Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-25 / 118. szám

1939 MÁJUS 25, CSÜTÖRTÖK TEWIDEÖ .Mmíarhiriiae 5 Squaiis annak a tengeralattjárónak a neve, amely valahol Amerika keleti partvidékén elsüllyedt s most hatvankét halálrf'vált Emberrel gyomrában várja, vájjon az emberi tudomány és leiemé­Fiatal, kiváló képességű polgármester kerül Kassa élére nyesSég elég erös-e megmentésére, vagy- pedig könyörtelenül eljön holnap, vagy •holnapután a lassú halál, amikor egy­másután dőlnek el a bajtársak, s a szí- vósabbak közülük csak azért maradnák életben, hogy veritékes halálfélelemmel és levegőt akaró lázas tüdővel lássák, ahogy a gyöngébbek egymás után adják ■föl a kínzó tusát és elcsendesednek. Az eleven emberekkel elsüllyedt tengeralatt­járók estei évtizedek óta legszömyübb élményeink közé tartoznak és napokig izgatni tudják a közvéleményt. Nincs ember, aki ilyenkor napközben, vagy az álmatlan éjszakán ne gondolna néhány pillomtig borzongva a hajó testében el­zárd matrózokra. A fantázia rejtélyes üdegizgólommal ismételgeti: elevenen el­temetve. Ez nem halál, ez nem kínzás, több mindennél, leírhatatlan. Huszon­négy, talán negyvennyolc óráig szembe­nézni a legbiztosabb végzettel, fuldo­kolni várni csendesen, mozdulatlanul, míg a kaján levegő láthatatlanul elfogy a ziláló tüdő elöl, érezni, ahogy fogy és illan, némán, harc és tömb olás nélkül, sü­keten, tudni, hogy a hajókoporsó acél- abroncsának minden négyzetcentiméte­rére hetvenháromezer kilós halál neheze­dik, kalapács jeleket lesni, esetleg beszél­getni is a sír mélyéből a felszín élő em­bereivel, — ez annyira borzalmas már, hogy szinte romantikus. Annyira borzal­mas, hogy elképzelt jelenetei megeleve­nednek az ember előtt és törődünk a hír­rel. Ha másutt hatvan embert valahol valami agyoncsap, vagy sebesültek élet- halál viaskodásairól olvasunk, három fej­es óválással napirendre térünk az eset fö­lött. Az elsüllyedt tengeralattjáró nem hagy nyugodni. Lázba jön a fantázia, a félelem, a kíváncsiság, a szánalom és a szörnyüködés különös vegyülete idegiz­galmat szül a tömegekben. S talán ez lesz a hatvankét élőhalott szerencséje. Ame­rikában tegnap óta óriási motorként fut az érdeklődés és hadseregeket, hatóságo­kat, hadihajókat lendít a mentési mun­kába. A lapok világháborús hangulatot és angol királyt feledve írnak az extázis hangján a Squalisról. Az emberek, mert a fantáziájuk megmozdult, csaknem hisztérikusan követelik a tengeralattjáró megmentését. Már öt hadihajó dolgozik a szerencsétlenség helyén, százával érkez­nek a hivatásos és az önkéntes búvárok ismeretlen jótévőktöl bérelt repülőgépe­ken a Squalis fölé, eddig százhétezer dollár gyűlt össze esetleg arra, hogy népünnepélyt rendezzen a hirtelen meg­alakult ötven komité lampionokkal és szerpentinekkel a kimentettek tisztele. téré, esetleg, hogy méltó pompával nem­zeti temetést biztosítson számukra, egy- remegy, két találmányt szabadalmaztat­tak tegnap az emberbarát föltalálok a tengermélyén ájulton fekvő búvárhajó ki­emelésére, egy csikágói új vallásfelekezet mélynyomású jflpiron könyörgő imádsá­got árusít húsz centért a szerencsétle­nek megmentés érdekében, — egyszóval Amerikának nagy napja van. ó, ez alig humanizmus többé, inltább lóverseny, s nem a Squalis eltemetettjei a fontosak, hanem az eredmény. Sebaj, ha megmentik az elsüllyedt hajót, megérte és helyes volt a végtelen izgalom. A humanista most csak egyet kíván: bár arányban volna az emberi tudatom és leleményes­ség az Amerikát elöntő segíteniakarás- $al' bár beválnának az új találmányok és önkéntes búvárok, s a hatvankét em­ber, akinek elvégre mindegy, miért men­tik őket, csak mentsék tengerÜegyőzö lendülettel, épen és egészségesen a fel­színre kerülnének. Akkor örülni is tud­nánk, hogy a szenzáció nagy volt, s a közvélemény nemcsak a humanizmus ellen tud hullámozni, hanem szélirányban is: o humanizmus érdekében. Borhirő Ferenc főispán megnyugtató nyilatkozata Az Egyesült Párt is telies bizalommal várja az úi polgármestert Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Ä pol- gármesterválto-.'.j napok óta foglalkoz­tatja a kassai közvéleményt és a lakosság különféle rétegeiben különféle érzelmeket váltottak ki a gyorsan zajló események, különösen azokban a rétegekben, amelyek a városvezetés ügyeiről nincsenek közvet­lenül tájékozva. Azt még egyöntetű saj­nálkozással, de kellő megértéssel fogadta a város egész lakossága, hogy Tost László, a kisebbségi élet vitéz és érdemes har­cosa 65 éves korában betegségére hivat­kozva, lemondott a polgármesteri állásról, de vegyes érzelmeket keltett a tájékozat­lan körökben az a tény, hogy utódául nem kassai embert, hanem anyaországbelit, Pohl Sándor dr. újpesti polgármestert ne­vezték ki. Emberemlékezet óta nem: volt rá példa, hogy idegenből hoztak volna polgármestert Kassára és nem csoda, hogy az átalakulás érzékeny időszakában bi­zonytalan hatást kelt az ilyen szokatlan esemény. Pedig minden jel amellett szól, hogy Kassa közönsége teljes bizalommal tekint­het az új polgármester működése elé és eddigi működése is garancia arra, hogy a város ügyeinek vezetése igen jó kezekbe kerül. A felvidéki városokban mindig fo­kozott mértékű volt a lokálpatriotizmus, ősidők óta nagyobb volt a bizalmatlanság az idegenekkel szemben, mint más vidé­ken. Ehhez járul a lakosságnak az a nem mindig indokolt, de természetes óhaja, hogy lehetőleg itteni, a cseh megszállás szenvedéseiben megpróbált magyar embe­rek kerüljenek a vezető állásokba. Hogy az ilyen érzelmi gátlásokat a kellő objek­tív értékre szállítsuk le, a legilletékesebb személyiségtől, Borbiró Ferenc dr. kassai főispántól kértünk felvilágosítást ez ügy­ben. A főispán, a városi közigazgatás egyik legelső magyar szakértője, visszafordította első kérdésünket, hogy miért nem kerülhet kassai ember a polgármesteri székbe. Spon­tán egyszerűséggel kérte, hogy tegyünk, névszerinti javaslatot. Rövidesen kiderült aztán a beszélgetés során, hogy a tekin­tetbe jöhető Személyiségek részben nem vállalták a hivatalt, részben pedig nem ala­kult ki megközelítően egyöntetű vélemény sem az alkalmas személyre nézve. oly módon kell jutalmazni, hogy új fel­adatokat hárítunk az érdemeket szerzett férfiakra, olyan feladatokat, amelyeket csak fiatal, erőteljes harcosok végezhetnek el. Az érdemet jutalmazni kell, a megfelelő módon, a megfelelő kere­tek között, a jutalom azonban nem állhat abból, hogy még nagyobb munkát gördítünk valaki­nek a nyakába a régi szolgálatokért. A sok munka a fiataloknak való. A kipróbált ember — Az új polgármester? Mindenekelőtt: 42 éves. Fiatal ember. A gödöllői járás­ban, az úgynevezett minta járásban volt szolgabíró, onnan Kalocsára került fő­szolgabírónak, majd a pesti járás fő­szolgabírója lett. Ezután került Újpest polgármesteri székébe. Mintaszerűen ve­zette a mintegy hetvenezer lakosú város ügyeit és bizonyára áldozat tőle, hogy ott hagyja a biztos pozícióját az egyelőre ideiglenes megbízatásért. Nem tagadom, hogy a magam részéről a legmelegebben pártoltam a kinevezést a belügyminiszter­nél. Kizárólag azért, mert nagyon jól ismerem működését, noha alig váltottam vele 10 szót életemben. Biztosra veszem, hogy Kassa lakosságának minden rétege meg lesz vele elégedve. Izig-vérig kassaivá akar lenni az úi polgármester A főispánnal folytatott beszélgetés után alkalmunk volt kikérdezni az Egyesült ‘Ma­gyar Párt egyik vezető funkcionáriusának véleményét. — Az Egyesült Magyar Párt kassai szervezete a legnagyobb megelégedéssel és bizalommal vette tudomásul az új polgár- mester kinevezését. Bizalmunk annál telje­sebb, mivel Pohl dr. polgármester kijelen­tette, hogy a legnagyobb örömmel jön Kas­sára, noha semmi garanciája nincs arra nézve, hogy meg fogják választani pol­gármesternek. Azzal a tudattal, azzal a biztonsággal jön Kassára, — úgymond Pohl Sándor dr., — hogy a választásig el­telő idő teljesen elegendő lesz arra, hogy megnyerje Kassa egész lakosságának bizal­mát. Izig-vérig kassaivá akar válni és biz­tos benne, hogy ennek bizonysága a legkö­zelebbi polgármesterválasztás eredménye lesz. A párt tehát a legjobb reménységek­kel tekint az új polgármester működése elé, annál is inkább, mert hiszen a polgár­mesterválasztásnál újra szabad kezet fog nyerni, (r.) Tizenöt párt nyolcszázhuszonnyolc képviselőjelölttel indul a választáson Az alkalmas polgármester — Ami éppen az alkalmasságot illeti, — mondotta a főispán —• tudni kell, hogy a városi közigazgatás egyike a legnehezebb mesterségeknek. A Külföldi egyetemeken külön fakultáson tanítják a városi közigaz­gatást. Hogy sejtelmünk legyen e tudo­mány kiterjedéséről, elég megemlíteni, hogy Budapest székesfővárosnak főleg e szakot felölelő szakkönyvtára van, amely hetvenezer kötetből áll. A tudáson kívül pedig fiatalos erőt, törhetetlen munkakész­séget igényel ez a hivatal. A polgármester­nek éppen olyan energiával kell tudni har­colni és dolgozni, mint valamely ipari üzem vezetőjének a vállalat üzleti előnyei­ért. Igazán népszerű az a polgármester lesz Kassán, aki a nyomasztó 200 százalékos pótadót le tudja szállítani — teszem — 60 százalékra. Jó tudni például, hogy Pécs városa, amely a lakosság számaránya és foglalkozásbeli összetétele tekintetében na­gyon hasonlít Kassához, másfél millióval nagyobb évi költségvetéssel dolgozik, mint Kassa és a költségvetésére sokkal bizto­sabb fedezete ván, mint Kassának. A Fel­vidék felszabadult fővárosának tehát nagy hendikepje van, ha versenyt akar futni az egyenlőrangú magyar városokkal. Nehéz úton, zivataros időben — Az átalakulás gazdasági megpróbál­tatást is jelent Kassa városának és nem lesz könnyű az idő, amíg az átmeneti pénzügyi és gazdasági nehézségeket le- küzdjüic. Hogy érthető hasonlattal éljek: ha nehéz útnak indul neki zivataros idő­ben a kocsi, úgy nem ültethetek a bakra olyan kocsist, aki még sohasem hajtott lovakat. A legkipróbáltabb kocsisra van szükség nehéz időben: erről van szó. — A város vezetése a közeljövőben igen súlyos problémákat rejt. Teljesen hamis az a felfogás, hogy régi érdemeket Véget ért az ajánlások és pétiások felülbírálása Szerdán délben az ajánlások pótlására utasított képviselőjelöltek beadták a pót­lásokat és ezzel a választási eljárásnak első része le­záródott. A kellő számú ajánlás megszerzésével a képviselőjelölt megszerezte a jogosultsá­got a választáson való indulásra s most már teljesen tiszta és végleges képet nyerhetünk egyfelől a jelöltek számáról, másfelől a választáson induló pártok szá­máról és az erőviszonyokról. Végső összegezésében az ajánlások le­zárása után a képviselőjelöltek pártok sze­rint való megoszlása így alakult: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Magyar Élet Pártja .... Független Kisgazdapárt . . Nyilasok ............................. . Szociáldemokrata párt . . .. Nemzeti Front.......................... Nemzeti Reform Párt . . . Polgári Szabadság Párt . . Kér. Nemz. Függ. párt . . . Egyesült Keresztény párt Független Néppárt .... Keresztény ellenzék .... Fajvédő párt .......................... Népakarat párt ..... * Kér. Földmíves Párt .... Pártonkívüli . . . . . . . összesen 269 146 128 63 44 40 37 27 27 19 8 6 1 1 12 828 Tehát összesen 15 párt, helyesebben 14 párt és a pártonkívüliek csoportja indul a választáson, a képviselőjelöltek száma pe­dig nyolcszázhuszonnyolc. A lajstromos kerületben a pár.ok listájáról annyi jelöl­tet veszünk figyelembe, amennyi a mandá­tumok száma. A Magyar Élet Pártjának jelöltjei sorában szerepelnek a nem hiva­talos MÉP-jelöltek is. A nyolcszázhuszon­nyolc képviselő összesen kétszáznegyvenhét mandátumért száll küzdelemre, — 13 ke­rületben egyhangú lesz a választás — te­hát egy mandátumra általában három je­lölt esik. A néma hét egyébként csendes és iz­galommentes politikai életet alakított ki, a jelöltek természetesen a kerületekben tartózkodnak és az ilyenkor szokásos meg­beszéléseken, vacsorákon és nem politikai jellegű összejöveteleken igyekeznek pozí­ciójukat megerősíteni. , A prágai német bíróság első ítélete Piága, május 2). Prágában tegnap hozta meg első ítéletét a védnökséggel együtt rendszeresített birodalmi német bíróág büntetőtanácsa. Három cseh fia­talember ügyét tárgyalta, aki Hitler szü­letésnapján a Prága melletti Mutejovic- ban letépett és. darabokra vágott egy ho- rogkeresztes zászlót. A tárgyalások nyelve német volt, a vádlottak cseh tolmácsot vettek igénybe. A büntetőtanács a fiatal­embereket h'‘-hathavi fogházra ítélte. A balatoniéi Mfóaii a kereszté: özéposztály kedvelt nya­ralóhelye. |Si) át ^Strandfürdő. Teljes penzió júniusban Y VdCtől, júliusban és augusztus­ban P 5-töl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom