Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-26 / 119. szám
1939 MÁJUS 26, PÉNTEK ttmidEH _Ma.ofeiRHIRItAE 5 Egy poros szlovákiai városkától Debrecenig Ifjú lélek átalakulása a felszabadulás mámorában A múlt már csak kísértő rossz emlék öt évvel ezelőtt láttam utoljára. Akkor egy szlovák nemzetiségű vidéket jártam újságírói munkám teljesítése közben és megállapodtam egy mezővároskában. Nagy sárga épület előtt állott meg a kocsi, amelyet az országút pora borított. A sárga épület barokk pompában épült, finom ízlésű főpap, hatalmas arisztokrata család tagja emelte a barokk pompaszerető hajlandóságában. Hűs falai között egykor főispánok, országnagyok élték a vidéki nagyurak csöndes életét. Az egyik szalonban egy finom arcélű, fehérhajú uriasszony játszott a biedermaier divatos játékát, a trik-trákot Stefferlel, ahogy arisztokrata hajlékban. Most a kastély főúri exkluzivi- országépítő gondjai között — erre jártában — megállapodott a vendégszerető hajlékban. Most a kastély főúri excluzivi- tását ugyancsak áttörték a jövevények. Vasrácsa, amely egykor tilalomkorlátot jelentett, most ki van több helyütt forgatva, angol ízlésű parkját megnyitotta a közönségnek a prágai értelemben felfogott demokrácia, sőt a kert egyik szögletében egy élelmes cseh tisztviselő már hajlékot emelt magának, hogy az egykori nagy- urak palotája árnyékában pöffeszkedjék. Szemben egy másik épület tragikus eseményre emlékeztet, magyar kaszinó volt egykor az emeletén, a vegyes nemzetiségű városkában valóságos magyar őrhely, ahonnan a kultúra csodálatos ereje áradott széles körzetben. Ennek a kaszinónak a nagy szobáját a megszállás első napjaiban, mártírok vére festette pirosra, cseh őrjárat toppant be tisztjének vezetésével, rátámadott a békésen kártyázó magyar úri társaságra és három kiváló magyar úriember fizetett életével. A tikkasztó nyári melegben az utcán csöndesen ballag a városka vízhordó szamara, mellette kßjla bajuszú gazdája bandukol, aki olykor-olykor hangos szóval ro- szogatja a poroszkálásban is elfáradó állatját; Pista hej, Ez a Pista egyidöben országos nevezetességre emelkedett, mert az egyik túlbuzgó cseh városatya nemzetiségi Sérdmet csinált az ügyből, hogy a szlovák többségű város tulajdonát képező szamarat a magyar Pista névvel noszogatják továbbhaladásra. A bölcs városi tanács előtt a szamár gazdája azzal érvelt, hogy noszogatná ő Stefánnak, vagy S te fkának is a szamarat, de az nem hallgat rá, csupán a Pista névre fülel. A városi tanács erre bizottságot küldött ki az ügy felülvizsgálására és miután Skorovina igazgató úr, a panasztevő, harsány hangon elkiáltotta: Stefko és a szamár még a füle botját sem mozgatta meg, viszont a harsány Pista kurjongatására azon nyomban megindult, a városi tanács a kérdést levette a napirendről. Szóval Stefkó-Pista a vizeshordóval ott baktatott el az auó mellett s a kis szekér nagy port vert fel. A szemközti udvarházban magas, hajlott termetű férfi indult a kis rózsáskert felé. A magyar orvosi kar nesztora volt e csöndes úriháznak a gazdája, már jóval meghaladta a kilencvenedik életévet. Két évtizede ez az egyetlen sétája: a tornáctól a rózsakertig, amelyben, mint valami modern gülbaba, csodálatos kereszteződéseket termelt ki. Még akkor el tudtam vele beszélni gyermekkori élményeiről, ma már csak a sírjához mehetnék el. . . Gyermekleánnyal találkoztam akkor. A szép, kényelmes, tágas iskolaépületből jött, a gimnáziumból, a’ol Skoovina igazgató úr és tanártársai a Pista ügyében már ismertetett szellemben nevelték a rájuk bízott ifjúságot. A kislány barátnőivel autónk mellett haladt el és az egyik társnőjéhez magyarul szólott. Döcögős, rossz magyarsággal mondott valamit, fájtak te eh a magyar szavak, mint ahogy éveken át kínozták a telkemet szlovák iskolába kényszeritett kismagyarok írásai, levélkéi, rosszul fűzött mondatai. De ez a rossz magyar beszéd is büntetendő cselekmény volt Skorovina városában. Egyik társnője goromba szóval támadt rá azért, hogy magyarul beszélt. Megfenyegette, hogy majd feljelenti az igazgatónál. A kislány megszeppent, arca elvörösödött, majd halvánnyá változott és most már kifogástalan szlovák beszédben kérlelte társnőjét hogy ne árulja be, meghálálja neki. öt évvel ezelőtt, pünkösd vigüiáján ez a találkozásom egy szlovákiai mezőváros poros utcáján a magyar leánykával, akit nemzetlenítésre ítélt Trianon. Éppen szüleinek házába igyekeztem és ott azután A felvidéki iparigazolványok ügyéről ír hosszú cikket Az Est s azt mondja egyebek közt, hogy az iparengedélyek újrakiadása dolgában beadott (kérvények javarészét már felülbírálták. A meghozott döntések elsősorban a zsidó iparigazolványok elvonásáról intézkedtek. A lap kifogásolja, hogy szerinte túlsók zsidót sújt az iparelvonás, holott szerinte a revíziós eljárás elrendelésekor- azt mondták, hogy csak nemzethűség szempontjából fogják a helyi bizottságok elbírálni a kérvényeket. Most a kereskedelmi minisztériumtól és nem a felvidéki minisztériumtól indul ki szerinte a kezdeményezés s bár a kereskedelemügyi minisztérium a felvidékivel egyetértésben intézte a revíziót, azonban „korántsem azok a szempontok érvényesültek csupán, amelyeknek a kiadott rendelet intenciói alapján érvényesülni lehetett volna”. Azt fájlalja ugyanis a liberális lap, hogy olyan tényezőik ipar- igazolványát is elvonták, akikről a S'ZMKE, vagy a kereskedelmi és ipari grémiumok jó véleményezést adtak s ezeknek most már csak harmincnapos haladékuk van üzleteik, illetve műhelyek nyitvatarA tendenciózusan kiszínezett s egyoldalú beállítottságot tükröző cikkel kapcsolatban felkerestük az Egyesült Párt Budapesten tartózkodó országos ügyvezető elnökét, Révay István grófot s kikértük véleményét a lap sirámairól. Révay munkatársunknak a következő felvilágosítást adta. — A cikkre vonatkozólag kevés mondanivalóm van. A valószerűség látszatával lép föl és hemzseg a tévedésektől és ferdítésektől. — Az iparengedélyek fölülbírálása első fokon a legdemokratikusabb módon, a helyi bizottságok tökéletes helyi ismerete és véleményezése alapján a legteljesebb igazságosság és méltányosság szellemében történt. A nemzethűtlenség legkiáltóbb eseteiben az iparengedély megvonása voltaképpen csak a legminimálisabb és legenyhébb következmény, amit a becsehelmeghallottam a szülők keserves panaszát, lázadozó tiltakozását a rendszer ellen, amely anyjától tépi él a gyermeket és saját nemzetiségét akarja megutáltatnivele. öt év után ugyancsak pünkösd virgiliá- ján találkoztam az egykori kis gimnazista leánnyal Budapesten. A debreceni egyetem hallgatója. Lelkes, vidám magyar. Olyan szépen, zengzetesen beszéli az édes anyanyelvet, mintha mindig a Tiszaliáton élt volna. Skorovina igazgató úr, a mezitlábra szandált húzó latintanár, a volt légionista rajztanár, aki tanítványai helyett borüzlettel foglalkozik, már mind rossz emléke csupán. Három éve költözött át családja a szlovák vidékről magyar területre, amely aztán felszabadult! A felszabadult lélek és örömujjongásból még most sem tért teljesen magához. Tele van pünkösdi rózsával a keze s ezzel szeretné meghinteni a kis falu útját, ahová párnapos pihenőre tér. Amikor pünkösdi pirosságú örömujjongása tölti el a szobát, azokra gondolok, akiket mégis elragadott tőlünk az átkos húsz esztendő. Az ottmaradt magyarok keserű pünkösdje, a szórvány-magyarok nehéz élete homályosítja él pünkösdi örömünk fényességét. tására s július elsején kötelesek lehúzni redőnyeiket. A lap a továbbiakban arról vél tudni, hogy az elutasító végzések kiadását már meglassították, sőt már a Felvidéki Egyesült Párt is „növekvő nyugtalansággal látja a kereskedelemügyi minisztériumnak minden indokolás nélkül hozott határozatait”. Az Est azt is tudni véli, hogy a zsidó kereskedők és iparosok igazolványainak több mint 80 százaléknyi elutasító véleményezés érkezett Budapestre a helyi véleményező, bizottságoktól s eddig csak ezeket intézték el, a kedvező véleményezéssel felküldött ügyeket csak később veszik majd sorra. A legszenzációsabb bejelentése a zsidó lapnak az, hogy az Egyesült Párt kebelében hangok hallatszanak el. amelyek sürgősen ki akarják vizsgáltatni, hogy „milyen szempontok voltak irányadók a példátlan arányú revízióban”, olyannyira, hogy a párt a probléma megoldása tekintetében „egyre élesebben áll szemben a minisztérium intencióival”. A lap végül valószínűnek véli, hogy a kormányelnök és Jaross miniszter ma délelőtti hosszas tanácskozása során „valószínűleg ez a kérdés is szőnyegre került”. teknek a múltban tanúsított magaviseletükért viselniök kell. Az Est cikke tiszta kútmérgezés. Azoknak az elemeknek az érdekében, akiket az iparengedély revíziója sújt, nem riad vjssza a tények elferdítésétől. Azt állítja, hogy a felvidéki magyarság Egyesült Pártja „egyre növekvő nyugtalansággal látja a kereskedelmi minisztérium határozatait” és „egyre élesebben áll szemben a minisztérium intencióival”. Kijelenthetem, hogy ebből egy szó sem igaz. Épugy a legteljesebb bizalommal és helyesléssel kísérjük a kereskedelmi minisztérium működését, mint amilyen feliétien bizalommal és ragaszkodással vagyunk Jaross Andor miniszter személye és intenciói iránt. A párt és miniszterünk intenciói közt már csak azért sem lehet semmiféle eltérés, mert hiszen pártunk elnöke ás a felvidéki A Kormányzó Or Őfőméltósága mélynyomásul arcképe 63 95 cm. méretben P 1.40 + porié költségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk 0 a ml wezérttnh Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromsztn nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STADIUM JAJTÓflfilLALAT AT-nti Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. ügyek minisztere egy és ugyanaz a személy. A pártunk elleni aknamunka ugyanabból a forrásból jön, mint a cseh uralom alatt, a cseh rezsim egykori kiszolgálói részéről. Ezek most új álarcban új jelszavakkal és új szócsövek segítségével támadnak, de ez nem újdonság, csak a régi ás'ká- lódást folytatják. Inszinuációikat a legerélyesebben visszautasítjuk. Külföldön emelkedik a pengő árfolyama Gazdasági és pénzügyi körökben élénk figyelemmel kísérik, hogy a pengő árfolyama úgy Zürichben, mint más külföldi gazdasági központokban, az utóbbi időben jelentékenyen emelkedik. Ismert cégek és magánosok nagy mennyiségben vásárolják külföldön a pengőt. Budapestre érkező jelentések szerint május 8—9-ike körül Zürichben egy közismert európai bankár egymaga félmillió pengőt vásárolt egy tétéiben és jóval magasabb árfolyamot fizetett, mint amennyiért a pengőt előző nap jegyezték. Hasonlóan magy az érdeklődés a pengő iránt Brüsszelben és Amszterdamban, sőt Párizsban is. A pengő árfolyama itt is jelentékenyen magasabb értéket ért el, mint az utóbbi időben. Változások a háló- és étkezökocsi- forgalomban A Felvidék és Kárjyátalja visszakerülésével a magyarországi háló- és étkezők öcsi forgalom mennél tökéletesebb kiépítése céljából, valamint a már meglévő relációknak az ország területi nagyobbodásához való alkalmazkodásaként a Nemzetközi Hálókocsi Társariig az alábbi változásokat jelenti a háló- és étkezőkocsiforgalomban: Az eddig Budapest Nyugati-pályaudvarról 22.25-kor induló hálókocsi egészen Ungvárig közlekedik. A Budapest Keleti-pályaudvarról 0.10-kor induló budapest—kassai hálókocsi ezentúl Poprádfeikáig közlekedik. A Budapest Nyugati-pályaudvarról éjfélkor induló személyvonat Pozsonyig I., II., III. osztályú hálókocsit visz magával. Az eddig Debrecenig, Miskolcig, Sátoraljaújhelyig közlekedett étkezőkocsik forgalmát kiterjesztették Ungvárig, Munkácsig, Királyházáig és Munkács—Volócon keresztül egészen Lembergig, ahonnan Varsóig hálókocsicsatlakozás van. A Budapest Déli-pályaudvarról 8.10-kor induló pragerskoi étkezőkocsi május 15-től Triesztig közlekedik. Az este 20.15-kor induló velencei hálókocsi pedig Párizsig és így közvetlen hálókocsi-szolgálatot létesít Olaszországon és Svájcon keresztül. Ezenkívül az összes belföldi gyorsvonatokon, továbbá az éjjeli személyvonatokon minden irányban közlekednek étkező-, illetve hálókocsik. « ,1 .11 qi wmmr* ORIHllUl mm, » RÉVAY ISTVÁN NYILATKOZATA a felvidéki iparengedélyek ügyében „A legteljesebb igazságosság és méltányosság szellemében történt az iparengedélyek felülbírálása“ „A legteljesebb bizalommal és helyesléss
