Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

1 1 ) y t»ÜI MAJre *. SZERDA frames» Az Egyesült Párt iparos- és kereskedőszakosztályának tagjai a budapesti kongresszus alkalmából megtekintik a Hangya üzemeit Budapest, május 2. Megírtuk, hogy az Egyesült Magyar Párt iparos- és keres- kedoezakosztálya a Nemzetközi Vásárral kapcsolatban Budapesten a Kereskedelmi és Iparkamarában május 5-én kongresz- szust, 6-án pedig díszgyűlést tart. Ez alkalomból / a Hangya vezérigazgatója, Wünscher Frigyes dr. meghívta a kongresszus résztvevőit a Hangya üzemeinek meg­tekintésére 8 az erre vonatkozó hatalmas programot már össze is állították. A kongresszus résztvevői május 6-án reggel 8 órakor gyülekeznek a Fiumei-út 4. szám alatti helyiségben. 9 órakor Wünscher dr. vezér- igazgató gazdasági előadást tart a részt­vevőknek. Fél 10-től 10 óráig a kirándu­lók megtekintik a Hangya tárházait. 11-től 12-ig a Hangya albertfalvai üze­meit tekintik meg, szakelőadók vezetésé­vel. 12 és 1 óra között a Hangya buda­foki pincészetét mutatják be, 1 órakor pedig Wünscher vezérigazgató látja ebé­den a kirándulókat. A Hangya a kongresz- szuson résztvevő iparos és kereskedő tagok részére a gyülekezés helyén gép­kocsikat bocsát rendelkezésre. Az idő rövidségére való tekintettel az Egyesült Magyar Párt kereskedő- és ipa­rosszakosztályának vezetősége felkéri a Budapestre induló iparos és kereskedő tagokat, hogy azonnal jelentkezzenek a főtitkárságnál, Kassa, Fő-utca 12. a ked­vezményes szállási szelvények átvétele céljából. 1 pengős kedvezményes szállás­jegyet csak az kap, aki lakásszelvénnyel rendelkezik. Az utazni szándékozó iparosok és keres­kedők okvetlen vegyék meg az _ Egyesült Magyar Párt jelvényét, vagy kis szalag­ját (fehér-zöld), hogy az illetőket a ren­dezőség Budapesten felismerhesse. (—) Románia megszünteti a bortermelési »dót. A román földmívelésügyi minisztérium törvényjavaslatot készített, amelynek értel­mében a szőlőtermelők a jövőben nem fizet­nek bortermelési adót. Ehelyett a szőlőtulaj­donosok minden hektáir szőlőterület után 3000 lej adót fognak fizetni, holdanként te­hát 15Ó0 lej adó esik a szőlőkre. Az összeg­ből szőlőtermetési alapot létesítenek és ebbből a direkttermő szőlők megváltási árát fizetik ki. A fennmaradó összegből szőlőtermelőknek hosszúlejáratú kölcsönöket fognak nyújtani. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: TARTOTT A külföldi értéktőzsdékkel párhuzamosan a budapesti értéktőzsde részvénypiaca is tiz- lettelen volt, a tőzsde irányzata azonban a nagyfokú üzlettelenség ellenére is változat­lanul jó, az árfolyameltolódásoik jelentékte­lenek és zárlatkor a tőzsde tartott. Pamut 1, Bauxit és Cementia 2, Fegyver és Nasici 0.75 pengővel gyengült, Gschwindt 5, Gold­berger 2, Magyar cukor 0.85, Délcukor 0.50 pengővel javult. A szilárdkamatozású érté­lek piaca ma szintén üzletfelén volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Első Bp. ímalom 5.60, Hungária-malom 17.—, Bauxit 165.—, Beocsini 9.1, Cementia 87.—, Kőszén 272.—, Nagybátonyi 40.75, Salgó 26.75, Urikányi 33.7, Fegyver 26.5, Ganz 13.05, Láng 26.—, Győri vágón 18.—> Me- talloohemia 50.—, Rima 61.75, Guttmann 6.25, Ofa 10.5, Nasici 72.75, Nova 11.7, Tröszt 48.2, Délcukor 73.—, Magyar cukor 71.6, Georgia 17.—, Izzó 84.5, Gschwindt 710.—, Lukács-fürdő 31.—, Goldberger 34.—, Magyar kender 8.25, Pamutipar 18.5, Sze­gedi kender 37.—, Chinion 9.—, Klotild 16.5, Vasúti forg. 13.4, Telefon 7.75. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1910. évi főv. 4% 175.—, 1911. évi föv. 4% 15.25, 1914. évi főv. 4.5% 292.—, 1927. évi főv. 6% 79.5. memm Kiegészítő rendelet a szesz egyedárnsági eladási árának megállapításáról Budapest, május 2. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a szesz egyedárusági feladási árának megállapítására vonatkozó rendelkezések kiegészítése tárgyában. A rendelet értelmében a bor- és gyümölcs­szeszfőzdék vállalkozói által az 1938. évi XXX. t.-c. 57. §-ának második bekezdésé­ben meghatározott árengedmény mellett termelési időszakonként több tételben visszaváltott páliinkamennyiséget a fize­tendő egyedárusági eladási ár (visszavál­tási ár) kiszámításánál úgy kell tekinteni, mintha a visszaváltás egy tételben tör­tént volna és — tekintet nélkül az eseten­ként visszaváltott pálinka mennyiségére — az egész termelési időszak folyamán visszaváltott pálinkamennyiség után utó­lagos elszámolás mellett azt a visszavál­tási árat kell felszámítani, amely a ter­melési időszak folyamán több tételben visszaváltott pálinkamennyiségnek egy té­telben való eladására nézve meg. van álla­pítva. E rendelkezéseket az 1938. évi szeptember 1. napjától kezdődően vissza­váltott összes pálinkamennyiségre nézve alkalmazni kell. Biztosítani kell a kiváló nagyszöllősi földi eper exportját Budapest, május 2. Mezőgazdasági szem­pontból a hazatért Kárpátaljának igen értékes területe Nagyszöllős és vidéke. Mint ismeretes, a 20 éves cseh megszállás alatt válságba jutott a bortermelés s a lakosság áttért a sokkal jövedelmezőbb földiepertermesztésre. a megszűnt Cseh­szlovákia legnagyobb epertermelő területe volt Nagyszöllős és vidéke. Hazatértével pedig a szakértők állítása szerint ugyan­azt a helyet foglalja el ma a már meg­nagyobbodott hazában. Meg kell említeni, hogy a nagyszöllősi epernek nagyon jó hírneve van a cseh, szlovák és szudéta- német vidéken. A magyar exportőrök figyelmét felhívjuk a nagyszöllősi földi- eper kiviteli lehetőségére annál is inkább, mert a fogyasztóterület megvan hozzá és csak a technikai lebonyolítás nehézségei­vel kell megküzdeni. Szakértők becslése szerint az idei termés mintegy Jf500 méter­mázsa lesz. Ennek a mennyiségnek egy- harmada korai eper. A termesztett fajták mind olyanok, hogy a hosszabb szállítást hűtőkocsik igénybevétele nélkül is kibir- ják. EsŐ3, meleg időben hűtőkocsikról ta­nácsos gondoskodni. Az epertermelők két társaságban tömörültek, vezetőjük Bártfay Kálmán plébános és Zavilla Viktor keres- kedelmiiskolai igazgató. A múlt évben a lekvárgyárak még a hulladékokat is meg­vásárolták. Helyén volna, ha a mi gyü­mölcsfeldolgozógyáraink is_ felvásárolnák a nagyszöllősi epret, annál is inkább, mert „dzsem” alakjában mindenütt elhelyez­hető. A nagyszöllősieket a boldog haza­térés éppen a gyümölcsfeldolgozó gyáruk felállítása előtt érte. (—) Emelkedik az angol borfogyasztás. A? angol borbevibel- és borfogyasztásra vo­natkozó statisztikai adatok arra mutatnak, hogy 1928. évtől kezdődőié ga bevitel néhány évtől eltekintve fokozatos emelkedést mutat, amivel arányban természetesen a fejenkénti fogyasztás is emelkedett. Hektoliterre átszá­mítva 1928-ban a bevitel 611.900 hl. volt, a fejenkénti fogyasztás 1.36 liter. 1929-ben a bevitel 654.100 hl.-t tett ki, a fejenkénti fo­gyasztás 1.45 liter. Különösen szembetűnő az emelkedés 1936-ban, amikor a bevitel 711.800 hl.-t, a fejenkénti fogyasztás pedig 1.50 litert tett ki. 1937-ben pedig a bevitel 735.100 hl., a fejenkénti fogyasztás pedig 1.54 litert tett ki. A bevitelben úgyszólván ■az egész 10 év alatt a legnagyobb mennyi­ségekkel portugál borok szerepelnek, utána az angol gyarmatokról származó spanyol és francia borok. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 58.— 58.60, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.80 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75— 344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.89—183.80, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.06, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 76.55—77.45, svéd kor. 82.30 —83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 182.20— 183.80, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüszsol 58.18— 58.62, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— 344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.775—77.475, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI GABONATŐZSDE ÉLÉNK A gabonatőzsde készárupiacán a forgalom ma kissé megélénkült. Búzából néhány vágón cserélt gazdát. Az árpaforgalom 900, a aab­Telefonrendelés: 10 darabon felül házhozszállítással 1 140-0OO. 144-401. 144 400 "-———*——"—"' ———a. 11 •7 -“.rr— ...... -~~K forgalom 100 mázsát tett ki. A kukorica és a zab ára 10 fillérrel olcsóbbodott, az árpa tartott. Nem változott a rozs jegyzése sem. A határidőspiacon a júliusi tengeri 5, a jú­niusi rozs 6 fillérrel javult. A határidős- piacon egyébként a következő árakat jegyez­ték. Rozs: júniusra 14.76, 14.82, zárlat 14.80 —14.82, Kukorica: májusra 17.08, 17.09, zár­lat 17.09—17.10; júliusra 17.56, 17.63, zárlat 17.63—17.64; augusztusra 17.95, 17.94, zár­lat 17.39—17.95. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza­vidéki 77 kg-os 20.35—20.57, 78 kg-os 20.53 —20.95, 79 kg-os 20.75—21.15, 80 kg-os 20.83 —21.25, fejérmegyei 77 kg-os 20.40—20.75, 78 kg-os 20.60—20.95, 79 kg-os 20.80—21.15, 80 kg-os 20.90—21.25, felsőtiszai, duna-tisza- közi 77 kg-os 20.25—20.60, 78 kg-os 20.45— 20.60, 79 kg-os 20.65—21, 80 kg-os 20.75— 21.10, dunántúli 77 kg-os 20.30—20.70, 781 kg-os 20.50—20.90, 79 kg-os 20.70—21.10, 80 kg-os 20.80—21.20. Rozs: pestvidéki 14.50— 14.70, más származású 14.65—15.10. Takar* m&nyárpa: elsőrendű 18.20—18.49. Sörárpa t kiváló 20.50—22, príma 19.25—19.75. Zahl elsőrendű 22.60—22.75, középminöségű 22.50 —22.60. Kukorica: tiszántúli 16.80—16.90. őrlemények: korpa 14—14.10, 8-as liszt 16.30—16.50. Kukorica: 150 mm tiszavidékí 16.85, 150 mm tiszavidéki 16.85, 300 mm Szolnokon át 16.85, 300 mm 16.85 budapesti paritásban. Árpa: 450 mm felvidéki 21.75, 300 mm felvidéki 21.90, 150 mm felvidéki 21.50 budapesti paritásban. Zab: 100 mm 22.50 budapesti paritásban. Lucerna 2% mm minta szerint 175.— Budapest. Mák: 25 mm közraktári 135.— Budapest. Muhar: 50 mnt zsákkal 24.25 Budapest. Csillagfürt: 150 mnt érkezési állomás 16.25 Dunántúl, 35 mm 12.50 Kisvárda. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 2. (Zárlat.) Párizs 11.80, London 20.8534, Newyork 445.50, Brüsszelt 75.80, Milánó 23.45, Amszterdam 237.40, Bér« lm 178.60, Stockholm 107.45, Oszló 104.80, Kopenhága 93.10, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Buka­rest 3.25, Helsinki 9.20, Buenos Ayres 103, Yokohama 12150. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: ros­télyos, és felsál 140-—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús; Comb 240 —320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús; hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús; karaj 200—250, tarja, comb 148—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. yad és vadhús; Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg)40 —500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmaaár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130 —145), csirke, rántanivaló 1 drb 170—300, 1 kg (260—320), ruca, hízott 1 kg (150), lúd, hízott 1 kg (ISO), pujka, hízott 1 kg (100— 180). Vágott: tyúk 1 kg (130—170), csirke, rántanivaló 1 kg (280—380), ruca, hízott 1 kg 150—190 (140—160), lúd, hízott 1 kg (125 —165), pujka 1 kg (100—140). Tojás: Tea­tojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, láda- ára (116—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (100—140). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (10 t, teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 36Ö —370 (330), sovány tehéntúró 70—80 ( 60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30), borsó, hántolt, feles (36—40), lencse, hazai (28—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöld­jével (9—14), kalarábé kg (6—10), karfiol, külföldi, tisztított kg 90—130 (50—100), vö­röshagyma, érett, makói (13—15), zöldjével (1.5—4), fokhagyma, érett, makói (13—15), zöldjével (1.5—4), fokhagyma (8—16). Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai 46—56 (40 ■—46), fejessaláta (1—4). Burgonya: Gülbaba (9.7—10.25), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (9—9.2), kifli (14—20), Ella (7.8— 8.4), fojtott burgonya (12—20). Főzelékfélék: Hónaposretek 4—28 (1—20), zöldborsó, kül­földi 88—1101 (75—85), csipeíkegomba (120—■ 200), spárga 20—130 (8—90), paraj, tisztított 14—26 (6—16), gyökeres (8—10), sóska, kö­zönséges 14—26 (8—16). Gyümölcs; Alma, külföldi (90—140), nemesfaj (90—ISO), kö­zönséges válogatott (36—80). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (60—100), vörösbélű (68 —90). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), méz, perge­tett (170), bors (440), szegfűbors (660), ja­pán rizs (66—68), Karolta rizs (92—102). + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): Búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 3650—37.50, 2gg 35.75—36.25 , 2g 35.75— 36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es. 33.75—34.75, 5-ös 31.75—33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75—21.75, rozsliszt: 0-ás 28.50—30, ül-es 25.75—27, 1-es 20—21.50,, 2-es 18—19.50. t + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser­tésvásár összfelhajtása 626 darab. Vásári állo­mányból angol hússertés 199. Az irányzat vál­tozatlan. Árak: I. szedett sertés 94—97, II. 86—92, III. 72—84, angol tőkesertés 88—94, angol sonkasertés 92, márkázott exportzsír vágóhídon átvéve csomagolás nélkül 149 fillér kilónként, + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 18 (18), növendék 1 (1), borjú 412 (412), juh 8 (8)» gödölye 4 (4), sertéshús lehúzott 68 (30), szalonnás 42 (42), süldő 10 (10) , ma- lac 8 (8), marhazsiger 70 kg (70). (Zárójel­ben az eladottak száma). Árak: marhahús H. egészben 100, csontoznivaló 40—60, növendék­hús 60, borjú bőrben I. 120—132, II. 106— 118, juh lebőrözött II. 66, gödölye 100, sertés­hús lehúzott 112—116, szalonnás 116, süldő 96—104, malac 170, marhazsiger 40 fillér kg-ként, A vásár lanyha volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom