Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-24 / 117. szám

10 TEHBPfla 1939 MÁJUS 24, SZERDA SPORT A Ferencváros a Spártával kerül szembe a Középeurópai Kupa első fordulóján Az a nagy politikai kataklizma, amely a múlt év márciusában tört ki, alaposan érez­teti hatását a középeurópai sportéletben is. Bevált intézmények alapjai rendültek meg az állam jogi változásokkal. A kisisé döcögő Euéópa-küzdelem. sorsa, amely a Svehla egykori cseh miniszterelnök által kitűzött serlegért folyt, senkit sem búsít, a közép­európai nemzetek válogatottjainak küzdelme ugyanis nagyon vontatottan ment végbe, egy- egy verseny lebonyolítása két, sőt három évig is elhúzódott, úgy, hogy az érdeklődés végül is teljesen ellanyhult. Annál jelentősebb volt azonban a legnépszerűbb, legizgalmasabb és a tömegszenvedélyeket leginkább feltüzelő Középeurópai Kupa versenye, amely évről- évre az alapító nemzeteknek: Magyarország­nak, Ausztriának, Olaszországnak és Cseh­szlovákiának legjobbjait állította egymással szembe. A legutolsó, sporttörténelmi jelentö- aégú teljes kupaküzdelem 1937 nyarán folyt le, ezen a négy alapító ország 4—4 csapattal szerepelt. Mint ismeretes, ezen a pompás versenyen a Ferencváros sportpályafutásá­nak legszebb, legmaradandóbb értékű győzel­mét aratta. A multévi kupamérkőzésben Ausztria már nem indított csapatokat, az egykori Ausztria Ostmark néven beolvadt a birodalomba, sportéletének kérdései akkor még nem rendeződtek véglegesen. Csehszlo- Uiikia fölött már gyűltek a viharfelhők, de ajsért a cseh csapatok még zavartalanul vé- gigküzdhették a mérkőzéseket. A fináléra újból a Fradi kvalifikálta magát és ellen­fele a Slavia volt, amely a prágai 2—2: dön­tetlen után budapesti váratlan győzelmével meg is nyerte a kupát. Elsőízben kerítette birtokába a nagynevű prágai együttes a Bzép díjat, amelyért egy évtizeden át hiába küzdött. Egy héttel a SLavia budapesti győzelme után a magyar válogatott csapat — a ma­gyar közvélemény furcsáló feje sóválása köze­pette— útnak indult Prágába, hogy a két or­szág megvívja válogatottját. Akkor már Hit­ler elmondotta híres beszédét, amely egy mes­terségesen összetákolt ország alapjait rendí­tette meg. A magyar csapat vezetőjének BőhmisA Trübauban a prágai magyar követ­ség táviratát kézbesítették: A csapat Buda­pestről érkezett rendelkezés értelmében azon­nal forduljon vissza. A szemközti vágányon állott a Budapestre induló gyorsvonat, a fut­ballisták gyorsan átszaladtak a vágányközön és éjjel már Pesten voltak. A csehszlovák-magyar sportérintkezések megszűntek. A történelem sodra azonban nem állott meg szeptembernél. Elkövetkezett már­cius és a nemzetiségeitől megtisztított mara­dók Csehszlovákia is két részre hasadt. Ezzel a sportban is új helyzet teremtődött. A változott viszonyok között a Középeurópai Kupa eddigi szervezete sem állhat fenn. A középeurópai sportélet irányítói valóban jó ideig nem tudták elképzelni, hogyan szervez­zék újból ezt a népszerű és tömegeket vonzó versengést. Az olaszok azt ajánlották, hogy 1939-ben szüneteltessék a küzdelmeket, az­alatt valamit kiokoskodnak. Végül abban álla­podtak meg, hogy az alapító országok között megmaradt Magyarország és Olaszország két csapat­tal a cseh-morva protektorátus, amely sportbelileg az alapító Csehország jog­utódjának tekinthető', szintén két csapat­tal, Románia és Jugoszlávia pedig egy csapattal vegyen részt az idei Középeuró­pai kupa-küzdelemben. Eszerint ebben az esztendőben már két for­duló után sor kerül a döntőre. Közben a legtöbb érdekelt országban már eldőlt a bajnokság sorsa és így kialakult a résztvevők gárdája, sőt az első forduló össze­állítása is. A Fradi vasárnapi szegedi vere­sége után emberi előrelátás szerint már bi­zonyosra vehető a magyar bajnokság sorsa is: az idén az Újpest lesz a bajnok. így már véglegesnek tekinthető a kupaküzde­lem első fordulójának párosítása is, amely a következőképpen alakul: Venus (Bukarest) román bajnok és Bologna olasz bajnok június 18-án Bukarestben és 25-én Bolognában. Fe­rencváros—Sparta cseh bajnok június 17-én Budapesten és 25-én Prágában. Slavia cseh második helyezett és BSK jugoszláv bajnok június 28-án Prágában és 25-én Belgrádiban. Ambrosiana olasz kupagyőztes. Budapest ma­gyar bajnok június 18-án Milánóban és 25-én Budapestén. A még véglegesen el nem döntött kérdések megtárgyalására június 7-én kupakonferenciát tartanak Budapesten. * Kneitz legyőzte Anderssan Európa-bajno­kot. Több mint 8000 főnyi közönség előtt ren­dezett ökölvívóversenyen a következő ered­mények voltak: a félnehézsúlyban a német Kreitz pontozással győzött Andersson volt svéd Európabajnok ellen, a középsúlyban a német Besselmann a harmadik menetben ki­ütéssel győzte le a bécsi Putzet, a bantam- súlyban a német Weiss pontozással verte az olasz Anastasit. * Olaszország legyőzte Magyarországot a kosárlabda Európai-bajnokságban. A kosár­labda Európabajnokfág első napján, hétfőn a következő eredmények voltak: Franciaország—Finnország 73:11, Lengyel- ország—Észtország 40:36, Olaszország—Ma­gyarország 39:21, Litvánia—Lettország 37:36. Miért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válnszalt erre a kérdésre Bart ha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzet­politikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltün­tették a piacról a szerzőt pedig támadták, csúfolták., . Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően idő­szerűek, s a „Kazárföldön* * súlyos oroblémái ma is problémák Minden müveit embernek olvasnia kel) BAKTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő poli­tikára! Kapható a STÁDIUM könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca ill. szám), PFEIFER FER­DINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyvesboltban. Ara Irőtve; 2.50p A volt pécsi 8-as honvédhuszárok emlékművének ünnepélyes felavatása aiiiimiinniiiiimnimmTMUinmiiinnninimiiiiininiiimininiimnnimmiiiiimniimimmiinniinininniininnninniiniTnnniiiiniininB A kisgazda-dalegyletek is résztvesznek a kassai országos dalosünnepen Kassa, május 23. A felszabadult Kassa országos érdeklődés központjában áll. A rendes és külön vonatok naponta szá­zával ontják az anyaországból érkezőket: felnőtteket, diákokat egyaránt. Minden hétnek megvan a maga külön szenzációja; a különféle gyűlések, kongresszusok, ün­nepélyek, versenyek élénken váltják egy­mást. A legnagyobb érdeklődés azonban mégis a június 24 és 25-én megtartandó orszá­gos dalosünnep iránt mutatkozik. A Ma­gyar Dalosegyletek Országos Szövetségé­nek budapesti irodavezetősége és a dalos­ünnep kassai irodája egyaránt a lázas elő­készületek jegyében működik. Áldozócsü­törtökön Kassán jártak a MDEOSz-nek országos karnagyai is, akik Simkó Gusz­táv karigazgatóval a művészi rendezés te­kintetében fontos tanácskozásokat folytat­tak. A kassai országos dalosünnepnek a fej­lett magyar kórusművészet demonstratív bemutatásán kívül nagy folklorisztikus jelentősége is lesz, amennyiben az ország minden részéből ideérkező kisgazda-dalegyletek a maguk eredeti, külön képviseletében fognak részt- venni a dalosünncpen és így a dalárdák díszfelvonulása felejt­hetetlenül megkapó képet fog nyújtani. A páratlanul változatos és mindenképpen nagyszabású program részletes összeállí­tása jelenleg folyik és a közeljövőben nyíl. vánosságra is kerül. Külön bizottság foglalkozik a város fel­díszítésének a kérdésével, mert a rendező­ség arra is ügyelni kíván, hogy a nagysá­gos Fejedelem városa külsőségeiben is a megszokott kereteken felül juttassa kife­jezésre azt a jelentőséget, amelyet az or­szágos dalosünnepélynek tulajdonít. S. L. Szacsvoy Imre meghalt Gyásza van a magyar színművészetnek: Szacsvay Imre, a Nemzeti Színház örökös tagja eltávozott az élők sorából. Véle ismét eltűnik a háborúelőtti, még inkább a kilencvenes évek ragyogó ma­gyar színház kultúrájának egyik jelentős színfoltja, A robosztus egyéniségű művész a klasszikus előadások egész sorozatával szolgálta a magyar színpadi kultúrát, sőt szerzett dicsőséget a magyar színművészei­nek külfldön is. A kiváló művész 1854-ben született Ir­tán. A székesfővárosi szinitanoda elvég­zése után 1874-ben Kolozsvárra került, ahol az egykori tanára, Szigligeti hívta meg vendégszereplésre a Nemzeti Színház­hoz. A báró és bankár-ban lépett fel egyik este, másik este pedig Rómeót játszotta. A vendégbemutatkozás ezalkalcmmal még nem járt eredménnyel, visszakerült Kolozs­várra, ahol különösen Shakespeare szere­pekben tűnt fel. Paulay Ede 1884-ben újra meghívta vendégszereplésre. Fedorában lépett fel, majd Otthelot játszotta nagy si­kerrel. Mint a Nenizeti Színház tagja ugyancsak a klasszikus repertoárnak volt egyik oszlopa. Az idősebb generáció előtt még most is feledhetetlen emlékként él Antóniusa, Prosperójat Kláudiusza, Bru- tusza, Leár királya és különösképpen Pe­tur bánja, valamint Bercsényije. Mikor 1892-ben a Nemzeti Színház Bécsben ven­dégszerepeit, Petur bánjával valóságos fu- roret keltett. Kiváló alakításokkal szolgált a modern darabokban is. Arany emberre klasszikus alakítás volt, mint ahogy klasszikus alakí­tás volt a KO-méliás hölgyben az öreg Du- txii-ja és a Szigetvári vértanukban Selin szultánja. Egyik legkedveltebb és legpom- pázatosabb szerepe mégis Az ember tragé­diájának Ádámja volt. Még ereje teljében, 59 esztendős korá­ban mondott búcsút a színpadnak és nem használt semmi rábeszélés, kérés, sem Ígéret, még kivételesen sem tért vissza egy-egy szereP eljátszására, mert amint mondotta, — Nem rokkantként akarok nyugdíjba menni. - - Azóta teljes visszavonultság- ban, a színpaddal már csak írásban fog­lalkozva éldegélt, míg most követte a ha­lálba, néhány évvel ezelőtt meghalt felesé­gét, Boér Emmát. Halála nagy részvétet keltett ország­szerte. Az elsők között fejezte ki részvé­tét a Nemzeti Színháznak Hóman Bálint kultuszminiszter, aki a színházhoz a kö­vetkező táviratot küldte: — Mély megilletődéssel értesültem a Nemzeti Színház tiszteleti örökös tagjá­nak, Szacsvay Imrének haláláról. Az el- húnyt színművész feledhetetlen nagy kép­viselője volt a klasszikus színjátszásnak. Lelkes magyar érzése, kiváló emberi sa­játságai és művészetének teljessége a ma­gyar színjátszás legtiszteltebb emlékű alakjai közé emelik. A pótolhatatlan veszteség felett leg­őszintébb részvétemet fejezem ki. Szacsvay Imre temetéséről még nem történt intézkedés. (*) Tutsek Piroskát háromévi vendégsze­replésre szerződtette a bécsi operaház. Becs­ből jelentik: Tutsek Piroska, a budapesti Operaház művésznője, aki már eddig is gyak­ran szerepelt Bécsben, három évre szóló ven­dégszereplési szerződést kötött a bécsi állami operaházzal. A szerződés a művésznőt éven­ként 30 fellépésre kötelezi. Tutsek Piroska emellett továbbra is szerződött tagja marad a budapesti Operabáznák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom