Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-24 / 117. szám

TECTiDEla Megalakult a kassai volt haditengerészek helyiszövetsége 8 A SzMKE ellenzői A „SzMKE létjogosultsága megszűnt!” — hirdetik előszeretettel azok a felvidéki „kultúremberek”, akik eddig is görbe szemmel nézték a SzMKE működését, mert nem akartak arra as elvi álláspontra he­lyezkedni, hogy kell lennie egy határozott, gerinces, nemzeti irányú s a politikai eset­legességektől is független művelődési szer­vezetnek, amely népi alapon hirdeti az egynyelvűek összefogását. Ez a bátortala­nul hangoztatott jelszó az egyszerűbb s a dolgok könnyebb oldalát szívesen kedvelő falusi nép fogalmazásában már így hang­zott: „Ismét magyarok vagyunk, minek a kultúr élet!” Mintha a visszacsatolás ténye egyúttal azzal járna, hogy jól bevált mód­szereket mellőzzünk s mintha a művelt­ségre nem lenne nagyobb szükség most, e lázas korfordulón, mint volt annak- előtte. ,„A SzMKE-nek belső ellenfelei is van­nak!J . állapította meg tárgyilagosan egy szervezeti elnök, „de az az egyesület fejti ki legjobban s legeredményesebben tudását, képességeit, amelynek nemcsak kormánypártja, hanem ellenzéke is van!” , Idén, ellenzék van, de nem mindegyik áll elő azzal az egyedül lehetséges ellen­zéki követeléssel s magatartással, hogy javítson. Hanem szót emel azért is, hogy megszüntessen valamit, ami jól ’bevált már. Sajnos, a SzMKE panasza az s ezt nyíl­tan is hangoztatja, hogy az egyes felvi­déki falvakban akadnak szellemi vezetők, akik kiirtandónak, megsemmisítendőnek vélik a tisztán nemzeti irányú, keresztény jellegű kultúr egyesületet, egyrészt elvi okokból, másrészt személyi okoskodásból. Ott tartunk,^ hogy tanítóinkat akarják némely községekben parancsszóra távol­tartani a SzMKE munkájától s ha más­képp nem megy, állásvesztéssel fenyege­tik,' burkolt formában. Ez tehát a meg­értés, ez a jutalom a hűségért! S aki lét­érdekében fenyegeti burkolva, — ismétel­jük, hogy szerencsére csak kevés község­ben, — a falusi kultú/rélet irányítóit, az maga is kisebbségi ember mind, az maga is átment a nemzeti szenvedések iskoláján s néha nem is állott azon a helyen, ahol az első számú nemzeti harcosok kijelölt, ,V.agy kiérdemelt helye volt. Most mégis Z'ítélkeznek s áz egyesítés útja helyett vá- ~ laszutakat keresnék. Az anyaországból jött iskolaigazgató, jegyző, vagy más falusi vezetőember magatartása a S^MKE-hez ismét más. Nem ismerik s mivei múltját, küzdelmeit nem látták, rövid intézkedéssel ők is meg­szüntetendőnek vélik. így aztán, bármit határozzanak■, bármint vélekedjenek a fel­sőbb hatóságok: az alsóbb hatóságok helyzetnemismerése, itt-ott közönye, más­hol rosszindulata azt eredményezi, hogy virágzó kultúráiét, virágzó összefogás, szép eredmény megy tönkre. Pedig a SzMKE sohase volt öncél, a SzMKE a magyar népi összesség művelődésének elő­mozdítója akar lenni s a társadalmi össze­fogások technikai ismeretével is rendelke­zik. Mit tegyen azonban az a szellemi mun­kás, aki egyhelyütt közönnyel, máshelyütt rosszindulattal találkozik s e közöny s rosszindulat szava nem jut el a felsőbb fórumokhoz sohasem? Az altiszt rendsze­rint nagyobb úr, mint a kapitány, mert közvetlenebb feljebbvaló. S mit tegyen az a tanító, akinek közvetlen fölöttesei most éppen eredményes kültúrmunkáját dörzsö­lik orra alá? Ezért dolgozott tíz, vagy húsz esztendeig? Ugylátszik, a nagy nemzeti összefogá­sok átérzése még mindig nem következett be némelyeknél s a személyeskedések, egyéni érdekek sokhelyütt főttbe kereked­nek az elveknek. Ez nincsen az ország hasznára sehogysem. Az új országépítés munkájába pedig mi is jelentkezünk, fel­vidékiek, minden tapasztalatunkkal, min­den érzésünkkel, minden lendületünkkel, minden szeretetünkkel s minden vágyunk­kal a szentistváni birodalom felé. Hogy a SzMKE mit tud: mutatják a kis napihírek s bizonyítja most éppen a vere- bélyi csoport nagyszerű eredménye: tan­folyamot tartott kallódófélben lévő vere- béiyi magyaroknak a magyarság kérdései­ről s megismertette velük azt a hazát, amelyet eleddig sokan csak útlevéllel te­kinthettek meg. A SzMKE az új hazába, a szebbe, a boldogabba, a tágasabba a szellemi ’útlevelet kínálja, azt az útlevelet, amelyet minden igaz magyar embernek kiállítanak, ha a magyarság életének tága­sabb vidékére kíván lépni. Szellemi vezető urak, falun s kisváro­son! Aki segíteni nem tad, vagy nem akar ennek a kulturális egyesületnek, az leg­alább annyit tegyen, hogy ne gáncsolja el Sem az elvét, sem az embereit. Nem ke­resztényi s nem nemzeti cselekedet! (Sz. V.) Kassa, május 23. (Szerkesztőségünktől.) Megható ünnepség keretében alakult meg Kassán a volt haditengerészek „Vulkán” szövetsége, mint a kormányzó úr öfcmél- tósága védnöksége alatt álló Magyar Hadi- tengerészek Szövetségének helyi csoportja. Az ünnepségen jelen volt a szövetség elnöke, norvalli Kőnek Emil ny. altenger- nagy, titkos tanácsos két magasrangú funkcionárius és öttagú központi küldött­ség társaságában. A helyicsoport 46 tagja tengerészegyenruhában díszes fogad­tatást rendezett az állomáson, ahol a Frontharcos Szövetség díszszázada is megjelent a budapesti vendégek tiszte­Mészáros Mária 22 éve3 leány tavaly januárban lett Gulyás István felesége. A férjnek előző házasságából két gyermeke volt, az egyik 5 éves, a másik, Margit 3 esztendős. Az asszony valóban mostoha módon bánt férjének gyermekeivel, akik előtt trágár szavakkal becsmérelte elhunyt édesanyjukat. A gyerekeket egyébként nap-nap után megverte, úgyhogy a szom­szédok a Stefánia Szövetség védőnőjének figyelmét is felhívták a gyermekek mos­toha sorsára. A védőnő ki is ment Gulyá­sék házához, megvizsgálta a gyerekeket, akiken ütlegelés nyomát észlelte. Másodszor is kiment Gulyásékhoz, de Gulyásné nem engedte be. Tavaly október 17-én a mostohaanya a 3 esztendős Mar­git nevű kislányt agyonverte. A megin­dult bűnügyi eljárás során a törvényszéki orvosok megállapították, hogy Gulyásné a kisgyereket a nyakánál fogva felemelte, fejét valami kemény tárgyba ütötte, majd többször hasbarúgta, úgyhogy hét súlyos sérülést észleltek az ártat­lan gyerek holttestén. A szolnoki törvényszék előtt -szándékos letére. Díszes bevonulás után Rákóczi sír­emlékét és a honvédszobor talapzatát ko- szorúzták meg a vendégek. Délután 5 órakor az Imperiál-szálló gyö­nyörűen feldíszített különtermében folyt le az alakuló gyűlés. A vendégeket itt Szi­lágyi Ignác városi tisztviselő üdvözölte, majd megalakult a helyicsoport tisztikara. Elnök Maurer Géza postafőfelügyelő, al- elnök Szilágyi űgnác, titkár Eveley Gyula lett. A gyűlést közös vacsora követte, amelyen Kőnek altengernagy magas- számyalású felköszöntőt mondott a főmél­tóságú kormányzóra. Az ünnepélyes fogadtatáson a kassai honvédparancsnokság is képviseltette ma­gát. emberölés bűntettével vádolta az ügyész­ség Gulyás Istvánnét, aki tagadta a ter­hére rótt cselekmény elkövetését. — Nem öltem meg Margitkát, — véde­kezett az asszony, — azt elismerem, hogy feliöktem és nekiesett az ajtónak és a fejét beleverte a küszöbbe, ahol egy ló­patkó van felszögezve. A kisleány elájult ■3 én ecetes ruhával dörzsöltem. Mivel nem tért magához, rögtön orvost hivattam, de mire megérkezett, a gyerek meghalt. Az esetnek tanúja nem volt. A törvény­szék az orvosszakértői vélemények alap­ján is megállapította a mostohaanya bű­nösségét és nyolcévi fegyházra ítélte el. Fellebbezés folytán a budapesti királyi tábla Kállay Miklós dr. tanácselnök veze­tése mellett tartott fellebbviteli főtárgya­lást ebben az ügyben. A tábla nem hozott ítéletet, hanem a bizonyítás kiegészítését rendelte el, amelynek során beszerzik az Igazságügyi Orvosi Tanács szakvéleményét is, mert a törvényszéki orvosok véleményében bizo­nyos ellentmondások észlelhetők és nem nyújtanak kétségtelenül biztos adatokat arra, hogy mi okozta a gyermek halálát. 1939 MÁJUS 24, SZERDA Megjelenik a visszacsatolt Fel­vidék és Kárpátalja helységnévtára A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal ér­tesíti a Helységnévtár előfizetőit, hogy az 1938 őszén visszacsatolt Felvidék Helységnév- tára május folyamán megjelenik. A kötet három részből áll: 1. A Felvidék községeinek közigazgatási beosztása. 2. A Felvidék községei betűrendben. 3. A trianoni Magyarország és a Felvidék községeinek együttes és „ Kárpátalja községeinek külön betűrendes felsorolása. A kötet ára 2 pengő. Megrendelhető a Mi­niszterelnökség 100.703 számú bevételi csekk­számlájára történő befizetéssel. • • Ünnepélyesen nyílik meg a Budapesti Lengyel Intézet Május 24-én, szerdán délután hat óra­kor ünnepélyes külsőségek között nyílik meg a Budapesti Lengyel Intézet. Az ün­nepélyes megnyitás az egyetem dísztermé­ben zajlik le, ahol az Egyetemi Énekkarok Vaszy Viktor vezénylésével a lengyel és a magyar Himnuszt éneklik, Orlowsk{ Leon, meghatalmazott miniszter, budapesti len­gyel követ beszédet mond, utána Hóman. Bálint dr. titkos tanácsos, kultuszminisz­ter mond beszédet, az Egyetemi Ének­karok a Gaude Mater Polonia című him­nuszt éneklik, Eckhardt Sándor dr. egye­temi tanár, a bölcsészeti kar dékánja elő­adást tart, majd Jachimecki Zdzislaw, a krakkói Jagelló Egyetem tanára tart elő­adást Chopin-ről. A budapesti lengyel intézet a négy év­vel ezelőtt megkötött magyar—lengyel kulturális egyezmény eredménye, még abban az időben indult meg az alapítás, amikor közös határ hiányában a kulturá­lis összeköttetés volt az egyedüli lehető­ség. Az egyezmény értelmében kölcsönös ösztöndíjakat létesítettek, diákcsereakciót indítottak meg és egymás történelmének kutatására írtak ki pályázatokat. Varsó­ban már megalakult a magyar integet, amelyet 1935-ben Hóman Bálint dr. kul­tuszminiszter nyitott meg, amelynek élére Divéky Adorján dr. egyetemi tanárt állí­tották. Ennek a mintájára tervezték meg a Budapesti Lengyel Intézetet a Múzeum- kőrút 11. sz. alatti bérpalotában, az I. emeleten. Az intézet igazgatója Zaleski Zbigniew, a budapesti egyetem lengyel lektora lett. Az intézet négy szobából áll, könyvtára meghaladja az ezer kötetet és folyóiratok is rendelkezésre állnak. A szo­bák falát Rákóczi Ferenc menekülését áb­rázoló, valamint Moscicki Ignác, PiTsudski és Rydz-Smygli marsallok, valamint Beck külügyminiszter képei díszítik. Az intézet újabb tanujele a magyar—lengyel^ kultu­rális összeköttetésnek és elősegíti azt, hogy hazánkban behatóan foglalkozhassa­nak a lengyel kérdéssel. A szellemi együttműködés szövetségé­nek magyar egyesülete rendezésében Zdzislaw Jachimecki professzor, a krakkói egyetem tanára május 25-én, csütörtökön délután 6 órakor az Országos Szociálpoli­tikai Intézet előadótemében (VIII., Szent­királyi-utca 7.) „A mai lengyel zene” cí­men németnyelvű előadást tart bemutatá­sokkal. Az orvos dilemmája Varsó, május 23. Súlyos lelkiismereti konfliktus miatt került bíróság elé egy hohenlohehüttei orvos. Egy este sürgősen súlyos beteghez hívták, akinél már élet- hálálkérdés volt, hogy idejében orvosi se­gítségben részesüljön. Az orvos autójába ült és a legnagyobb sebességgel sietett be­tege megmentésére. A nagy sebességgel haladó autó útközben elütött egy kerék­párost és az orvos tovább hajtott, anélkül, hogy áldozatával törődött volna. A kerék­páros agyvérzést kapott és rövidesen meghalt. Az orvost gondatlanságból elkövetett emberölésért bíróság elé állították, ahol azzal védekezett, hogy súlyos dilemma előtt állt: két ember egyszerre szorult se­gítségére. Előadta, hogy betege életve­szélyben forgott és ilyenkor még a má­sodpercek is döntően eshetnek latba, a ke­rékpárosról viszont azt hitte, hogy csak könnyebben sebesült meg. A törvényszék ítéletét egész Lengyelszilézia közönsége feszült érdeklődéssel várja. Dinamitos merénylet egy liverpooli kaszárnya ellen Az őrtálló katona idejében felkapta a rob­bantóhüvelyeket és vízbedobta. Ezzel meg­akadályozta a robbanást. A rendőrség láza­san kutat egy kerékpáros után, aki az ablak alatt elhaladva, behajította a veszedelmes robbantóanyagot a tornaterem ablakán. iimiiiniimiMifmiiniiiiiiiiiiiiiimnniinimiinimiiimmjiiimiinniiiimmiiiimiiTnmmnmmnnininniTnimnfflinn.iiinnTimniniimTmia London, május 23. Liverpoolban kedden a korareggeli órákban dinamitos merényletet kíséreltek meg a Sea/ort-laktanya torna­terme ellen. Egy őrtálló katona ébersége akadályozta meg a merénylet sikerét. A tornaterem ablakán bedobtak összekö­tözve 20 dinamithüvelyt. Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter tárgyalása Berlinben Margitka és a mostoha Egy hároméves kislány halálának titkát kutatja a bíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom