem- beit jelentkezik, 4.5 millió pengővel, ami a. múlt évi 2.7 millió pengőhöz viszonyítva nagy emelkedést jelent. Ugyancsak 4 mil- 5óval kevesebb értékű árut exportáltunk Romániába, mint amennyi onnan szár­mazó behozatalunk értéke volt, itt azon­ban a múlt évhez képest egy körülbelül 10 százalékos csökkenést látunk. Jugoszlá­viával folytatott árucserénk 3.3, Német­alfölddel pedig 2.8 millió pengős behoza­tali többlettel zárult. Szerkezeti eltoló­dást jelent külkereskedelmi forgalmunkban az, hogy a múlt évben Svájccal szemben 4.9 miliió pengős aktivitásunk volt, ami a folyó évre 200.000 pengős passzívummá alvadt le, Ugyanez ismétlődött meg Bel­biztosító magánvállalatoknál tisztviselői és nem tisztviselői minőségben foglalkoztatott alkalmazottak legkisebb munkaibéreinek megállapítását és megalakította a legki­sebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságot. A bizottság elnöke Simay Gyula dr. ny. kir. ítélőtáblái tanácselnök lesz. giuir. esetében, ahol azonban a tavalyi félmilliós aktivitás helyén 1.1 milliós pasz. szivum áll. A mérleg aktivitására és az országok szerinti megoszlásra vonatkozó megjegy­zéseinket tehát összefoglalhatjuk abban, hogy a kiviteli többlet erősen csökkent számszerűleg, s hogy aktivitásunk lénye­gében azon a két országon épül, melyek­kel szemben a kizárólagos árucsere alap­ján állunk. A múlt év első négy hónapjá­ban nyolc országból származott aktív eredmény, az idén, pedig csak hatból. Mi­után a magyar kereskedelem-politikának legfontosabb célja az, hogy a forgalom körét lehetőleg széles alapokra terjessze ki s a magyar árukért olyan fizetőeszkö­zöket kapjon, melyek forgalomképesek a világpiacon s így alkalmasak nálunk nem termelhető nyersanyagok megvásárlására, az elkövetkezendők során nemcsak arra kell törekedni, hogy az aktívum számsze­rűleg növekedjék, hanem arra is, hogy a nemes devizával fizető országok minél nagyobb mértékben kapcsolódjanak bele a magyar, föld termékeinek vásárlókörébe. Á német-szlovák gazdasági tárgyalások nehézségei Pozsony, május 25. Pozsonyban szlovák­német kereskedelmi tárgyalások indultak. A szlovák és német ipari élet tisztviselői szerdán tanácskozást folytattak. Ezen a tanácskozáson Zatko dr., a szlovák köz­ponti iparszövetség titkára előadást tar­tott a szlovák ipari helyzetről. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia elsősor­ban mezőgazdasági állam és ipari tevé­kenységből az országnak csupán húsz szá­zaléka él. A szlovák mezőgazdaság nem érte el a belterjes gazdálkodásnak azt a fokát, amely az ország természeti viszo­nyai mellett lehetséges lenne. A szlovákiai ipar helyzetéről azt mondotta, hogy jelen­leg körülbelül ezer ipari üzem dolgozik Szlovákiában, amely több mint százezer munkást foglalkoztat. Az ipari termékek jelentős részének Csehország volt a piaca. Érthető, hogy az állami önállóság első ide­jétől kezdve á szlovák kormány arra töre­kedett, hogy a protektorátussal szoros és vámmentes gazdasági viszonyt teremtsen. Ebben a tekintetben tisztult helyzet még nem állott be. Szeretnők, ha emelpi lehetne a protektorátus, valamint Németország és Szlovákia kqzötti árucserét. Ha ez nem lesz lehetséges, számítanunk kell azzal, hogy Németországba való kivitelünk alkalmaz­kodni kénytelen az onnan való behozata­lunkhoz. Németországból való behozatalun­kat bizonyos esetekben a vámtarifa és a magas árszínvonal akadályozza. Kétségte­len, hogy ezeken a nehézségeken változ­tatni keik C—) Csikmegyében is fellépett a Száj- és körömfájás. Csíkszeredáról jelentik: A száj- és körömfájás — mint előrelátható volt, — Csifcmegyében is fellépett. Ettől a betegség­től öt év óta mentes volt a vármegye s ezért az állatállomány igen fogékony a járvány iránt. (—) Zavartalanul folyik a jugoszláviai fa szállítása. A szállítások és eladások zavarta­lanul folynak. Jelenleg ez az egyetlen ország, ahonnan a szállítás és a szállított áru ellen­értékének kiegyenlítése zavartalanul történik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az utolsó három hétben a magyar-jugoszláv küringben követe­lésünk lényegesen emelkedett* A Romániába irányuló kivitelünk fokozásával oldható meg a befagyott követelések kérdése Bukarest, május 25. Az Árgus foglalko­zik a román-magyar kereskedelmi viszony- nyál és azt írja, hogy a statisztikából az tűnik ki, hogy Románia kétszerannyit vitt ki Magyarországra, mint amennyit onnan behozott. Ezzel leihet magyarázni a befa­gyott követeléseket. A Magyarországra be­vitt román áruk 40 százalékát a faanyag teszi ki, 25 százalékát a kőolaj, a többi pe­dig só, gyümölcs és nyerevas. Ezzel szem­ben Románia behozott Magyarországról vasárut, öntöttvas-csöveket, villamosberen­dezéseket, rádiókat, gyógyszert, gyapjufo- nalat, lent és kendert. Most próbálkoznak a befagyott követeléseket rendezni olyan formában, hogy Románia az eddiginél töb­bet importáljon Magyarországról. (—) Fapiaci helyzetjelentés. A piacon ál­talában érdeklődés tapasztalható. Tartózkodást csak a Felvidék mutat. A kárpátaljai faeladá­sok a peage-vonal szünetelése következtében csak részben realizálhatók. A vasúti közleke­dés miatt élzárt Rahó—Kőrösmező vidéke ter­melését nem tudja elszállítani és így legin­kább a más vidéken termelt gyengébb minő­ségű áruk kerülhetnek csak piacra. (—) Szerbiában jó, a Bánságban gyenge búzatermés várható. Belgrádból jelentik: Jugoszlávia búzatermésének kilátásai ponto­san még nem állapíthatók meg, annyi azon­ban máris látható, hogy Szerbiában kitűnőek a terméskilátások, míg a Bánságban és a Szerénységben gyenge termésre lehet számí­tani. A dunaibánsági mezőgazdasági kamara szakembereinek egyhangú véleménye ^ szerint az idén a Bánság területén a rendesnél 30— 40 százalékkal gyengébb termés várható. Emiatt a búza nagyon erősen visszamaradt a fejlődésnek, sőt sok helyen sárgulásnak in­dult. A belgrádi tőzsdén már megkezdődött az új búza spekulációja. A búza mázsáját 130 dinárral számolták ab Spalató. A búzatermő- vidékek arra számítanak, hogy ezt az árat tartani is lehet. Kormánykörökben olyan hí­rek kelteik szárnyra, hogy a búza az idén el fogja érni a 160 dináros mázsánkénti árat is. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE EGYENETLEN Az értéktőzsde részvénypiacán a kínálat ma fokozódott, minek folytán Bauxit és Cukor árfolyama gyengült. A többi részvényeknél az alapirányzat továbbra is barátságos. Zárlat­kor a tőzsde egyenetlen volt. Polgári sör, Pa­mut 1.75, Tröszt 1.50, Dreher 1, Nasici 0.75 pengővel javult. Bauxit 7, Cukor 2.8, Acél 0.75, Rima 0.70, Kőszén 0.50 pengővel gyen­gült. A szilárdkamatozású értékek piaca csen­des volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5, Bé­késcsabai 4.50, Első Bp. malom 5.50, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 151.—, Szentlőrinci 3.25, Cementia 80.—, Kohó 15.5, Magnezit 65.—, Aszfalt 4.8, Kőszén 276.5, Salgó 26.—, Urikányi 30.9, Fegyver 24.—, Ganz 12.4, Láng 26.—, Acél 20.25, Győri vágón 17.—, Rima 59.9, Guttmann 6.—, Ofa 11.—, Nasici 73.—, Duna-Száva 7.5, Levante 0.20, Nova 11.—, Tröszt 47.—, Délcukor 72.5, Magyar cukor 68.—, Georgia 15.75, Dreher-Haggenm. 120.—, Gschwindt 720.—, Polgári sör 93.—, Gyapjúmosó 2.70, Goldberger 39.5, Magyar kender 11.75, Pamutipar 21.5, Szegedi ken­der 37.5, Chinoin 8.—, Brassói 20.—, Gumi 43.5, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.1. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptj-egy 100.—, 1914. évi főv. 4.5 % 300.5, 1927. évi főv. 6% 83.—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo­rint 183.30—185.30, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek ki­vételével)., Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével),, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka ——, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.80—77.70, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.70— 185.30, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.25— 58.69, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— 344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zü­rich 77—77.70, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 25. (Zárlat): Párizs 11.7614, London 20.79, Newyork 444, Brüsszel 75.60, Milánó 23.35, Amszterdam 238.35, Berlin 178.20, Stockholm 107.10, Oszló 104.47%, Szófia 5.40, Prága 15.25, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3,25, Kopenhága 92.82%, Helsinki 9.16%, -Aires 102.75, Yokohama 121.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE CSENDES A gabonatőzsde készárupiaca ma csendes volt. A kínálat csökken, a kereslet nem túl élénk. A búza 10—15 fillérrel javult. 600 q sörárpa és 150 q rozs változatlan áron cse* rélt gazdát. A takarmányárpa névleges jegy* zése 5—10 fillérrel gyengült. 450 q kukorica 5—10 fillérrel olcsóbban cserélt gazdát. —1 A határidöspiacon a júliusi kukorica 15, az augusztusi 17 fillérrel javult, a júniusi rozs ára nem változott. Rozs: júniusra 12.88, 12.70, zárlat 12.80—12.82. Kukorica: májusra 16.95; júliusra 17.15, 17.14, 17.19, zárlat 17.17— 17.18; augusztusra 17.35, 17.38, zárlat 17.37 —17.39. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza­vidéki 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os 20.20—■ 20.45, 79 kg-os 20.40—20.65, 80 kg-os 20.50— 20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.05—20.25, 78 kg-os 20.25—20.45, 79 kg-os 20.45—20.65, 80 kg-os 20.55—20.75, felsőtiszai 77 kg-os 19.85— 20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25— 20.50, 80 kg-os 20.35—20.60, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.85—20.05, 78 kg-os 20.05—20.25, 79 kg-os 20.25—20.45, 80 kg-os 20.35—20.55, dunántúli 77 kg-os 19.95—20.20, 78 kg-os 20.15—20.40, 79 kg-os 20.35—20.60, 80 kgvos 20.45—20.70. Rozs: pestvidéki 13.40—13.70, más származású 13.70—14. Takarmányárpal elsőrendű 16.75—17. Sörárpa: kiváló 20.50— 21.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.20 —22.50, középminőségű 22—22.10: Újkuko­rica: tiszántúli 16.55—16.65. Őrleményeid korpa 13.70—13.90, 8-as liszt 16.10—16.40. Árpa: 450 rom 20.75, 150 mm felvidéki 20.85 Bpest par. Zab: 150 mm 22.05 Bpest par. Kukorica: 150 mm 17.20 Hegyeshalom, 150 nun Szolnokon át 16.60, 150 mm jún. 16.70 Bpest par. Mák: 50 mm 135.— Szombathely, A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom meL lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árat) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: comb 260 —320, vésés 180—280, pörkölt 180. Juhhús; hátulja 120—160, eleje 100—160. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 172—212, oldalas 136—168, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 48 —500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő; tyúk 1 drb 2201 —380, 1 kg (130—136), csirke, rántanivaló 1 dib 130—300, 1 kg (170—230), ruca, hízott 1 kg (125—140), lúd, hízott 1 kg (130—160), pujika, hízott 1 kg (110—126). Vágott: tyúk la 1 kg (125—170), csirke, rántanivaló la 220—450 (130—280), ruca, hízott la 1 kg 15<J -—200 (110—146), lúd, hízott la 1 kg 150— 210 (120—180). Tojás; Teatojás, válogatott drb 7—9, kg 105—145, ládaáru (116—1.35), kosáráru (130—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—136 (110—125). Halak; Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—140, jegelt 100— 160. Tejtermék: Tejföl (100), tea vaj, tömbben 320—340 (300—310), teavaj, pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (46—60). Szárazföl zelék: Bab, fehér, aprószemú (32—33), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse, hazai (26— 56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 20—28 (12—14), kai a rabé 2—8 (1—4.5), vő. röshagyma, érett, makói 24—36 ( 22—28), zöldjével (1.4—2.5), fokhagyma la 20—24 (8 —14). Káposztafélék: Fejeskáposzta, holland; magról 46—56 (50), kelkáposzta la 24—4(j (8—30), fejessaláta la 2—6 (1—3.5). Burgo* nya: GüLbaba 12—14 (9—9.8), nyári rózs$ (9.5—10.5), őszi rózsa (8.5—8.8), Ella (7.5— 8),_új_ 28—36 (28—30), fojtott (10—14). Fö* zelékfélék: Főzeléktök (40—55), hőnaposretek (3—10), zöldborsó, hazai 40—50 (35—45),szeg. fúgoimiba (50—120), csíperkegomfoa (80—160), spárga 16—120 ( 6—80), uborka 78—120 (60 —75), paraj, tisztított 28—40 (18—30), sóska, közönséges 14—30 (6—20). Gyümölcs: Alma, külföldi (170—200), cseresznye 40—120 (30 —85), szamóca 76—300 (60—160), egres (14 —30). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (100), vörösbélű (90—100). Fűszer: Paprika, édes, nemes, csemege (400—420), édes, nemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (140), szegfűbors (660), japán rozs (66—68), Karolimrizs (92—100). + MAGPIAC: Köles, fehér 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy» szemű 27—28, kisszemü 23—24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 130—135, borsó zöld (ex* press) sterilizált 18.50—21, fehér szokvány* bab felsőmagyarországi 28.25—28.75, muhar* mag 21.50—23, bükköny szöszös 36—38, csil* lagfürt, fehér, lapos 12.50—13, szárított répa* szelet 9.50—10.50, + LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyző* bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25— 38.25, Ogg 36.25—37.25, Og 36.25—37.25, Of 36.25—37.25, 2gg 35.50—36, 2g 35.50—36, 2f 35.50—36, 4-es 33.50—34.50, 5-ös 31.50—32.75, 6-os 27.25—29.76 , 7-es 19.50—21.50; rozsliszt; 0-ás 28.25—29.75, 01-es 25.50—26.75, 1-es 19.75—21.25, 2-es 17.75—19.25. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összferhajtása 4448 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 1342 da­rab. Az irányzat vontatott. Árak: uradalmi zsírsertés páronkint 340 kg-on felül 102— 103-5, kivételesen 104, szedettsertés I. 97— 100, III. 72—88, angol sonkasertés II. 82—90, exportzsír márkázott 149 fillér kilónként. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: borjú 268 (238), növendék 1 (1), sertéshús lehúzott 66 (66), szalonmás 52 (52), süldő 96 (96), malac 102 (102), sertészsiger 59 kg (59). Zárójel­ben az eladottak száma. Árak: növendékhús 80, borjú bőrben I. 140—156, II. 130—138, sertéshús lehúzott 126—130, szalonnás 120— 126, süldő 106—130, malac 150—180, sertés­zsiger 80 fillér kg-ként. A vásár közepes votfc Növelni kell kivitelünket a nemes devizákkal fizető országok felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom