Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-24 / 117. szám
2 TEHHDiftn • J'feöfeRHIREÄÄ 1939 MÁJUS 24, SZERDA juttatja a két nagyhatalomnak azt az óhaját, hogy a háborút a nemzeti büszkeséggel összeegyeztethető minden lehető eszközzel elkerülje. Olaszország ée Németország békét és nemzetközi együttműködést akar, ennek azonban az igazságon kell alapulnia; 3. megnyerni a háborút. Ha a háború a szerződő felek minden ellenkező irányú erőfeszítései ellenére mégis kitörne, a két nagyhatalom együttes erővel vívja meg a háborút és annak közös irányításával növeli a győzelem esélyeit. A lap felteszi a kérdést, vajjón mi minden fóg történni a most következő tíz év alatt, amelyre a szerződés szól, A most fennálló kérdéseket, mint a Duee kijelentette, nem kell feltétlenül háborúval megoldani, A nyugati demokráciák ma még kis áldozattal mindent megmenthetnek, ma még lehetséges a lojális megegyezés. A jövő London és Párizs kezében van. Akármi is történjék, — folytatja a lap — mi biztosak vagyunk benne, hogy tíz év múlva Németország és Olaszország már megszerette magának az anyagi függetlenségét és jóié' tét, amelyre feltétlenül joga van. Berlin: Az új európai politika maradandó pitiére Berlin, május 23. A tengelyhatalmak megadták válaszukat a nyugati demokráciák bekerítési politikájára, — ebben a mondatban foglalják össze a kedd reggeli berlini lapok a német-olasz barátsági és szövetségi szerződés lényegét. A berlini szerződés nem a gyűlölet érzéséből született és nem irányul egyetlen más ország ellen sem, — írja a Völkischer Beobachter. — Éz a szerződés nemcsak nem akadályozza, hanem egyenesen elősegíti azokat a törekvéseket, amelyeknek célja az általános európai helyzet békés rendezése 'és tisztázása. A nyugati hatalmak ke- resztútra értek s választaniok kell, hogy továbbra is az eddigi hamis úton keresik-e üdvüket, vagy pedig rájönnek arra, hogy számukra is tanácsosabb, ha a tengelyhatalmakkal együtt próbálják keresni a függő kérdések megoldását, hogy azután meg lehessén valósítani az igazi és igazságos békét, amely után annyira áhítoznak az összes népek. A Lokalanzeiger szintén azt hangsúlyozza, hogy elöbb-utóbb mindenkinek be kell majd látnia, hogy a német-olasz blokk ugyanúgy hajlandó békére, mint háborúra. Mennél hamarabb megérti a külföld, legyen bár demokrata, vagy modern a szó XX. századbeli értelmében, hogy új és döntő tényekkel áll szemben, — írja a Deutsche Allgemeine Zeitung — annál gyorsabban megoldódnak a még visszamaradt európai csomók, anélkül, hogy Nagy Sándor kardjára lenne szükség. A Frankfurter Zeitung a berlini szerződés aláírását hosszú fejlődés megkoronázásának mondja. Ennek a fejlődésnek a során Európa két legfiatalabb nagyhatalma mindjobban egymásra talált, most pedig a berlini szerződéssel megteremtette az új európai politika maradandó pillérét. A két nemzetet legsajátosabb létérdekeik hozták össze.. Közös az államformájuk, közös bennük a háborús élmény átérzése, közösen szenvedtek elnyomatást a békekötés után, közösen harcoltak a bolsevizmus ellen és most közösen akarják elhárítani a nyugati demokráciák és a bolsevizmus fenyegetéseit, egyben meggy, vított ütemben kell gondoskodniuk biztonságukról. Az Epoque szerint a nagy erőpróba döntg szakasza most kezdetét veszi. Mi semmit sem tehetünk, minket semmi felelősség sem terhel. Végkövetkeztetésünk az, hogy a végsőkig kell folytatnunk fegyverkezésünket, el kell torlaszolnunk magunkat, meg kell acélozni idegeinket és szívünket és minden eshetőségre készen kell állni — fejezi be cikkét a lap. Tokió-. A tengely vast állá vált Tókló, május 28. Eiranuma miniszterelnök a német—olasz szövetségi szerződés aláírása alkalmával kijelentette, hogy Japán mind a két országnak szívélyes sze- réncsekívánatait fejezte ki. Japán el van szánva arra — mondotta Hiranuma — hogy a világbéke megerősítése érdekében a legszorosabb együttműködést tartja fénn Németországgal és Olaszországgal és e két országhoz való viszonyát még jobban megerősíti. Valamennyi japán reggeli lap a németolasz szövetségi szerződés aláírását feltűnő helyen és címekkel közli. „A tengely van- fallá vált”, „A katonai, politikai és gazdasági arcvonal kiépítése befejezett történelmi tény” — mondják többi között a lapok címei. Különösen kiemelik a lapok Hiranuma miniszterelnök nyilatkozatát, amely szerint Japán ezentúl még szorosabb és erősebb együttműködést óhajt a baráti Német- és Olaszorsággal. A Kokumin szerint Japán, mint a kommunistaellenes egyezmény tagja, nagy örömmel fogadta az olasz-német szövetség aláírását és a szerződésben a világbéke biztosításának fontos tényezőjét látja, mert nem támadó, hanem védelmi szövetségről van szó. A szövetség katonai, gazdasági és politikai jellegű és a modern történelem legteljesebb kapcsolatát jelenti két ország között. Hangsúlyozza a lap az angol-francia kudarcot Rómával és Berlinnel szemben és hozzáteszi, hogy a két demokrácia még a Szovjet segítségével is alul marad a tekintélyállamokkal szemben. A Nisi-Nisi azt írja, hogyha Anglia és Franciaország a német-olasz szövetség aláírása után is folytatja a bekerítés politikáját, akkor az esetleges háborúért rájuk hárul a felelősség. A Yomiuri megállapítja, hogy az olasz- német szövetség jóval erősebb, mint a régi hármasszövetség. Varsó Varsó, május 23. A német—olasz szövetségi szerződés megkötése Lengyelországban erős benyomást keltett. A sajtó berlini jelentésekben hasábos cikkekben számol be a szerződés aláírásáról és tartalmáról. A kormányhoz közelálló lapok nem foglalnak állást. Az Express Poranny azt igyekszik elhitetni, hogy az egyezmény Európában és Európán kívül nem keltett semmi benyomást. A Kurjer Polski szerint a német—olasz szövetség nem visz bé új elemeket a pillanatnyi politikai helyzetbe. A Kurjer Polski azzal fenyegetőzik, hogy a lengyel politika Olaszországgal szemben le fogja vonni az összes konzekvenciákat. Ugyanígy fenyegetőzik a Kurjer War* szawski, amely ezen túlmenöleg az olasz- lengyel viszony alapos revízióját követeli, London; Vonatat húztak egy logikus fejlődés alá London, május 23. Az angol lapok a német-olasz politikai és katonai szövetségi szerződés aláírásáról írva, mindenekelőtt kiemelik, hogy az aláírás alkalmából német és olasz részről megtartott különböző beszédekben annyira hangsúlyozták a két ország békeakaratát. AZ angol sajtó azonban kétségbevonja ennek a békekészségnek őszinteségét, már csak azért is, hogy a hármasszövetség megkötését sürgethesse azon az alapon, hogy a létrejött német-olasz szövetség nem a békét szolgálja. A kormányhoz közelálló Daily Telegraph azzal a gyanúval áll elő, hogy a közzétett szöveg nem a német-olasz szövetségi szerződés teljes szövege és megjegyzi, hogy még abban az esetben is, ha a világ nem ismeri a szerződés teljes szövegét, nem ringathatja magát ábrándokban e szövetség céljait illetőleg. A Daily Express szintén gyanúsításokkal áll elő és kétségbevonja Olaszország őszinte szándékait. A liberális News Chronicle arra számít, hogy Olaszország az új szerződés megkötésével „mérséklő befolyással” lesz a tengelypolitika „idősebb tagjára.” A félhivatalos Times vezércikkében azt állítja, hogy a német-olasz szövetségi szerződés aláírása inkább figyelemreméltó szertartás volt, mint jelentős esemény. A cikkíró azonban maga is hangoztatja, hogy a szerződés aláírásával vonalat húztak egy logikus fejlődés alá. A lapnak is el kell ismernie, hogy a szerződés harmadik cikkelye eddig még soha nem ismert formulát jelent kötelezettségek körülírására, amennyiben ezzel a cikkellyel véglegesen leszögezték a két tengelyhatalom kölcsönös katonai helyzetét. Párizs: A nagy erőpróba döntő szakasza kezdetét veszi Párizs, május 23. A német—olasz katonai együttműködés szövetség formájában történt kikristályosodása nagy hatást gyakorolt a francia közvéleményre. A lapok egészoldalas berlini jelentésekben számolnak be a szövetségkötés részleteiről, a szerződés szövegéről és a német fővárosban elhangzott nyilatkozatokról. Egyes lapok azt igyekeznek elhitetni a közvéleménnyel, hogy Olaszország tegnap óta függő helyzetbe került Berlinnél és Róma bizonyos mértékig feladta cselekvési szabadságát. A lapok hangoztatják, hogy a német— olasz katonai szövetségkötés kimélyítétté a két szembenálló nagyhatalmi csoport között tátongó szakadékot. A sajtó a német—olasz szövetkezésből azt a következtetést vonja le, hogy a nyugati nagyhatalmaknak az eddiginél is fokozottabb érővel kell folytatniók fegyverkezésüket és FELVIDÉKI MAGYÁR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 Rendőrségi kinevezések a Felvidéken Budapest, május 23. A belügyminiszter Czibor Ferenc dr. muzslai és Szarvasi/ László dr. kassai lakost, továbbá Braxatorisz Czirill dr. sátoraljaújhelyi és Hoffmann Gyula dr. ungvári lakost m. kir. rendőrfogalmazógya- komokké, továbbá Bézy Kornél losonci és Halász Elemér kassai lakost, valamint Birk- Bteiner Arnold losonci, Csongor Csaba ungvári és Ginovszky Gyula pelsőci lakost m. kir. rendőrid ügyel őgyakomokká kinevezte. A belügyminiszter Sütő Sándor barkaszói, Balogh Endre lévai, Danes Lajos beregszászi, Danrmay László rimaszombati, Fedők Alajos kisztei, Fejcsák Vilmos kassai, Hubicsák Gyula borsi, Kelemen Aladár munkácsi, Telek László losonci, Tóth József alsóimihályi, Szabó György kerepesi, Vágó Gyula érsek- ujváari, Horváth Aladár rimaszombati, Ács Béla ungvári, ifj. Bukovszky Ferenc losone- apátfalvai, Hegedűs István kassai, Jancső Sándor kassai, Jencsik József ungvári, Jerő- bek Károly kicsindi, Kavalecz Tibor kassai, Lengyel János koncházai, Marton Gyula rimaszombati, Pataki Imre ungtamóci, Bi- toók Dénes kisgejőci, Dóba Ferenc kassai, Takács István vághosszufalui, Tóth Kálmán ungvári, Tuba István ekeli, Újlaki Endre bényi, Virág Zoltán kassai, Wanner József kassai. Kotyuk Endre gálócsi, Vincze Ferenc bátorkeszi, Drelich Rezső komáromi, Fedők István kassai, Gláser István losonci, Magyar László alsómihályi, Lakatos Béla munkáért, Lőcsei Rudolf sátoraljaújhelyi lakosokot m. kir. rendőrségi detektivgyakornokokká kinevezte. Basch Ferenc lapja megállapítja, hogy a magyar hatóságok figyelmes eljárást tanúsítanak a kassai német kultúrközös- séggel szemben Kassá, május 23. A Volksboteban, Basch Ferenc hetilapjában érdekes cikk jelent meg a kassai német iskolákról Hetschko Alfréd kassai német tanár tollából. A cikk ismerteti az 1919-től 1933-ig térjédő küzdelmes időszakot, míg a Kassán élő németeknek sikerült kiharcolniok a cseh hatóságoktól a németnyelvű magánoktatást. 1935-től kezdve szabályszerű németnyelvű tanítás folyik Kassán a Dél ' ehe Kulim -erein által fenntartott magániskolában. Ez az iskola a cseh sajtónak és hatóságoknak állandó céltáblájául szolgált és 1938-ban az iskolát a csehek államosítani is akarták, hogy kivegyék annak vezetését a német kultúregye- sület kezéből. Ezt azonban a bekövetkezett politikai átalakulás megakadályozta, aminek a kassai német körök éppen- úgy örültek, mint a magyarok. Ezt az örömüket a magyar csapatok, vh* lamint Horthy Miklós kormányzó ünnepé- lyes bevonulása alkalmával spontán lelke- sedés formájában a kassai németek kiféi jezésre is juttattak. A magyarok nem fe-< lejtették el azt a szoros barátságot, amely a cseh uralom alatt a németek és a ma* gyarok között fennállott, amikor a kassai németek és a Kassán szol. gálatot teljesítő német katonák nem egyszer a magyar ellenzéki listára szavaztak. A cikk ennek tulajdonítja azt a figyelmes eljárást, amely a kassai német kuli túrközösséggel szemben a magyar iskolai hatóságok és általában hatóságok részéről megnyilvánul. A németnyelvű oktatás zavartalanul folyik a kassai magán elemi és polgári iskolákban, amelyeknek létszáma a szlovák iskolákba kényszerített német gyermekek visszatérése követkes, tében erősen megnövekedett.
